Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
elkülönült egymástól — és csak nagyritkán találkoznak. Azok a rendezők, akik eredeti színpadi művet fil- mesítenek meg, igyekeznek felbontani a drámai szerkesztés szükségszerű tömörítését és vizuális, képi nyelvezetre ültetik át a mélyebb, jelképes jelentéstartalmakat. Nem halt ki azonban a színházi előadási forma aránylag kevés változtatással való „lefényképezése” sem. A legutóbb Peter Brook neves angol színházi rendező „filmjét” játszották filmszínházaink, a Royal Shakespeare Company előadásáról készült „Jean Paul Marat üldöztetése és haláFiatalok — és a főszereplő Laurence Olivier. 9 A némafilmek nagy korszakát felváltó hangos filmeket még viszonylag sokáig illették azzal a váddal, hogy alig-alig nyújtanak többet lefényképezett színházi előadásnál. A kamera mozgási lehetőségeivel kitágultak ugyan a színpad határai, de a színészi kifejező játék ama klasszikus és sajátos tökéletességét, mely a némafilmekben érte el csúcsait, felváltotta az egyszerű és hallható párbeszéd. Lassan-lassan azonban az emberi hang is beleolvadt a film kifejezési eszközeinek „művészi” tárházába és szerepet kapott az egyszerű mondandók hordozásán túl is, s az egykori vád elveszítette értelmét. A színház és a „mozgófényképezés” lá”-t, és ezt a művet egy nem kevésbé híres másik angol társulat, a National Theatre Company, filmszalagon megörökített előadása követi; a Haláltánc. Az jelenkori szerző; Peter Weiss alkotása, ez a századfordulón élt August Strinberg, a moderft drámaírás egyik úttörőjének műve. A svéd származású, „északi hangulatú” Strinberg színjátékaiban, regényeiben meghatóan makacs és monoton eltökéltséggel bizonygatja az emberi együttélés, elsősorban a két különböző n#m kapcsolata, a házasság képtelenségét. Ezért a Haláltánc sem más, mint eme tételének művészi eszközökkel való igazolása. A szerelem és az az időleges képesség, hogy egymás számára szórakoztatóak, illetve elviselhetők lehetünk, az évek múlásával egyre csökken és önmaga ellentétébe csap át. Így lesz az együttélés börtönné, melyben kiki bezártságának okát a másikban véli megtalálni. A Haláltánc börtöne valóságosan is az; egy sziklaerődítmény toínya, ahol két eltorzult lelkületű ember, Edgar a kapitány és Alice a felesége immáron huszonöt éve kölcsönös gyűlöletük nyílt és rejtett tanúbizonyságával hálmozzák el egymást. Életképtelenek a szó morális értelmében, cselekedeteiket csak is a tudatos rosszindulat, a jól megfontolt ártani akarás vezérli. Ily módon nem állíthatjuk, hogy kellemes két órát tölthet a moziban, aki csupán „filmet akar nézni...” De a két főszereplő: Laurence Olivier és Geraldine McEvan ritka tehetséggel ad színt és mélységet ennek a „rideg” drámának. Játékuk ritkán látható, klasszikus alakítás. Az általuk eljátszott házasság pokla nem csupán sötét rosszindulat, kicsinyes gyűlölködés szövevénye, hanem az összetartozás és az elszakadni- vágyás sajátos és mélyen emberi tragédiája lesz —és talán a szerző szándéka ellenére is — a humor, a jó és rossz szenvedélyek ellentmondásos valóságanyaga bontakozik ki a vetítő- vásznon. Pavlovits Miklós Úszód szfiifitte Cegléden, a város szélén folydogáló Gerje patak partján álló kis parasztházban él Benedek Péter, a népművészet mestere címmel kitüntetett parasztfestő. A most 83 éves, kevés szavú ember valaha a magyar művészeti élet egyik szenzánciója volt. Az uszódi kőműves paraszttá lett gyermeke sokat rajzolt, mígnem egy jószemű művészeti író felfedezte talentumát. Fél évszázaddal ezelőtt olyan kiállítást rendezett pártfogolt ja munkáiból, amelynek megnyitóján részt vitt az ország szellemi életének színe-java. Ott volt a látogatók között Rippl-Rónai József, Va- szary János, Lyka Károly is. A főiskolát nem látott parasztfestőről Vaszary János így írt: ... mindent tud, meg van áldva alaki tókép ességgel, komponáló erővel, a tónusfinomságok kivételes megérzője... Ez a véletlen érintetlenül maradt napkeleti piktorpalánta ... idehozta nekünk a legszebb májusi bokrétát... Az istenért föl ne fedezzék!_____ Az idős ember még most is dolgozik. Tavaly Szek- szárdon előtte pedig szülőfalujában, Úszódon rendeztek kiállítást alkotásaiból. Témája a paraszti élet. Most készül a Kocsmai mulatság című képe. Az olaj- festmény vázlata már a vásznon van. A munka azonban lassan halad, fáradt, remegő keze már nem képes hosszabb ideig tartani a palettát, az ecsetet Kocsis Zoltán első hanglemeze Mesés üzlet Disney „új világa“ KI NE ISMERNÉ a harA PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Csató Károly MELLÉKLETE Foto: MTI—KS—Tóth s. Nagy általánosságban kétféle előadóművész. típust ismer á zenei gyakorlat. Az egyik a „csodagyerek”, aki szokatlanul korán, valóban még gyermekként kápráztatja el a közönséget, s talán csak felnőtt korában derül ki róla a keserű igazság, hogy a ragyogó indulás nem minden esetben egy nagy művészi pálya ígérete. A másik a lassan érő művész, akinek pályakezdése kevéssé látványos, az évek múlásával azonban művészete egyre mélyül, élet- és művészi tapasztalatokkal gazdagodik, s aki éppen ezért hajlottabb korában tudja a legtöbbet nyújtani. Kocsis Zoltán nem tartozik egyik fentebb vázolt típushoz sem. Gyermekkorában nemigen hallottunk róla, élete első nagy sikerét — még kamaszos külsővel és ennek megfelelő szokásokkal — 18 éves korában aratta: megnyerte a Magyar Rádió és Televízió Beethoven emlékére rendezett zongoraversenyét. Ez a győzelem az érdeklődés előterébe állította, még olyanok is felfigyeltek rá, akik egyébként alig követik figyelemmel az ország zenei életének aktuális eseményeit. Kocsis Zoltán ismert művész lett — joggal nevezhetem művésznek, bár még jelenleg is a Zeneművészeti Főiskola hallgatója — szerepléseire az egész magyar zenei közvélemény, sőt igen hamar a külföld is felfigyelt, hangversenyei azóta is telt házakat vonzanak. Mert kiderült róla, hogy fiatal kora ellenére, olyan művészi' érettség sugárzik játékából, fölényes technikai tudással és biztos memój riával párosulva, amilyet mások több évtizedes kitartó munka és koncertek tucatjai során szereznek meg — megőrizve ugyanakkor a fiatalság frisseségét, fantáziagazdagságát, sőt olykor szertelenségeit is. Kocsis egyformán otthonosan, szinte az anyanyelv természetességével adja elő a különböző stílusú műveket: Beethovent éppúgy, mint Bartókot, Brahmsot vagy az élő magyar zene . egyik legkiválóbb szerzőjét: Kurtág Györgyöt. (Hadd jegyezzem meg, hogy maga is sikerrel mutatkozott be zeneszerzőként, az 1970. évi Kodály- szemináriumon Kecskeméten is előadták egy trióját.) Jelenleg Ránki Dezsővel, Lantos Istvánnal és Falvai Sándorral együtt a fiatal magyar zongorista nemzedék legkiválóbbja- ként tartják számon. A nemrég megjelent hanglemez Kocsis első nagy nyilvános sikerének hangzó dokumentuma. Azt a két művet játssza rajta, mely- lyel 1970-ben a Beethoven emlékére rendezett zongoraversenyt megnyerte: a G-dúr zongoraversenyt és az Esz-dúr szonátát (Op. 81. a.) Mindkét művében az előadás klasszikus tisztasága a játékosság örömével, színekben gazdag, fiatalos kifejező erővel párosul; sőt a szonátában kiválóan érzékelteti Kocsis a romantikát előlegező Beethoven hangját is. A két felvétel a nagy klasszikus zeneszerző és egy fiatal előadóművész alkotó jellegű találkozásának meggyőző példája. A lemez nagy közönségsikere is ezt bizonyítja. K. X. mincszoros Oscar-díjas Walt Disney világhírű figuráit, a kétbalkezes Miki- egeret, az önmagát állandóan mérgesítő Donald- kacsát, és a cica-szelíd, örökké beugratható Plutb kutyát. De sorolhatnánk tovább Pinocchiót, a három kismalacot, Hófehérkét, Hamupipőkét, és a többi megelevenedett mesét. Mint lánya, Diana Disney Miller írja, az úgynevezett Disney-birodalom negyvenöt esztendővel ezelőtt édesapjából és egy Miki egérből állott. 1955-ben a már nem használt díszletekből, kellékekből a kaliforniai Anaheimben megvalósította Disneylandot, azaz Dis- ney-országot, a gyermekek nemzeti paradicsomát. Ennek a Disney-országnak az évek során vendéglátó üzemei, vidámparkjai, filmvállalatai alakultak, és rendkívül látogatottsága 1970- re már 167 millió dollárt jövedelmezett. AT, ELMÜLT ÉV ősze új fordulatot hozott. Miki egér, Donald kacsa és PluMiki egér to kutya új otthont kapott, a floridai Orlandóban — az úgynevezett Walt Dis- ney-világot. Itt hasznosították mindazt a tapasztalatot, amit Disney-ország teremtett, A különbség mégis óriást Nem csupán azért, mert amíg Disney- ország csupán 100 hektár volt, az új Disney-világ közel 14 ezer hektárnyi területet foglal el. Az új helyen a Hamupipőke háza kétszer olyan magas, mint a korábbi, természetesen luxusvendéglővel A régi helyen csak egy mozgó elnök bábu volt, Ábrahám Lincolné, de a Walt Disney-világ elnöki csarnokában mind a 36 amerikai elnök ott díszeleg. Eredeti öltözékben, s nem úgy, mint Madame Tussaud londoni panoptikumában, mozdulatlanul, hanem mozgásban. A hatalmas csarnokokat vendéglők, éttermek, szállodák és a legkülönbözőbb szórakozóhelyek ölelik körül, s így a Disney-világ egyben vidámpark és üdülőtelep, nem kevesebb, mint 400 millió dollár értékben. A hagyományokhoz híven Mickey Mouse vezeti végig a látogatókat a mesekirályság főutcáján és üdvözli a többi Disney-figu- ra élén a vendégeket. Másutt szintén Mickey egér vezényli egy elektronikus rendszer által mozgatott egész musical zenekarát. De nemcsak egérzenekar látható, itt van a nagy melankolikus énekes, a Nagy Al, a medvezenekar sztárja, aki 18 elektronikus medvefigura élén nagyszerű zeneszámokkal szórakoztatja a közönséget. AT ÜGYES VÁLLALNOTOK, akik jól ismerik a gyermeki érdeklődés, és a gyermekkori nosztalgiák portását, nem véletlenük i építették fel a Disney-vi- lágot a floridai Orlandóban, borókaerdő közepén. Azt tervezik, hogy nem messze Orlandótól hatalmas üdülőtelepet létesítenek luxusszállókkal, sportpályákkal, szórakozóhelyekkel. Jellemző az eddigi méretekre, hogy a vállalkozásnak máris 6 ezer alkalmazottja van, s már most olyan a zsúfoltság, hogy jóformán semmihez sem lehet hozzáférni. Walt Disney 1966-ban hunyt el. Utolérhetetlen bájú figurái, amelyekkel sok gyermeknek és felnőttnek szerzett felejthetetlen órákat, már lekerültek a filmszínházak műsoráról. DISNEY ÉLETÉBEN az alkotóművész zsenije volt az ü%let forrása, most azonban életműve ebben az úgynevezett Disney-világ- ban, voltaképpen csak ürügy egy jó vállalkozáshoz. t L Pluto kutya