Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
8. «Mal ' TO72. má.fus TO, péntcfc leadások, kiállítások, itibeszámolók kecskeméti egészségügyi dolgozók ubjának programjában ÍÉT ÉVVEL EZELŐTT kult, jelenleg száznyolc- .1 tagja van a megyei :ház alagsorában az iszségügyi dolgozók ibjának. A megalakulást vető hetekben a frissen .asztott kilenctagú klubiács közvéleménykutató >okat bocsátott ki, hogy dolgozók kívánságát, ér- ilődési körüket megis- rje. 1070. első negyedére a programot már a vánságlista” alapján ál- jtták össze. Vz előadások között ze- — dzsessztörténeti, poli- ai.. irodalmi, valamint .vetítéssel illusztrált úti- lény-beszámolók szeretek. A kiállítók Bács- skun megyében élő, álló művészek. festők, ibrászok, fafaragók vol\ MŰSOR — a továbikban is figyelembe vet- : a klubtagok kívánsá- t — most is hasonló, yedül az változott, hogy előadókkal kötetlen be- ilgetésekre is sor kerül. á klubhelyiséget — mo- yogva emlékezik erre anczen Margit, a fiatal >-titkár — nagyon kevés ízből rendezték be. A rház igazgatóságától a :as helyiséget kapták. A rendezés terveit Tóth más, a megyei tervező- da belsőépítésze készí- te. Sikerült a kiállítások egyéb társas összejöve- ek számára hangulatos, rpulttal, süppedő székkel. a városi művelődé- központtól kölcsönbe ka- tt wurlitzerrel a külön- ző érdeklődésű klubiaknak helyet kínálni. (Kü- íösen ötletes, a kiállítá- c ideién használható, fal é irányítható lámpasor.) ; építkezéshez szükséges nzt a Szakszervezetek jgyei Tanácsától kapták kórházi dolgozók önkén- len is hozzájárultak az ftkezés költségeihez. Jelenleg hetenként három alkalommal használják a klubhelyiséget: kedden a KISZ-alapszervezet tagjai tartanak táncos összejőve-- telt. Csütörtökön előadás, kiállítás szerepgl a programban. Szombaton pedig kötetlen beszélgetésre gyűlnek össze, a közeli nővérszállás lakói, a fiatal orvosok és a kórház műszaki, technikai dolgozói. A CSÜTÖRTÖK ESTÉK programját — a klubtanács tagjainak őszinte örömére — a környék lakói, valamint a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola diákjai mind gyakrabban látogatják. A közeljövőben kiállítják Pálfy Gusztáv kisplasztikáit, és további találkQzókat szerveznek írókkal és alkotóművészekkel. Dr. Kiinger Istvánná és Hernády Gyula dr. szerint a közelmúltban tartott Forrás-est nagyszerűen sikerült. Ügy tervezik, más alkalommal is meghívják a megye irodalmi folyóiratának munkatársait, hogy hasonló hangulatú esteken vitassák meg napjaink társadalmi problémáit. MÁSIK TERVÜK anyagi jellegű: mivel a kölcsönkapott zenegép havonta 3— 4 ezer forintot jövedelmez — a városi művelődési háznak — szeretnénk megvásárolni, vagy meghatározott összegért bérelni a kétforintosért zenét szolgáltató wurlitzert Az egészségügyi dolgozók klubja vezetőinek a műsort úgy kell összeállítani, hogy á szellemi és fizikai munkát végzők érdeklődését egyaránt felkeltse. Munkájuk sikerét bizonyítja, hogy rendezvényeiket majd kétszázan látogatják rendszeresen. A „bizonyítványt” azok a néhány soros levelek is megfogalmazzák, amelyekben a belépőket igénylők kérésüket in- dolkolják. Selmeci Katalin reuige Kellemetlen ügy Irtunk már néhány hete a kulturális események rendezőinek felelősségéről. Bizonyítottuk, hogy olykor egyetlen apró hiba tönkre teheti hosszú hetek munkáját, megfoszthatja a sikerélménytől a szereplőket, a közönséget pedig a zavartalan műélvezet, szórakozás lehetőségeitől. Sajnos, cikkünk megjelenése óta is találkoztunk bosszantó felületességekkel, mulasztásokkal. A megyeszékhelyen két alkalommal a technikai előkészítés fogyatékosságai borzolták az idegeket, rontották a hangulatot. Gondól- junk vissza: együtt áll a szobor avatására, a kiállítás megnyitására az ünneplő közönség, a zenekar, úttörők; már elmúlt a kitűzött kezdési idő, amikor megkezdik a hangerősítő kipróbálását. (A sors iróniája: mindkétszer csődöt mondott a „technika”.) Ciróka? Szitakötő? Fenti esetek nem okoztak nagyobb bonyodalmat. Legfeljebb a hátrább állók nem hallottak egy kukkot sem a beszédekből. A kapkodás, az előrelátás hiánya olykor kellemetlen következményekkel járhat. Ismerünk ilyen eseteket. Ha a „Ki mit tud” megyei operatív bizottsága körültekintőbb, aligha romlik el a viszony a megye két legjobb bábcsoportja között. Most egyikük sem bánná, hogy elindult a jó hírű vetélkedésen. Mi történt? A Ki mit tud kiskunfélegyházi körzeti bemutatóján szereplő kecskeméti Ciróka és a tiszakécskei Szitakötő közül — a bíráló bizottság véleménye szerint — csak a megyeszékhelyet képviselő együttes érte el a megyei döntőben való részvételre jogosító színvonalat. A tanyai kollégistákból álló, „kiváló” címmel kitüntetett, kétszeres Arany- paraván-díjas, a legutóbbi nemzetközi fesztiválon harsogó sikert aratott csoport vezetői, tagjai furcsállták a döntést (tegyük hozzá: mi is), de belenyugodtak. kecskemétiek mellőzését és a vita során kijelentette: Vagy a Ciróka, vagy senki. Az erős helyi ellenkezés láttán a Ki mit tud „főbizottság” egyik tagja azt javasolta a kécskeiek- nek, hogy önként lépjenek vissza. Postafordultával megérkezett a lemondó levél Budapestre. Megkérdeztük a legilletékesebb véleményét dr. Tóth Géza: Hallottam, hogy a televízióhoz, a Népművelési Intézethez óránként telefonálnak az ország különböző megyéiből ennek vagy annak a csoportnak az érdekében. Olyasmi még nem fordult elő, hogy — ha úgy tetszik — a saját megye emeljen vétót valamelyik együttes szereplésének megakadályozására. Sajnáljuk, hogy a kitűnő Ciróka most nem vetélked- I hét, de erről mi nem tehetünk. Mi továbbra is szívesen indulnánk. Ehhez az szükséges, hogy a Bács-Kiskun megyei operatív bizottságtól erre felkérjenek minket. Gila János, a megyei tanács népművelési csoport- vezetője helytelenítette, hogy Kecskemétről — nem a Ciróka együttestől — beleavatkoztak az ügybe. Örülne, ha a kecskemétieket mégiscsak láthatná két hét múlva a tv milliós közönsége. Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára azzal nem értett egyet, hogy a fővárosiak a félegyházi bíráló bizottságot mintegy megfellebezve, közvetlenül hívták meg a kécskeieket. De ha már így alakult nincs kifogása az ellen, hogy a Szitakötő június elsején megmérkőzzön az egriekkel. A következetességet hiányolta. Szerkesztőségünk álláspontja Váratlan telefon Áprilisban a Népművelési Intézet illetékes munkatársa telefonon közölte: a Bács-Kiskun megyei Tanács népművelési csoportja és a népművelési tanácsadó egyetértett azzal, hogy — noha a megyei döntőn nem szerepelhettek — őket is meghívják a Kit mit tud fővárosi válogatójára, ahol tekintélyes szakemberek döntik el, hogy melyik négy együttes kerül a kamerák elé. (A tiszakécskein kívül még két más együttest hívtak be „külön mandátummal”.) A pécsi Bóbita, a békéscsabai Napsugár, az egri és a Tisza-menti csoport műsora nyerte meg ez alkalommal leginkább a fővárosban a bíráló bizottság tetszését. Közölték a Szitakötő vezetőjével, dr. Tóth Gézával, hogy június elsején szerepelnek. A tiszakécskeiek tehát nem a kecskemétiek helyett kerültek a kiválasztottak közé. Előfordulhatott volna, hogy mindkét Bács-Kiskun megyei együttes a kamerák elé állhat. A tiszakécskeiek visszaléptek Üjabb fordulat. A me- lyei operatív bizottság két agja — a Népművelési Intézet szóbeli és írásos tájékoztatása szerint — határozottan kifogásolta a A rendezők tudták, hogy Kiskunfélegyházán az országos élvonalba tartozó együttesek indulnak. A Ciróka és a Szitakötő számtalanszor bebizonyította, hogy a megyében kimagasló színvonalat képvisel. A jó műkedvelő csoportokban viszonylag szegény Bács-Kiskun megyében vigyázni kellene a meglevő értékekre. Elhamarkodott, megalapozatlan döntésekkel bűn lenne elkedvetleníteni szorgalmas és tehetséges embereket. Az amatőrmozgalomnak óriási károkat okoztak a túlhajtott versenyek. Emlékezzünk csak a hajdani dalosversenyek keserű visszhangjára, a rengeteg sértődésre. A helyezésekért vívott harc ellentétes a műkedvelés céljaival. Olykor mégis elkerülhetetlen a sorrend megállapítása. Ilyen esetben nagy felelősséget vállal magára a bíráló bizottság és a,zsűrit összeállító szerv. Ebben elsősorban a szakembereké a szó. Sajnos, Kiskunfélegyházán úgy „ejtették ki” az ország — megismételjük — egyik legjobb bábos együttesét, hogy a dönt- nökök között egyetlen szakmabeli sem volt. Mi legyen a megoldás? Ne tegyük ki kiváló együtteseinket az alkalmi zsűrik tévedéseinek? Csak a megyei bemutatókon induljanak? A másik út járhatóbb, hasznosabb: a rendezők is olyan alaposan készüljenek fel a találkozók, fesztiválok, vetélkedők szervezésére, mint a résztvevők. Ha így történik nem lesz gond sem a mikrofonokkal, sem a zsűrivel. Bízunk abban, hogy mindkét' együttesről még sok szépet hallunk. Előadásaikról és baráti együttműködésükről egyaránt. Tőlük ilyen vonatkozásban is példamutatást várunk. Heltai Nándor M szétfttfá oJk nm ég$ megJ 4. A vezér válasza Szelet vetett a herceg- sek a pápai bulla kihir- tésével. Országszerte egmozdult a nép és némák a jobbágyok, de a sze- nyebb nemesek is a gyü- kező helyek felé tódultak, toborzásokban kiemelke- i szerepet játszottak azok papok, akik az egyház, a rangú nemesek telhetet- nsége ellenében haszta- n hirdették az evangéliu- ot. Maguk is nyomorog- k, közelről látták a pa- isztság mind reménytele- ;bb helyzetét. Most meg- igadták az alkalmat, hiúk élén siettek a keresz- sháború zászlói alá. Megannyi gyülekezőhely Ízül Nagyvárad, Kalocsa, 'ékesfehérvár. Bács tarto- >tt a fontosabbak közé, izponti táborhelynek pe- ig a Pest határában levő ákost jelölte ki Dózsa yörgy. Naponta több ezer akéntes érkezett ide, s rö- id időn belül negyvenez- »n népesítették be a hatal- las tábort. Egyedül Med- yaszai Mészáros Lőrinc eglédi plébános kétezer parasztot vezetett Dózsa seregébe és megérkezése pillanatától fontos szerepet játszott a keresztesek vezérkarában. A jobbágyok, papok, kisnemesek sorai külföldi önkéntesekkel egészültek ki. felvilágosult deákok, ügyes iparosok egyaránt szívesen siettek a táborba. Csak a nagyurak és azok fegyveresei maradtak távol. Voltak ugyan nemesi bandériumok Pest. Nógrád, Hont és Heves vármegyékben, de ezek sokat sejtető tartózkodással kerülték a gyülekezőhelyeket. Egyelőre! Aztán eleinte szórványosan érkeztek hírek a nemesek durvaságairól. A fővezér nagy önuralomról tett tanúbizonyságot A túlkapások megtorlása helyett a sereg fegyelmezésére, katonái oktatására fordította minden erejét. Kora reggeltől késő estig tartott a kiképzés, személyesen okította az alsóbb parancsnokokat, majd ellenőrizte munkájukat. Igen gondosan osztotta be a legcélszerűbb harci alakzatokba a gyalogságot, a lovasságot, tüzérséget és a műszaki csapatokat. Katonai képzettségéhez igazságos erély és érett emberismeret társult. Erre vall többek között az is, hogy rendszerint azokból választotta ki az elöljárókat, akik a gyülekezők élén érkeztek a táborba. Ám hiába szeretett volna Dózsa minél többet törődni katonai teendőivel, kénytelen volt odafigyelni a riasztóan megszaporodott rossz hírekre. A panaszok között az volt a legenyhébb, hogy a nemesek visszatartják jobbágyaikat, mit sem törődve a pápai átokkal. Komolyabban kellett venni az otthonmaradott védtelen családtagokkal szembeni általános erőszakoskodást, a fenyegetések ellenére hadba indulók megcsonkítását, a toborzók meggyilkolását. Dózsa többször értesítette Bakóczot is, a királyt is a tarthatatlan helyzetről, de miután intézkedést sürgető kérésére hallgatás volt a válasz, erélyesebb levelet fogalmaztatott Ambrus pappal, a deákjával. E levélben felsorolta a tudomására jutott eseteket és nyomatékkai kért segítséget az ország törvényes vezetőitől, egyúttal sürgette a nemesi bandériumok. a királyi zsoldosok és a végvári katonák csatlakozását az önkéntes kereszteshadjárathoz. Május tizennegyedikén, vasárnap érkezett meg a válasz Budavárából a ráko- si táborba. A panaszokra nem tért ki sem a király, sem a bíboros. Figyelmen kívül hagyták a korábban megígért hadak csatlakozását is, ellenben felszólították Dózsát: haladéktalanul szüntesse be a keresztesek további toborozását, azonnal bontson tábort, és késedelem nélkül vonuljon Dalmáciába a török ellen. A parancs lehetetlen voltát rögtön átlátta a fővezér. Tanácskozott közvetlen környezetével, vezértársaival, Gergely öccsével és Mészáros Lőrinc ceglédi plébánossal. Gergely óvatosságra és engedelemre Intette bátyját, de a többiek, főképp Mészáros Lőrinc úgy vélték, teljesen igaza van Dózsának, semmi szín alatt sem szabad teljesíteni a király és a bíboros parancsát. Figyelmeztetésül engedjenek némi mozgást a mindeddig szigorúan tartott csapatoknak, hadd szerezzenek maguknak élelmet a környékbeli nemesi kúriákon. Mivel a kormányzat elmulasztotta a seregről való gondoskodást, a kiéhezett katonák éltek az alkalommal és Dózsa engedélyével megsarcolták a gazdagokat a Rákos környéki falvakban. Pest és Buda városában. A nemesek vad megtorlásaihoz képest egyszerű vasárnapi kimenőnek számított ez az engedély, mégis pánikot okozott az udvarban. Hétfőn kemény parancs érkezett Budavárából Dózsához: ha nem indulnak Dalmáciába haladéktalanul. a vezér és társai, a király és az ország ellenségeinek minősülnek, s eszerint járnak el velük. Mit válaszolhatott erre Dózsa? Indulni és maradni — egyaránt lehetetlen. Ha elindul az ország fegyveres erőinek nagy része nélkül, kevés eséllyel szállhat szembe a törökkel, ráadásul a jobbágyokra bőszült nemesek arra használják bandériumaikat, hogy feldúlják a védtelen falvakat. Indulni tehát ön- gyilkosság. Ha pedig feloszlatja seregét, mint ahogy az udvar végső feltétele szólt, akkor is pusztulás vár reájuk, mert a széthul- 1 ló kereszteseket kényük- kedvük szerint kaszabolják le a nemesek. Ebben a drámai helyzetben hívta gyűlésre Dózsa az egész tábort. Föltárta helyzetüket és kérte katonáit, hogy maradjanak együtt, fogadják el az általa kínált fegyelmet, mert most ez az egyetlen biztosíték a puszta életük és az ország megmentésére. Most derült ki. hogy rövid néhány hét alatt menynyire megszerették vezérüket a fölfegyverzett jobbágyok, kisnemesek, szegény papok, iparosok, deákok. Ujjongva fogadták javaslatát, hűséget esküdtek neki. Szent György napján a hercegérsektől kapta Dózsa a fővezéri kinevezést. Most a fölfegyverzett nép választotta vezérének. Ez a döntés a kocka elvetését jelentette. Ahelvett, hogy Dózsa írásban válaszolt volna budavári hatalmasok ultimátumára, együtt tartotta táborát és ezzel a tettével adta meg a választ. Hadüzenet volt ez az országrontó nemesei hatalom ellen. Dózsa és a mögéje sorakozó nép nem tett egyebet, mint elfogadta a reá kényszerített harcot. Gerencsér Miklós Következik: Kiáltvány légiedről.
