Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Petőfi Sándor: Fekete kenyér Miért aggódol, lelkem jó anyám, Hogy kenyeretek barna, e miatt? Hisz meglehet: ha nincs idehaza, Tán fehérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! csak add elém, anyám, Bármilyen barna is az a kenyér. Itthon sokkal jobb ízű énnékem A fekete, mint máshol a fehér. (Szalkszentmárton, 1845. július 13—21. között) Hűségesen követjük Petőfi nyomait a Kiskunságon. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Dunavecse után most Szalkszentmárton és a költő kapcsolatairól szólunk néhány szót. Ennek a falunak fontos helye van Petőfi életében. 112 versét írta Szalkszentmártonban. A Hóhér kötele című regénye is szülei itteni lakásában készült. A Tigris és a hiéna, valamint a Zöld Marci színművet is a Duna menti községben írta a már országosan ismert költő. A Fekete kenyér Petőfi szüleinek nyomorúságos helyzetére utal. A kocsma vendégszobájában alszik, az ivóban dolgozik — és az ő helyzete sem túl rózsás. Otthagyta állását, a Zöld Marcit visszautasították... Petőfi-emlékhelyeken: Kecskeméten; KisktinWL(J|tÉ|J zán és Szabadszálláson kerüljön sor, J MEGYEI RENDEZVÉNYEK ' IßODCLOM Petőfi szülőföldje készül a jubileumi évre Bács-Kiskun nem szűkölködik Petőfi-emlékhelyek- ben. Kiskőrös, a szülőhely mellett Kiskunfélegyháza, Szalkszentmárton, Dunavecse, Szabadszállás és Kecskemét is jogot formál a költő születésének jubileumi évében az ünnepi megemlékezésre. Félegyházán töltötte gyermekéveit, Szalkszentmártonban és Dunavecsén egy kötetnyi verse született, Kecskeméten volt színész, Szabadszálláson — nem az utódoké a hajdani követválasztás szégyene! — a fészekrakó, családalapító Pet- rovits Istvánra emlékeznek. A megyei emlékbizottság a napokban vitatta meg és hagyta jóvá a végleges programot. Az emlékév gazdája a Hazafias Népfront. Farkas József megyei titkár így tájékoztatja a várható eseményekről lapunk olvasóit. Klossy Irén: Prés ORSZÁGOS SZINTŰ ESEMÉNYEK — Az emlékév tulajdonképpen a költő születésének 150. évfordulóján, 1973. január 1-én kezdődik, de már ennek jegyében rendezik meg az idei őszön Szalkszentmártonban a Petőfi-kutatók és a Petőfi-emlék- helyek képviselőinek találkozóját, mely az ünnepi előkészületek nyitányaként egy nagy tapasztalatcserének is felfogható. Az országos Petőfi Emlékbizottság programjában is szerepel, hogy 1972. december 30-án Kiskőrösön ünnepi tanácsülés és emlékünnepség lesz. Mi ehhez még azt tennénk hozzá, s ez nem titok: Kiskőrös várossá nyilvánításával is szeretnénk rangot adni ennek az eseménynek. Nemkülönben nagyon reméljük, hogy minden ismert körülmény ellenére az új művelődési ház átadására is sor kerül. Az építőkön az országos ünnepség sikere biztosan nem fog múlni, s áldozatvállalásban nincs hiány. 1 Ugyancsak az. országos prograrnbaá.. Sígrepel, hogy 1972. december 31-ón a KISZ Kiskőrösön ú- a hagyományoknak megfelelően, de mqgt az ország ifjúságát nak bevonásával — fáklyás felvorvulafi‘rendez. A Petőfi nevét viselő gimnáziumok részvételével januárban országos ankét lesz Kiskőrösön. A háromnapos tanácskozás vitatémája: a forradalmiság napjainkban. Ebben az időpontban Petőfi-szavalóversenyre is sor kerül a költő szülővárosában. Kiskőrös lesz a színhelye 1973. március 15-én a forradalmi ifjúsági napok országos megnyitójának, amely egyúttal a szabadságharc 125. évfordulójára való emlékezést is jelenti számunkra. Ugyanitt tartják a Szóljatok szép szavak országos pályázat és verseny döntőjét is. Sikerült az országos szervek hozzájárulását megnyerni ahhoz is, hogy az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésére 1973. tavaszán a megyénkben levő Icrsánszhy J. Jenő: Vak vezet világtalant Vakok seprűt, kefét árulnak. Egyik jobban meg van terhelve áruval, mint a másik, és ez a könnyebben terhelt bonyolítja le a házalás üzleteit. Ez megy elöl, ez beszél, ez alkuszik, ez veszi át a pénzt. Érdekes, hogy az öregebbik, kész aggastyán ránézvést, de olyan fürgén mozog, mint egy gyerek. A másik, aki alig látszik ki a seprűnyelek és sörték, sziták közül, mint egy tüskésdisznó, lomhán, álmatagon csoszog. Pedig ez a fiatalabb. — Nincs szükségem semmire — mondom,' amikor beesöngetnek a lakásomba. Mire az üzletszerző, mozgékony vak ember így dohog: __ Miért nem tetszik venni tőlünk valamit? Egy f illért nem kerestünk máma! — Hát várjanak! — mondom erre. — Mit keresnek maguk egv seprűn? — Ez üzleti titok — feleli a fürgébb vak rögtön, rendreutasítóan is. __ Tessék, felajánlok, mondjuk, három forintot, amit n yernének az árun, ha vennék — szólok. — Azt nem. kérem! — rázza fejét az öregebb. — Pénzt mi csak ellenszolgáltatás fejében veszünk el. Mi nem koldulunk. Engedélyes árusítók vagyunk, — pe ha nem kell semmi! — felelem. — Vegyék úgy, mintha vettem volna. __ Vegye el, Náci! — szólal meg erre az öregebb mögött megterhelt társa. — Maga tartsa a száját! — zördül rá az öregebb. __ Kekem maga elég bajt csinál úgyis. Gyerünk! M ár '--’lalnak. De hát nekem fúrja az oldalamat a kíváncsiság, miért használt társával szemben az öregebb vak ilyen zsörtös hangot? Azért tehát így szólók utánuki ■— Minek korholja szegényt? Jól tanácsol, hogy elfogadhatnak tőlem pár forintot. Isznak két kis- fröccsöt- az egészségemre. — Hát ilyen formában hálásan köszönjük a\ szívességét! — tartja markát elém a szigorú öreg vak. Míg elteszi a pénzt, magyarázatul megjegyzi: — De ne tessék csodálni, hogy szidom ezt a mukit, mert nem jövök ki a bajból, ha nem veszekszem vele. — Komolyan? — érdeklődöm. — Hát mit csinál ő? — Semmit! Az a baj éppen! Tessék nézni, ez tizenöt évvel fiatalabb nálam. De elhagyja magát. Ez leülne a földre sírni, ha egyedül hagynák. Ez végig nem megy egyedül az utcán, a fal mellett sem. Át az utcán pedig, azt ne adj isten kívánni tőle. Dolgozni ügyetlen. Üzlet neki legfeljebb csak a kéregetés, holott meg kell élnünk az árulásból. — Hagyjon csak engem el, Náci — motyogja védekezésül a másik vak, színtelen, meggyőződéstelen hangsúllyal. — Maga vakon született, maga beletanult ebbe a kéregetésbe, én negyvennégyben vesztettem el a sze- memvilágát, én gyerekkoromban látáshoz szoktam, én már nem tudok berendezkedni a vakságra! — Ebben igaza van a szerencsétlennek — bólint az öreg, békebeli, született vak árus. — Sokáig látott félszemmel, és még most is lát valamit, mintha víz fenekén járna, ahogy ő mondja. Ez zavarja meg abban, hogy boldoguljon. Hát gyere, muki, majd én ellökdös- lek az ügyefogyottságoddal. Köszönjük kegyednek a szívességét! Alászolgája! Totyognék útjukra. Elöl a jól tájékozódó, tökéletes vak aggastyán. Utána az általa gyámolított és vezetett fiatalabb világtalan. Nem különös? Mennyi árnyalata van minden állapotnak, ami mellett úgy haladunk el, sőt szólásokat ■ gyártunk róla, mint olyanról, ami mindegy: vak vezet világtalant! A már említett, s országosnak tekinthető eseményeken túl számos olyan megyei rendezvény is lesz ebben az időszakban, mely valamilyen formában — tartalmában és külsőségeiben, a helyszín megválasztásában és kialakítandó programjában — kapcsolódik a jubileumi év megmozdulásaihoz. Ilyen lesz például a mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Dunavecsén, s a költészet napja hagyományos, de most mégis új színnel gazdagodó eseménye Szabadszálláson. Hasonlóképpen az Ünnepi Könyvhét is, melynek jövő évi, megyei megnyitóját Kiskunfélegyházán rendezik meg. Az időpontja még nem ismeretes, de bizonyára rangos eseménye lesz színházi életünknek, hogy o Kecskeméti Katona József Színház bemutatja Fekete Sándor Petőfiről írt drámáját. Örömmel fogadtuk azt a hírt is hogy a János vitéz című 90 perces rajzfilm — rendezője Jankovich Marcell — első vidéki bemutatójá megyénkben tartják a jövő tavasszal. A bemutat' színhelyéül a megyei emlékbizottság Kiskunfélegyhá zát javasolta. Természetesen azzal is egyetértettünk, hogy a szí vetkezeti nap szokásos — de kulturális eseményekben az eddiginél is gazdagabb megyei eseményére ezútta: Kiskőrösön kerüljön sor. Szívesen fogadta bizottságun». Kiskunfélegyházának azt a kezdeményezését is, hog: náluk a jubileumi év során, az Alkotmány ünnepén, o Petőfiről elnevezett termelőszövetkezetek és szak- szövetkezetek képviselőinek megyei találkozójára kerüljön sor. Nagyon hasznosnak ígérkezik a jövő ősszel Kiskőrösön megrendezésre kerülő szlovák nemzetiségi találkozó is, melyet szüreti karnevállal tesznek még színesebbé. S azt talán mondani sem kell, hogy a jubileumi esztendő záróünnepségét ugyancsak Kiskőrösön tartják majd 1973. december 30-án. ÜNNEPI KIADVÁNYOK J Nem tervezünk sok ünnepi kiadványt, de azt szeretnénk, hogy ami megjelenik, színvonalas és az eseményhez méltó legyen. A bizottság elfogadta a megyei könyvtár által javasolt Petofi-emlékkönyv tervezetét, amely a költő megyénkben írt verseiből adna válogatást. Közreadná az elhunyt nagyhírű Petőfi-kutató, Mezősi Károly, néhány eddig ismeretlen írását, valamint a teljes bibliográfiáját az itt alkotott Petőfi-verseknek. A megyei filmstúdió fűmet -készít a költő emlékhelyeiről, s a Forrás külön Petőfi-számot ad ki még ez évben. A múzeum kiadványai közül a „Megszentelt küszöb” címűt emelném ki, mely a szülőhelynek állít emléket Készül megyei propagandafüzet is, amely tartalmazza majd a Petőfi-év, s a jövő esztendő más megyei rendezvényeit. MÉRTÉKTARTÓAN, SZÍNVONALASAN Az elmondottakon túl természetesen valamennyi emlékhely, s tulajdonképpen minden megyénkbeli helység, művelődési intézmény készül a jubileumi évre. Emlékbizottságok alakultak, melyek összefogója mindenütt a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Tapasztalataink szerint máris jelentkezik bizonyos túlszervezettség, az országos és megyei eseményekkel való összehangolás hiánya. Ezért kérjük a helyi bizottságokat, hogy kerüljék a túlméretezést, a párhuzamosságokat, s ügyeljenek a jubileumhoz méltó színvonalra. Nagy költőnk nevéhez méltatlan lenne, ha eluralkodna a formalitás, a felesleges és költséges protokolláris szemlélet. Petőfi Sándor szülőföldjén méltóan akarunk emlékezni az alföldi táj, s a magyar szabadság lánglelkű' poétájára. Ehhez kérjük nemcsak a rendezőszervek,! de minden intézmény és megyénk valamennyi állampolgárának őszinte és szívből jövő támogatását — fejezte be lapunknak adott tájékoztatását Farkas József a Hazafias Népfront megyei titkára. T. P. Jóba Tibor: Tiszai alkony Zöld-ezüst füzek bókolnak a parton; a felhők furcsa, giccses díszletek, hó-ormukon szelíd napfény remeg; falum fölött most születik az alkony. En, hányt-vetett, de érzelmes csavargó, messzi tájakról megtértem ide, a fodros víz kedves öbleibe, hol habra árny, s a kedvem csókra hajló Magamba iszom a hazai tájat, a rétet, honnan széna illatának vágyat pattantó. vad parfőmje árad; és hallgatom a Tisza-part zenéjét, míg könnyű fátylát bontja a sötétség, s az ég kigyújtja miriádnyi mécsét...
