Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
Az országgyűlés törvénybe iktatta a módosított alkotmányt Világ proletárjai, egyesüljetek! Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Az országgyűlés Kangyalka Antal és Vilmá- nyi Mária országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal az országgyűlés nevében sok sikert kívánt munkájukhoz. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a következő: 1. Az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat. 2. Az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula expozéja Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Az alkotmány módosításának előkészítésére a múlt év június 24-én kiküldött országgyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi támogatással végezte. A múlt év szeptembert ülésen elfogadott módosítási tervezetet — megvitatás és véleményezés céljából — megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Jogász Szövetség^ elnökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink széles körben véleményt nyilvánítsanak. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26-án nyilvánosságra hoztuk, hogy további lehetőséget adjunk elfogadásra kerülő alaptörvényünk megismerésére és a vélemény- nyilvánításra. Kállai Gyula ezután áttekintette az 1949-es alkotmány történelmi előzményeit, szólott az utóbbi két évtized fejlődéséről, majd így folytatta: , Említettem, hogy alkotmányunk egységes, új szövegének javaslatát a társadalom széles körű támogatásával készítettük. Érlriamolni ól olcfiiR7.lt.fi munkánk néhány fontos tapasztalatát: — A viták lehetőséget nyújtottak számunkra a széles körű tájékozódásra, annak vizsgálatára, hogy társadalmunk különböző osztályai és rétegei hogyan ítélik meg az elmúlt több mint két évtized fejlődését, milyen eredményeket tekintenek alaptörvényünkbe foglalható vívmánynak és milyen nagy társadalmi célokért kívánnak munkálkodni. — A vitában részt vevők a módosítás elveivel, fő irányával nagymértékben egyetértettek és ezeknek az elveknek a megvalósítása érdekében tették meg javaslataikat. A módosítási javaslatok egyben a helyes közgondolkozás, a politikai hozzáértés fejlődését is tanúsították. — Ennek megfelelően az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság szakértők bevonásával gondosan megvizsgált és mérlegelt minden észrevételt és javaslatot. Bizonyára sokan vannak, akik az alkotmány új szövegét olvasva, rátalálnak a helyesebb, pontosabb formulákra, amelyek az ő indítványaik alapján kerültek alaptörvényünkbe. — Voltak természetesen olvan iá szándékú-Javas-. latok is, amelyeknek elfogadására a helyzet még nem érett meg, illetve, amelyeknek alkotmányi szintű szabályozása nem indokolt. A továbbiakban a szónok részletesen foglalkozott a javaslatokkal. Leszögezte: összességében megállapítható, hogy az alkotmány módosításának társadalmi vitája eredményes volt. Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is. Kállai Gyula köszönetét mondott mindazoknak, akik javaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását. Ezután így folytatta: — A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított alkotmány bevezető szövegében is meg kell fogalmazni. A bizottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénynyel egyetértve, olyan kiegészítést javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért vívott évezredes küzdelmeiről. A bevezető, mint történelmünk új korszakának nyitányáról szól arról a népünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogv a munkásosztály kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. További feladatainkat pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép, nemzeti egységbe tömörülve. a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A következőkben részleVerőn xxvn. évf. 92. szám 1972. április 20, CSÜTÖRTÖK v Ara: 90 fillér A BAGS KISKUN YÉ) PÁRTBIZOTTSÁG tesen szólt Kállai Gyula a módosított alkotmány szövegének elvi jelentőségű megállapításairól. Ezek között említette a társadalmi szervezetek szerepét: A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükségszerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően körvonalazza a társadalmi szervezetek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Népfront, valamint a szakszervezetek jelentőségéréi, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Hazafias Népfront ma már a társadalom ösz- szes erőit tömöríti a szocializmus teljes felépítésére, s közreműködik a képviseleti szervek megválasztásában és munkájában. Megtalálták hegyüket és növekvő szerepet töltenek be társadalmunkban a tömegszervezetek. A szak- szervezetek feladata a néphatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme. Társadalmunk politikai rendszerében fontos szerepük van a szövetkezeteknek is, amelyek nem csupán gazdasági közösségek, hanem egyben a lakosság jelentős részének társadalmi tömörülései is. A továbbiakban szólott a nemzetközi tevékenységről, gazdasági rendünk fejlődéséről, az állam szervezetéről és az állami szervek működéséről. Törvényelőkészítő bizottságunk — mondotta ezután — az írásban ismertetett, s a most előterjesztett változtatásokat az 1949. évi XX. törvény érintetlenül maradó szakaszaival egységes szerkezetbe foglalta és így készítette el a javasolt alkotmány teljes szövegét. Az országgyűlés mostani ülésszakán szocialista törvényalkotásunk újabb, jelentős állomásához érkeztünk. Történelmi jelentősége van annak, hogy a szocializmus teljes felépítése most a Magyar Nép- köztársaság alaptörvényében is biztosított, nagy társadalmi célunk lesz. Az alaptörvény minden állampolgár kötelességévé teszi, hogy a szocializmus teljes felépítéséért legjobb tudása, ereje és képessége szerint munkálkodjék. — Meggyőződésem — mondotta befejezésül —, hogy pártunk, kormányunk, egész népünk a belső építő munkában és a nemzetközi kérdések megoldásában mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk előre azon a történelmi úton, amelyet az alkotmány kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szöveg- pontosító módosításokat, ezzel az igénnyel, s ezzel az elkötelezettséggel vitassák meg és fogadják el. Ezután megkezdődött az alkotmánymódosító törvényjavaslat vitája. Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára (Győr-Sop- ron megye 4. vk.) kapott szót, majd szünet következett. Szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János felszólalása Tisztelt országgyűlési Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindnyájan átérezzük» különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A mó dosításról szóló törvényja vaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészíteti«, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt levői módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves; magyar állam és társada-; lom történelmi folyamatos-; ságát, forradalmi változásait. a szocializmus és a magyar államiság napjainkra megvalósult, rendíthetetlen és megbonthatatlart egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — ai független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történél-] mi vívmányának. Most, amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire és másokra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújítóiraj a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó (JFolytatás a 2. oldalon\
