Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
4L old,. 1972. május SI, szerda Nagyközségről nagyközségre Szellemi „tőkefelhalmozás” Bácsalmáson Kereken egy évtizede, hogy Bácsalmás megszűnt járási székhely lenni, természetes vonzási körzete azonban megmaradt. Így semmi különös nincs abban, hogy a nagyközségi rang mellé a „részleges középfokú központ” minősítés is társul. Nem egy kisvárosnak — például Nagykőrösnek — szánnak hasonló szerepet az országban. Mértani, már-már mérnöki szigorúsággal szerkesztett település. Az „alaprajz” kialakítása a tizennyolcadik századi sváb telepítéshez kötődik. Ám a zárkózott ridegségnek semmi nyoma: a vadgesztenyesorral szegélyezett széles, levegős utcák az alföldi mezővárosi képet már egy csipetnyi mediterrán jelleggel ötvözik. — Az 1960-as népszámláláskor 445 írástudatlanunk volt — adja tudtomra dr. Nagy István tanácselnök, s törhetem a fejem, ezt a tényt miként illesztem be a kulturáltságra vonatkozó összképbe. De a kapcsolódási pont máris adott: ha a 12 év előtti adatot a tanácselnök fejből idézi, az arra utal, hogy kellő mértékben számoltak a tény társadalmi súlyával. S kiderül, hogy a múlt évtized első felében hároméves alapismereti tanfolyamokat szerveztek az analfabéták részére, felszámolandó az uradalmitanyai cselédsors nyomasztó örökségét. Ennek köszönhetően. valamit a természetes kihalások miatt az írástudatlanok száma egykét tucatnyi lehet, amely már elenyészőnek tekinthető. Ez tehát „lekerült a napirendről”. Helyébe tolakodtak mások, nem kevésbé fontosak. Például az, hogy a műveltség másik pólusán elhelyezkedők — az egyetemet és főiskolát végzettek — száma 260-ról 350-re növekedett. Ám ez az adat torzít — a valóságban nagyobb ütemű volt a növekedés —. hiszen közben a járási apparátus elköltözése átmenetileg a szellemi erőket is „megcsapolta”. A „koponyán belüli” urbanizáció hatását tanulmányozni Bácsalmáson — izgalmas és kézenfekvő feladat. A szellemi felemelkedés sodrába tartozik a tanácselnök életpályája is: a négy elemit végzett munkásember ma jogi diplomával rendelkezik. Jó tíz évvel ezelőtt a középiskolai tanárok „büntetőlágere” volt Bácsalmás. Ma pedig, és már néhány év óta, rangot jelent a gimnáziumi testülethez való tartozás. S ez adódik abból, hogy az innen kikerülő és egyetemre, főiskolára jelentkező érettségizettek négyötödét fel is veszik. Azokon a szakokon, ahol a döntő tantárgy a kémia és a biológia, a jelentkező szinte „biztosra megy”. Dr. Rékási József, e két stúdium tanára hivatásának teljes magaslatán áll. — Az első és a második osztályban módszeresen végezzük a hajlamok „kita- pogatását” — sorolja Schlachta István igazgató. — Harmadikban már kezdetét veszi az egyetemre való előkészítés. Ezt segíti a korrepetálások, a szakkörök intenzív rendszere. A gimnázium a helybeli, valamint a környező 8—10 község általános iskoláinak hálózatára épül. E szempontból az érdekes, képes-e, a középiskola színvonalat „diktálni”. Kétségtelenül erős az erre irányuló törekvés: a visszajelzés ma már rendszeres. Ennek nyomán épp az egyik helybeli általános iskolában kellett lépéseket tenni az orosz nyelvi oktatás megjavítása érdekében. Gondot fordítanak a fiatal, képzett tanárok idetelepítésére. A szó legszorosabb értelmében! A 13 tanár közül senki nem lakik albérletben; egyedülálló ha- jadonok is összkomfortos föbérleti lakáskiutalásban részesültek. Hatan pedagó- guskölcsönnel építettek saját házat. Szellemi sziget a gimnázium? Jó egy évvel ezelőtt még indokolt lehetett az elnevezés. Hozzátéve azt, hogy több kisebb-nagyobb sziget — a kórház, az orvosi rendelő, az állami gazdaság szakembergárdája, az ügyvédi munkaközösség — társaságában próbálta megtalálni a maga méltó helyét. Az egy év óta működő új művelődési otthon — amely nem annyira a hivalkodó, inkább a célszerű modernségével hívja fel magára a figyelmet — a szigetek közötti hídverés feladatának jegyében működik. Ezt azonban a sokoldalú, vonzó. hatékony közművelődésnek kell megelőznie! Hol állnak etekin- tetben? A tavalyi év nyolc hónapja alatt a ház rendezvényein csaknem 140 ezren vettek részt! A nagyközség lakóinak mintegy a tizenötszöröse ... A szám önmagában is arra utal, hogy a kultúrotthon a legnemesebb értelemben vett köz- intézménnyé vált. Nem is lehet ez másképp, hiszen már a létrejöttét is a legszélesebb társadalmi összefogásnak köszönhette. Nem sok olyan bácsalmási család van. akinek közvetlenül e célra felajánlott forintja nincs ott az épületben. Sokan pedig a két kezük munkájával is közreműködtek. Ennek ellenére sem Oriolt Károly igazgató, sem Péterfia László művészeti előadó nem tartozik az elégedett emberek közé. Mert igaz ugyan — mondják — hogy a roppant népszerű díszmadártenyésztő, valamint a galambászszakkör- nek zömmel kétkezi dolgozók a tagjai, s hogy a kézimunka-szakkörbe járó asszonyok keze nyomán sorra életre kelnek a népi hímzések, de nem elhanyagolható értelmiségi rétegek még mindig csak mozi- és a színházi előadásokig jutottak el. És bár a TIT-elő- adásoknál a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a közérdeklődést, mégis, olykor a „Taknyos Varjúnak” becézett ÁFÉSZ-kocs- mában mintha nagyobb lenne a tolongás... És a párhuzamok sora ezzel még nem merült ki. Újabban tarokk-klubot szerveznek — első hallásra ez furcsa, anakronisztikus kezdeményezésnek tűnik. De kétségtelen, hogy a hagyományos értelmiségi réteg valóságos igényéből indul ki... S a klubkörnyezet talán nemcsak a tarokkozásra nyújt alkalmat, hanem inspirációt is ad a mélyebb szellemi elmélyedésre. A mindig is jómódú falu hírnevének örvendő Bácsalmás kereskedelmi forgalma 1960-ban 58 millió, 1970-ben 147 millió forint volt. Itt megint csak izgalmas kérdésfeltevéseket sejtet az anyagi és a szellemi javak közötti összefüggés. Tíz évvel ezelőtt joggal mondhatták a bácsalmásiak: elment a járás, de jött helyette az ipar. Akkor kezdődött az üzemek idetelepítése. Ma az ipari foglalkoztatottak száma megközelíti a másfél ezret. (A tsz-tagok száma összesen 800 körüli, az átszervezés utáni 1300-zal szemben.) Az ipar nemcsak foglalkoztatási és jövedelmezési lehetőséget hozott, de a parasztihoz képest egy igényesebb, s talán már tartalmasabb élet- és magatartás- formát is. S ha egyelőre mérsékeltebb arányban is, de megjelent Bácsalmáson a műszaki értelmiség. Termelésének korszerűsítésében az állami gazdaság mindinkább megüti a világszínvonal által felállított mércét. Ugyanúgy az I eredményekben is ... A kukoricahozamok megsokszorozása teszi lehetővé például az évente 52 ezer sertést meghizlaló kombinát tető alá hozását. De nem mellőzhető el a kérdés: mennyiben képes követni ezt a tempót a három bácsalmási tsz. Nos, a kézenfekvő válasz az, hogy amennyire anyagi erejéből telik. Ha csak harmadany- nyi műtrágya vásárlására futja, mint az állami gazdaságban, a hátrányt a legnagyobb szellemi találékonyság sem pótolhatja. Jólesik viszont azt tapasztalni, hogy a háztáji állattartó kedvet, legalábbis, egyelőre, az iparosítás nem sorvasztja. Néhány év múlva bizonyára más lesz a helyzet, s erre enged következtetni az az adat is, miszerint a negyedik ötéves terv során felépülő 322 bácsalmási lakás zöme több szintes házakban kap helyet. Jelen van tehát Bácsalmáson a szellemi húzó- és hatóerő, s a nagyközségi vezetés akkor cselekszik helyesen, ha az eddiginél is nagyobb teret enged érvényesülésének. Az előrehaladás ma már a tudás integrációját igényli, vagyis a szellemi szigetek közötti hídverést. Ennek többféle módon is adottak itt a feltételei. Egyrészt a pedagógusok és az agrárértelmiségiek között semmiféle elkülönülés nem tapasztalható, s ez, valljuk meg, kivételesen szerencsés jelenség. Oka ennek az, hogy a pedagógusok zöme paraszti származású, s a két legnagyobb értelmiségi réteg között a rokoni összetartozás szálai is eléggé erősek. Azonkívül az itt működő körzeti talajlaboratórium is jótékony transz- missziós szerepet tölt be etekintetben. hiszen egyfelől a termeléssel, másfelől az oktatással tart élő kapcsolatot. Másrészt olyan hivatástudattal megáldott emberek dolgoznak itt. akiknek példája messze túl világít közvetlen munkakörnyezetük — és Bácsalmás — határain. Dr. Rékásiról már volt szó. De Fekete Dezső könyvtáros bibliográfiái és helytörténeti tevékenysége országosan is párját ritkítja. A szakmaszeretet és hozzáértés elsőrangú példáját nyújtja dr. Veréb János állatorvos, az állatkórház vezetője. S csak a helyszűke nem ad módot a további felsorolásra. És nem lehet véletlen, hogy a közélet is elsősorban az ilyen típusú emberekre számíthat leginkább. Szerencsés az a nagyközség, ahol ennyi „megszállott” található. Mert nem a mutatószámok, s nem is az impozáns közművek és termelő berendezések, hanem a szellemi „tőkefelhalmozások” garantálják leginkább a városiasodást, vagyis az életképes jövőt. S ezt már sejtik a bácsalmásiak. Hatvani Dániel Mostanában gyakran szóba kerül miként lehetne a szövetkezeti ágazatok közötti kapcsolatokat erősíteni. Ezen munkálkodik a megyei szövetkezeti tanács is. Több kezdeményezésről hallottunk. Legutóbb arról kaptunk hírt, hogy a ME- ZŰTERMÉK Szövetkezeti Vállalat és a fogyasztási szövetkezetek között erősödik a kapcsolat. Ez a véleménye Perényi Istvánnak, a vállalat igazgatójának is. — Néhány számmal igyekszem ezt bizonyítani — hangoztatja — 1970-ben a fogyasztási szövetkezetek által vállalatunknak átadott zöldség és gyümölcs értéke 61 millió forint volt, tavaly már megközelítette a 31 milliót. Erre az esztendőre a megállapodások szerint további emelkedés várható, a tavalyihoz képest több mint 500 vagonnal nagyobb mennyiségre kötöttünk szerződést. Az együttműködés eredménye, hogy tavaly Lajos- mizsén megszüntettük a zöldség- és gyümölcsfelvásárlást és átadtuk a helyi fogyasztási szövetkezetnek. Az idén a meggy átvételéről mondtunk le a keceli fogyasztási szövetkezet javára. A kapcsolatok azonban nemcsak az árufelvásárlásra, kereskedelemre, vonatkoznak, hanem a termelésre is. — A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését sokféleképpen kívánjuk segíteni a fogyasztási szövetkezetekkel együttműködve. Példaként említem a szamócatermelést. A palántákat nágyüzemileg állítanák elő és a fogyasztási szövetkezetek közvetítésével önköltségi áron juttatnánk a kisgazdaságokba. Több javaslat hangzott el arra, hogy a gazdákkal részletesen meg kellene beszélni, milyen zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek szívesen és egyúttal ismeretei azoknak agrotechnikáját is. Eredményeket értünk el már Kiskunfélegyházán és környékén. Itt a háztáji gazdaságokban nagy mennyiségben termesztik már fólia alatt a retket. Bácsalmáson és környékén pritaminpaprikát termesztenek a kis parcellákon. Ezek a törekvések hasznosak, segítik a jobb áruellátást, a nagyobb felhozatalt a piacokon. — Nemcsak a zöldség-, gyümölcstermelést segítenénk. Egyéb termékek előállításával és felvásárlásában is együtt kívánnak működni a fogyasztási szövetkezeteikkel és a kis gazdaságokkal — hangoztatta a vállalat igazgatója. K. S. Három Nem mindennapi kitüntetés érte Antal Mihályt, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti vasszerkezeti gyárának szocialista brigádvezetőjét. Amikor képünk készült róla, még nem tudta, hogy a Parlamentbe hívják majd, ahol átnyújtják neki a Munka Érdemrend arany fokozatát. A derű, ami az arcán ül, a munka szerete- téből fakad. Csupán a véletlen műve, hogy éppen egy készülő hidroglóbuszból hajolt ki, amikor lencsevégre kaptuk. Ennek a Tótkomlóson született negyvenes férfinek azonban valóban nagy szerepe van abban, hogy a hidroglóbusz-készítéssel annyi sikert ért el a vállalat. A szakmailag jól képzett minden új iránt érdeklődő lakatost bízták meg a kezdet kezdetén, hogy az új termék gyártásához szervezzen brigádot. Antal Mihály a mindig újabbra törekvők fajtájából való. Kidolgozta a glóbuszok, sőt később a fém nyílászáró szerkezetek szalagszerű gyártási technológiáját. A munka ésszerűsítésének és a nehéz fizikai munka megkönnyítésének szinte megszállottja, mint mondják nem megy a szomszédba jó ötletekért. Ettől függetlenül szívesen ülteti át saját munkaterületére azt is, ami jót másutt lát. Egy ízben például egy NDK-ban elterjedt termelékenység-gyorsító eljárást (szegecselés helyett elektródával való átégetést) a kecskeméti üzemben csak az ő személyes bekapcsolásával tudták meghonosítani. Eddigi kitüntetései; Kiváló dolgozó oklevél, majd jelvény, Munka Érdemrend bronz fokozata, Kecskemét alapításának 600 éves évfordulóján „Kiváló társadalmi munkás” plakett. Brigádja tavaly aranypla- kettes lett, ő maga aranykoszorús brigádjelvényt kapott. Most hozzájött a harmadik arany is a Munka Érdemrend aranyfokozata. Érdekli a politika, a jrh szaki irodalom, németül t; nul, hogy külföldi szál könyveket is olvashassoi A fiatalokkal évek óta nae szeretettel foglalkozik, nai gondot fordít jó szakmur kásokká nevelésükre, munkában való helytállás ban is a példát ő mutatjs Szívből köszöntjük őt ma gas kitüntetése alkalmábó JíaHLStíá.. Együttműködési törekvések
