Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
C oldal 1912. május 12, pénté* Légkörmérgező összeférhetetlenség ügy hiszem semmit sem veszít jelentőségéből a környezetvédelem programja, ha ezúttal nem a légkör, a természetes vizek, a talaj elszennyeződését hozzuk szóba, hanem az emberi közösségek légkörének elmérgeződését. Ez ugyanis nem kisebb veszély a természeti létfeltételek el- sivárosodásánál. Ideges vibrálások, bármikor kitörni kész elfojtott viharok töltik meg a legkülönbözőbb munkahelyek atmoszféráját, s ez még a kívülálló számára is jól érzékelhető. Az idegekben felhalmozódó „frontátvonulás” még arra is átterjed, aki rövid időre, ideiglenesen kerül kapcsolatba a szó- banforgó emberi együttessel. Mert közösségről, ilyen esetben, csakis fenntartásokkal beszélhetünk ... Ám honnan indul el a csöppet sem kívánatos folyamat? Nyilván onnan, hogy se szeri, se száma az összeférhetetlen természetű embereknek. Hogy miként válik valaki összeférhetetlenné, az itt különösebb elemzést nem kíván, lévén döntően lélektani jelenségről szó. Oka lehet — legtöbbször — bármilyen eredetű kielégü- letlenség, a vágyak és a lehetőségek diszharmóniája. Az okoknak e rendszerére azért érdemes utalni, mert az összeférhetetlenség mögött igen gyakran a hatalmi vágy túltengése munkál. A szilárd közösség sűrű szövetében ez a mérgező góc elszigetelődik, nem képes kifejteni a hatását. Legalább is addig, amíg nem támad egy hajszálnyi repedés -.. Alakuló társadalmunkban, az átrétegeződés, a fluktuáció, az új munkahelyek megteremtése következményeképp elég nagy számmal találhatók a még csak formálódó, a csak félig- vagy negyedkész közösségek. Ezek még nem képesek az önvédelemre, arra, hogy hatásos „ellenmérget” termeljenek ki magukban a bom- lasztás lefékezésére, semlegesítésére. Csöppet sem véletlen, hogy az ilyen amorf kisközösségek valósággal vonzzák magukhoz a hatalom megszállottjait, a gi- gantomániásokat. az áská- lódókat. az intrikusokat — vagyis az összeférhetetlene- ket. Kitűnő szimattal ismerik fel a káros tevékenységük számára legalkalmasabb terepet. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy nem a szóbanforgó egyének, hanem közösségellenes tulajdonságaik szorulnak kiiktatásra. Az, hogy ez milyen mértékben sikerül, lényegében eldönti a közösség életképességét. A nevelő hatás forrása is valahol itt ered... De percig sem hagyhatjuk számításon kívül, hogy az összeférhetetlenség virulenciája a rákos daganatokéra emlékeztet. Ha már szövődményeiben jelentkezik, ellene a küzdelem csaknem kilátástalan. Az összeférhetetlen ember számára a hatalom birtoklása sem hozza meg a kielégülést. sőt csak tágabb tér nyílik előnytelen tulajdonsága érvényesülése előtt. Mert megkeresi, és sajnos, sok esetben meg is találja, a maga szövetségeseit. A megmérgezett légkör önmagában sem kedvez a Az új szövetkezeti törvény II. FegyeXni felelősség munkavégzésnek, még inkább nem kedvez azáltal, hogy a megítélés alapjává nem a végzett munka minősége válik ... Hanem az, hogy ki mennyiben képes alkalmazkodni az összeférhetetlen vezető rigolyáihoz, vagy — rosszabbik esetben — erkölcstelen, bűnös manipulációihoz. Ilyen helyzetben az alkotó akaraterőt felváltja az agresszivitás, a bírálatot a talpnyalással szövetkezett demagógia, az eredmények minőségi tartalmát a szemfényvesztő számmisztika. Szerencsésnek mondható ember az manapság, aki minderre „kapásból” nem tud felhozni példát a saját szűkebb és tágabb környezetéből. S ha ez így van, akkor kisközösségeink sorsának alakulását újra és újra végig kell gondolnunk. A tanulságokkal, a következtetésekkel. s mindenekelőtt a tennivalókkal együtt. Mire gondolhatunk itt? Arra például — s ezt semmi okunk kétségbe vonni, akárhány zilált helyzetű termelőszövetkezet tapasztalata bizonyítja —, hogy az ellenségeskedés, az áldatlan marakodás, a személyi villongások nyomott légkörében a párt- alapszervezet még mindig az az egészséges bázis, amelynek vonzásában egy kibontakozást ígérő közösség szerveződhet. Így, feltételes módban kell fogalmazni, mert hiszen csak lehetőségről van szó. Ám ahhoz, hogy öntisztuló pezsgés induljon meg, a pártszervezetnek kell lépéseket tenni, ehhez viszont tudnia kell. kikre számíthat, kikkel köthet eredményes szövetséget. Mindez nem nélkülözheti az erkölcsi bátorságot, a felelősség- tudatot, a kritikai szellemet. Me#, az összeférhetetlenekkel, a gátlástalan hatalomratörőkkel a párt még taktikai meggondolásokból, még átmenetileg sem léphet közös platformra. Eliaazodni az emberi világban, napfényre segíteni a progresszív erőket — kommunista kötelesség ez, a javából. H. D. fl munkarend és a fegyelem, a jó munkatársi kapcsolatok kialakítása minden közösség eredményes tevékenységének feltétele. A fegyelemsértők felelősségrevonása tehát az egész kollektíva érdeke. Ezt szolgálják a fegyelmi felelősség szabályai. A tag fegyelmi felelőssége nem egyformán jelentkezik minden szövetkezeti ágazatban. Lényeges szerepe van a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben és az ipari szövetkezeteknél. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek körében azonban — ezek jellege folytán — csak a tagsági viszony alapján választott vezetők tekintetében áll fenn. fl szövetkezeti törvény csak a fegyelmi felelősség alapvető tényállását határozza meg azon rendelkezésével, hogy a szövetkezet tagját fegyelmi felelősség terheli, ha tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi. A részleteket az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabá.Cikkünk nyomán A megállapodást érvényesnek tartjuk Ez év április 16-án Kárba vesznek a milliók címmel a Magyar Hűtőipar tevékenységét érintő írást közöltünk. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vezetősége ugyanis néhány éve elhatározta, hogy a helyi hűtőházzal együttműködve bogyósgyümölcs telepítési programot valósít meg. Akkoriban ugyanis a Magyar Hűtőipar azt tervezte, hogy a megyeszékhely hűtőházának rekonstrukciója egyúttal a mirelit áruk választékának a növelését is szolgálná. Az idén termőre fordul a közös gazdaság, értékes — 70 holdas — ribizli- és pöszméteültetvénye. Közben a hűtőipar megváltoztatta álláspontját és nem Kecskemétre, hanem Székesfehérvárra kell szállítani az értékes gyümölcsöt. Ez csalódást és bosszúságot okozott a megye legnagyobb bogyósgyü- mölcs-termelő gazdaságában. Glosszánkra a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója, Gulyás Béla a következőket válaszolta. Sajnálatos a cikk címe és ebből eredően a következtetés is, mivel a vezetésem alatt álló Magyar Hűtőiparnál olyan intézkedés, illetve mulasztás nem történt, amely a termés átvételét kockáztatta volna, vagy aminek következtében a telepítő gazdaság arra kényszerül, hogy nagyértékű bogyós ültetvényeit megsemmisítse. A Magyar Hűtőipar kecskeméti gyára a rekonstrukció után, mivel korszerű zöldség- és gyümölcsfeldolgozó berendezéssel nem rendelkezett — népgazdasági érdekből — azt a feladatot kapta, hogy Kecskemét és Bács-Kiskun megye lakosságának ellátásához szükséges romlandó élelmiszerek megóvásában segítsen. Ez olyan nagy feladatot ró a gyárra, hogy ott további mirelit áruk gyártása nem valósítható meg. A kecskeméti gyár és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet között létrejött telepítési és értékesítési szerződés érvényességét az ipar részéről senki nem szüntette meg és nincs ilyen lépés a szándékunkban. A közös gazdaságban termett bo- gyósgyümölcsűek — mivel nem a legkényesebb árukról van szó — szállítása szempontjából a 120 kilométeres távolság nem okoz károsodást. A termelőszövetkezet, valamint a kecskeméti hűtőgyár közötti telepítési és értékesítési szerződés részünkről történő teljesítését a székesfehérvári gyárra bíztuk. A gyár a rendelkezésnek eleget tett. Az intézkedésnek megfelelően a szállítási költségek a felvásárlót — jelen esetben a székesfehérvári gyárat — terhelik. A gazdaság által átadott termékek szállítási költsége fejében a felvásárlási áron felül — a termelőszövetkezettel egyetértésben — 40 forintot térít mázsánként. A hütőipar megyére vonatkozó fejlesztéséről az alábbi tájékoztatást adom. Általánosságban az ipar telepítési és fejlesztési lehetőségéről a Gazdasági Bizottság dönt. B ács-Kis- kun megyében, Baján már létesült egy közel ezerva- gonos hűtőház. További elképzeléseink a negyedik ötéves terv időszakára a megyére vonatkozóan nincsenek. Terveinkben szerepel a bajai gyár műszaki fejlesztése a teljesítmény növelése érdekében. * A levél nem minden megállapításával értünk egyet. Tekintettel a bogyós- gyülmölcs-termelés fontosságára a témára még visszatérünk. lyok tartalmazzák, de a konkrét vétségeket nem sorolják fel. Erre nincs is szükség. A tagsági viszonyból származó kötelezettségeket ugyanis a szövetkezeti törvény az ágazati jogszabályok, az alapszabály és a szövetkezet belső szabályzatai, valamint a munkamegállapodások és az illetékes vezetők utasításai határozzák meg. A fegyelmi jogkör gyakorlója dönt tehát, hogy ezek megsértése mennyiben képez fegyelmi vétséget. fl mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél — az új rendelkezés szerint — a fegyelmi jogkört a tsz vezetősége gyakorolja. A tisztségviselők, a döntő- bizottság tagjai és a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felett pedig a közgyűlés. A vezetőség ezt a jogkörét — a kizárást és az üzemi vezetők felelősségrevonását kivéve — a tsz elnökére, elnökhelyettesére és az üzemi vezetőkre is átruházhatja. A fegyelmi büntetés — a végrehajtásából származó közvetlen hátrányon kívül — egyéb hátránnyal is jár. így például a mező- gazdasági termelőszövetkezet a fegyelmi büntetést a tagnyilvántartásban feljegyzi, s arról a tag meghatározott esetekben köteles számot adni. Mentesül azonban a tag a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a büntetés kiszabása óta kizárás esetén 3 év, alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztás, illetőleg vezetőnek tisztségéből való elmozdítása esetén 2 év, egyéb fegyelmi büntetés esetében pedig 1 év eltelt. A közgyűlés — a kizárás esetét kivéve — ha erre a tag jó munkájával érdemessé vált, az előbb említett idő eltelte előtt is mentesítheti a tagot a büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól. Az ipari szövetkezeteknél is főszabály az, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlása a vezetőség hatáskörébe tartozik. Közvetlenül a közgyűlés gyakorolja azonban a fegyelmi jogkört a magasabb vezetői munkakört betöltő tagok és alkalmazottak felett, továbbá a tisztségviselők felett, ha a fegyelmi vétséget tisztségükkel összefüggésben követték el. A jogszabály lehetővé teszi azt, hogy a szövetkezet szervezeti és működési szabályzata a vezetőség fegyelmi jogkörét egyszemélyi vezetőkre (elnök, elnökhelyettes, más vezetői munkakört betöltő, illetőleg szervezeti egységvezető tag) is átruházhassa. ŰZ anyagi hátránnyal járó büntetéseket legfeljebb egyévi időtartamra lehet kiszabni. A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél az ágazati jogszabály csak a szövetkezet tisztségviselőinél teszi lehetővé — a tisztségből folyó kötelességek vétkes megszegése esetén — a fegyelmi felelősségrevonást. A fegyelmi eljárás a közgyűlés hatáskörébe tartozik; határozata ellen jogorvoslatnak helyen nincs. B. L. — D.L. (Következik: Kártérítési felelősség.) Határozat és végrehajtás Naponta használt szavaink sorába az elmúlt év decemberében került be a vezetéskorszerűsítés és az üzemszervezés. Mindkettő gyakran hangzik el különböző fórumokon. Korszerűsíteni kell a vezetést, az üzemszervezést, a belső tartalékok jobb kihasználásáért. Eddig jórészt a „miért”-et kerestük, azokat az okokat, amelyek ezt szükségessé teszik. A megvalósulásról, a „hogyanról” kevesebb szó esett, és arról is, ki, mit végzett eddig. Az is tény, hogy főként az ipari üzemekkel foglalkoztak, pedig a mezőgazdaságban — különösen a fejlett, nagy területű, termelési értékű — állami gazdaságokban ugyanilyen fontos lenne. Már a gazdaságirányítás mai rendszerének bevezetésekor meg kellett volna kezdeni a vezetésszervezet korszerűsítését. Azóta vajmi kevés történt, illetve csak néhány üzemben alakították a vezetést a gazdálkodás szerkezetének megfelelően. Ezt felismerve az Állami Gazdaságok Országos Központja — még az említett központi bizottsági határozat megszületése előtt — 12 különböző megyében levő, más-más adottságú gazdaság vezetési módszereit, szervezetét tanulmányozta. Megállapításaikat nemrégiben adták közre, megjelölve az elveket, a lehetőségeket, a kialakítható formákat, a végrehajtandó feladatokat, módosításokat a párt irányelveinek megfelelően. A határozatok megvalósulásának objektív és szubjektív tényezői vannak. A gazdaságok számára fontos ösztönző erő a párt állásfoglalása, és az ehhez igazított ÄGK utasítás. Ez utóbbi a megyei főosztályoknak is adott feladatokat. Szakembereik járják a megyét, vizsgálják az egyes gazdaságokban foglalkoznak-e a határozat végrehajtásával. 1973 elejére ugyanis mindenütt ki kell dolgozni azt a szervezeti formát, hozzá az ügyrendi szabályzatot. amelyben kijelölik az egyes vezetési szinteket, az iránvító és végrehajtó egységek közötti kapcsolatokat, működési szabályzatban rögzítve valamennyi műsznVi adminisztratív és fontosabb kisegítő állományú dolgozó feladatát, hatáskörét úgy, hogy a felelősség bármikor megállapítható legyen. A gazdaságokban jelenleg a felmérés folyik. Mert először a termelési célt kell tisztázni, azt, hogy milyen irányban fejlődik, alakul a mezőgazdasági üzem tevékenysége. A szervezeti sémát ennek megfelelően alakítják ki. A következő lépés az elképzelések megvitatása a felügyeleti szerv vezetőivel. Az így kialakultak szerint keli majd működni a jövő év elejétől kezdve minden egyes állami gazdaságnak. Ez azonban még csak írás. lehetőség, forma, ami tartalom nélkül nem sokat ér. Azt, hogy milyen mértékben válhat élővé, az egyén, a vezető szabja meg. Korai lenne azt állítani: minden vezető megérett már arra, hogy belássa, a döntési jogkörök megosztásával ő maga nem lesz kisebb. Sőt, megkönnyíti saját munkáját és rövidesen dinamikusan fejlődik az üzem is. A belső, kényszerítő erők előbb- utóbb mindegyikükét rádöbbentik a változtatás szükségességére. A nagy tevékenységi körbői adódó, szerteágazó feladatok szülte nagy tömegű információt feldolgozni sem képes már egy ember, nemhogy felelősségteljesen tudjon dönteni, és még az utasítások végrehajtását is ellenőrizze. Egyetlen vezető sem bír ja sokáig a napi 10—14 órás munkát. A tapasztalat azt bizonyítja, nem is kell, ha megtanul bízni a rendelkezésre álló szakembergárda tudásában. Számtalan jól képzett, diplomás vezető van, aki szellemi képességeit mindeddig igazán nem kamatoztathatta, mert nem kapott rá lehetőséget. A kollektív gondolkodás olyan előrevivő erő, melyet egyetlen üzem sem nélkülözhet. Ahol már megvalósult, ott szinte ugrásszerűen nőtt a termelés volumene és a nyereség. Ahol csak formálisan. vagy még így sem él. megrekedt a fejlődés, szaporodott a gond. a hagyományosan működő szervezet képtelen funkciójának eleget tenni. Dénes Éva
