Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
Szabad idő: Munka a kertben Az élet tovább fejlesztett egy gondolatot: az idő már több mint pénz! A tudomány, a technika századát éljük. Az ember a Holdra tette a lábát és fürkésző szemével vizsgálja azt. Itt a földön a számítógép zenét szerez és robbanásszerűen hódít a műanyag, az autó, a... minden. Gyógyszerfogyasztásban mindenkit megelőzünk a világon. Loholunk sietünk, rohanunk! „Mi lesz belőled emberke!?” Levegőnk túlszennyezett, fizikumunk gyorsabban kopik, mint valaha a múlt század emberéé kopott, egészségünk állandó káros hatásokat szenved. A városi ember meglehetősen ingerlékeny, ideges. A szakemberek, orvosok és statisztikusok most kezdenek egy reprezentatív felméréshez: milyen betegség a leggyakoribb hazánkban? Mivel mennek az orvoshoz, milyen betegséggel fekszenek legtöbben a kórházban ? És: miért oly gyakori a városi embernél a magas vérnyomás, miért nincs étvágya? Az idő több mint pénz? Lehet, de az ember egészsége. élete annál is drágább. Ismerünk mi egy másik nagy mondást is. Vissza a természethez! A legjobb, leghatásosabb gyógyszer, gyógymód: munka, mozgás, tevékenykedés a kertben. Nincs az az idegcsillapító, amely úgy hatna, úgy oldaná a rohanó, agyonterhelt emberben a feszültséget, mint a korareggeli, vagy a késő délutáni ásás, locsolás — matatás a földön, később a zöldben, az árnyas fák alatt. Benedek István híres ideg- és elmeszakértő, pedagógus és zsurnaliszta is ezt ajánlotta egészségesnek, de a legsúlyosabb lelkibetegeknek is! Nemcsak ajánlotta, meg is csinálta, ott a pusztán, amelynek életéről felejthetetlen könyvet írt az Arany ketrec — címmel. A kerti munkát egész évben, egy életen át végezheti az ember. Most, hogy ilyen tartós a jó idő, legtöbb helyen már felásták a kerteket, nyitják a szőlőt, vetik a borsót, szórják a műtrágyát. A tartós jó idő árnyoldala: a tartós szárazság. Szükséges tehát a kertek földjeinek, veteményeseinek állandó locsolása. A kerti munka „rabbá” teszi az embert, akad ott tennivaló, munka kora tavasztól késő őszig — mindennap. E rövid cikk nem szolgálhat szakmai tanácsokkal, nem pótolhatja a szakkönyvek alapos, értő tanácsait. Csupán a kerti munka „hasznát” próbáltuk ecsetelni. Mert a föld, a munka, igaz „rabbá” teszi az embert de busásan fizet e „rabságért”. Hiszen mi lehet szebb dolog, jobb dolog a tiszta levegőnél, a szemet, lelket nyugtató zöldelő kertnél? A hosszabb távon végzett ritmikus fizikai munka gyógyhatása ismert, megjön az étvágy és az édes álom, azután a derű, a lelki nyugalom ... Szalonnát pirítani a kert végében, kihúzni a zöldhagymát a földből, fehér cipó, friss, hideg víz agyagkorsóból, megropogtatni az egészségesen fáradt derekat — egyszerűségükben is nagyszerű dolgok ezek. Mennyivel jobb így köszönteni, vagy búcsúztatni a napot, mint tablettával négy-öt feketével karikás szemmel, zúgó fejjel. Az anyagi haszonról nem is beszéltünk, pedig az is jelentős, hiszen a zöldség, de a virág ára is elég magas és beszerzése gyakran gondot okoz. Jó munkát, kellemes fáradtságot és jó étvágyat kedves olvasó. (S. A.) Együtt a pedagógusokkal Aligha akad értelmes ember, aki tagadná a szülők és a nevelők pedagógiai együttműködésének szükségességét. S mégis, a valóságban csekély a tényleges pedagógiai összhang a szülői ház és az iskola között Mert a helyes kapcsolatokat megtaláló, egészen szűk szülői rétegen kívül, az egyik szárnyon ott van az iskolával szemben közömbösek sajnálatosan széles tábora, a másikon pedig azok, akik unos-un- talan a pedagógusok nyakán lógnak, hogy sürgö- lődésük-forgolódásuk révén minél jobb színben tüntessék fel saját gyereküket. Tulajdonképpen azonos tőről fakad mind a pasz- szívak, mind pedig az önző túlbuzgók magatartása, mégpedig a pedagógusok szerepének félreértéséből. Ami a visszahúzódókat illeti: régebben, amikor gyerekük belépett az iskola első osztályába, még ők is több érdeklődést mutattak a tanítás és a nevelés Iránt. Aztán jöttek a gyerek első sikertelenségei, s elkedvetlenedtek. Az elején még talán megkeresték a tanítót, beszéltek vele, de miután nem tapasztaltak ugrásszerű fejlődést gyereküknél. mind ritkább vendégek lettek az iskolában. Sőt, nem kevesen neheztelni kezdtek a pedagógusokra. mert azt hitték, minden csupán rajtuk múlik. S ezen a ponton találkoznak azokkal, akik a nevelési együttműködést szívesen cserélnék fel a „jó kapcsolatokkal”. AzokHorgolt kendő Minden időben, de különösen tavasszal nagy hasznát vesszük. Ha kiszaladunk a szabadba, magunkra teríthetjük, vagy ha már hűvösebb a szoba, kényelmeTAVASZI KALAPDIVAT A „SAPKA—KALAP KTSZ ” MODELLJEIBŐL Műbőrből készült divatsapka Mintás import anyagból készült kalap sen beleburkolózhatunk. Hossza kb. 330, szélessége 165 centi. Gésa fonálból né- gy^s széllal, 6-os tűvel horgolhatjuk. A megfelelő hosszúságú láncszemsorra a tűtől számított 7. láncszembe 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, * 1 láncszem, a 3. láncszembe 3 egyráhajtásos pálca. * Ismételjük, s végül 1 láncszem. 1 egyráhajtásos pálca. A 2. és minden további sor: az egyláncszemes ívekbe 3 egyráhajtásos pálca, 1 láncszem választással. Ha a megfelelő méret kész, akkor a kendő három oldalát behorgoljuk. Első sor: 5 láncszemmel fordulunk • a következő egyláncszemes ívbe egy csoport (2 egyráhaltásos pálca, 1 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca), 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca a következő ívbe. 2 láncszem * Ismétlés, a sarkokon középen egy csoport. 2. sor: 5 láncszemmel fordulunk, a csoport közti Ívbe ötjük a csoportot, 2 láncszem, pálca a pálcára, 2 láncszem, ismétlés. A sarkokon a csoport előtti és utáni ívekbe 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca. 3. sor: ismétlés, a sarkok mindkét oldalán még 1—l csoportot horgolunk. A 4. és 5. sorban a csoportokat 3 egyráhajtásos pálcával horgoljuk. A 6. és 8. sorokban a csoportokat kétráhajtásos pálcával (3 pálcával) horgoljuk. Végül a kendő negyedik oldalát két soron rövidpálcákkal horgoljuk be. kai, akik szintén mindenhatónak tekintik a nevelőt, olyannak, akin kizárólagosan múlik, hogy milyen eredményt ér el a gyerek. A valóságban a pedagógus személye, ha mégoly fontos is, csupán egyetlen tényező a nevelésben. Nem szabad minden eredménytelenséget tőle számonkérni, s nem kell a másik végleten minden sikert tőle várni. Korrekt, ám minden körülmények között kitartó, szilárd kapcsolatokra van szükség, s annak ismeretére, hogy mit kérhetünk tőlük, s mit nem. A pedagógus a gyereket egy bizonyos helyzetben, a tanulás, nevelő- dés folyamatában látja, mégpedig úgy, mint egy gyerekközösség tagját. Ebből következően két dologban tud igazán segíteni. Egyrészt annak meg- láttatásában, hogy a tanulócsoport, vagy az iskola diákjaihoz viszonyítva hol tart tudásban, emberré fejlődésében a mi gyerekünk. másrészt abban, hogy mit kell tenni a tanulás, nevelés eredményesebbé tétele érdekében. Ha ezeket az információkat helyesen értékelik a szülők, sokat tehetnek gyerekük előmeneteléért. Azt azonban soha nem várhatják a nevelőtől, mert irreális követelmény, hogy egymaga megváltoztassa a gyerekeket. Sőt, arra, sem vállalkozhat, hogy pontos nevelés recepteket adjon — legfeljebb ötleteket. S ez érthető is. hiszen életének csak kisebbik részét tölti a gyerek az iskolában, ebben a családi otthontól oly lényegesen eltérő környezetben. A nevelő legfeljebb azt látja, hogy az iskolában milyen a gyerek. Mindez persze nem jelenti, hogy egyáltalán nem tud segíteni a gyerekek fejlesztésében. Igenis tud, de csak akkor, ha a szülők őszintén tájékoztatják a gyerekkel kapcsolatos tapasztalataikról. A pedagógiai tudó mány nem nagyon hangoztatja, mert a laikusok előtt rontaná a hitelét, de az az igazság, hogy a nevelés a zsákutcák, a sikertelenségek, s egyben az állandó újrakezdések halmaza. Tagadhatatlan, hogy vannak törvényszerűségek a nevelésben — ezek a pedagógiai tudomány alapjai —, de az is igaz, hogy sok kínlódás, próbálkozás előz meg minden helyes nevelési eljárást. S ezekhez kell türelem és sok-sok kitartás. Nagyon rosszul teszik tehát azok a szülők, akik megvonják a bizalmukat az iskolától, a nevelőktől, ha a gyerek valamilyen hibáján nem tudnak gyorsan változtatni. És rossz úton járnak azok is. akik a nevelés vesződségét a kapcsolatok rosszul értelmezett énítgetésével szeretnek megsnórolni. mert mind eh^en az esetben mind nedi<* az e)cKV,;v,„„ a ffverplreMröj való törő désről mondanak le. T. L. Tavaszi meszelés Az ablakon beömlő tavaszi fénysugár megvilágításában különösen előtűnnek a lakás, legfőképpen a falakon levő foltok Meszelni kell! — állapítja meg a háziasszony. Most már csak az a kérdés, hogy mivel? Az enyves festés munkája általában szakembert igényel, így hát — ha magunk akarjuk elvégezni — marad a mész, a Wal- kyd vagy a Prakticolor. Előbb azonban alaposan készüljünk fel és tartsunk sorrendet. A bútorok kihordása után, akár meszelünk, akár festünk, a falat le kell mosni. De ne szappanos vízzel, mert ez csak az enyves festéshez szükséges. A falat festőkefével, vagy régi meszelővei, bő vízben mossuk le. Még a festés előtt gondoljuk meg, hogy a szögek jó helyen vannak-e. Ha nem, altkor a mosás után a spaknival levakart fellazulások helyét és a régi szöglyukakat egyszerre gipszeljük be. Lemosás után csak a teljesen kiszáradt falon kezdjük a festést. Addig, amíg a fal szárad, bőven van tennivaló. A padlót, követ le kell teríteni és erre legcélszerűbb a papír. Ugyancsak előzetes munka a színkeverés, amely mindig egy kis edényben történjen. A gondosan feloldott és jól kikevert töményebb színből óvatosan adagoljunk a teljes mennyiséghez. Világos festékből ugyanis könnyen lehet sötétebb árnyalatú, de a sötétből csak nagy anyagpazarlás árán lehet a kívánt világosat elérni. A meszelés előnye, hogy tartós, fertőtlenítő és csíraölő hatású. A Walkyd igen jól tapad, s ha az alap szilárd, tartós, mosható falfelületet ad. Felkenéséhez lapos ecsetet használunk, s a festéket széltében, hosszában alaposan dolgozzuk el. Ennél az anyagnál foltosodástól nem kell tartanunk! A használati utasítás és az anyagszükségletre vonatkozó adatok a dobozon találhatók. Ne feledkezzünk meg arról. hoev a Walkyd tűzveszélyes! Nyitott ablaknál fessünk, és ezalatt se nyílt lángot, se villanykapcsolót ne használjunk és semmi esetre se dohányozzunk. A Prakticolor nor-alakú festék, amelv kötőanyagot is tartalmaz és ígv minden további anvag hozzáadása nélkül, egyszerűen vízben feloldva használható. Színezése Emfix színezőpasztával történik. Mivel a festék oldási Ideie 3—4 óra. ez is az előkészületi munkákhoz tartozik. A festés 20 C-fokon körülbelül két óra alatt megszárad. A meszelésnél, festésnél használt ecseteket előbb a használt festék oldószerével, utána pedig langyos vízben szannan- nal alanosan mossuk ki és űgv tegvük el a következő festésig. F. J.
