Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
ARANY IS TEREMHET A HOMOKON Helvéciái Állami Gazdaság A termelés szerkezetének változása A Helvéciái Állami Gazdaság akárcsak korábban, jelenleg is 12 ezer holdon gazdálkodik. Fő profilja a szőlő- és a gyümölcstermesztés, ám meglehetősen sok, 5209 hold a szétaprózott szántóterület Ezen az elaprózottságon — objektív okok miatt — nem tudtak változtatni. ám a szántóterületen lényeges vetésszerkezeti változtatásokat hajtottak végre. Céljuk az volt, hogy csak azokat a szántóföldi területeket, s olyan kultúSzállításra várnak a kitermelt nyárfarönkök az állami gazdaság erdészetében gél, addig 1971-ben két fő növényféleség termesztésére specializálták magukat — búza és lucerna —, amely már 1 millió forint nyereséget hozott. Ennek alapja természetesen a megfelelő talajerőpótlás — az előző évekhez képest emelték a szerves és műtrágya meny- nyiségét —, a teljes gépesítés a vetéstől a betakarításig. Kézi munkaerő a szántóföldi növénytermesztésben teljes egészében megszűnt, s így sikerült elérni, hogy a talajmunkát, a növényápolást és a betakarítást optimális időben végezték el. Néhány összehasonlító adat a termésátlagok alakulásáról. 1969 Búza 10 mázsa Lucerna 19,5 mázsa 1970 15.5 mázsa 26 mázsa 1971 19.7 mázsa 30,3 mázsa Ez a táblázat önmagáért beszél. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan szántóföldi területek hasznosítására merőben új módszert alkalmaztak. Azokon a helyeken, ahol magas volt a talajvíz vagy túlzottan elaprózódot- tak voltak a parcellák, erdőt telepítettek, illetve ki; adták saját dolgozóiknak kishaszonbérletbe. Ezek a földek a hasznosításon túl bizonyos jövedelmet is jelentettek a gazdaságnak, illetve a nagyüzem dolgozóinak. E területek megműveléséből a Helvéciái Állami Gazdaságnak 400 000 forint nyeresége származott. A ^haszonbérlők is jól jár; Pincerészlet a gazdaság borkollekciójávai velősre alkalmatlan — keskeny soros — szőlőültetvényeket — egy-egy sor kivágásával — gépi művelésre alkalmas táblákká alakították át. Tulajdonképpen ezzel az operációval teremtették meg a nagyüzemi szőlőtermesztés lehetőségeit. A belvízveszély elhárítása céljából a szőlő- és gyümölcsültetvényeken 30 kilométer hosszú belvízelvezető csatornát létesítettek. Nagyon sokat jelentett a terméshozamok alakulásában a talaj tápanyag készletének visszapótlása. Amíg az utóbbi két évben egy hold szőlőre 255 mázsa szerves, 9,5 mázsa vegyes műtrágyát, addig 1971-ben egy hold szőlőre 312 mázsa szerves és 14,1 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki. A legfontosabb feladatok elvégzése tehát megtörtént, s a jó szőlőtermesztés feltételei már biztosítottak. Erre utal az a körülmény, hogy a Helvécia! Állami Gazdaságban korszerű metszési eljáráLeiejezés előtt a nagy mű. Jövőre már fogadja a megtermelt szőlőt az új feldolgozó kombinát Ez a felvételünk már néhány hete készült el. A gazdaságban dolgozó asszonyok metszették a magas- művelésű szőlőt szeti gépek beszerzésére. A gazdaságnak összesen 1533 hold termő szőlője van. Miután a gazdaság végterméke a bor, ennek érdekében a Hárslevelű, Furmint, Rizling, Kékfrankos, Pozsonyi fehér, Kövidinka, Sárfehér szőlőt termelnek. Valamennyi szőlőültetvényük termőre fordult már, s hozamuk az elmúlt év szeszélyes időjárása ellenére is 25,3 mázsát adott holdanként. Ez az átlag nem a legjobb, de ehhez hozzájárult a korábban említett korszerűsítés, amely átmenetileg csökkentette a termőterületet, s a magasművelésre való átállás, amely eredménye a későbbiekben jelentkezik majd. A szőlőtáblák művelésében már alig használják a kapát, ugyanis az ültetvények nagy részén korszerű gépekkel, vegyszeresen irtják a gyomot. Azzal kezdtük, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság végterméke a bor, logikus, hogy ezek után a borászatról kell beszélnünk. A gazdaság borai világhírűek bel- és külföldön egyaránt Jobb száz díjat nyertek. Mindössze két és fél év telt el azóta, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, Verók István rezig- náltan beszélt a gazdaság rával hasznosítsák, amelyen rentábilisan lehet gazdálkodni. Amíg 1968-ban 18 növényféleséget termeltek, 5 millió forintos veszteségtak, ugyanis háztáji állat- állományuk számára meg- termelhették a szükséges takarmányféleségeket. Végtermék: a bor Korábban arról beszéltünk, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság fő profilja a gyümölcs és szőlőtermesztés. Miért beszéltünk mégis elsődlegesen a szántóföldi növénytermesztésről? Azért, mert a gazdaság korábbi veszteségei elsősorban a szántóföldi növénytermesztésből származtak. Az igazság kedvéért azonban megjegyezzük, hogy a szőlőgyümölcstermesztésben sem voltak kimagasló eredmé-' nyék, sőt az átlagosnál gyengébb termésátlagokról adhattak számot. A döntő változás 1970-ben kezdődött el, amikor a gazdaság ifjú szakembergárdája — átlag életkoruk 30 év — a szanáló bizottság javaslatára 21 millió forint értékű terméketlen szőlőt és gyümölcsöst egyszerűen kiforgatott. Ez azonban csak az első lépést jelentette. A nagyüzemi műSzépen fejlődik a sívó homokon ültetett cellulóznyár széttagoltságáról, a szántóföldi és a kertészeti területek hozamairól, a gazdaság vízgazdálkodásának regionális tervéről. Akkor ez a nagyhírű, mintegy 12 ezer holdon gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzem a csőd széién állt. Igaz, hogy 1969- ben 1 millió 700 ezer forint nyereségük volt, de a következő esztendőben a gazdálkodási hiány már meghaladta a 10 millió forintot. A szanálási eljárással tiszta lapot kezdtek a gazdaságban, s e mezőgazdasági nagyüzem fiatal szakembergárdája karöltve a pártós a szakszervezet vezetőivel. a munkások támogatásával az 1971 évet több mint hárommillió forintos nyereséggel zárta. Történt ez annak ellenére, hogy a múlt évi időjárás nem kedvezett a terméshozamoknak. Milyen módon, módszerekkel sikerült elérniük ezt az eredményt sokat, 370 holdon magasművelést vezettek be, s az utóbbi két évben nem kevesebb, mint 7 millió forintot fordítottak kerté-
