Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

«. oldal 1972. április 12, szerda 9 9 Üzemi óvoda 1/ • f rr •• •• Kiskoroson A rohamosan fejlődő nagyközség lakói a legne­mesebb módon lokálpatrió­ták: őszintén szeretik a he­lyet, ahol élnek. A társa­dalmi munkavállalások, parkok, járdák, csatornák építése Kiskőrösön valóban közügy: egy-egy lépés, hogy ne csupán papíron, hanem igazán várossá legyenek. Bőven van tennivalójuk. A helység centrumában be­fejezték a víz- és csatorna- hálózat építését, áruházuk párját keresni kell a megyé­ben. Épül a művelődési köz­pont, hogy méltóképpen ün­nepelhessék meg az idén szilveszter éjszakáján a leg­nagyobb magyar költő szü­letésének másfél százados évfordulóját. A nagyközségi tanács az idén azonban még egy gon­dot száműzni tud: minden óvodai helyet igénylő gyer­mek május 1-ig óvodába kerül! önálló üzemi óvoda nyitott kaput Kiskőrösön, az egyik leg­nagyobb „üzem”, a Vegyes- és Építő Ktsz, majd ezer- háromszáz ember dolgozik 24 részlegében. Szülési sza­badságon és kicsi gyerme­kével otthon — anyasági segéllyel — jelenleg hatvan asszony tartózkodik. A szö­vetkezet vezetői előtt ismert az óvodai elhelyezés gond­ja. Ismert, mert dolgozóik — főleg nődolgozóik — el­mondták a küldöttgyűlése­ken és más megbeszélések alkalmával, hogy a tanács hiába ismerte el gyerme­kük elhelyezésének jogosult voltát, hely mégsincs szá­mukra. A szövetkezetiek az első „lépést” ebben az ügy­ben 1969-ben tették: mint­egy 80—100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával 20 gyermek részére vásá­roltak férőhelyet, a Kossuth Lajos utcai óvodában 70 ezer forintos társadalmi munkával kaptak helyet. Az idén 14 ktsz-dolgozó gyermeke részére ismét nem jutott hely a tanácsi óvodákban. Először arra gondoltak, hogy két mun­kanap bérét ajánlják fel to­vábbi helyekért. Ennél azonban „tartósabb” meg­oldásnak látszott az, hogy egyik, ideiglenes jellegű óvodát átveszik, korszerű gyermekintézménnyé ala­kítják, és ezzel harminc — később, bővítéssel több — gyermek részére alakítják ki a helyeket. Gőgös Ignác utca 6. A Szarvas étterem mö­gött, központi, mégis csen­des, nyugalmas helyen a nagyközségi tanácstól ka­pott épületben megközelí­tően 150 ezer forintos költ­séggel elkészült a modern, minden részében vadonatúj óvoda. (Mielőtt munkához láttak, felkeresték a me­gye modernnek tartott óvo­dáit. tanácsot kértek gyer­mekorvosoktól és pedagó­gusoktól, hogy a lehető leg­jobb otthont tudják nyújta­ni gyermekeiknek.) Az el­múlt napokban nyitottak kaput. A két óvónőt — Ne­mes Lajosnét és Téglás Ist- vánnét — és a dajkát — Holló Mihálynét — a szö­vetkezet alkalmazta. Az ét­kezést a központi gyermek- élelmezési konyháról hoz­zák, naponta háromszor. A tanács illetékesei számára csupán a szakmai és egész­ségügyi felügyelet ellátása maradt. Veress Lászlóné munkához látott A szövetkezet statisztiku­sa, Veress Lászlóné egyben a szociális és munkavédel­mi felelős. Néhány hónap­pal ezelőtt rábízták a ta­nácstól kapott épület óvo­dává alakításának minden munkáját. Azt mondja, nagyszerű segítőtársakat ta­lált, mert a szövetkezet minden dolgozója szívügyé­nek tekintette az óvoda ügyét. A bútorokat, felsze­relési tárgyakat, mosdókat, a kerti játékokat a szövet­kezetben készítették. A 24 részlegben jó munkát vé­geztek; legutóbb a táska­készítők küldték el a hul­ladék műbőrből készített puffokat. Házilag készült a tálalóedényeken kívül min­den. Most huszonöt — ed­dig otthon tartott — gyer­mekre ügyelnek itt, és még ötöt várnak. Amihez a gyermekek nyúlnak, amire ülnek és fekszenek — va­lamennyi szüleik kezemun- kája. • A nagyközségi tanács el­nöke, dr. Havasi Gyula 60 kérelmet tartott eddig szá­mon. Most harminc kérel­met kiemelt a többi közül, hiszen ennyien a szövetke­zeti óvodában helyet kap­tak. Kiskőrösön, a Szarvas utcában. 5 vállalat, illetve szövetkezet összefogásával május 1-re elkészül a leg­újabb koordinációs óvoda, harminc gyermek részére. Ezzel a várossá avatás előtt álló nagyközségben az idén tavasszal minden, a ta­nácshoz kérelmet benyújtó, elhelyezést kérő gyermek óvodába kerül! S. K. Erősítve a pártvezetést a lakosság jobb szolgálatáért Az új tanácstörvény vég­rehajtása — s ezzel össze­függésben a járási tanács megszűnése, a nagyközségi tanácsi szervezet létrehozá­sa — újszerű követelmé­nyek elé állította az ál­lamigazgatásban dolgozó kommunistákat. A helyi tanácsokhoz került új ha­táskörök önmagukban is a régi gyakorlat megváltoz­tatására ösztönöztek. A kecskeméti járásban emel­lett szinte jellemzővé vált az útkeresés; hogyan, mi­ként, lehet a leghatéko­nyabban élni az új hatás­körökkel. Számos kezde­ményezés született erre vo­natkozóan. Hogyan válnak be ezek a gyakorlatban, miben mérhető a hasznuk — ezt tanulmányoztuk já- rásszerte, de különösen a Tiszakécske Nagyközségi Tanács munkájában. Tapasztalatainkat biztató tények sorozatában össze­gezhettük. Alig akad ugyanis olyan területe a tanácsi munkának, ahol ne következett volna be vala­milyen változás. Méghozzá a korábbihoz képest előre­haladást, a település la­kosságának jobb szolgála­tát eredményező változás. Összefogással 3 helyett 16 millió Hatékonyabbá vált a testületi munka, gyorsab­bá az ügyintézés és eredményesebbé a gazdál­kodás. A kezdeményezés zöld útja a helyi koordiná­ció olyan eredményességé­hez vezetett, amely a nagy­község lendületesebb fej­lődésének alapját vetette meg. Ezzel kapcsolatban talán elegendő utalni rá, hogy a nagyköz­ség múlt évi fejlesztési terve eredetileg 3 millió forint felhasználásával számolt, s a megvalósulás 16 millióban összegezhető! Hatása pedig a lakosság kezdeményező és cselekvő­készségében is kamatozott. Szépek, virágosak a tisza- kécskei utcák, amelyek mentén a fák százait ültet­ték el a KISZ-isták. Az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke a nagy­községben 750 forint, há­romszorosa a járási átlag­nak. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a ti- szakécskeiek a tanácsi tes­tületben és az apparátus­ban egyaránt a párt vezető szerepének helyi érvénye­sítésére. Noha a tanácsban csökkent a párttagok ará­nya, a pártcsoport műkö­dése révén mégis hatéko­nyabban valósul meg a pártvezetés. A községi pártbizottság például két­szer számoltatta be a plé- num előtt a kommunista tanácsölnököt: a negyedik ötéves tervjavaslatokról, illetve a szakigazgatási munkáról. A tanácselnök, mint a párt-végrehajtó- bizottság tagja, számos pártmegbízatást kap és kü­lönösen sokat tesz a helyi gazdaságpolitikai elképze­lések kidolgozásáért. Több javaslat mérlegelése alapján A korábbihoz képest rit­kábban tartanak együttes üléseket a párt- és a taná­csi testületek. Mintegy a felényire csökkentek ezek a közös tanácskozások. Napirendre viszont a leg­lényegesebb helyi témákat tűzték, méghozzá határ­szemlével egybekötve, a termelőszövetkezetekben. Az egyik ilyen ülésre a Hol van Pálmonostora? Tiszagyöngye Tsz-ben ke­rült sor, ahol éveken át nehezen ment a gazdálko­dás. Tavaly azonban már kiláboltak a bajokból és elindultak a megerősödés útján. Figyelemre méltó, hogy a tanácsban dolgozó kom­munisták indítványára az idei költségvetés és fej­lesztési alap felhasználá­sára vonatkozó elképzelé­seket három alternatívá­ban terjesztették elő. A tanácsülési vita döntötte el végül is, mire használ­ják fel a pénzt. Egyik ilyen eldöntendő kérdés ezt tartalmazta: 1,6 vagy 2,6 millió forintot költse­nek a vízhálózat tovább­fejlesztésére? A testület a nagyobb összeg mellett szavazott, egyben azonban azt is eldöntötte, hogy mire jut kevesebb pénz az idén. A pártszervezet segítségével A testületi és a hivatali munka időszerű kérdéseit rendszeresen napirenden tartják a vezetői megbe­széléseken. Ily módon ösz- szehangoltan és a hatás­köröket tiszteletben tartó munkabeosztásban dolgoz­nak a kécskeiek. Sokáig gond volt a vb-apparátus pártirányítása és ellenőr­zése. Ezen segítendő lét­rehozták a tanácsi párt- szervezetet, amelyhez az intézményekben és a költ­ségvetési üzemben dolgo­zó kommunisták is tartoz­nak. A harminckét tagú pártszervezetben öt párt­csoport működik, s je­lenleg három olyan dolgo­zóval foglalkoznak, akik a pártba való felvételért fo­lyamodtak. A pártszervezet rendsze­resen foglalkozik a tanácsi munka minden fontos kérdésével. Nem utolsó­sorban ennek köszönhető­en tovább javult a ká­dermunka és a káderkép­zés is. A vb-apparátus nyolc dolgozója elvégezte a párt-középiskolát, jelen­leg hatan tanulnak. A marxizmus—leninizmus esti egyetemét ketten vé­gezték el, hárman most folytatják tanulmányaikat, s a soron következő okta­tási évadban ugyancsak hárman pályáznak a fel­vételre. Vázlatosan érzékeltetve is beszédesek a tiszakécs- kei tanácsi munka új módszerei. És szinte kita­pintható az ezekhez veze­tő út is: céltudatosság a mind hatékonyabb párt­munkára való törekvésben, s a‘ pártvezetés erősítésé­ben — a lakosság jobb szolgálatáért. Horváth Ignác Kendőzetlenül Nem mind arany... Lapunk április 7-i, pén­teki számában arról írt egyik kollégám, hogy a MÁV zökkenőmentesen bo­nyolította le az ünnepi for­galmat. Kellemes csalódás- sának adott kifejezést, mi­vel a fél országot beutaz­ván azt tapasztalta, hogy a „sűrített járatban közle­kedő vonatok” nem késtek, mindenki kényelmesen uta­zott, jó volt a közhangulat és „az utasellátás is kitett magáért”. A dicsérő sorok nem várt visszhangra találtak. A kis írás megjelenését követően gyakorta felberregett a te­lefon szerkesztőségünkben. Olvasóink — köztük ifj. Demeterné, Kovácsné, Mi- hálka Ferenc és Sági La­jos — a húsvéti utazásaik­kal kapcsolatos észrevéte­leiket közölték velünk. Ezek lényege: a csúcsfor­galom zavartalanságát nem tudta maradéktalanul biz­tosítani a MÁV. Állításai­kat indokolták is. Elmon­dották a többi között, hogy április 1-én, szombaton ko­ra délután a Szegedről Bu­dapestig közlekedő 703/a jelzésű mentesítő gyors­vonat csaknem félórás ké­séssel futott be a megye- székhelyre. Szóvátették azt is, hogy számos útvonalon hihetetlenül zsúfolt kocsik­ban utaztak az emberek, s még a kisgyermekes anyáknak, illetve a terhes nőknek sem jutott ülőhely mindenütt. Egyes szerelvé­nyeken nélkülözni kellett az utasellátást is, amely a nagyállomásokon, vala­mint a pályaudvarokon sem kínált az igényeknek megfelelő választékú és minőségű árut. Ez hát többek vélemé­nye, amelynek ismeretében akaratlanul eszembe jut a közmondás: nem mind arany, ami fénylik. Az ügyben pro, vagy kontra nem mi vagyunk hivatottak dönteni. A ta­nulságot azonban mi is le­szűrjük: az ünnepi forga­lom zökkenőmentességéről csakis akkor beszélhetünk, ha a MÁV valamennyi sze­relvénye pontosan indul, illetve érkezik, ha a ko­csikban nincs tumultus és ha egy pohár üdítő italhoz, vagy duplához bárki hoz­zájuthat a vonaton és az állomásokon. Ez esetben pedig nem marad el a — dolgokat szi­gorúan, de tárgyilagosan mérlegelő utazóközönség egyöntetű elismerése, a ha­sonlóan jó munkára ser­kentő dicsérete. Velkei Árpád Ha valaki nem ismeri az utat Pálmo- nostorára, most könnyen eltévedhet. Az E 5-ös út csanyteleki elágazásánál ugyanis kicserélték az irányjelzőt. A régi tábla pontos útbaigazítást adott, hogyan lehet eljutni Pálmonostorára, vagy Tömörkényre. Az új jelzőtáblán vi­szont csak Csüngtelek szerepel. Így aztán könnyen továbbrobog a gépkocsi az út elágazásánál... Nem ártana mielőbb pótolni ezt a hiá­nyosságot. Sokan keresik fel Pálmonos- torát. Mérnökök, technikusok, államigaz­gatási dolgozók, szakmunkások utaznak a 3 ezer lakosú községbe. A műszaki át­adás után április 30-án nyitják meg az új, modern tanácsháza kapuját. A Kis­kunfélegyházi Építőipari Szövetkezet kir vitelezésében mintegy 2 millió forintos beruházással létesített tanácsházán az irodák mellett egy dísztermet rendeztek be, amelyet különböző ünnepségekre és házasságkötésekre használnak majd fel. Mint megtudtuk, a helyi termelőszövet­kezet irodája a régi tanácsháza helyisé­geibe költözik. A kultúrház szűk kis szo­bája után a község könyvtára pedig a termelőszövetkezet régi, tágas irodájá­ban kap helyet. A tűzoltószertár, illetve a fogorvosi rendelő és lakás tavalyi átadása után az új tanácsháza mellett hamarosan egy gyógyszertár és szolgálati lakás alapozási munkálatait kezdik meg Pálmonostorán. Tárnái—Pásztor Elnökségi ülést tartott az MTESZ Tegnap Kecskeméten tartotta elnökségi ülését a Műszaki Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének Bács-Kiskun me­gyei szervezete. Első napirendi pont­ként Dörner Henrik és Csizmadia István elnök­ségi tagok tartottak vita­indító előadást az MTESZ és az üzemek kapcsolata címmel. A vita után Kri- zsik László titkár számolt be az Építőipar Tudomá« nyos Egyesület munkájá­ról és javasolta, hogy az egyesület elnökségválasztó taggyűlését május második felében rendezzék meg. Ezt az elnökség el is fo­gadta. Kijelölték ezenkí­vül az első félévi vá­lasztmányi ülés napirend­jét is: aplénum az MTESZ oktatási programját és az újonnan alakult oktatási bizottság tennivalóit tár- gvaiia maid meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom