Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
1972. májas 20, szombat 3. oldal A MÉSZÖV és K1SZÖV küldöttértekezlete Kommunista szombat (Folytatás az 1. oldalról) mindent kövessenek el a lakossági szolgáltatások fejlesztéséért Ennek érdekében bővítsék együttműködési kapcsolataikat más szervekkel, szövetkezeti formákkal. Beruházási és hálózat- fejlesztési célokra az ÁFÉSZ-ek tavaly összesen 71 millió forintot fordítottak. Legtöbb pénzt a bolti kiskereskedelem korszerűsítésére használtak fel. Jelentős a vendéglátó egységek szolgáltatási színvonalának növelésére fordított összeg is. Az elnökségi beszámoló foglalkozott a szövetkezeti formák közötti együttműködéssel. Megállapította, hogy főként a mezőgazda- sági szövetkezetekkel lehetne szorosabb és sok ré- tűbb kapcsolatot kialakítani. A múlt év elején alakult megyei szövetkezeti bizottság tevékenysége nagymértékben hozzájárulhat a mozgalmi, szövetkezetpolitikai és gazdasági feladatok közös erővel történő elvégzéséhez, az együttműködés gyorsabb ütemű kialakításához. A beszámoló külön kitért a megyei szövetség alapszabályára. Az egységes szövetkezeti törvény, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet előírásai értelmében a szövetség alapszabályát az ÁFÉSZ- ekhez hasonlóan módosítani kell. Ez a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A módosított alapszabály-tervezetet szintén már előzőleg kézhez kapták a küldöttek. Elkészítésénél a szerkesztő bizottság igen nagy körültekintéssel járt el, és arra törekedett, hogy az minden szempontból megfeleljen a szakszövetkezetek érdekeinek, s a rendelkezések előírásainak. A szóbeli kiegészítő után a küldöttgyűlés .11 lakás- szövetkezet felvételi kérelmét fogadta el, majd megkezdődött a vita. Felszólaltak: Bártfai Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára, Barcza Egon, a bajai lakásszövetkezetek küldötte, Király Mihály, a keceli ÁFÉSZ elnöke, Hunyadi Imre, a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ elnöke, Miklán Ferenc, a lakásszövetkezeti választmány elnöke, Rigó Józsefné, a madarasi takarékszövetkezet ügyvezetője, P erényi István, a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalat igazgatója, dr. Lanti György- né, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnöke, Vallach István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helvettes vezetője, Orosz Gábor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A vita tanulságait Brachna János foglalta össze. Ezt követően került sor az ifjúsági és a fegyelmi bizottság megválasztására. A küldöttgyűlés a napirendek határozattervezeteit elfogadta, többek között a megyei szövetség új alapszabályát is. Délután a szövetkezeti ágazatok — a fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek — választmányai tartottak ülést, amelyen időszerű kérdéseket vitattak meg. Ugyancsak pénteken tartották küldöttközgyűlésüket a Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetek. A résztvevőket Fodor Mária az OKISZ elnökségi tagja, a KISZÖV elnökhelyettese üdvözölte. Az elmúlt év gazdasági és mozgalmi tevékenységét tárgyaló írásos anyaghoz, illetve a szövetség feladatéit a korábbnál konkrétabban meghatározó új alanszabálv. koz Fekete IAerln, a tcT- S7ÖV elnöVp fűzött szóbeli kiegészítést. Másfél milliárdos termelés Az elmúlt év gazdasági és mozgalmi tevékenységét összegező KlSZÖV-tájékoz- tató a szövetkezetpolitikai irányelvek és az új, egységes szövetkezeti törvény Az ipari ágazathoz tartozó szövetkezetek a termelés növelésének 78 százalékát a termelékenység fokozásával érték el. s csak a fennmaradó hányad származott a mos háztartási gépek, rádió- és tv-készülékek javítása. valamint a mosás és vegytisztítás tartozik. Ennél mérsékeltebben fejlődött a lakáskarbantartás, Fodor Mária megnyitja az ipari szövetkezetek küldöttközgyűlését hatásának felmérésével kezdődött. Az új törvény társadalmilag és gazdaságilag egyaránt rögzíti a szövetkezés célját. Ezzel kedvezőbbekké váltak a szocialista munkaverseny térhódításának a feltételei is. Tavaly már több mint hatezren vettek részt a mozgalomban. mind általánosabbá válik a szocialista cím megszerzéséért folyó brigádverseny, amelybe 217 kollektíva kapcsolódott be. A vállalások teljesítése nagy szerepet játszott abban, hogy a KISZÖV tagjainak sorába tartozó 59 ipari szövetkezet tavaly 1,5 milliárd forintnyi termelési értéket hozott létre, ami több mint 10 százalékát teszi ki a megye ipari össztermelésének. A IV. ötéves terv első — tavalyi — esztendejének feladatait megszabó küldöttközgyűlés alapvető célként jelölte meg, hogy a szövetkezetek mindinkább a munka hatékonyságát növeljék, az intenzív fejlődés feltételeit teremtsék meg, illetve a kereslethez igazodó termékszerkezetet alakítsák ki, s a javító-szolgáltató feladatok teljesítésére törekedjenek. A tegnapi beszámoló megállapította, hogy a fejlődés főbb vonásaiban megfelelt az előirányzatoknak. létszám emelkedéséből. A piaci igényekhez igazodva az átlagosnál gyorsabban növekedett a gép-, a kézmű-, és házi-, a fafeldolgozó-, valamint a textilruházati ipar értékesítése. A várttól viszont elmaradt a bőr-, szőrme- és a cipőipar teljesítménye. A munka hatékonysági mutatója valamivel kedve- zőtlenebbbül alakult az építőiparban, amiben közrejátszott, hogy ezek a szövetkezetek nagyobb arányban fokozták az alaptevékenységükön kívül eső termelést. Az építési és szerelési vállalásaikat ugyanakkor teljes egészében az eddiginél jobb szervezéssel, a végrehajtott gépesítés eredményeképpen teljesítették. Összesen 495 lakást adtak át a megrendelőknek, amivel tavaly teljesítették a jelenlegi ötéves terv programjából rájuk eső részt. Az életszínvonal emelkedéséhez szervesen hozzátartozó lakossági javítások és szolgáltatások bevétele 96 millió forintot tett ki. A fejlődés azonos szinten maradt az elmúlt évtizedre jellemző, 6 százalékos növekedési ütemmel. Sokkal inkább az úgynevezett, kiemelt ipari szolgáltatások részaránya emelkedett, amibe a gépkocsik és motorkerékpárok, az elektront KISZÖV-nél rendezett tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. míg a hagyományos tevékenységek — például a lábbelijavítás — visszaesett. A méretes és egyéb egyedi munkák szintén csökkentek. Az ipari szövetkezetekben tavaly 13 300-an dolgoztak, 1970-hez képest 220-szal többen. A létszám a könnyűipari üzemrészekben emelkedett a legnagyobb mértékben. Az átlag- keresetek tovább gyarapodtak, főleg az ipari foglalkoztatottak. illetve a javító-szolgáltató munkát végzők jövedelme emelkedett. Az ipari szövetkezetek zömét még ma is az jellemzi, hogy az átlagosnál rosz- szabb körülmények között dolgoznak a munkások. Korszerűsítésre, a jövőt előkészítő beruházásokba tavaly 43 millió forintot fektettek, ami 8 millióval haladja meg az 1970-es ősz- szeget. Az időközben már bevezetett és tervezett munkaszervezési intézkedésekkel együtt így a továbbfejlődés alapjait is megteremtették az ipari szövetkezetek. A beszámolót vita követte, amelynek során felszólalt Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Váradi László, az OKISZ főosztályvezetője, ^ Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályvezetője és Sza- mosvölgyi József, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályvezetője. Elmondta véleményét és javaslatait Herédi Kálmán, a Jánoshalmi Bácska, Zoboki Jánosné, a Tiszakécskei Építő- és Vegyesipari, Greif Béla, a Kalocsai Asztalos- és Építőipari, valamint Szabó Ferenc, a Kecskeméti Cipészipari Szövetkezet küldötte. A küldöttek végezetül döntöttek a 17,5 millió forintos közös fejlesztési alap odaítéléséről. A felosztásnál elsősorban a lakossági iavító, szolgáltató tevékenység korszerűsítését, s a rossz üzemi körülmények megjavítását vették figyelembe. 2800 résztvevővel A 9-es Volán a tanyasi iskolákért A megyei pártbizottság, az SZMT, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságának felhívása a tanyai iskolák villamosítására, illetve a külterületen lakó tanulók kollégiumainak létesítésére széles körű visszhangra talált, nemcsak Bács-Kiskunban, hanem szerte az országban. Közismertté vált a megyei üzemeken kívül a Csepeli Vas- és Fémművek, a Dunakeszi Járműjavító stb. nagyvállalat kollektíváinak ezzel kapcsolatos felajánlása is. Ez a folyamat indította el a Kecskeméti 9. Volán Vállalat dolgozói körében, hogy bekapcsolódjanak a tanyai tanulók helyzetének megjavításáért egyre jobban kiszélesedő mozgalomba. A 9. sz. Volán pártszervezetének csúcsvezetősége a dolgozók kezdeményezését felkarolta, s a hét elején — május 16-án — pártaktíva- ülést hívott össze Baján. Itt született meg az a döntés, hogy kommunista szombatokat rendeznek, amelyekre mozgósítják a vállalat valamennyi szolgálati helyének dolgozóit. Arra talán nem is számítottak az aktíva résztvevői sem, hogy a Volán minden megyében levő részlegénél egyemberként ajánlkoznak a nemes célra szervezett társadalmi megmozdulásra. A dolgozók 95 százaléka (közel 2800-an) vállalta, hogy részt vesz az anyagok, áruk kirakodásában, a járművek karbantartásában. Az első kommunista szombatot ma tartják. A vállalat központjának vezetői a kecskeméti vasútállomáson vagonok kirakásában segédkeznek. A kommunista szombaton végzett munkáért járó bért a tanyai iskolák villamosítására, illetve a kollégiumi alapra utalják át. N. O. Tizennégyezer turista Az idegenforgalmi hivatal munkájáról tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Pénteki ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyei idegenforgalmi hivatal tevékenységéről készült tájékoztatót vitatta meg. Hangsúlyozták, hogy megyénk, illetve Kecskemét nemzetközi idegenforgalmi jelentőségét egyrészt az E—5-ös útvonal mintegy 2 milliós évi átmenő- forgalma, másrészt a település és a sajátos alföldi táj határozza meg. A személygépkocsik számának növekedésével együtt pedig szinte törvényszerűen várható a belföldi idegenforgalom fejlődése. Azt, hogy a hivatal saját szerepét az aktív idegen- forgalomban helyesen ismerte fel, a statisztika adatai is bizonyítják. Míg a Balaton északi partjára és a Velencei-tóra a fővárosból a nyugati turistáknak együttvéve mindössze a 7,2 százaléka igyekszik, addig a bugaci túrák 13,5 százalékukat vonzzák. Ennél többen csak a Balaton déli partját, illetve a Dunakanyart keresik fel. Előnye még a hivatal által szervezett bugaci kirándulásoknak1, hogy ezáltal lehetővé válik az idegenforgalmi idény széthúzása, ami gazdasági vonatkozásait tekintve sem elhanyagolható szempont. Az egy évtizeddel korábbi egymillió forintos évi forgalommal szemben 1971-ben már több mint 4 millió 600 ezer forintot tett ki a hivatal által lebonyolított forgalom. Ez közelebbről 39 ezer vendégnapot jelent, és 14 ezer külföldi turista részvételi díjából származik. Idegen- forgalmi hivatalunk ezzel országosan a 4—5. helyet foglalja el. A végrehajtó bizottság tagjai az ülést követően a főbb idegenforgalmi létesítményeket a helyszínen is megtekintették. J. T. Olcsóbb és több bútor A zalaegerszegi Zala Bútorgyárban befejeződött a bútorgyártást korszerűsítő és a termelést növelő rekonstrukció. Egy évvel ezelőtt, 1971. márciusában rakták le annak az 5800 négyzetméter alapterületű munkacsarnoknak az alapját, amelyben pénteken megkezdődött a próbagyártás. A csarnok vezérlőasztalról irányítható, automatikusan működő gépsorait Olaszországban vásárolta a gyár. A korszerű bútorlap-megmunkáló, felületkezelő és erezetnyomó technológiával készülő bútorok — a gyár vezetői szerint- — olcsóbbak lesznek a hagyományos eljárással készülő bútoroknál. A 95 000 000 forint értékű rekonstrukció eredményeként fokozatosan növelik a termelést a Zala Bútorgyárban, s 1975-re a jelenlegi mennyiség kétszeresét állítják elő. A gyár termelési értéke ekkorra eléri a félmilliárd forintot, s 70 garnitúrát gyártanak naponta. Körgamzs Kiíevben Körgarázst építettek Kijevben, amely 550 autóbusz elhelyezésére alkalmas. Az építmény cirkuszi sátorhoz hasonlít. Vasbeton lapokból álló tetőzetét j 84 drótkötél tartja. A ha-1 gyományos építési elvek szerint történő kivitelezésnél ennyi autóbusz elhelyezéséhez 4 ezer négyzetméternyi garázsterülettel többre lenne szükség.
