Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

4. oldal 1972. május 7, vasárnap Az újítók gazdasága Hit érhet egy győzelem? LAPUNK január ötödiki számában Az újító jutalma című írásunk a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság egyik Kiváló újítóját matatta be az olvasóknak. Megírtuk, hogy Rajnai István gépesí­tési agronómus, akinek ne­véhez számos, nagy jelen­tőségű technikai újítás fű­ződik, a MEDOSZ országos központjának költségén ez év elején külföldön járt. Moszkva egyik nevezetes szórakozóhelyén köszöntöt­te az új esztendőt és né­hány emlékezetes napot töltött a szovjet főváros­ban. A jutalmazás, nem­csak a saját tevékenysé­gét, hanem a munkahelye újítómozgalmának sikereit is elismerte. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban az előrehala­dás egyik forrásának te­kintik már évek óta ezt a mozgalmat. Ennek megfe­lelően mindenben támogat­ják a dolgozókat, hogy ezt a szellemi tartalékot kiak­názzák. Munkahelyenként rendszeresen elkészítik az újítási feladattervet. A vál­lalati kollektív szerződés­nek külön melléklete az újítási szabályzatot ismer­teti. Tavaly tizenhat ember­nek negyvenegyezer forint újítási díjat fizettek ki, s a megvalósított javaslatok, házilag készített gépek, szerkezetek összesen 882 ezer forinttal gyarapították a gazdaságot. Tóth József villamosmérnök, a tajói kerület szőlőfeldolgozó gépsorának szikkasztótar­tályait olyan ellenállásos rendszerű folyadékszint­jelzőkkel szerelte fel, ame­lyek teljesen üzembiztosak. Ezek az érzékelők a tajói szőlőfeldolgozó automati­kai rendszerébe illesztve, végső soron 23 ezer forin­tos megtakarítást eredmé­nyeztek. Matos András gép­műhelyvezető két társával, Nagy Lászlóval és Vass Zoltánnal együtt a sertés- hizlalda Big-Dutchman rendszerű etetőinek takar­mánypótlását ésszerűsítet­te. Ennek az újításnak 200 ezer forint lett a gazdasá­gi eredménye. NÉHÁNY hete a bács- szőlősi gépbemutatón a szakemberek érdeklődését váltotta ki a gazdaságban gyártott szőlőelőnyitó gép, amely a kereskedelemben kapható eszközöknél köny- nyebben kezelhetőnek lát­szott. A kiskunhalasi újí­tók szerkezete a légnyo­mással működő szőlőnyi­tók teljesítményét meghá­romszorozta. A tajói kerü­letben ősszel nagy sikerrel próbálták ki a házilag gyártott gépputtonyt, amely meggyorsította a termés összegyűjtését és megkönnyítette a szürete- lők munkáját. LEGALÁBB ilyen nagy jelentőségű a szőlőgyom­irtó, vegyszerező gép meg­alkotása. Amikor ezt, mint újítási feladatot meghir­dették, ilyen gépet a ke­reskedelem nem árusított. A gazdaság 860 hektáros szőlőültetvényének mintegy felében alkalmazták a tő­kesorok vegyszeres gyom­irtását a házi készítésű munkagépekkel és kiiktat­hattak a szőlőművelésből egyszeri kézi kapálást. Pap Szekeres József fő­mérnök az üzem újítómoz­galmának kibontakozását azzal magyarázza, hogy a vezetők és a vezetettek, a szellemi és a fizikai dol­gozók egyaránt érdekeltek munkahelyük gazdasági eredményeinek növelésé­ben. K. A. 18. INTERJÚ A FOJTOGATÓVAL Karácsony előtt pár nap­pal e sorok írója magneto­fon segítségével készít in­terjút Király Róberttel. — Hogyan telik az idő itt, a fogdában? — Elolvastam már vagy tizenhét könyvet. Meg kap­tam anyámtól csomagot, volt benne csoki is, meg külföldi gyártmányú erős cukorka. A csoki fóliájából és a cukros zacskóból csi­náltam hamutartót. Felerő­sítettem a falra. Így, ha cigihez jutok, nem kell a padlóra hamuzni. Nagy hí­ve vagyok a tisztaságnak ... — Ha előbb tud a cse­lekmény tervéről, vajon el­követi-e? — Az idő. az hiányzott hozzá... Hogy fontolóra vegyem a jogi következmé­nyeket. Finomabban ki le- nénríc volna dolgozni... És ha együtt hallom a két Zo­lit, te hogyan gondoltad, te meg hogyan, és ha nem lett volna logikus, amit mondanak, elküldtem volna őket a fenébe __ — Furcsa kérdés ilyen helyzetben: vannak-e ter­vei? — Szeretnék még egyszer becsületes ember lenni. Az őrnagy, aki itt volt a BM­től. szintén ezt kérdezte. Neki is ezt mondtam, amit most. De ő erre megvetően csak annyit mondott: „A fenéket, még nagyobb gaz­ember leszel.” De én elha­tároztam, megmutatom, lesz belőlem még becsületes ember ... Egész nap álmo­dozom, hogy ml lesz majd akkor, ha kiszabadulok. Mondták itt. hogy majd szép pénzt fogok kapni, ami összegyűlik a munkám után. Lehet, hogy húszezer is lesz. Felruházkodom be­lőle. Ha sikerül szakmát tanulni, akkor a maradék nyolc-tízezerből nyitok egy maszek vízvezeték-szerelő műhelyt. Mert ezt a szak­mát szeretném itt kitanul­ni, ha egyáltalán még mód lesz rá. Ilyen szempontból még jó is, hogy itt vagyok, mert nem pocsékolódik el az időm. a munkára és a tanulásra tudok majd kon­centrálni ... Ha sikerül a maszek üzlet, akkor két év alatt én összeszedem ma­gam. Mert az biztos, hogy jó szakember leszek. És a jó szakembert megfizetik. Lesz házam, kocsim ... Azt is megkérdeztem itt a fő­hadnagy úrtól, hogy lehet-e még nekem kocsim. És ve­zethetem-e. Azt mondta, hogy ez lehetséges lesz. Mert majd egyszer rehabi­litálnak. De én tudom, hogy nem leszek már úgy sem az az ember, aki eredetileg lehettem volna. Nem szak­mailag értem ezt... Hiába leszek becsületes, mások számára én leszek a taxi­sofőr gyilkosa. — Lehetséges tehát a be­csületes élet? — Azt hiszem, igen ... A vízvezeték-szerelő szakmá­ról beszéltem ... Van Izsá­kon egy ismerősöm, ennek is az a szakmája, még csak huszonhat éves. de már Kecskeméten van lakása, s mindennap csak azt lá­tom. illetve hát láttam, hogy furikázik a kis Tra­bantjával, végigsuhan a fa­lun. mintha nem is dolgoz­na. Pedig hát tudom, dol­gozik. De amúgy semmi gondja nincs... A tiszthe­lyettesi jó lett volna. Ha megnősülök, azt mondták, kapok szolgálati lakást. Jő érzés az, ha megvan a la­kás, mondjuk egy kétszo- ba-összkomfort... De ha építtet az ember, és én építtetni fogok, az is na­gyon jó, abszolút kényelem meg minden ... Pénzem lesz, mert keresek, de ab­ból is csak annyi kell, ami a boldogsághoz elegendő. Több nem kell. mert az a züllés útjára visz. Tehát csak az kell, hogy legyen meg a lakás, a berendezés, a kocsi, és legyen meg a boldog családi élet. Ha kel­lő összeggel tudok kezdeni, akkor biztosan megállóm a helyem. De ha nem lesz pénz, akkor is bebizonyí­tom, hogy leszek valaki... Persze. akkor nehezebb lesz. — Mit ér az emberi élet? — Az ember értékét nem lehet felbecsülni. Mert te­gyük fel, hogy a taxisofőr, amit a fuvarral keresett, annak nagyobb része az ál­lamot illette meg. És ha életben marad, akkor öt év alatt annyi összejöhetett volna, amiből egy ház ára is kitelik. Szóval egy laká­sé ... Akár nekem, akár másnak. — Tehát csak anyagiak­kal mérhető? A Szakma ifjú mestere vetélkedő színtere nem az egyetlen porond, amelyen a szakmunkástanulók bebi­zonyíthatják felkészültsé­güket. Ezt igazolja az is, hogy a szakmai tantárgyak mellett megrendezik ré­szükre — matematikából, fizikából, kémiából is — az országos tanulmányi ver­senyt. A színhely általában változó — a matematika­döntő az idén Győrött zaj­lott le. Matematika. Hűvös osz­tályterem, fényes padok, a tenyerek izzadnak. A tábla feketéjén, kihívó fehéren rendeződik csatasorba öt példa, öt makacs, kaján rébusz, ennyivel nézett far­kasszemet húsz ünneplőru­hás diák. köztük Sípos Já­nos, a Kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat harmadéves esztergályosa — a későbbi győztes. Most még nincs győztes (vagyis mindenki az lehet), csak tűnődés, morfondíro- zás, tollrágás van. „Melyik­kel kezdjem? A hármast.” A homlok fala mögött fut­nak a gondolatok. Egy-egy megoldási lehetőség. A pa­píron áthúzott képletek, számok —. tilos tévutak. — Nemcsak anyagiak­kal ... Maradt egy kisgyer­mek is utána, aki most már apa nélkül nő fel. Neki is hiányzik majd az apja, mint ahogyan nekem hiányzott. — Kapott-e vallásos ne­velést? — Nem kaptam. Anyám, talán, vallásos. De a mun­kája miatt ritkán van ar­ra alkalma, hogy eljárjon a templomba. A levelében legutóbb azt írta. hogy so­kat imádkozik értem. Én nem vettem komolyan a vallást soha. így mondogat­tam: „Én kommunista va­gyok. én nem járok temp­lomba.” — Amikor vezette a ko­csit a nyugati határ felé, zavarta-e. hogy a holttest a csomagtartóban van? — Igen ... Arra gondol­tam, hogy mit csinálunk, ha elkapnak. — Pszichológusnál voltak vizsgálaton? Mi volt ott a legérdekesebb? — Festményféléket mu­tattak, fényképeket. Abszt- raktokat. meg ilyesmiket. Kérdezték, mire emlékeztet Sorba, mindegyiket. Kettő nagyon megmaradt ben­nem: a kilences és a tízes. Az előbbire azt mondtam, hogy az egy holdbéli, vagy egy idegen bolygón levő sziklahasadékot ábrázol. Két ember kapaszkodik a sziklafalba, tartanak vala­mi tárgyat és felettük egy misztikus lény lebeg, olyan, mintha szárnya is lenne, de egyúttal emberi alakja is van... A másik pedig ha­sonlít egy tengeri élőlény­re. mondjuk a medúzára, ami a csalánzók osztályá­hoz tartozik. De emlékez­tet a hirosimai és a naga- szaki atomrobbanásra is. Látszik az atomfelhő és alatta a lángcsóva. Van a kénen két hatalmas, sötét­zöld folt. ez az erős sugár­zást ábrázolja ... Hirtelen volt a válasz, amit adtam, csak úgy kapásból jött. de tudom azt is, hogy az nem lehet más. csak Hirosima és Nagaszaki. A következő részt kedden közöljük: Címe: Áramlatok] a lélek mélyéi* Élőiről: első lépés, máso­dik, a kilógó összefüggések helyükre csúsznak. Kész. A fehér papíron kék szám, piros aláhúzás. Kétváll. Kiegyenesedik. Még van harminc perc és körös-kö­rül a felsőtestek szinte párhuzamosak a pad lap­jával, a többiek még dol­goznak. Mindez bizonyára végig­futott a húszéves fiatalem­ber fejében a „nehéz volt?” kérdés hallatán. — Húsz pontból tizen­nyolcat értem el. Az egyik feladat megtréfált, valahol hibáztam, méghozzá két­szer. A végeredmény azon­ban stimmelt. Végül en­nek a fél órának köszön­hettem a győzelmet. Azo­nos eredmény esetén ugyanis az dönt. ki mennyi időt használ fel. Rutinos versenyző. Az el­ső évben matematikából, a másodikban fizikából szer­zett negyedik helyet. Az eredmények mögött meg­húzódik a rendszeres mun­ka. a kapott feladatok mel­lett eltöltött délutánok. S a három gimnáziumi év is, aminek a német nyelv ve­tett véget. — Kecskeméten maga­sabbak voltak a követel­mények, mint Kiskunmaj- sán, megbuktam. Szakma után kellett nézni. Mikor bejöttünk édesanyámmal, már csak a szerszámkészí- tés és az esztergályos szak­ma között választhattam. Ugrás az ismeretlenbe. így lettem esztergályos. Nem bántam meg. — A sorozatos versenyzés takar-e valami távolabbi célt? — Háát... Szeretnék le­érettségizni. mérnöki, vagy tanári oklevelet szerezni. Ezek azonban még távoli dolgok, sok minden közbe­jöhet. Először lesvek túl a szakmunkásvizsgán. A visszakapott önbizalom szorgalommal párosulva ér­lel-e újabb sorsfordulatot? Tehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ha igen, abban része van a pedagógusnak is, aki kü­lönleges missziót tölt be ebben a közegben. A tehet­ségek kiszűrése, támogatása minden iskolatípusban ta­nári kötelesség, de nem mindenütt egyenlőek a tel­jesítés feltételei. A legna­gyobb handicap-el a szak­munkásképzésben startol­nak. Több okból. Minde­nekelőtt az általános isko­lai érdemjegyek itt tájékoz­tatnak legkevésbé megbíz­hatóan a valódi képessé­gekről. Az általános iskola az első szelekciós zsilip és a bizonyítvány minősége szerinti gyengébbek áram­lanak a szakmunkásképzés­be. Az osztályzatoknál tehát számolni kell az alábecs­lés veszélyével. A szülők sorskormányzó tevékenysé­gét sem mindig a gyerek adottságai irányítják. Fel­lelhető — a mielőbbi ke­nyérkereset vonzása mel­lett — egyfajta józan biz­tonságra törekvés: előbb le­gyen szakma a kezében, a többit maid meglátjuk. Bancsik Erzsébet matema­tika tanár szerint ezért a legjobb tiszta lappal in­dulni. — Az elsősöknek minden évben szorgalmi feladato­kat adok a korábbi eszten­dőkből gyűjtött versenypél­dákból. Ez a kiválasztás módszere, amelv segít fel­mérni. milyen erős az alap A napi tananyag összeállí­tása nehéz, mert viszonylag mély a szakadék az átlag I és a kiemelkedők között, i A rendszeres fogiariuizás még problematikusabb. Itt összegeződik legjobban mindaz, amit a hátrányos helyzet alatt értünk. — A versenyre való fel­készülésnél speciális gya­korlat alakult ki. A gyere­kek kevesebbet vannak az iskolában, mint például a gimnazisták, többségük vi­déki, otthon is számítanak a munkájukra. Kiadom a feladatokat, otthon megold­ják. A konzultáció az ellen­őrzésre. javításra szorítko­zik. Könnyebb lehne, ha több gyermeket vehetnénk fel a kollégiumba. De min­den rosszban van valami jó, megszokják az önálló gondolkodást. A legtehetségesebbeknek javasoljuk, hogy iratkozza­nak be a gimnáziumba. Je­lenleg is nem egy diákunk van. aki párhuzamosan végzi ezt is. azt is. Eddig ez volt az egyetlen csatorna. Valljuk be, aki ezt a kettős munkát vállal­ta, nem csekély áldozatot hozott. Nos. 1970-ben meg­született a szakmunkáskép­zés reformja: az úgyneve­zett emeltszintű oktatás, amelynek tantervébe be­építették az első két közép­iskolai év anyagát. Az egyik cél éppen a tovább­tanulás megkönnyítése volt. elhárítani a felesleges aka­dályokat, amelyek gátolták a pályakorrekciót. Megvolt az első lépcső, amely idén tavaszig — bár már a má­sodik emeltszintű évfolyam végez — nem vezetett seho­vá. Hiányzott a középisko­lai fokozat. A tavaly vég­zettek — más nem lévén — a dolgozók esti gimná­ziumába iratkoztak. A napokban a gépipari szakközépiskola jelentkezé­si feltételei törlesztettek eb­ből az adósságból. Akik emeltszintű képzésben ré­szesültek. azok közvetlenül a második osztályba irat­kozhatnak. a hagyományos szakmunkás-bizonyítvány pedig az első osztályba lé­pésre jogosít ugyanígy. A szétválasztás azonban nem merev, mert egy különbö­zeti vizsga letételével az utóbbival is lehetővé teszi az ugrást a második osz­tályba. Az űt immár szabad, s ez a legfontosabb. Ám azért, hogy minél többen léphessenek rá és jussanak a végére, lehet és kell is tenni egyet s mást. Sípos Jánosnak feltettem a kérdést: mit ér ez a győ­zelem? Kiderült, hogy az iskolai elismerésen kívül egyetlen jutalma a tudás­többlet. Ez sem lebecsülen­dő, de véleményem szerint nem ártana gondolkodni azon, hogyan lehetne ka­matoztatni a versenyben elért eredményt valamilyen kedvezménnyel a továbbta­nulásban. A Szakma ifjú mestere vetélkedőben el“rt siker például komoly elő­nyökkel jár. így nagyobb húzóerőt jelentene a rész­vétel. Nem hiszem, hogy min­den szakmunkásból mérnök lesz. erre nincs is szükség. De hogy egv. sok esetleges tényezőtől függő és nem mindig helyes döntés ne le­gyen örök érvényű, hogy az ember megtalálja azt a helyet, ahol a legtöbbet ad­hatja a társadalomnak és önmagának — ezt elősegí­teni kötelesség. Pulai Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom