Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VEWfífltTE A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S PÁ R T' B Á C S - K I S K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évi. 80. szám 1972. április 6, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Április 4-ét ünnepelte az ország, Öntözik a vetéseket9 virágzik a kajszi a megye Koszorúzások, fiatalok fogadalomtétele Immár huszonhetedszer ünnepelte az ország, s ben­ne Bács-Kiskun megye la­kossága hazánk felszaba­dulásának évfordulóját. Ebből az alkalomból a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa kedden este fogadást adott az Országházban, ahol meg­jelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Övári Miklós, a Központi Bizottság titká­ra. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bi­zottságának, az Elnöki Ta­nácsnak és a kormánynak sok tagja, politikai, gazda­sági, kulturális életünk számos más vezető szemé­lyisége, a termelőmunka több kiváló képviselője. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. R apai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete ked­den fogadást adott a szov­jet fővárosban. A fogadá­son ott volt többek között Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­úi. a Központi Bizottság titkára s több más magas rangú politikus, államfér­fi. s ,_a Magyarország fel­szabadításáért folytatott harcok számos egykori résztvevője. A írLagyar rádióban, il­letve a televízióban április 3-án este ünnepi beszédet mondott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára. • Kecskeméten április 4-én a kora délelőtti órákban a Vasútkertben vette kez­detét az ünnepség. A szov­jet hősi emlékműnél a vá­ros párt- és tanácsi szer­veinek, a Hazafias Nép­front városi bizottságának képviselői, a szovjet és ma­gyar helyőrségi alakulatok parancsnokai, továbbá több üzemi pártbizottság kül­döttei az emlékezés koszo­rúinak elhelyezésével rót­ták le kegyeletüket. Egy­idejűleg a Budai úti teme­tőben álló szovjet emlék­műnél is koszorúzási ün­nepséget tartottak. A Szabadság téren Bács- Kiskun megye párt- és ta­nácsi vezetői, a magasabb szintű fegyveres testületek parancsnokai, s a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának képviselői helyezték el koszorúikat a szovjet hősi emlékművön. A Kos­suth téren az ellenforra­dalom mártírjainak em­lékkövét a KISZ kecske­méti képviselői koszorúz- ták meg. A tanácsköztársasági em­lékmű előtt a forradalmi ifjúsági napok befejezése­ként hatszáz ifjúkommu­A megyei pártbizottság koszorúját Katanics Sándor és Iván Istvánná helyezte el Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke ünnepi beszédet mond (Pásztor Zoltán felvételei! nista tett fogadalmat. Né­meth Ferenc, a KISZ kecs­keméti városi bizottságá­nak titkára köszöntötte az új KISZ-eseket, akik az ifjúsági szövetség megala­kulásának 15. évfordulóján ígéretet tettek arra, hogy ifjúkommunistához méltó­an dolgoznak, tanulnak, élnek. Ezután az úttörők KISZ-jelvényt adtak át a fogadalmat tevő fiatalok­nak. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke ün­nepi beszédében a huszon­hét évvel ezelőtti történel­mi sorsfordulóról szólott, annak jelentőségét méltat­ta. Üdvözölte a fiatalokat a forradalmi ifjúsági na­pok, a KISZ megalakulá- sánk jubileuma és a fel- szabadulás évfordulója al­kalmából. • A zászlódíszbe öltözött Kalocsa főterén álló szov­jet hősi emlékműnél — a járás és a város politikai, gazdasági és kulturális ve­zetőinek jelenlétében — Ge­rt István városi tanácsel­nök mondott emlékbeszé­det, visszapillantva 1945 tavaszának hősi harcaira, s utalva a lakosság előtt ■Rió jelenlegi feladatokra. Ezután a párt- és tanácsi vezetők, az üzemek, intéz­mények, tömegszervezetek, iskolák képviselői, s az ünneplő lakosok elhelyez­ték koszorúikat és a kegye­it virágait az emlékmű ta- ipzatán. > Kiskőrösön a Petőfi té- -i szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után a Szarvas Étteremben ren­deztek felszabadulási em­lékünnepséget. amelvnek szónoka. Csefkó Mátyás, az MSZMP községi végrehaj­tó bizottságának tagja volt Még emlékezetesebbé te­szi a nagyközség lakóinak ünneplését, hogy ez alka­lommal avatták fel a Kis­kőrösi Vegyes Ktsz-nek a tanács és a szövetkezet ál­dozatkészségéből, közös erőfeszítéssel létesített hu­szonöt személyes üzemi óvodáját, a községi műve­lődési otthonban pedig (Folytatás a 3. oldalon) Esőre lenne szükség Tíz napja kezdődött meg a megye gyümölcsöskert­jeiben a kajszik virágzása. Ezt követően — egymást váltva — 13 millió gyü­mölcsfa borul majd vi­rágba. A gyümölcsfák rügyei általában jól teleltek, a márciusi nagy lehűlés azonban a kajszi rügyeit súlyosan, az őszibarackost kevésbé károsította. A ME- KÖTERMÉK felmérése sze­rint a megye területén — a bibe elfagyási százalékát véve figyelembe — a kaj­szi- és őszibarackfákat Ja- kabszállás környékén káro­sította leginkább a fagy. Ezután sorrendben a kecs­keméti, kiskunfélegyházi, kiskőrösi, jánoshalmi és a keceli ültetvények követ­keznek. A fagy bekövetke­zésekor a kajszi fajták már piros bimbóban vol­tak, a mínusz 8—10 fok a megye északi részén 50— 60 százalékos elfagyást eredményezett. A megye legszámottevőbb gyümölcs- termését adó almából a szakemberek jó közepes termésre számítanak. Az üzemi és a hagyomá­nyos szőlőültetvényeken a rügyek jól teleltek, épek. A márciusi lehűlés nem károsított, mivel a vesz- szők akkor még nyugalmi állapotban voltak. A jó te­lelést elősegítette az igen jónak mondható vesszőbe- érés. A jelenlegi kilátások szerint a szőlőskertekből az idén is jó közepes ter­més várható. Ezt termé­szetesen befolyásolja a ha­gyományos szőlőterületek elhagyásának aránya, mi­vel ezeknek az ültetvé­nyeknek 35—40 százaléka az idén takaratlan volt A márciusi fagyokkal egyidőben fellépő nagy szél igen sok fóliasátrat felté­pett, vagy súlyosan meg­rongált, a karalábé nagy százalékban megfagyott, de kár érte a fejes salá­tát és a Kiskunfélegyháza környéki1 kelésben levő retekágyásokat is. A ki­fagyásokat — ami mintegy 15—20 százalékos volt — újravetéssel pótolták. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya által összeállított jelentés sze­rint az őszi kalászosokat általában megerősödve ér­te a száraz, erős fagy, így a kipusztulási veszteség minimális. A korai tava- szodás, különösen a feb­ruári felmelegedés és a viszonylag jelentősebb csa­padék hatására gyors ütemű fejlődés indult meg, amit serkentett a tél végén el­végzett fej trágyázás is. AZ ősszel vetett gabonafélék állapota jónak mondható.1 Az elmúlt hetek szeles időjárása azonban tovább csökkentette a talaj felső vízkészletét és a homokta­lajokon levő rozs és tri- ticale vetésekben a kvarc­szemcsék sérüléses káro­kat okoztak. Az őszi kalászosok jól bokrosodók, növénymagas­ságuk; — 10—15' centimé-j tér — a vegetációs sza­kasznak megfelelő. Továb­bi fejlődésükre és a hoza­mokra azonban döntő ha­tással lehet, hogy a kalász és szemfejlődéshez szüksé­ges csapadékot megkap­ják-e. A jó termés előse­gítésére az öntözőberende­zésekkel rendelkező gazda­ságok már március elejé­től megkezdték az őszi ka­lászosok öntözését. i D. É. ’ i Több mint emelkedett A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a zárszámadások és az előzetes statisztikai adatok alapján értékelte a mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt évi gazdálko­dását. A számok jelentős fejlődést bizonyítanak. Tavaly 175 termelőszö­vetkezet gazdálkodott a megyében, ebből 64 a ked­vezőtlen adottságú gazda­ság. Ez az ország összes támogatott termelőszövet­kezeteinek 7,7 százaléka. Általános vélemény szerint az elmúlt esztendőben az előző évi visszaesést pó­tolták a közös gazdaságok a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Eh­hez hozzásegített, hogy az 1968-ban bevezetett szabá­lyozó rendszer — a köz­ben jelentkező feszültsé­gek ellenére — javította a pénzügyi önállóságot, ked­vezően alakította a költ­húsz százalékkal a termelés a tsz-ekben ségvetésd kapcsolatokat, ál­talában megélénkítette a termelőszövetkezetek gaz­dálkodását. A megye kö­zös gazdaságainak terme­lése 21,5 százalékkal emel­kedett az elmúlt esztendő­ben. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az országos átlag. Az árutermelés fejlődé­sét az árbevételek alakulá­sa tükrözi. Az összes be­vétel 26,1 százalékkal ma­gasabb volt, mint 1970-ben. Az ország termelőszövet­kezeteiben átlagosan 20,3 százalékos volt az emelke­dés. Az alaptevékenységen kívüli termelés növekedé­se magasabb, mint az or­szágos átlag, az összes ár­bevételben 31,4 százalékos arányban szerepel. Ez az arány viszont alacsonyabb az országosnál. A szövetkezeti bruttó jövedelem hasonló a töb­bi megyéhez. A tagok ré­szesedése és az alkalma­zottak bére viszont vala­mivel nagyobb mértékben nőtt. Figyelemre méltó az is, hogy amíg hazánk más szövetkezeteiben általában csökkent a taglétszám, ad­dig a megyében a tavaly több mint 1 százalékkal nőtt a szövetkezeti gazdák száma. Az egy katasztrális hold termőterületre vetített gaz­dálkodási mutatók tavaly is az országos átlag felett alakultak, éppen úgy mint az előző esztendőben. Az előzetes adatok sze­rint 1971-ben kevesebb ter­melőszövetkezet és szak- szövetkezet zárta veszte­séggel az esztendőt, mint az előző évben. A megyei szanálási bizottság 17 ter­melőszövetkezetnél rendel­te el az eljárás lefolytatá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom