Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

A dél-afrikai lovasbajnokság e résztvevőjének úgy látszik, nem esik jól, hogy — esik. Fél kezében ernyő, fél kezében a gyeplő, így férfisport a lovaglás! /Ceklémkút TA reklámszakemberek sokat töprengenek, amíg el­döntik, hogy miképpen hívják jel a figyelmet egy-egy termékre. Az elhelyezésnek, szövegnek, tálalásnak jó esetben olyan érzést kell kiváltani a fogyasztókban, hogy addig nem lehetnek nyugodtak, addig hiányzik valami fontos az életükből, amíg meg nem veszik az égtájakat is mutató karórát, vagy a ketyegő iránytűt. Dunavecsére — ahol egy helyütt a fotón látható módon propagálják a szikvizet — valószínűleg a rek­lámszakma kiválóságai fognak elzarándokolni tapasz­talatcserére a jövőben. A figyelemfelhívó táblát egy kerekeskútra szögezték fel, ami több mindent kifejez. Sugallhatja például azt, hogy az itt kapható szikvíz legalább olyan egészséges, mint a jó házi kút vize. És félreérthetetlenül utal arra, hogy miből készül az áru. Van a kút, benne a víz, s mire a vödör felér a cementgyűrű pereméig... Ugyanakkor eleget tesz an­nak a feltételnek is, hogy megdöbbentő hatású legyen. Bár mindig is sejtettem, hogy igen gyorsan és egy­szerűen „állítják elő’’ a szikvizet, de az valóban érde­kes, hogy csak meg kell forgatni egy kerekeskút kicsi kai ját... — halász — A z idei Alba Regia nemzetközi dzsessz- fesztivál — melyet, június 2—3—4-n rendeznek meg néhány világnagyságnak számító muzsikusegyéni­ség, illetve néhány nem­zetközi hírű együttes fellé­pését is ígéri. Elsőként em­lítjük a Dutch Swing Col­lege Band dixieland zene­kart; vezetője Peter Schik- peroort. Öreg együttes kontinensünkön (25 éves), a háború után Európában ők kezdték népszerűvé ten­ni a dixieland stílust, „öregségük” tehát — kivá­lóság. Fehérváron a párizsi Georges Arvanitas triójá­nak kíséretében mutatko­zik be Hal Singer, Aemrika híres szakszofonosa. Álba Regiában három rádiózenekar áll pódium­ra. Bmóból érkezik az európai hírű, legrégibb csehszlovák bigband, mely­nek különösen fúvósai re­mekelnek. Vezetője Gusz­táv Brom. Híres szólisták­kal lép fel a belgrádi rá­dió bigbandje is. Bemutat­kozik még a Bajor Rádió (müncheni) kvintettje, ve­zetője, Dusko Gojkovics, aki tavaly saját zenekará­val nagy sikerrel szerepelt már Székesfehérváron. Sajátos élményt ígér az amerikai néger klarinétmű­vész. Albert Nicholas (Armstrong egykori társá­nak) fellépése. Nemcsak azért, mert hangszerén vi­lágnagyság, hanem azért is, mivel a budapesti Benkó dixieland és a szegedi Old Timer dixieland együt­tes kíséretében mutatja be virtuóz klarinétjátékát. Ha­sonló zenei élményt kínál a magyar származású At­tila Zoller gitáros és együt­tese. Zoller ugyanis az amerikai gitárosok népsze­rűségi listáján a legjobb öt között található. A Szovjetunióból érkezik a modern free (szabad) dzsesszt játszó trió, Vja- cseszlav Ganyelin vezetésé­vel. A trió a legjobb szov­jet dzsessz-zenekarok közé tartozik, pár évvel ezelőtt nyerte el a tallini dzsessz- fesztivál nagydíját. A néger spirituálék ked­velői bizonyára örömüket lelik Johnny Thompson Singer gospel-együttesének műsorában. A csodálatos ritmussal és hanghatások­kal éneklő együttes világ­szerte népszerű a dzsessz­rajongók körében. Néhány zenekarral még tg' folytatja a tárgyalásokat a Magyar Rádió zenei osztá­lya, így függőben van Bili Evans (USA) Keit Jarret (USA) triójának, és az elektromos hangszerek „bű­völőin ek, Jean Luc Ponty Experience zenekar muzsi­kusainak fehérvári fellé­pése. A fesztiválon részt vesz­nek a legjobb magyar dzsesszmuzsikusok: Csík Gusztáv, Jávory Vilmos, Kovács Gyula, Kőszegi Im­re, Lakatos Béla, Pege Aladár, Tomsits Rudolf, dr. Vukán György és ter­mészetesen az említett Benkó együttes, illetve a szegedi dixieland. Különlegességnek számít Két hanglemez Balzac-emlék egy ukrán faluban Verh óvná ban, ebben a Zsito­mir közelében levő, régi ukrán faluban műemlék-helyreállítási munkák folynak. A falu neve több mint száz éve már min­den lexikonban szerepel: itt élt, Evelina Ganszka kastélyában csaknem három évig Honoré de Balzac, a nagy francia író; negyven kilométerre innen, a bergyietsevi Szent Borbála-ko­lostorban pedig 1850-ben házas­ságot kötött Evelina Ganszká- val. A több mint 900 éves kolostor és a kastély építészeti műem­lékiként is nevezetes; Balzac a verhovnai kastélyt „második Louvre’ ’ -nak név ezte. Ukrán építészek felkutatták az épületek történetét, kidol­gozták a helyreállításnál alkal­mazandó technológiát. A res­taurátorok megtisztítják a kas­tély homlokzatát a rárakódott rétegektől, helyreállítják a dísz­terem stukkós mennyezetét, a falfestményeket, a féldombor- műveket és szoborkompozíció­kat. Visszanyeri eredeti képét a szoba, amelyben Balzac ,.A mostoha” című drámáját írta és ahol befejezte híres „Emberi szín játék”-át. A helyiségben az író könyvtárából származó könyveik mellett egykori hasz­nálati tárgyait is őrzik. „SZÜLŐHAZÁM, e lán­goktól ölelt kis ország”, ezt a címet viseli a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat költészet napjára kibocsátott nagylemeze. A költészet szimbólumát, a lúdtollat ábrázoló ízléses grafikai megoldással ké­szült borító, nem hazud­tolja meg a tartalmat, s ezalatt nem a versek, ha­nem a szerkesztés, az ösz- szeállítás, az előadás szín­vonalára gondolok. Szülőhazám, e szó kap­csán ki gondolna Szabolcska Mihályokra és Herczeg Fe­renciekre? Gondolom senki. A haza mai fogalmához a magyar költészet legna­gyobbjainak neve fűződik, azoké, akik ebben az össze­állításban is szerepelnek: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sán­dor, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Tóth Árpád, Kosz­tolányi Dezső, Benjámin László, Hidas Antal, Rad­nóti Miklós, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, József Attila, Kas­sák Lajos, Gellért Oszkár, Zelk Zoltán. Ez a névsor lehet hogy valakiben hi­ányérzést kelt fel, hogy , hol van Vörösmarty, Tom- 4 pa, Vajda, Arany, a magá­nos oroszlán Babits Mi­hály, ama élők közül Nagy László, Juhász Ferenc és még sorolhatnám. Lehet a számonkérés jogos és jog­talan. Egy tény. Ez a költészet előtt tisztelgő verses nagy­lemez Kölcsey fájdalomba csukló felkiáltására, hogy „Hol van a hon?”, min­denképpen választ ad: a vérrel, megaláztatással, szenvedéssel, tengernyi bá­nattal megtartott haza is haza, és szülőföld, amihez mindenkinek létével van IrnzA. Az előadások művészi színvonala Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Gáti József, Hor­váth Ferenc, Kohut Magda, Mensáros László, Nagy At­tila, Sinkovits Imre mű­vészetét dicséri. A XX. SZÁZADI ének­zenedrámák legkiválóbb magyar tolmácsolói közé tartozik Sziklay Eriim énekművész, aki kizárólag századunk zenéjéből állítja össze repertoárját. Leg­többször az új bécsi isko­la és az új magyar zene kiemelkedő kompozícióit szólaltatja meg Igen sok esetben az ő érdeme ezek első bemutatása is. A hanglemezvilágban a legnagyobb elismerések kö­zé tartozik a „Grand Prix” kitüntetés. Az előadómű­vész és a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat ezt, a modern zene szinte legne­hezebb kompozíciónak be­mutatásával érdemelte ki, amit Arnold Schönberg, Anton Weber és Pierre Boulez neve és művészete is jelez. Arnold Schönberg Pier­rot lunaire (Holdbébi Pi­errot) című háromrészes dalciklusa nem a modern zene legismertebb darabjai közé tartozik. A kompozí­ció alapjául szolgáló köl­temény Albert Giraud bel­ga költő versciklusa. A vokális szólamok beszéd és énekhang közti recitálásban szólalnak meg a szimbóli- kus expresszionizmus' egy­szer hideget, egyszer mele­get árasztó erejével. Schön­berg zenei nyelvének és világának kiteljesedését és tovább épülését példázza a két Weber és a Boulez kompozíció is. SZŰR Két ismerős beszélget: — Mit tippelsz a kecskeméti SZÜR-ra? — A színészek győznek. — Ugyan, az újságírók jobb kondiban vannak és befolyásosabbak. — De a labdarúgás, a becsületes küzdelem... — Ne légy ilyen naiv. Olvastál te a télen színházi kritikát? Egyik-másik után évekig nem lehet labdába rúgni. Csa—K. FŐT OS ÁROK (Kovács János let vételei £&. K. a fehérvári fesztiválon — mivel első ízben tűznek mű­sorra — a dzsessz-panto- mim művészek bemutatko­zását B. ö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom