Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

1972. május 24, szerda S. oldal Ki építtette a bajai városházát? Ha valaki megkérdezné i bajaiakat, hogy a mos- ani városi tanács épüle- ét ki építette, habozás léikül rávágnák: Grassal- covich Antal. A műemlé­kek iránt jobban érdeklő­tök még azt is tudják, íogy barokk stílusban :pült a kastély valamikor íz 1750-es évek körül. Többet, közelebbit még a nűvészettörténészek sem udnak, pedig rejtélyének megfejtésére már sokan ettek kísérletet. S most egy kezembe ke­rült újságkivágásban nem kevesebb áll, mint az, hogy nindez nem így igaz. A :ikk írója Tímár Kálmán, ívele több ízben találkoz- am Kalocsán, s komoly, iem szava játszó ember­iek ismertem. Tudom, íogy évtizedekig kutatott íz érseki könyvtárban, le­véltárban. A cikk 1940. ja- luár 20-án jelent meg, ve- eje pedig röviden annyi, íogy a bajai kastélyt Pa- acsics Gábor érsek épít­ette. Két okmány A cikk két latin nyelvű okmányra hivatkozik, ez volt Tímár Kálmán forrá­sa. Székely László segéd- evéltáros viszonylag gyorsan megtalálta a kere­sett iratok közül az egyi­ket. Ám Tímár Kálmán kettőről beszél, s nyilván lem a levegőből vette ezt. Vagy a másik iratot a megyei levéltár őrizné? Nézzük át újra a hagya­tékot tüzetesebben — vél­tük, s most nekem volt szerencsém, megkerült a másik okmány is. Kettejük szövegéből immár az egész történet kihámozható. A kalocsai érsekek egé­szén 1776-ig, egyúttal Bács vármegye örökös főispán­jai is voltak. A megye ebben az időben Baján tartotta a megyegyűléseit, s ezeken Patacsics érsek elnökölt, mint főispán. Ezek a gyűlések sokszor napokig, hetekig eltartot­tak. Az érsek, a barátok megr a főhadbiztos Az akkori útviszonyok mellett Kalocsától min­dennap lejárni lehetetlen­ség lett volna. Itt kellett hát aludnia az érseknek Baján. De hol? A legké­zenfekvőbb az akkor már elkészült ferencrendi zár­da lett volna, csakhogy az érsek meglehetősen feszült viszonyban állott a bará­tokkal, akiktől sorra szed­te el a környező plébáni­ák vezetését. Lakásul meg­vette hát Billard Mihály császári főhadbiztosnak a házát, mely a mai városi tanács helyén állott. (Bil­lard idegen származású császári hivatalnok volt, felesége azonban magyar asszony: Mezőszegedy Bor­bála.) Ebben a házban lakott Patacsics érsek és főispán, valahányszor főpásztori vagy főispáni kötelességei Bajára szólították. Fél re verik a harangokat Baján tartózkodott az ér­sek akkor is, amikor a ház 1742-ben leégett. Április 24-én, a környékszerte hí­res Szent György napi vá­sárra hatalmas tömeg ve­rődött össze. Nyüzsgött- forgott a nép a vásárban, amikor déli egy órakor fél­reverték a harangokat. A bajai mézesbábos házában ütött ki a tűz, mely csak­hamar a környező épüle­tekre is átterjedt. Ezen a fekete Szent György na­pon 173 ház esett a vörös kakas áldozatául. Leégett Patacsics érsek háza is. Az üszkök helyén épí­tendő, új, nagyobb és dí­szesebb kastély terveit ha­marosan elkészíttette az érsek. Rögvest hozzá is kezdtek az építkezéshez, de rájöttek, hogy a leégett ház telke nem elég nagy a kastélynak. Nagyobb tel­ken jobban érvényesülne, szebbet mutatna a terve­zett palota. Palota a Fehér ló helyén Az érsek elhatározta, hogy megszerzi a szomszé­dos telket, melyen a Fehér lóhoz címzett uradalmi vendégfogadó állott, de az is leégett, a vele együtt le­vő mészárszékkel együtt. Báró Wayai László kész­séggel átengedte a telket Patacsics érseknek a ter­vezett építkezés céljára. A telekátruházásról Bécsben 1744. április 15-én hivata­los okiratot állított ki, ezt találta meg (s nyomában mi is) Tímár Kálmán. A szerződést az érsek sze­mélyesen mutatta be Bács megye közgyűlésének áp­rilis 28-án, ahol tudomá­sul vették és jóváhagyták azt A megkezdett építke­zés oly gyors ütemben ha­ladt, hogy július végére már Vácról leszállították a megrendelt 25 ezer da­rab tetőfedő cserepet Az érsek halála után öccse, Lajos örökölte a kastélyt, de aztán eladta a bajai uradalomnak. így került 1750-ben Grassalkovich Antal kezébe, majd 1862- ben a város tulajdona lett. Ez hát a bajai „Grassal­kovich kastély” hiteles története. Kőhegyi Mihály 52 nap horgászás Mint sok más országban, Lengyelországban is a leg­népszerűbb sportok közé tartozik a horgászat: a Lengyel Horgász Szövetség taglétszáma megközelíti a 400 000-ret A szövetség ál­tal kiadott kimutatás sze­rint a lengyel horgász évente átlagosan 37 napot tölt a vízparton, de gya­koriak az olyan esetek is, amikor egy-egy horgász 52 napot fordít szeretett sport­jának űzésére. Főként a folyóparti horgászat dívik; a tavi horgászok száma jó­val kisebb. A horogra ke­rült halak zöme pirosszár­nyú keszeg, dévérkeszeg, fehérkeszeg és sügér. ban éjszaka kirontottak a várvédők és szétkergették a munkásokat. Dózsa úgy vé­dekezett a vakmerőség újabb megkísérlése ellen, hogy erős biztosítást ren­delt a munkálatok védel­mére. Egyszerre ásták a csatornát és egyszerre ost­romolták a várat. Bőven volt ember a ke­resztesek táborában. Mind­annyian úgysem vehettek részt Temesvár ostromá­ban, ezért a fővezér pa­rancsára népes csapatok indultak amolyan kisegítő hadiáratokra. Meghódítot­ták egész Torontáli, bejár­ták az országrészt egészen az Al-Dunáig, átkeltek a folyamon és portyáztak a Szerémségben. Alapos okot látott tehát Dózsa az őrködő csapatok szétküldésére. Védekeznie kellett a meglepetés ellen, hiszen Szapolyai már elin­dult Gyulafehérvárról. Azt akarta a fővezér, hogy se­rege uralkodjon Temesvár felett, mikorra sor kerül az erdélyi vajda elleni sors­döntő ütközetre. Gerencsér Miklós Következik: Orszá-»szerte forradalom. Balogh Edgár: INTELMEK Balogh Edgár, a romá­niai magyar irodalom egyik vezéregyénisége, a kitűnő publicista most sa­játos műfajhoz nyúlt: egyrészt a Szent Ágoston-i, Rousseau-i, Rákóczi Fe- renc-í vallomás műfaját eleveníti fel, másrészt 6 maga is utal a nagy pél­daképre, Kölcsey Ferenc- re, kinek unokaöccséhez írt intelmei, erkölcsi út­mutatásai, a Parainesis műfaji ötletet, lehetőséget adott az írónak. Az Intelmek sorai mö­gött kibontakozik egy nagy formátumú reálpolitikus, író pályája. Balogh Edgár harcos publicistaként részt vett a szlovákiai Sar­lós baloldali mozgalomban. Majd mikor Csehszlová­kiából kiutasították, Er­délybe ment. A Gaál Gá­bor szerkesztette Korunk haladó-baloldali rezonan­ciája irodalmi folyóirat munkája szorosan összefo­nódott az ő nevével. Min­dig a közép- és kelet-eu­rópai népek összefogásáért harcolt. Kicsit Fábry Zol­tánhoz is hasonlíthatjuk. Vagy Veres Péterhez. Ügy tett, alkotott, tevékenyke­dett mindig, hogy használ­jon az ott élő magyar nemzetiségnek. S népben- nemzetben gondolkodott, mint Veres Péter. Az idős politikus-író az ifjúsághoz fordul. Felvil­lantja gyermekkori kör­nyezetét, a nemzeti és a nemzetiségi lét problémá­ját. Optimistának nevezi magát, ki mindig hitt az élő leninizmusban, a ha­ladó erők győzelmében, a román—magyar együtt­élésben (Emil Isac példá­ját idézi). Félti fiataljain­kat az elidegenedéstől, az önzéstől, a bezárkózástól, a szűkkörű látástól. Az „itt” és „most” felelőssé­gére utal, a népszolgálat szép ügyére hívja fel a fi­gyelmet. A múlt szép ha­gyományainak megőrzésé­re figyel — mint Kölcsey. Sokat tett maga is az iro­dalom tágabb értelemben való felfogásáért, melybe a szépirodalom mellett be­letartozik a publicisztika és a tudományos irodalom is. Örömmel fedezi fel a romániai magyar iroda­lom új fejezetének kiala­kulását: Lászlóffy verseit, Páskándi drámáit stb. Leg­szentebb örökségünk: az anyanyelv megőrzésére, tisztán tartására hívja fel a figyelmet. S Vörösmartyhoz hason­lóan felteszi a kérdést, mi a dolgunk e földön, miért érdemes küzdeni? A fen­tiek mellett röviden így felel: a boldogságért. Balogh Edgár példája felemelő, szép és figyel meztető. Szekér Endre íme, a Koitai család (Jablonkay Mária, Koós Oiga, Szalma Sándor és Faluhelyi Magda) (Tóth Sándor felvételei) érkező hazánkfiainak és látunk néha-néha az uta- inkon még úrhatnám pol- gároíkat, akik mindegy, hogy milyen eszközökkel, de a lehető legrövidebb úton felfelé igyekeznek a ranglétrán. Örülünk tehát a Dollárpapának, érdemes odafigyelni, miről disku- rálnak a képzeletbeli kis­város úri társaságának di­cső személyiségei. Tudunk őszintén kacagni a jólis­mert történeten, hogyan csinálnak milliomost az ágrólszakadt kanadai ro­konból és hogyan indíta­kezd el rakoncátlankodni Ott is hangsúlyokat alkal­maznak a színészek, ahol nem kellene. Ebből aztán olyan harsány hangorkán keletkezik néha a színpa­don, hogy a néző kapkod­hatja a fejét. Azt se tud­ja, hogy hova nézzen, hol figyelje meg a Dollárpapa családjának egy-egy tagja miképpen vág ádáz arcki­fejezéseket miként kap a szívéhez, hogyan tárja szét karjait patetikus he­vületében, szóval gyakran csak azt nézzük, amit „csi­nál” a színész, s nem arra Dollárpapa Gábor Andor bohózata a kecskeméti színpadon Ruszt József, a darab rendezője, elfelejtett mű­nek nevezi a Dollárpapát, Gábor Andor szikrázóan szellemes és a kispolgárt leleplező indulataiban elég­gé kegyetlen nyíltságú ko­médiája valóban az elfe­lejtettek közé tartozik, an­nak elenére is, hogy a ma­ga nemében kitűnő, a szí­nészi alakítások szempont­jából különösen emlékeze­tes film készült belőle és ezt nemrégiben vetítette a televízió is. Gábor Andor­nak ugyanis rendkívül jel­legzetes drámaírói adottsá­ga sikkadt el az eléggé epikusán kiszélesített film­beli történet keretei kö­zött, az hogy kevés szóval hallatlanul ügyesen tu­dott sűríteni gondolati tar­talmat és a színpadhoz ér­tő alkotóművész legjobb erényeit csillogtatva tu­dott jellemeket teremteni, kiemelni, vagy a háttér cirádái közé süllyeszteni alakokat, figurákat, ami­kor a színpadi törvények úgy kívánták. A Dollárpapa keményen leleplező, kesernyésen igaz­mondó mű és talán még a mai életforma egyes kinövéseire is ráillenek azok a megállapításai, ame­lyek nem a dialógusokból, hanem az egész műből su- gárzanak elő. Fölüti a fe­jét manapság is olyasmi, hogy a pénzt, az anyagi lehetőségeket társadalmi tartalmuktól elszakítva fe­tisizálják az emberek. Meg­van a nimbuszuk egyes körökben ma is a messzi­ről jött, tengeren túlról Jenőke és a Dollárpapa (Úri István és Fekete Tibor) nak mentőakciót saját presztízsük megőrzésére, a szegény tanár becsvágyó családjának „megmentésé­re” a helyi hatalmasságok. A kecskeméti előadás Ruszt József rendezésében a gáborandori látásmódnak a lényeges emberi voná­saira igyekszik terelni a figyelmet. A rendezőnek az a törekvése, hogy a ref­lektorfényt mindig a fon­tos pontokra irányítsa. Csakhogy időnként az elő­adásban szereplő együttes ügyelünk, mit mond. És itt, ennél a pontnál a da­rab mondanivalójának sza­tirikus továbbfejlesztési szándéka eléggé jelentős csorbát szenved, hiszen a sok eltúlzott ágálás, har­sány felkiáltójel monoton­ná, fárasztóvá teszi az elő­adást. Egyszerűbb, termé­szetesebb, karakterisztiku­sabb játékkal inkább a rivaldafénybe lehetett vol­na állítani a leleplező szándékú és ellenállhatat­lanul megnevettető Gábor Andort. A címszerepben Fekete Tibor eléggé egysíkúan, tehetetlen ügyefogyott em­berkét mutat be. Bár ilyen magatartást kívánó jeleneteiben ez a kitűnő színész érzi és helyesen közvetíti az író mondani­valóját. A Koltainét ala­kításában Koós Olga moz­dulatai groteszken eltúl­zottak, két lánya: Gizi és Kató (Jablonkay Mária és Faluhelyi Magda) is a kelleténél többet lelkende­zik, bár az eseményeket mozgató Jenő, Gizi vőle­génye elnyeréséért folyta­tott párharcuk itt-ott ked­ves pillanatokat varázsol a színpadra Szalma Sán­dor Koltai János tanár szerepében igen mérték­tartó, eltalálja azt a tó­nust, ami ennek a játék­nak a lényeges elemeit tar­talmazza. Rendkívül mu­latságos a főispán szere­pében a sokoldalú és öt­letes Baranyi László. Bu­dai László Brenner szövet­kezeti igazgató alakítása kisebbnek mutatja ezt a „derék” urat és sokkal veszélytelenebbnek. Érde­kes Mezei Lajos Csarada közjegyző szerepében és rokonszenvesen alakít rö­vid jelenetében Horváth József, de túlzásaikkal együtt kellemes- színfoltja az előadásnak Juhász Ti­bor, Andorai Péter és Köl- gyesi György is. Úri István jól kiszámí­tott, határozott vonalveze­tésű egyszerű megoldások­ra törekvő alakítása jó érzékkel igazodik a darab lehetőségeihez, túlzásoktól mentesen tudja érzékeltet­ni. Dr. Szekeres Jenő, e mulatságot ifjú éhenkórász magabiztos törtetését. Csinády István .díszletei érdekesek, kitűnő jelmeze két tervezett Poós Éva. Csáky Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom