Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

Petőfi Sándor: Fekete kenyér Miért aggódol, lelkem jó anyám, Hogy kenyeretek barna, e miatt? Hisz meglehet: ha nincs idehaza, Tán fehérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! csak add elém, anyám, Bármilyen barna is az a kenyér. Itthon sokkal jobb ízű énnékem A fekete, mint máshol a fehér. (Szalkszentmárton, 1845. július 13—21. között) Hűségesen követjük Petőfi nyomait a Kiskun­ságon. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Dunavecse után most Szalkszentmárton és a költő kapcsolatairól szólunk néhány szót. Ennek a falunak fontos helye van Petőfi életében. 112 versét írta Szalkszentmártonban. A Hóhér kötele című regénye is szülei itteni lakásában készült. A Tigris és a hiéna, valamint a Zöld Marci színművet is a Duna menti községben írta a már országosan ismert költő. A Fekete kenyér Petőfi szüleinek nyomorú­ságos helyzetére utal. A kocsma vendégszobájá­ban alszik, az ivóban dolgozik — és az ő hely­zete sem túl rózsás. Otthagyta állását, a Zöld Marcit visszautasították... Petőfi-emlékhelyeken: Kecskeméten; KisktinWL(J|tÉ|J zán és Szabadszálláson kerüljön sor, J MEGYEI RENDEZVÉNYEK ' IßODCLOM Petőfi szülőföldje készül a jubileumi évre Bács-Kiskun nem szűkölködik Petőfi-emlékhelyek- ben. Kiskőrös, a szülőhely mellett Kiskunfélegyháza, Szalkszentmárton, Dunavecse, Szabadszállás és Kecs­kemét is jogot formál a költő születésének jubileumi évében az ünnepi megemlékezésre. Félegyházán töl­tötte gyermekéveit, Szalkszentmártonban és Dunavecsén egy kötetnyi verse született, Kecskeméten volt színész, Szabadszálláson — nem az utódoké a hajdani követ­választás szégyene! — a fészekrakó, családalapító Pet- rovits Istvánra emlékeznek. A megyei emlékbizottság a napokban vitatta meg és hagyta jóvá a végleges programot. Az emlékév gazdája a Hazafias Népfront. Farkas József megyei titkár így tájékoztatja a várható eseményekről lapunk olvasóit. Klossy Irén: Prés ORSZÁGOS SZINTŰ ESEMÉNYEK — Az emlékév tulajdonképpen a költő születésének 150. évfordulóján, 1973. január 1-én kezdődik, de már ennek jegyében rendezik meg az idei őszön Szalk­szentmártonban a Petőfi-kutatók és a Petőfi-emlék- helyek képviselőinek találkozóját, mely az ünnepi elő­készületek nyitányaként egy nagy tapasztalatcserének is felfogható. Az országos Petőfi Emlékbizottság programjában is szerepel, hogy 1972. december 30-án Kiskőrösön ünnepi tanácsülés és emlékünnepség lesz. Mi ehhez még azt tennénk hozzá, s ez nem titok: Kiskőrös várossá nyil­vánításával is szeretnénk rangot adni ennek az ese­ménynek. Nemkülönben nagyon reméljük, hogy min­den ismert körülmény ellenére az új művelődési ház átadására is sor kerül. Az építőkön az országos ünnep­ség sikere biztosan nem fog múlni, s áldozatvállalás­ban nincs hiány. 1 Ugyancsak az. országos prograrnbaá.. Sígrepel, hogy 1972. december 31-ón a KISZ Kiskőrösön ú- a hagyo­mányoknak megfelelően, de mqgt az ország ifjúságát nak bevonásával — fáklyás felvorvulafi‘rendez. A Petőfi nevét viselő gimnáziumok részvételével januárban országos ankét lesz Kiskőrösön. A három­napos tanácskozás vitatémája: a forradalmiság nap­jainkban. Ebben az időpontban Petőfi-szavalóversenyre is sor kerül a költő szülővárosában. Kiskőrös lesz a színhelye 1973. március 15-én a for­radalmi ifjúsági napok országos megnyitójának, amely egyúttal a szabadságharc 125. évfordulójára való em­lékezést is jelenti számunkra. Ugyanitt tartják a Szóljatok szép szavak országos pályázat és verseny döntőjét is. Sikerült az országos szervek hozzájárulását meg­nyerni ahhoz is, hogy az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésére 1973. tavaszán a megyénkben levő Icrsánszhy J. Jenő: Vak vezet világtalant Vakok seprűt, kefét árulnak. Egyik jobban meg van terhelve áruval, mint a másik, és ez a könnyebben terhelt bonyolítja le a házalás üzleteit. Ez megy elöl, ez beszél, ez alkuszik, ez veszi át a pénzt. Érdekes, hogy az öregebbik, kész aggastyán ránézvést, de olyan fürgén mozog, mint egy gyerek. A másik, aki alig látszik ki a seprűnyelek és sörték, sziták közül, mint egy tüskésdisznó, lomhán, álmatagon csoszog. Pedig ez a fiatalabb. — Nincs szükségem semmire — mondom,' amikor beesöngetnek a lakásomba. Mire az üzletszerző, moz­gékony vak ember így dohog: __ Miért nem tetszik venni tőlünk valamit? Egy f illért nem kerestünk máma! — Hát várjanak! — mondom erre. — Mit keresnek maguk egv seprűn? — Ez üzleti titok — feleli a fürgébb vak rögtön, rendreutasítóan is. __ Tessék, felajánlok, mondjuk, három forintot, amit n yernének az árun, ha vennék — szólok. — Azt nem. kérem! — rázza fejét az öregebb. — Pénzt mi csak ellenszolgáltatás fejében veszünk el. Mi nem koldulunk. Engedélyes árusítók vagyunk, — pe ha nem kell semmi! — felelem. — Vegyék úgy, mintha vettem volna. __ Vegye el, Náci! — szólal meg erre az öregebb mögött megterhelt társa. — Maga tartsa a száját! — zördül rá az öregebb. __ Kekem maga elég bajt csinál úgyis. Gyerünk! M ár '--’lalnak. De hát nekem fúrja az oldalamat a kíváncsiság, miért használt társával szemben az öre­gebb vak ilyen zsörtös hangot? Azért tehát így szó­lók utánuki ■— Minek korholja sze­gényt? Jól tanácsol, hogy elfogadhatnak tőlem pár forintot. Isznak két kis- fröccsöt- az egészségemre. — Hát ilyen formában hálásan köszönjük a\ szíves­ségét! — tartja markát elém a szigorú öreg vak. Míg elteszi a pénzt, magyarázatul megjegyzi: — De ne tessék csodálni, hogy szidom ezt a mukit, mert nem jövök ki a bajból, ha nem veszekszem vele. — Komolyan? — érdeklődöm. — Hát mit csinál ő? — Semmit! Az a baj éppen! Tessék nézni, ez tizenöt évvel fiatalabb nálam. De elhagyja magát. Ez leülne a földre sírni, ha egyedül hagynák. Ez végig nem megy egyedül az utcán, a fal mellett sem. Át az utcán pedig, azt ne adj isten kívánni tőle. Dolgozni ügyetlen. Üzlet neki legfeljebb csak a kéregetés, holott meg kell él­nünk az árulásból. — Hagyjon csak engem el, Náci — motyogja véde­kezésül a másik vak, színtelen, meggyőződéstelen hang­súllyal. — Maga vakon született, maga beletanult ebbe a kéregetésbe, én negyvennégyben vesztettem el a sze- memvilágát, én gyerekkoromban látáshoz szoktam, én már nem tudok berendezkedni a vakságra! — Ebben igaza van a szerencsétlennek — bólint az öreg, békebeli, született vak árus. — Sokáig látott fél­szemmel, és még most is lát valamit, mintha víz fe­nekén járna, ahogy ő mondja. Ez zavarja meg abban, hogy boldoguljon. Hát gyere, muki, majd én ellökdös- lek az ügyefogyottságoddal. Köszönjük kegyednek a szívességét! Alászolgája! Totyognék útjukra. Elöl a jól tájékozódó, tökéletes vak aggastyán. Utána az általa gyámolított és vezetett fiatalabb világtalan. Nem különös? Mennyi árnyalata van minden álla­potnak, ami mellett úgy haladunk el, sőt szólásokat ■ gyártunk róla, mint olyanról, ami mindegy: vak vezet világtalant! A már említett, s országosnak tekinthető esemé­nyeken túl számos olyan megyei rendezvény is lesz ebben az időszakban, mely valamilyen formában — tartalmában és külsőségeiben, a helyszín megválasz­tásában és kialakítandó programjában — kapcsolódik a jubileumi év megmozdulásaihoz. Ilyen lesz például a mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Dunavecsén, s a költészet napja hagyományos, de most mégis új színnel gazdagodó esemé­nye Szabadszálláson. Ha­sonlóképpen az Ünnepi Könyvhét is, melynek jö­vő évi, megyei megnyitó­ját Kiskunfélegyházán ren­dezik meg. Az időpontja még nem ismeretes, de bizonyára ran­gos eseménye lesz színházi életünknek, hogy o Kecske­méti Katona József Színház bemutatja Fekete Sándor Petőfiről írt drámáját. Örömmel fogadtuk azt a hírt is hogy a János vitéz című 90 perces rajzfilm — rende­zője Jankovich Marcell — első vidéki bemutatójá megyénkben tartják a jövő tavasszal. A bemutat' színhelyéül a megyei emlékbizottság Kiskunfélegyhá zát javasolta. Természetesen azzal is egyetértettünk, hogy a szí vetkezeti nap szokásos — de kulturális eseményekben az eddiginél is gazdagabb megyei eseményére ezútta: Kiskőrösön kerüljön sor. Szívesen fogadta bizottságun». Kiskunfélegyházának azt a kezdeményezését is, hog: náluk a jubileumi év során, az Alkotmány ünnepén, o Petőfiről elnevezett termelőszövetkezetek és szak- szövetkezetek képviselőinek megyei találkozójára kerüljön sor. Nagyon hasznosnak ígérkezik a jövő ősszel Kiskő­rösön megrendezésre kerülő szlovák nemzetiségi talál­kozó is, melyet szüreti karnevállal tesznek még szí­nesebbé. S azt talán mondani sem kell, hogy a jubile­umi esztendő záróünnepségét ugyancsak Kiskőrösön tartják majd 1973. december 30-án. ÜNNEPI KIADVÁNYOK J Nem tervezünk sok ünnepi kiadványt, de azt sze­retnénk, hogy ami megjelenik, színvonalas és az ese­ményhez méltó legyen. A bizottság elfogadta a megyei könyvtár által ja­vasolt Petofi-emlékkönyv tervezetét, amely a költő megyénkben írt verseiből adna válogatást. Közreadná az elhunyt nagyhírű Petőfi-kutató, Mezősi Károly, né­hány eddig ismeretlen írását, valamint a teljes bib­liográfiáját az itt alkotott Petőfi-verseknek. A megyei filmstúdió fűmet -készít a költő emlékhelyeiről, s a Forrás külön Petőfi-számot ad ki még ez évben. A múzeum kiadványai közül a „Megszentelt küszöb” cí­műt emelném ki, mely a szülőhelynek állít emléket Készül megyei propagandafüzet is, amely tartalmazza majd a Petőfi-év, s a jövő esztendő más megyei ren­dezvényeit. MÉRTÉKTARTÓAN, SZÍNVONALASAN Az elmondottakon túl természetesen valamennyi em­lékhely, s tulajdonképpen minden megyénkbeli hely­ség, művelődési intézmény készül a jubileumi évre. Em­lékbizottságok alakultak, melyek összefogója mindenütt a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Tapasztalataink szerint máris jelentkezik bizonyos túlszervezettség, az országos és megyei eseményekkel való összehangolás hiánya. Ezért kérjük a helyi bizottságokat, hogy ke­rüljék a túlméretezést, a párhuzamosságokat, s ügyel­jenek a jubileumhoz méltó színvonalra. Nagy költőnk nevéhez méltatlan lenne, ha eluralkodna a formalitás, a felesleges és költséges protokolláris szemlélet. Petőfi Sándor szülőföldjén méltóan akarunk emlé­kezni az alföldi táj, s a magyar szabadság lánglelkű' poétájára. Ehhez kérjük nemcsak a rendezőszervek,! de minden intézmény és megyénk valamennyi állam­polgárának őszinte és szívből jövő támogatását — fe­jezte be lapunknak adott tájékoztatását Farkas József a Hazafias Népfront megyei titkára. T. P. Jóba Tibor: Tiszai alkony Zöld-ezüst füzek bókolnak a parton; a felhők furcsa, giccses díszletek, hó-ormukon szelíd napfény remeg; falum fölött most születik az alkony. En, hányt-vetett, de érzelmes csavargó, messzi tájakról megtértem ide, a fodros víz kedves öbleibe, hol habra árny, s a kedvem csókra hajló Magamba iszom a hazai tájat, a rétet, honnan széna illatának vágyat pattantó. vad parfőmje árad; és hallgatom a Tisza-part zenéjét, míg könnyű fátylát bontja a sötétség, s az ég kigyújtja miriádnyi mécsét...

Next

/
Oldalképek
Tartalom