Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

A BÁCS-KISKUN MEGGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA Megkezdődtek az ünnepi könyvhét megyei rendezvényei Az ünnepi könyvhét rendezvényei tegnap Kecs­keméten, a város központ­jában, a Kossuth téren fel­állított könyvsátraknál megkezdődtek. A pavilo­nok előtt, ahol ezúttal a Petőfi Nyomda is kiállítot­ta termékeit, nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze. A könyvhét megyei ese­ménysorozatának megnyi­tóját Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun me­rni megyénkben is, a ko­rábbihoz képest, nagy az előrelépés, mintegy fél­millió könyvet vásárolnak, s a könyvtárakból 3 mil­lió könyvet kölcsönöznek. A vidéki városok és fal­vak látogatott és kulturált centrumai a könyvtárak, klubkönyvtárak lettek. Az előadó hangsúlyozta: min­dig ereznünk kell, hogy a könyv mögött ember van: az író, a lektor, a szedő, a nyomdász és a szerkesztők. gyei Bizottságának titkára tartotta. Mint bevezető szavaiban elmondta, az év­ről évre ismétlődő jelentős kulturális eseményünk idei új vonása, hogy mi is az UNESCO által meghirde­tett könyvév jegyében rendezzük meg könyvhe­tünket. így ünnepünk ré­sze annak a nemzetközi törekvésnek, hogy meg­tartsuk, sőt fokozzuk a könyv szeretetét, megbe­csülését. — Most ismét alkalom nyílik arra, hogy az ünne­pi könyvhét alkalmával összegezzük az egész évi munka eredményeit és lendületet adjunk annak a tevékenységnek, amely, a könyv, az olvasás szerepét is fokozza életünkben. Új olvasókat, könyvvásárlókat toborozhatunk, népszerű­síthetjük a magyar és más kortársi irodalom színvonalas alkotásait. Elő­térbe helyezhetjük a szo­cialista eszmeiséget hirde­tő műveket, amelyek hoz­zájárulnak a szocialista embertípus formálásához. Korunk bonyolult tudomá­nyos és technikai eredmé­nyei nem csökkentik a könyv szerepét az isme­retszerzés folyamatában. Nem csökken a szerepe a nevelési tevékenységben és jelentős helye van és lesz a szabad idő hasznos el­töltésében is. Hazánk lakossága éven­te több mint egymilliárd forintot, költ könyvre. A Az ő munkájuk teremti meg annak lehetőségét, hogy mind magasabb szinten bővíthetjük isme­reteinket. Az emberek érdeklődése hihetetlenül sokrétű, ösz- szetett és szerteágazó. A szórakoztatás mellett a könyvnek elsőrendű fel­adata, hogy életünk való­ságát, a kibontakozó jövő szépségét, a mi világunkat, a körülöttünk történő ese­ményeket megmutassa az olvasóknak. Éppen ezért nagy felelősség hárul mindazokra, akik írnak, gondolatokat közölnek, hi­szen felelősek az emberek öntudatra ébresztéséért, a valóság hű ábrázolásáért. Befejezésül az író és az olvasók közötti kapcsolat­ról szólt az előadó, s ar­ról a feladatról, amely a művelődés legkülönbözőbb posztjain dolgozókra hárul. Fokozzuk az olvasó képes­ségét, hogy el tudja külö­níteni a jót a gyengétől és a rossztól, képes legyen kiválogatni a nemest, az embert igazán emberré formálót a silány termé­kektől. Érjük el — mon­dotta befejezésül —, hogy az olvasó nép az új, a ro­hamos technikai fejlődés viszonyai között is olvasó nép maradion, mert kul­túránk további növekedé­sének ma és a jövőben is nélkülözhetetlen eszköze a könyv. Az ünnepi eseménysoro­zat 5 órakor a megyei ta­nács dísztermében folyta­tódott. Megyénkbeli é; Budapesten élő írók talál­koztak olvasóikkal. Művei­ket Bodor Tibor és Ro- nyecz Mária színművészei adták elő. Hasonló módon nyitot­ták meg a könyv ünnepéi a megye egész területén Baján, Kalocsán, Kiskun­félegyházán sok könyv ta­lált gazdára a sátrak és könyvasztalok mellett. Beíeieződöft a szocialista brigárivezetok országos tanácskozása Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munká­ját a szocialista brigádve­zetők IV. országos ta- i nácskozása. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a buda­pesti pártbizottság első átkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyet­(Folytatás a 3. oldalon) Szolidaritási gyűlés Nagybaracskán Meeyénkbe litogatott a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete A békehónap keretében tegnap vietnami szolidari­tási napot tartottak me­gyénkben. Ebből az alka­lomból Kecskemétre láto­gatott Dinh Ba Thi, a Vi­ne, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Dobos László, a Hazafias Nép­front Országos Bizottságá­nak tagja, a megyei bi­zottság alelnöke és Panko­daritást és a barátságot Dinh Ba Thi elvtárs me­leg szavakkal köszönte meg. Ezt követően a ven­dégek megtekintették a megyeszékhely nevezetes­etnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagy­követe és Nguen Khac Duy, a nagykövetség tit­kára. A vendégeket elkí­sérte Sándor István, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezető­helyettese is. A vietnami elvtársakat szombaton délelőtt Kecs­keméten, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának székházában Iván István-1 vits Józsefné, a HNF me­gyei alelnöke fogadta. Farkas József, a nép­front megypi titkára üdvö­zölte a vendégeket, majd néhány szóban tájékoztat­ta őket megyénk helyzeté­ről, az itt élő embereknek a vietnami nép harcával összefüggő szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támoga tásáról. A szíves vendéglátást, az eddigi segítséget, a szoli­ségeit, majd Hercegszán­tóra utaztak, ahol a község életével ismerkedtek. Este Nagybaracskán, a művelő­dési házban rendezett szo­lidaritási nagygyűlésen vettek réázt a vietnami elvtársak, ahol felszólalt Dinh Ba. Thi, a VDK bu­dapesti nagykövete is. A vendégeket vidéki körút­jukra Pankovits Józsefné kísérte el. G. S. Gyermekeink 1950 óta ünnepeljük meg a gyerekek napját. Sok­helyütt rendeznek ma ha­zánkban is játékos ünnep­ségeket. Szükség van ezekre még akkor is, ha már-már egyik legfőbb gondja nevelésünknek, hogy egész évben szinte korlátlanul mindent meg­kapnak a gyerekek. Egy iskolai, vagy egy községi, kerületi rendezvény azon­ban más dolog, sokáig em­lékezetes lehet számunkra. Örüljünk annak, hogy a mi gyerekeinknek lehető­ségük van az önfeledt já­tékra. De közben gondoljunk arra is, hogy a világ sok táján még ezen a napon sem lakhatnak jól a gye­rekek, s Vietnamban ma is háború van, az ameri­kai bombák áldozatainak I listáján sok az ártatlan kisfiú és kislány. S gon­doljunk arra, hogy e mo­dernnek mondott világbaji az iskoláskorú gyerekek kétharmada nem járhat iskolába. Mert vagy nincs iskolájuk, vagy idő előtt dolgozniok kell, hogy éhen ne haljanak. Rájuk, a nyomortól, az éhínségtől, a kizsákmá­nyolástól, a háborús bru­talitástól szenvedő gyere­kekre emlékezve az a kö­telességünk, hogy saját fi­ainkat és lányainkat a bé­ke, a szocializmus, a né­pek közötti barátság és szolidaritás szellemében neveljük. Arra készítsük fel őket, hogy a technika vívmányaival és a kultúra kincseivel az emberiség javát szolgálják, s küzdje­nek minden brutalitás, minden megkülönböztetés, minden elnyomás és ki­zsákmányolás ellen. S te- hetjük-e azt hatásosabban, mint úgy, hogy megmutat­juk nekik mindazt a jót és szépet, amit a szocia­lizmus biztosít nekik és szüleiknek! Vigyük hát el őket ma is cukrászdába, vegyünk nekik játékokat, menjünk velük kirándul­ni, hogy legyen mércéjük, ismer iák meg. a boldogsá­got, amihez min'1''" gye­reknek joga lenne. T. L. Világ proletárjai, egyesüljetek! Verőn xxvn. évf. 124. szám 1972. május 28., VASÁRNAP r Arat 1 forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom