Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

elkülönült egymástól — és csak nagyritkán találkoz­nak. Azok a rendezők, akik eredeti színpadi művet fil- mesítenek meg, igyekeznek felbontani a drámai szer­kesztés szükségszerű tömö­rítését és vizuális, képi nyelvezetre ültetik át a mé­lyebb, jelképes jelentéstar­talmakat. Nem halt ki azonban a színházi előadási forma aránylag kevés változtatás­sal való „lefényképezése” sem. A legutóbb Peter Brook neves angol színházi rendező „filmjét” játszották filmszínházaink, a Royal Shakespeare Company elő­adásáról készült „Jean Paul Marat üldöztetése és halá­Fiatalok — és a főszereplő Laurence Olivier. 9 A némafilmek nagy kor­szakát felváltó hangos fil­meket még viszonylag so­káig illették azzal a váddal, hogy alig-alig nyújtanak többet lefényképezett szín­házi előadásnál. A kamera mozgási lehetőségeivel kitá­gultak ugyan a színpad ha­tárai, de a színészi kifejező játék ama klasszikus és sa­játos tökéletességét, mely a némafilmekben érte el csúcsait, felváltotta az egy­szerű és hallható párbe­széd. Lassan-lassan azonban az emberi hang is beleolvadt a film kifejezési eszközei­nek „művészi” tárházába és szerepet kapott az egyszerű mondandók hordozásán túl is, s az egykori vád elve­szítette értelmét. A színház és a „mozgófényképezés” lá”-t, és ezt a művet egy nem kevésbé híres másik angol társulat, a National Theatre Company, filmsza­lagon megörökített előadása követi; a Haláltánc. Az je­lenkori szerző; Peter Weiss alkotása, ez a századfordu­lón élt August Strinberg, a moderft drámaírás egyik úttörőjének műve. A svéd származású, „észa­ki hangulatú” Strinberg színjátékaiban, regényeiben meghatóan makacs és mo­noton eltökéltséggel bizony­gatja az emberi együttélés, elsősorban a két különböző n#m kapcsolata, a házasság képtelenségét. Ezért a Ha­láltánc sem más, mint eme tételének művészi eszkö­zökkel való igazolása. A szerelem és az az időleges képesség, hogy egymás szá­mára szórakoztatóak, illet­ve elviselhetők lehetünk, az évek múlásával egyre csök­ken és önmaga ellentétébe csap át. Így lesz az együtt­élés börtönné, melyben ki­ki bezártságának okát a másikban véli megtalálni. A Haláltánc börtöne va­lóságosan is az; egy szikla­erődítmény toínya, ahol két eltorzult lelkületű ember, Edgar a kapitány és Alice a felesége immáron huszon­öt éve kölcsönös gyűlöletük nyílt és rejtett tanúbizony­ságával hálmozzák el egy­mást. Életképtelenek a szó morális értelmében, csele­kedeteiket csak is a tuda­tos rosszindulat, a jól meg­fontolt ártani akarás ve­zérli. Ily módon nem állíthat­juk, hogy kellemes két órát tölthet a moziban, aki csu­pán „filmet akar nézni...” De a két főszereplő: Lau­rence Olivier és Geraldine McEvan ritka tehetséggel ad színt és mélységet ennek a „rideg” drámának. Játé­kuk ritkán látható, klasszi­kus alakítás. Az általuk el­játszott házasság pokla nem csupán sötét rosszindulat, kicsinyes gyűlölködés szö­vevénye, hanem az össze­tartozás és az elszakadni- vágyás sajátos és mélyen emberi tragédiája lesz —és talán a szerző szándéka el­lenére is — a humor, a jó és rossz szenvedélyek el­lentmondásos valóságanya­ga bontakozik ki a vetítő- vásznon. Pavlovits Miklós Úszód szfiifitte Cegléden, a város szélén folydogáló Gerje patak partján álló kis parasztház­ban él Benedek Péter, a népművészet mestere cím­mel kitüntetett parasztfes­tő. A most 83 éves, kevés szavú ember valaha a ma­gyar művészeti élet egyik szenzánciója volt. Az uszódi kőműves pa­raszttá lett gyermeke sokat rajzolt, mígnem egy jósze­mű művészeti író felfedezte talentumát. Fél évszázad­dal ezelőtt olyan kiállítást rendezett pártfogolt ja mun­káiból, amelynek megnyitó­ján részt vitt az ország szel­lemi életének színe-java. Ott volt a látogatók között Rippl-Rónai József, Va- szary János, Lyka Károly is. A főiskolát nem látott parasztfestőről Vaszary Já­nos így írt: ... mindent tud, meg van áldva alaki tókép es­séggel, komponáló erővel, a tónusfinomságok kivételes megérzője... Ez a véletlen érintetlenül maradt napke­leti piktorpalánta ... ide­hozta nekünk a legszebb májusi bokrétát... Az iste­nért föl ne fedezzék!_____ Az idős ember még most is dolgozik. Tavaly Szek- szárdon előtte pedig szülő­falujában, Úszódon rendez­tek kiállítást alkotásaiból. Témája a paraszti élet. Most készül a Kocsmai mu­latság című képe. Az olaj- festmény vázlata már a vásznon van. A munka azonban lassan halad, fá­radt, remegő keze már nem képes hosszabb ideig tarta­ni a palettát, az ecsetet Kocsis Zoltán első hanglemeze Mesés üzlet Disney „új világa“ KI NE ISMERNÉ a har­A PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Csató Károly MELLÉKLETE Foto: MTI—KS—Tóth s. Nagy általánosságban kétféle előadóművész­. típust ismer á zenei gya­korlat. Az egyik a „csoda­gyerek”, aki szokatlanul korán, valóban még gyer­mekként kápráztatja el a közönséget, s talán csak felnőtt korában derül ki róla a keserű igazság, hogy a ragyogó indulás nem minden esetben egy nagy művészi pálya ígérete. A másik a lassan érő művész, akinek pályakezdése kevés­sé látványos, az évek mú­lásával azonban művészete egyre mélyül, élet- és mű­vészi tapasztalatokkal gaz­dagodik, s aki éppen ezért hajlottabb korában tudja a legtöbbet nyújtani. Kocsis Zoltán nem tar­tozik egyik fentebb vázolt típushoz sem. Gyermekko­rában nemigen hallottunk róla, élete első nagy sike­rét — még kamaszos kül­sővel és ennek megfelelő szokásokkal — 18 éves ko­rában aratta: megnyerte a Magyar Rádió és Televízió Beethoven emlékére rende­zett zongoraversenyét. Ez a győzelem az érdeklődés előterébe állította, még olyanok is felfigyeltek rá, akik egyébként alig köve­tik figyelemmel az ország zenei életének aktuális ese­ményeit. Kocsis Zoltán is­mert művész lett — joggal nevezhetem művésznek, bár még jelenleg is a Ze­neművészeti Főiskola hall­gatója — szerepléseire az egész magyar zenei közvé­lemény, sőt igen hamar a külföld is felfigyelt, hang­versenyei azóta is telt há­zakat vonzanak. Mert ki­derült róla, hogy fiatal kora ellenére, olyan művé­szi' érettség sugárzik játé­kából, fölényes technikai tudással és biztos memój riával párosulva, amilyet mások több évtizedes ki­tartó munka és koncertek tucatjai során szereznek meg — megőrizve ugyan­akkor a fiatalság frissesé­gét, fantáziagazdagságát, sőt olykor szertelenségeit is. Kocsis egyformán ott­honosan, szinte az anya­nyelv természetességével adja elő a különböző stí­lusú műveket: Beethovent éppúgy, mint Bartókot, Brahmsot vagy az élő ma­gyar zene . egyik legkivá­lóbb szerzőjét: Kurtág Györgyöt. (Hadd jegyezzem meg, hogy maga is sikerrel mutatkozott be zeneszerző­ként, az 1970. évi Kodály- szemináriumon Kecskemé­ten is előadták egy trió­ját.) Jelenleg Ránki Dezső­vel, Lantos Istvánnal és Falvai Sándorral együtt a fiatal magyar zongorista nemzedék legkiválóbbja- ként tartják számon. A nemrég megjelent hang­lemez Kocsis első nagy nyilvános sikerének hangzó dokumentuma. Azt a két művet játssza rajta, mely- lyel 1970-ben a Beethoven emlékére rendezett zongo­raversenyt megnyerte: a G-dúr zongoraversenyt és az Esz-dúr szonátát (Op. 81. a.) Mindkét művében az előadás klasszikus tisz­tasága a játékosság örö­mével, színekben gazdag, fiatalos kifejező erővel pá­rosul; sőt a szonátában ki­válóan érzékelteti Kocsis a romantikát előlegező Beethoven hangját is. A két felvétel a nagy klasszikus zeneszerző és egy fiatal előadóművész al­kotó jellegű találkozásának meggyőző példája. A le­mez nagy közönségsikere is ezt bizonyítja. K. X. mincszoros Oscar-díjas Walt Disney világhírű fi­guráit, a kétbalkezes Miki- egeret, az önmagát állan­dóan mérgesítő Donald- kacsát, és a cica-szelíd, örökké beugratható Plutb kutyát. De sorolhatnánk to­vább Pinocchiót, a három kismalacot, Hófehérkét, Hamupipőkét, és a többi megelevenedett mesét. Mint lánya, Diana Disney Miller írja, az úgynevezett Disney-birodalom negyven­öt esztendővel ezelőtt édes­apjából és egy Miki egér­ből állott. 1955-ben a már nem használt díszletekből, kellékekből a kaliforniai Anaheimben megvalósítot­ta Disneylandot, azaz Dis- ney-országot, a gyermekek nemzeti paradicsomát. En­nek a Disney-országnak az évek során vendéglátó üze­mei, vidámparkjai, filmvál­lalatai alakultak, és rend­kívül látogatottsága 1970- re már 167 millió dollárt jövedelmezett. AT, ELMÜLT ÉV ősze új fordulatot hozott. Miki egér, Donald kacsa és Plu­Miki egér to kutya új otthont kapott, a floridai Orlandóban — az úgynevezett Walt Dis- ney-világot. Itt hasznosí­tották mindazt a tapaszta­latot, amit Disney-ország teremtett, A különbség mé­gis óriást Nem csupán azért, mert amíg Disney- ország csupán 100 hektár volt, az új Disney-világ közel 14 ezer hektárnyi te­rületet foglal el. Az új he­lyen a Hamupipőke háza kétszer olyan magas, mint a korábbi, természetesen luxusvendéglővel A ré­gi helyen csak egy mozgó elnök bábu volt, Ábrahám Lincolné, de a Walt Dis­ney-világ elnöki csarnoká­ban mind a 36 amerikai el­nök ott díszeleg. Eredeti öl­tözékben, s nem úgy, mint Madame Tussaud londoni panoptikumában, mozdu­latlanul, hanem mozgásban. A hatalmas csarnokokat vendéglők, éttermek, szál­lodák és a legkülönbözőbb szórakozóhelyek ölelik kö­rül, s így a Disney-világ egyben vidámpark és üdü­lőtelep, nem kevesebb, mint 400 millió dollár értékben. A hagyományokhoz hí­ven Mickey Mouse vezeti végig a látogatókat a me­sekirályság főutcáján és üdvözli a többi Disney-figu- ra élén a vendégeket. Má­sutt szintén Mickey egér vezényli egy elektronikus rendszer által mozgatott egész musical zenekarát. De nemcsak egérzenekar lát­ható, itt van a nagy melan­kolikus énekes, a Nagy Al, a medvezenekar sztárja, aki 18 elektronikus medvefigu­ra élén nagyszerű zeneszá­mokkal szórakoztatja a kö­zönséget. AT ÜGYES VÁLLAL­NOTOK, akik jól ismerik a gyermeki érdeklődés, és a gyermekkori nosztalgiák portását, nem véletlenük i építették fel a Disney-vi- lágot a floridai Orlandó­ban, borókaerdő közepén. Azt tervezik, hogy nem messze Orlandótól hatal­mas üdülőtelepet létesíte­nek luxusszállókkal, sport­pályákkal, szórakozóhe­lyekkel. Jellemző az eddigi méretekre, hogy a vállalko­zásnak máris 6 ezer alkal­mazottja van, s már most olyan a zsúfoltság, hogy jó­formán semmihez sem le­het hozzáférni. Walt Disney 1966-ban hunyt el. Utolérhetetlen bájú figurái, amelyekkel sok gyermeknek és felnőtt­nek szerzett felejthetetlen órákat, már lekerültek a filmszínházak műsoráról. DISNEY ÉLETÉBEN az alkotóművész zsenije volt az ü%let forrása, most azon­ban életműve ebben az úgynevezett Disney-világ- ban, voltaképpen csak ürügy egy jó vállalkozás­hoz. t L Pluto kutya

Next

/
Oldalképek
Tartalom