Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
4. oldal 1972. májas S. péntek A magyar vízgép gyártást tanulmányozták A magyar vízgépgyártás- sai, s a vízgazdálkodási rendszerrel ismerkedtek csütörtökön ázsiai és afrikai államok budapesti képviselői: Abdul-Haíim Khad- dour Szíria, Madhat Ibrahim Jumrna Irak és Mous- tafa Ahmed Moukhtar Egyiptom rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendégek Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, valamint Vajda József, az OVH Vízgazdálkodási Tröszt vezérigazgatója társaságában a Vízgépészeti Vállalat Lajosmizsei Üzemét keresték fel. A látogatókat Nagy Lajos, a vállalat igazgatója tájékoztatta a gyár termeléséről. Az üzem vízgépeit három világrész országába exportálják, a többi között Irakba, Szíriába, Tanzániába, NSZK-ba és Indiába is eljutnak gyártmányaik. Ezután az öntözőberendezések munkáját a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban nézték meg a nagykövetek. Ismét utazhatnak A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a megyei tanács vb munkaügyi osztálya megkezdte az ősz folyamán NDK-ba szakmai gyakorlatra utazó fiatalok szervezését. A munkaerő-kooperáció keretében történő foglalkozásra elsősorban olyan — 18—28 éves kor közötti hajadon, illetve nőtlen — fiatalok jelentkezhetnek, akik munkájuk, tanulmányi eredményük, erkölcsi és politikai magatartásuk alapján leginkább érdemesek arra, hogy méltón képviseljék a Magyar Népköztársaságot. A tanyák és a szellem napvilága A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Bács- Kiskun megye lakóinak 28,7 százaléka él külterületen. Ez a százalékos arányszám azt jelenti, hogy több, mint 164 ezer ember lakik tanyákon, szétszórt apró településeken, a városok és falvak minden szempontból megszervezett életétől távoli házakban, kisebb-na- gyobb épületcsoportokban. Tudjuk, hogy a tanya már korántsem azt jelenti, amit jó néhány évvel ezelőtt jelentett. Lényegesen megváltoztak az életkörülmények ott is, ahol húsz. harminc évvel ezelőtt a birkák Is alig tudtak összeszedni valami élelmet a gyarló földeken. A megyét járó, a megyét ismerő ember tisztában van azzal is, hogy — az említettek ellenére — még korántsem általános a villannyal. fürdőszobával ellátott külterületi, vagy ha úgy tetszik tanyai épület, de már vannak ilyenek is. Az ország, a megye vezetői. a párt. a tanácsok, a különböző társadalmi és tömegszervezetek irányítói, munkatársai, dolgozói egyaránt kötelességüknek tartják, hogy eljuttassák a kultúra. az emberi civilizáció, a huszadik század életet könnyítő eredményeit azokhoz is. akik ha kilénnek házuk ajtaján, nem aszfaltra lépnek. Azokhoz, akik, ha besötétedik, még nem nyúlhatnak könnyedén a villanykapcsolóhoz, akik jó esetben csak szombaton, vasárnap láthatnak televíziót az iskolában. A külterületeken élő emberek közül jó néhányban felébredt már az igény a több tudás, a iobb és gyorsabb tájékozódás vágya, s tisztában vannak azzal, hogy egyáltalán nem frázis a jelszó igazsága: a tudás hatalom. Igen! A tudás valóban hatalom. Hiszen aki olvas, művelődik, érdeklődik, az másként, igazabban látja szőkébb környezetét, a megyét, az országot és a világ dolgait, jelenségeit is. Hamarabb megérti, átfogja az eseményeket, tisztábban látja saját helyztét, munkatársai életét, munkahelyének naponként új és uj arculattal jelentkező kérdéseit. Azokhoz a tízezrekhez fordulunk most, akikben ha föl is ébredt, de még csak pislákol az írott szó iránti igény, s természetesen azokhoz is, akik már megérezték, megízlelték a tudás édes gyümölcsét. de körülményeik miatt — éppen azért. mert. külterületen laknak, oda köti őket kenyérkereső munkájuk, körülményeik — alig, vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá az írott betűhöz, a naponként frissen és sokoldalúan tájékoztató újsághoz. Lapunk-, a Petőfi Népe, a párt megyei bizottságának szócsöve szeretne élenjárni a külterületek népével kapcsolatos törekvések valóra- váltásában. Ehhez azonban nem elegendő a mi akaratunk, cselekvésünk. Akik rendszeresen olvassák lapunkat, tudják, hogy azt nem íróasztalhoz ragadt emberek írják, hanem olyanok, akik napról napra, hétről hétre ott vannak, ahol „történik az élet”, ahol kidugja rügyeit a jobb, a szebb, a tisztább, az értelmesebb. tehát emberibb példa. Ott vannak azonban akkor is, ha tragédiákat vet partra az események hullámverése, ha valahol a fejlődést, a nagy ügyet, a szocializmus építésének ügyét ostoba, kicsinyes és önző érdekek gátolják. Az örömök, gondok, tragédiák és dicséretes eredmények mögött, azok közepette azonban mindig az embert keressük. mert nálunk minden az emberért és általa történik. Mi úist5tgirók nem vagyunk, nem lehetünk befelé forduló, önmagunknak élő emberek. Ha a lap érdekeit említjük, ezzel a párt, tehát a megye lakossága kívánságait juttatjuk kifejezésre. A naponként több, mint negyvenezer példányban megjelenő Petőfi Népét szeretnénk eljuttatni a külterület embereihez is. Nem könnyű feladat olyan körülmények között, mint amilyenek Bács-Kis- kun megyét jellemzik: hatalmas és meglehetősen szétszórt tanyavilág, sok apró település és gyakran járhatatlan utak a földek között. De ha az emberek értelmes és jogos Igényének kielégítéséről, a művelődés fellendítéséről van szó, kötelességünk a legjobb, leginkább célravezető módszert megtalálni. Ügy gondoljuk, ez sikerült. Megállapodás született a posta, a MESZÜV és lapunk vezetői között, hogy a következő hetekben minden olyan földművesszövetkezeti boltban, amely külterületen, a tanyák között működik, ahova a posta idejében ki twdja szállítani az újságot, — hogy a reggeli, a délelőtti órákban a kenyér, a cukor és egyéb létfontosságú élelmiszercikk mellett ott találják a vásárlók a Petőfi Népét, mint ugyancsak fontos — és reméljük, rövid idő után nélkülözhetetlen — „fogyasztási cikket”. Mi arra törekszünk, — eddig is az volt a fő célunk —, hogy méltók legyünk ahhoz a gondolathoz, amelyet e táj nagy szülötte, la- ,punk „névadója”, Petőfi Sándor fogalmazott meg: . a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán ...” Ehhez, a szellem napvilágának fölragyogta- tásához szeretnénk mi is hozzájárulni lehetőségeinkkel, eszközeinkkel, tudásunk és tehetségünk legjobb erőivel. Gál Sándor Férfiaknál követelmény a legalább hathónapi letölöttt katonai szolgálat, vagy megfelelő egészségügyi minősítés (BHSZ, alkalmatlan). Az 1953—1954. évben születettek általában megkapják a munkavállalás időtartamára a honvédségi szolgálathalasztást. A résztvevők nyolchetes német nyelvtanfolyamon kötelesek részt' venni a kiutazást megelőzően. Az NDK-beli foglalkoztatás tartama alatt a résztvevők belföldi munkaviszonya szünetel. Az ott ledolgozott idő azonban a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények. továbbá társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából itthoni munkában töltött időnek számít. Az NDK-beli vállalatok szerződést kötnek a fiatat lókkal, akik a bérezés, az egyéb feltételek és munka- védelem tekintetében az üzem német dolgozóival egyenlő elbánásban részesülnek. Az NDK vállalatai elismerik a magyar fiatalok itthon szerzett szakképzettségét, s elősegítik ottani továbbképzésüket. Megyénkbeli szakmunkások jelentkezhetnek: lakatos, esztergályos, köszörűs, forgácsoló, betonozó (kőműves) szakmára. A szakma nélküliek pedig: marós, forgácsoló, mechanikai műszerészi. villanyszerelő, műszerész és darukezelő (a két utóbbira leányok is) szakmák tanulására. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a lakóhely szerint illetékes városi tanácsok, illetve járási hivatalok munkaügyi, szak- igazgatási szerveitől lehet i beszerezni. J 60 éves fennállását a Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának sajtóorgánuma. Az APN sajtóügynökség ezzel kapcsolatban nyilatkozatot kért Alekszej Lukovectől, a lap főszerkesztőjének helyettesétől. — Hatvan évvel ezelőtt, amikor Lenin megalapította a lapot, célul tűzte ki, hogy a Pravda pártlap legyen, amely a munkásosztály álláspontját képviselje, a munkásosztály érdekeit és véleményét fejezze ki, s propagálja a munkás- osztály legfontosabb politikai szervezetének, a kommunista pártnak a politikáját. Az eltelt 60 esztendő során a Pravda betartotta ez az. elvet. A lap ma a legjelentősebb és a legelterjedtebb napilap az országban. 9 600 000 példányban jele nik meg. Olvasói között különböző korú, foglalkozású és származású embereket találunk. Szociológusok adatai szerint a lap minden számát átlagban három ember olvassa. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívül széles körű azok nak a problémáknak és kérdéseknek a skálája, amelyekkel foglalkozik. — Lapunk az SZKP Központi Bizottságának hivatalos orgánuma — folytatta Lukovec elvtárs. — A Szovjetunió körülményei között, a szocialista társadalomban ez egyálta$0y készül Pravda ALEKSZEJ LUKOVEC FŐSZERKESZTŐ- HELYETTES NYILATKOZATA Ma, május 5-én ünnepli Ián nem mond ellent anFerencsik János kecskeméti hangversenye Zenei életünk természetes jelensége, hogy a csúcsok a hétköznapok lapályaiból emelkednek ki. Nem is tudnánk talán másként kellően értékelni egy-egy magas színvonalú eseményt, csak ha hónapok vagy esetleg évek várakozása előzi meg. Ferencsik művészi rangja, szerepe a magyar zenei életben mindenki előtt ismert. A fővárosban is ünnepi eseménynek számít egy-egy Ferencsik-koncert vagy általa vezényelt operaelőadás. Művészetét külföldön is elismerik és magasra értékelik. Az európai országokon kívül Amerika, Ausztrália és Japán nagyvárosainak közönsége az ő tolmácsolásában ismerte meg a magyar zene remekműveit. Mert Ferencsik világhírével és művészi tekintélyével hazája zeneművészetét szolgálja és terjeszti: külföldi hangversenyein — a klasszikusok mellett — mindenekelőtt Bartók és Kodály alkotásainak kiváló tolmácsolásával szerez elismerést zenénknek. Itthon is a két nagy mester műveinek egyik leghitelesebb tolmácsolójaként tartjuk számon. de rajtuk kívül az újabb zenei termés több értékes cfhrabját is megtaláljuk repertoárján. A szerdai hangversenyen a Katona József Színházban klasszikus műveket vezényelt. Első számként Mozart: A-dúr klarinétversenye hangzott el Horváth László szólójával. Horváth kiváló felkészültségű, jelentős fiatal klarinétművészünk. Technikai tudása mellett fő erőssége igen szép, lágy hangja, ez főleg pianóiban érvényesül. Így tolmácsolásának legszebb része a szinte testetlen finomsággal megszólaltatott lassú tétel volt. Ez a visszafogott hangvétel azonban nem mindig volt előnyös a két szélső tétel elevenen derűs, tartalmilag differenciáltabb világában. A stílusnak kissé ellentmondó ritmikai szabadosságok több helyen is zavaróak voltak. Brahms: X. szimfóniáját adta elő a műsor második részében a zenekar — kiválóan. Ferencsik Brahms- felfogása valahol a német és az olasz értelmezés között áll (ha lehet egyáltalán ilyen általánosításokat hasznáni), egyesítve mindkettő erényeit: a németek hagyománytiszteletét és az olaszok temperamentumát. Ügy vélem, ez a szintézis magában a Brahms-zené- ben adva van, de nem minden előadásban érvényesül ilyen meggyőzően, a teljesség élményét adva. Külön kiemelésre érdemes a második tétel bensőséges lírájának rendkívül érzékenyen kibontott, a legapróbb részletekig csiszolt előadása, a dinamika hullámzásának és a hangszínek gazdagságának olyan megvalósítása, mely Önmagában is cáfolata a brahmsi zene „szürkeségéről”, „fáradtságáról" egy időben hangoztatott előítéleteknek. Ugyanígy emlékezetes a záró tétel rendkívül izgalmas, feszültséggel teli bevezetése, mely után valóban hímnikusan csendült fel a tétel „bee- thoveni” főtémája. A tétel elemei szervesen kapcsolódtak egymásba, az egész mű szilárd építmény képét mutatta, melyre a gondolatok gazdagsága jellemző és nem valamiféle terjengős bőbeszédűség. Jó előadást hallgatva a mérce is magasabbra kerül, s így szükségszerűen feltűnőbbek azok a kisebb hibák, a nem legszebben megszólaló hangok, pontatlanságok, melyek fölött középszerű tolmácsolás esetén könnyebben elsik- lana a hallgató. Ugyanakkor azt is pontosan érzékelhettük, mi az, amit a színház akusztikai tökéletlensége fog vissza a hangzásból. Mindent egybevetve, a szerdai hangverseny zenei életünk kimagasló eseménye volt — méltó befejezése az 1971—72. évi nagyzenekari sorozatnak. A nagy siker is ezt igazolta. Körber Tivadar , nak, hogy lapunk az egész nép szócsöve legyen. A kommunista párt érdekei és céljai ugyanis tökéletesen megfelelnek az egész nép várakozásainak. Innen ered a Pravda rendkívüli befolyása és tekintélye. A Pravda központi szerkesztőségén kívül 60 állandó vidéki tudósítóval és 42 külföldi tudósítóval rendelkezik. A lapkészítésben azonban ezrek és ezrek segítenek: évente több mint 400 ezer olvasói levelet kapunk. A Pravda számol ezekkel a levelekkel és a tervek összeállításánál figyelembe is veszi. Számos levelet leközöl. Havonta kétszer-háromszor külön oldalt tesz ki a „Levelek a Pravdához” című rovat- Minden hétfőn első oldalon számol be az elmúlt heti posta legjellemzőbb írásairól. A lap szociológiai felméréseket is végez arról, mi az olvasók véleménye a lapról. Gyakran előfordul, hogy magában a lapban kérjük fel az olvasókat, vegyenek részt egyes konkrét kérdések és problémák megvitatásában. A legutóbbi ilyen felhívásunk a Szovjetunió megalakulásának közelgő fél évszázados évfordulójával függött ösz- sze. Az első három hét alatt mintegy 400 ezer levelet kaptunk ebben a témakörben. Ezek egy részét már fel is használtuk. — A jelen pillanatban milyen kül- és belpolitikai problémák foglalkoztatják főképpen a Pravda olvasóit? — A belpolitikában természetesen a IX. ötéves terv végrehajtásával, a XXIV. pártkongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos kérdések. Az életszínvonal jelentős emelése, amelyet a párt- kongresszus feladatként tűzött ki, élénk visszhangra és támogatásra talál a szovjet emberek részéről, társadalmi és munkaaktivitásra ösztönzi őket. Az érdeklődés homlokterében áll még a tudományos műszaki forradalom, a termelés hatékonyságának, valamint a munka termelékenységének a növelése. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, ebben a vonatkozásban figyelmünket elsősorban a XXIV. párt- kongresszus békeprogramjának megvalósítására összpontosítjuk. A szovjet emberek nem lehetnek apolitikusok és nem szemlélhetik közömbösen a világ sorsának alakulását. Barátság és együttműködés, a biztonság és a kölcsönös megértés, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése, az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelem: ez az az irányvonal, amelyet nártunk és államunk külpolitikai tevékenységében követ. Ez a mi alapvető feladatunk is, amikor a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozunk — feiezte be nyilatkozatát Alekszej Lukovec, a Pravda helyettes főszerkesztője. (APN — KS)