Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
5. oldal 1972. május 30, kedd A Petőfi-érfordiiló és a kiskőrösi művelődési központ (A cikk bevezető részét lapunk vasárnapi számában közöltük.) „A tervidőszak közepére ik Petőfi születése 150. ■fordulójának megünnep- se. Erre az időre szüksé- :s a községközpont fejlesztésének befejezése, fenti feladatok megvalósítása.” Megkérdeztük Sávolt Jánost, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetőjét, hogy mennyire látja reálisnak Kiskőrös ötéves tervének fent idézett célkitűzéseit. Vaskos iratköte- geket tesz az asztalra. HIBÁTLAN SZERVEZÉSSEL — A kérdés értelemsze- en elsősorban a művelési ház befejezésére vo- tkoztatható. Ennek ha- rideje a fővállalkozóval pgkötött szerződés szerit 1973. év végére vár- tó. Ilyen ütemezésben tötték meg az egyes al- llalkozókkal a szerződőket és ennek megfele- sn rendelték meg a szük- ges anyagokat is. Nagy erőfeszítéssel, rend- v'üli munkaszervezéssel ökkenteni lehetne az épít- zés idejét. — Lehetségesnek tartja, gy 1972 végén már eb- n az új kulturális köz- ntban emlékezzenek a skőrösiek a világirodalom yik legnagyobb alakjára? — A jelenlegi munkaformát mellett nehezen el- pzelhető.. Különleges ösz- efogásra és mindenekelőtt oátlan szervezésre lenne Ikség. Természetesen gy a veszély, hogy a ;ttetés kapkodást okoz, és a sok-sok évtizedre szánt épület műszaki színvonalát ronthatja. Sok nehéz feladatot oldottak már meg ebben a megyében. Nagy létesítményeket adtak át rövidített határidőkkel. — A kiskőrösi művelődési ház 1972. december 20-ra történő átadásának biztosítására a Bács-Kis- kun megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Dörner Henrik elvtárs részletes munkatervet dolgoztat ki, amelynek elkészülése után lehet érdemben állást foglalni: befejezhető-e a művelődési ház 1972. december 20-ig. Az épületben 11 alvállalkozónak kell munkaterületet adni. Ezek olyan belső munkát végeznek, amelyek időben egymást fedik és rendkívül munkaigényesek. Fenn áll annak a veszélye, hogy ha egyetlen alvállalkozó nem tud eleget tenni az elvárt határidőnek, úgy a többiek munkája hiábavaló volt. Anyagi gondok is lassítják a munkát. tekintően járt el, nagyobb mulasztás nem történt. Sajnos, a beruházás meghaladja a helyi lehetőségeket. Mindenesetre hamarabb kellett volna hozzáfogni az építkezéshez. Dr. Havasi Gyula tanácselnök: Ebben az ötéves tervben is körülbelül akkora a fejlesztési alap, mint az előzőben. Hozzávetőlegesen: mintegy 58 millió forint. Az összeg jó részét meghatározott feladatokra kaptuk. (94 lakás, a szakközépiskola fejlesztése stb.) Ennek majd a harmadát a községben „akkumuláljuk” — adókból, vállalati hozzájárulásokból stb. EGY NAGYKÖZSÉG GONDJAI Amikor a lakosság javaslatait és a szükségleteket figyelembe véve elkészítettük a negyedik ötéves terv helyi programját, nagyszabású fejlesztésre gondoltunk. A megyei tanács azonban jelezte, hogy elképzeléseink túlzottak. Űj, módosított helyi tervet fogadott el a község tanácsülése 1971 júliusában. Időközben kiderült, hogy a szakorvosi rendelőt lehetetlen megcsinálni, mert a beruházási programban feltüntetett 8 millió forintot sem tudták felhalmozni, nemhogy a kivitelezési tervben megadott 16 millió forintot. Az újságíró tudomására jutott, hogy a betegellátás színvonalának javítására így -is van mód. A járási pártbizottság volt épületének felhasználásával alakítanak ki új szakorvosi' rendelőintézetet, melynek költségét felújítási alapokból teremtik elő ... Vajon, erre miért nem gondoltak korábban? Ismertettem Havasi Gyulával a fejlesztési alap fel- használására vonatkozó „megyei kritikát”. — Az ABC-áruház létesítésére megszavazott támogatás valóban elhamarkodott intézkedés volt. Azóta ezt a döntést módosítottuk. A fenyegető vízhiány miatt azonban nem térhettünk ki új kút fúrása elől. Ajánlatot kaptunk a főutca korszerűsítésére, vétek lett volna elszalasztani. Egy tanyaközpont villamosítására is jóváhagytunk előirányzatot. Nagyon nehezen lehetett volna ezeket az igényeket elhárítani. Heltai Nándor (Folytatása következik) MI A LEGFONTOSABB? DR. MA ÁR ANDRÁS MTESZ-díjas ! ÜNNEPI KÖNYVHÉT l i Szécsi Margit: A madaras mérleg „Semmilyen érzelem nem idegen tőlem, mivel életemet teljes erővel élem. Van aki a létezés súrlódásai ellen páncélt növeszt magára, mint az ősállatok. Nekem viszont a magam és mások tülekvése, örömének és kínszenvedésének meteoresője mintha a bőrömet is lehúzta volna. Mintha valamennyi idegvégződésemet kívül hordanám. De legyőzni az érzések zűrzavarát, úrrá lenni az ihlet pillanatán, amikor a minden- ség és az ember viszony tisztázódik: ez nekem való” — vallott önmagáról, költészetéről Szécsi Margit. S ez a vallomás’új kötetének A madaras mérlegének verseiben hitelesítődik. Ahogy a Huszadik század című versében mondja: „vetkőzik bennem a világ”. Azt hiszem, a halál egyik legborzongatóbb témája Szécsi Margitnak. „A mai napot túléltem”, írja. S ez csoda. Neki a haja szála a „halottak szakállát” juttatja eszébe. Tudja, hogy életéért közeleg mindig félelmetesen a „fekete vonat”. S így folytatja: „Mi az ember, hogy meghaljon, / lágy arénát otthagyjon, / ahol ütni meg ölelni — / születni szabad!” Mindig-mindig visz- szatér a halál képe: egyszer a „halálos” könnyszívó-lep- ke képében, máskor a gyász színében vagya fejfa motívumában, vagy egyegy vers záróképében („sír”). S a szerelem lobogásával tiltakozik a halál ellen. ..Halál-málhásan égbe juss, /delelj a Szerelem Csillagánál ...” Máshol neki a Szerelem „szemrehullt süveg”, mert így senki mást nem lát ökívüle. — Nincsen más „ügye”, csak a szerelem. A kötet sokszínűségét alig érzékeltethetjük: szonettet ír a lovagkorról, leltárt készít a félvilágról (kincstári), fájdalmas-dacos hangon szól az „elherdált emberiségről”, Mózesként vall, kit feláldoznak az aranyborjúnak, Daniéhoz fordul a Paradicsom nyomorúságáról szólva, sokat idézi szenvedéssel teli gyerekkorát, gúnyosan utasítja el a rátukmált hősöket, és szomorúan veszi észre „szárnyunk híján születtünk,” „Nagy erőfeszítéssel, a pillanatnyi javak okos elkerülésével küzdöttem fel magamat az írói rangig, Rangnak nevezem, mert tisztelem az emberi értelmet” — vallotta Szécsi Margit. Szekér Endre Kiállítás KunszsntmiKiQsen Huszanyik Éva, a kun— Kevés a pénz? Akkor lért kezdték meg az építzést? — Valóban. Még az elüt héten Is úgy látszott ;y is volt! — Szerk.), :gy több millió forint Snyzik á munka befeje- séhez. Nyilvánvaló a következő jrdés: miként alakulha- tt ki ez a kellemetlen lyzet? — Az úgynevezett me- ei szabályozók — vagyis községben maradó jöve- lmek mértékének — rghatározásakor tekintetvoltunk a remélt városi itusszal kapcsolatos fedőkre, s különösképpen re az építkezésre. Kis- rös fejlesztési alapja lé- egesen felülmúlja más, sonló nagyságú települőkét. Az így kialakított eret” véleményünk szelt fedezte volna a ki- ásokat. — Ha? — Amennyiben a község az építkezés két esztendejében teljes erejét a nagy feladat megvalósítására összpontosítja. Sajnos, nem így történt. 1971-ben szabad pénzügyi alapjaink (a célcsoportos előirányzatok nélkül) 21 millió 327 ezer forintot tettek ki. 18 millió 829 ezer forintot a művelődési ház költségeire. A kiskőrösi művelődési ház pénzügyi hiányaival és az 1972. december 31-i befejezés lehetőségeivel a megyei tanács szakosztályai 1971-ben öt alkalommal foglalkoztak. Ez évben már négy alkalommal keresték a pénzügyi megoldás lehetőségeit és az ez évi befejezés módját. Meg kell állapítanunk, hogy a pénzügyi alapok megteremtését és a befejezés lehetőségeit nem a megyei intézkedések, hanem a község részéről újabb és újabb feladatok vállalása súlyosbította. LEHET NÉHÁNY MILLIÓVAL TÖBB? — Mivel magyarázza a bonyolítás zavarait? — A késői kezdésen kívül okozta a legnagyobb .jt, hogy az előkészítési akasz belecsúszott a ki- telezési periódusba. A ! Halat már 1971. április éjén felvonult, de az en- idélyokirat 22 és fél mil- j végösszeggel csak jú- us 12-én készült el. Csak- unar tárgytalanná vált, mivel megérkezett a kivitelező nyilatkozata, amely — a korábbi számítások felülvizsgálása, bizonyos újabb módosítások tudomásul vétele és a késedelmeskedés költségeinek áthárítása következtében — már 29 és fél millió forintban jelölte meg a művelődési kombinát beruházási költségeit. Ezt követően írták alá csak a kivitelezési szerződést. ÚJRA KISKÖRÖSÖN — Még mindig nem síiméi valami, mert „magán- tomozásom” adatai szent 35 millió forint a várttá teljes kivitelezési költ-J g. Az említett — nevez-1 Ik kettes számúnak, mer ■.óta két másik is elké I ült — engedélyokirat óin indössze 11 hónap telt elk Ekkora eltérések enyhén szólva meglepik, fejbekó- lintják az érdeklődőt. Ezeket az aggályaimat a kiskőrösi járási hivatal el- lökhelyettesének, Németh izsefnek is kifejtettem. — Ügy vélem, hogy a kezdeményező járási tanács és a községi tanács körülKalauz s tadamányágak között A hír a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének közelmúltban tartott országos küldöttértekezletéről jelent meg: dr. Maár András, a Bács-Kiskun megyei szervezet elnöke megkapta a MTESZ Elnöksége eredményes társadalmi munkáért járó díj első fokozatát. Míg a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai kara üzemszervezési tanszékének irodájában várok rá, képeket idézek föl eddigi találkozásainkról. Elnökségi ülés. Vita. Hogyan lehet életet önteni egy pillanatnyilag stagnáló egyesületben? Érvel. „Az iparág számtalan kis területre tagozódik. Szakosztályokat kell létrehozni egy- egy speciális ágazat művelői számára, amelyek az illető vállalatra támaszkodnak. A vontatott tagdíjfizetés is jellemző tünet. A jelenlegi felépítés mellett a tagság egy része úgy érzi, keveset kap az egyesülettől, érdektelenné válik, a perifériára kerül. Ha benne élnek az áramkörben, ez a kérdés nem merül fel.” A téma változik, az arc nem. Tűnődik mérlegeli a hallottakat, hogyan lehet még több fiatalt bevonni a szervezetbe? „Kedvező a helyzetünk, Kecskeméten két főiskola van, már itt, a hallgatók között kell elkezdeni. Mikor kilépnek az üzembe, üresjárat következik, nincs fogódzójuk...” Eddig jutok, mikor megérkezik. — Remek programban volt részem tegnap, megnéztük a készülő kiskörei vízlépcsőt. Grandiózus építkezés, ha elkészül, félmillió hold, az ország legcsa- pad ékszegény ebb vidéke válik biztonságosan termővé. Természetesen maga a vállalkozás hihetetlenül bonyolult, több tudományág együttműködése szükséges ahhoz, hogy a víz valóban áldás legyen. A hivatalos apparátuson kívül még kétszáz kiváló szakember működik közre referensként, szakvéleményezőként. Ez a széles alap nélkülözhetetlen a buktatók elkerüléséhez. Hogy ebből mennyi van? Vegyük például az „átokcsatornát”, ahogy népiesen nevezik. A talaj egyengetésnél lemarták a víznyelő homokréteget, csak a záróanyag maradt, így olyan területeken is jelentkeztek belvízkárok, ahol azelőtt soha. Nem csupán sovány rozstáblák mentek tönkre, hanem értékes szőlő- és gyümölcs-ültetvények is. Vagy egy másik járulékos gond. Az öntözés fokozza a fagyérzékenységet, — ez a mérsékelt égöv alatt állandóan leselkedő veszély — felül kell vizsgálni a területen jelenleg uralkodó fajtaösszetételt, új ellenálló egyedekre van szükség. Lelkesen kalauzol a szakma labirintusaiban, sorra fejti fel a problémák egymásba kapaszkodó szövevényét, ahogyan nyolc évig a megye különböző gazdaságaiban, hét esztendeig pedig a megyei tanács mezőgazdasági osztályának élén tette. — Eddig csaknem másfél évtizeden át a dolgok cselekvő részese volt, nem furcsa a főiskola élettől elzártabb közege? — Csak látszólag szőkébb a beavatkozási tér, hiszen maga a tantárgy — az agrárökonómia — amelynek oktatásával megbíztak, elválaszthatatlan a mindennapi gyakorlattól. Üzem- szervezési bölcsességeket nem lehet csupán az íróasztal mellett kitalálni. A főiskoláknak tudományos műhelyeknek, együtt kell lélegezniük a termeléssel, az ott felbukkanó kérdésekre kell feleletet keresni. A főiskolán létrehozott fejlesztési tanácsadó bizottság még szorosabbá, elevenebbé teheti ezt a kapcsolatot. Komplex módon segítjük a gazdaságok munkáját. Legelőször elvégezzük az alapvető adottságok — földösszetétel, biológiai környezet vizsgálatát, majd a munkaerőmérleg, géppark figyelembevételével elkészítjük a termesztési technológiát. Végül a szervezési gazdasági összetevők mérlegelése következik. Változatokat dolgozunk ki az egyes ágazatok egymáshoz való arányaira, fejlesztésük optimális lehetőségeire. A kutatás így közvetlenül kötődik a valósághoz. — Még nem volt szó találkozásunk apropójáról, a kitüntetésről... — Végtelenül örülök, úgy érzem ez a díj nemcsak személyemnek, hanem az egész Bács-Kiskun megyei MTESZ-szervezetnek szóló elismerés. Értékét emeli, hogy vannak a miénknél nagyobb tradíciókkal rendelkező megyék. A MTESZ- nek különleges tudományos és politikai információs szerepe van ebben a gazdasági és társadalmi viszonyai tekintve egyaránt sajátos arculatú megyében. Saját munkámon lemérhetem mennyi hasznos tapasztalatot adtak ezek a találkozások — bőségesen honorálva a társadalmi tevékenységbe fektetett energiád P. M. szentmiklósi gimnázium most érettségiző tanulója a helyi művelődési otthon képzőművész szakkörének IV. általános iskolás kora óta lelkes tagja. Gál Sándor „Székely Bertalan”-dí- jas festőnk leghűségesebb tanítványai közé tartozik, aki nyolc esztendő alatt szinte egyetlen foglalkozásról sem hiányzott. Rajzaival, kisplasztikáival több gyermekrajz-kiállításon szerepelt sikerrel Témagazdagsága, fiatalos lendületére jellemzően széles körű. Tavaly nyáron egy egész hónapon át tanítványa volt Gorka Gézának Zebegénvben, ahol megismerkedett a kerámiakészítéssel. Néhány órát töltött Stefániái Editnél is; nagy erővel hatottak rá a zománcégetés izgalmas technikai megoldásai és elhatározta, hogy megpróbálkozik maga is hasonló alkotások készítésével, zománcégetéssel. Egy esztendő „termését” mutatta most be Huszanyik Éva a gimnázium pinceklubjában. A terembe lépve önkéntelenül is valami tűzben vibráló nyugtalanságot érez a látogató: oda kell figyelni ezekre a gyerekesen naiv bájú vonalakra, a pompás színekre. Kompozíciós készsége fejlett, formai megoldásai érdekesek. Különböző technikák alkalmazásával (gyöngyberakás, rézdrót, hegesztés) igyekszik felületeit érdekessé, kifejezővé tenni. A tűzzománcok melleti szénrajzok is láthatók. Jól kidolgozottak Schád János és Huszanyik István fotói, melyeket szintén ez alkalommal mutattak be. (ovács Sándor
