Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

ARANY IS TEREMHET A HOMOKON Helvéciái Állami Gazdaság A termelés szerkezetének változása A Helvéciái Állami Gazda­ság akárcsak korábban, je­lenleg is 12 ezer holdon gaz­dálkodik. Fő profilja a sző­lő- és a gyümölcstermesz­tés, ám meglehetősen sok, 5209 hold a szétaprózott szántóterület Ezen az elap­rózottságon — objektív okok miatt — nem tudtak vál­toztatni. ám a szántóterüle­ten lényeges vetésszerkeze­ti változtatásokat hajtottak végre. Céljuk az volt, hogy csak azokat a szántóföldi területeket, s olyan kultú­Szállításra várnak a kitermelt nyárfarönkök az állami gazdaság erdészetében gél, addig 1971-ben két fő növényféleség termesztésére specializálták magukat — búza és lucerna —, amely már 1 millió forint nyere­séget hozott. Ennek alapja természetesen a megfelelő talajerőpótlás — az előző évekhez képest emelték a szerves és műtrágya meny- nyiségét —, a teljes gépesí­tés a vetéstől a betakarítá­sig. Kézi munkaerő a szán­tóföldi növénytermesztés­ben teljes egészében meg­szűnt, s így sikerült elérni, hogy a talajmunkát, a nö­vényápolást és a betakarí­tást optimális időben végez­ték el. Néhány összehason­lító adat a termésátlagok alakulásáról. 1969 Búza 10 mázsa Lucerna 19,5 mázsa 1970 15.5 mázsa 26 mázsa 1971 19.7 mázsa 30,3 mázsa Ez a táblázat önmagáért beszél. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan szántóföldi te­rületek hasznosítására me­rőben új módszert alkal­maztak. Azokon a helyeken, ahol magas volt a talajvíz vagy túlzottan elaprózódot- tak voltak a parcellák, er­dőt telepítettek, illetve ki; adták saját dolgozóiknak kishaszonbérletbe. Ezek a földek a hasznosításon túl bizonyos jövedelmet is je­lentettek a gazdaságnak, il­letve a nagyüzem dolgozói­nak. E területek megműve­léséből a Helvéciái Állami Gazdaságnak 400 000 forint nyeresége származott. A ^haszonbérlők is jól jár; Pincerészlet a gazdaság borkollekciójávai velősre alkalmatlan — kes­keny soros — szőlőültetvé­nyeket — egy-egy sor ki­vágásával — gépi művelés­re alkalmas táblákká ala­kították át. Tulajdonkép­pen ezzel az operációval teremtették meg a nagy­üzemi szőlőtermesztés le­hetőségeit. A belvízve­szély elhárítása céljából a szőlő- és gyümölcsültet­vényeken 30 kilométer hosszú belvízelvezető csatornát létesítettek. Na­gyon sokat jelentett a ter­méshozamok alakulásában a talaj tápanyag készleté­nek visszapótlása. Amíg az utóbbi két évben egy hold szőlőre 255 mázsa szerves, 9,5 mázsa vegyes műtrágyát, addig 1971-ben egy hold szőlőre 312 má­zsa szerves és 14,1 mázsa vegyes műtrágyát szór­tak ki. A legfontosabb felada­tok elvégzése tehát meg­történt, s a jó szőlőter­mesztés feltételei már biz­tosítottak. Erre utal az a körülmény, hogy a Helvé­cia! Állami Gazdaságban korszerű metszési eljárá­Leiejezés előtt a nagy mű. Jövőre már fogadja a megtermelt szőlőt az új feldolgozó kombinát Ez a felvételünk már néhány hete készült el. A gazdaságban dolgozó asszonyok metszették a magas- művelésű szőlőt szeti gépek beszerzésére. A gazdaságnak összesen 1533 hold termő szőlője van. Miután a gazdaság végterméke a bor, ennek érdekében a Hárslevelű, Furmint, Rizling, Kék­frankos, Pozsonyi fehér, Kövidinka, Sárfehér sző­lőt termelnek. Valamennyi szőlőültetvényük termőre fordult már, s hozamuk az elmúlt év szeszélyes idő­járása ellenére is 25,3 má­zsát adott holdanként. Ez az átlag nem a legjobb, de ehhez hozzájárult a korábban említett korsze­rűsítés, amely átmenetileg csökkentette a termőterü­letet, s a magasművelésre való átállás, amely ered­ménye a későbbiekben je­lentkezik majd. A szőlő­táblák művelésében már alig használják a kapát, ugyanis az ültetvények nagy részén korszerű gé­pekkel, vegyszeresen irtják a gyomot. Azzal kezdtük, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság végterméke a bor, logikus, hogy ezek után a borászat­ról kell beszélnünk. A gaz­daság borai világhírűek bel- és külföldön egyaránt Jobb száz díjat nyertek. Mindössze két és fél év telt el azóta, hogy a Helvé­ciái Állami Gazdaság igaz­gatója, Verók István rezig- náltan beszélt a gazdaság rával hasznosítsák, amelyen rentábilisan lehet gazdál­kodni. Amíg 1968-ban 18 növényféleséget termeltek, 5 millió forintos veszteség­tak, ugyanis háztáji állat- állományuk számára meg- termelhették a szükséges takarmányféleségeket. Végtermék: a bor Korábban arról beszél­tünk, hogy a Helvéciái Ál­lami Gazdaság fő profilja a gyümölcs és szőlőtermesz­tés. Miért beszéltünk mégis elsődlegesen a szántóföldi növénytermesztésről? Azért, mert a gazdaság korábbi veszteségei elsősorban a szántóföldi növénytermesz­tésből származtak. Az igaz­ság kedvéért azonban meg­jegyezzük, hogy a szőlő­gyümölcstermesztésben sem voltak kimagasló eredmé-' nyék, sőt az átlagosnál gyengébb termésátlagokról adhattak számot. A döntő változás 1970-ben kezdő­dött el, amikor a gazdaság ifjú szakembergárdája — átlag életkoruk 30 év — a szanáló bizottság javas­latára 21 millió forint ér­tékű terméketlen szőlőt és gyümölcsöst egyszerűen kiforgatott. Ez azonban csak az első lépést jelen­tette. A nagyüzemi mű­Szépen fejlődik a sívó homokon ültetett cellulóznyár széttagoltságáról, a szántó­földi és a kertészeti terüle­tek hozamairól, a gazdaság vízgazdálkodásának regio­nális tervéről. Akkor ez a nagyhírű, mintegy 12 ezer holdon gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzem a csőd széién állt. Igaz, hogy 1969- ben 1 millió 700 ezer forint nyereségük volt, de a kö­vetkező esztendőben a gaz­dálkodási hiány már meg­haladta a 10 millió forin­tot. A szanálási eljárással tiszta lapot kezdtek a gaz­daságban, s e mezőgazdasá­gi nagyüzem fiatal szakem­bergárdája karöltve a párt­ós a szakszervezet vezetői­vel. a munkások támogatá­sával az 1971 évet több mint hárommillió forintos nyereséggel zárta. Történt ez annak ellenére, hogy a múlt évi időjárás nem ked­vezett a terméshozamoknak. Milyen módon, módszerek­kel sikerült elérniük ezt az eredményt sokat, 370 holdon magas­művelést vezettek be, s az utóbbi két évben nem ke­vesebb, mint 7 millió fo­rintot fordítottak kerté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom