Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
/ílág proletárjai, egyesöljetek! Verőn XXVII. évf. | 89. szára i 1972. április 16., VASAFNAP Ara: 1 forint A BÁCS-KISKUN MEGYE1PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA A hazafiak nagyszerű győzelme Felszabadították Án Loc-ot SAIGON A dél-vietnami népi felszabadító erők szombaton elfoglalták An Loc tartományi székhelyet — közölte tegnap délben a Reuter iroda szabadságharcos körökre hivatkozva Saigonból. A népi felszabadító erők mintegy tíz nappal ezelőtt otromgyűrűt vontak a város köré, három nappal ezelőtt pedig — mint jelentettük — páncélosok támogatásával ostromot indítottak a város birtokba vételéért. Pénteken további ezer ejtőernyőst vetettek be a város felmentésére. Amerikai harci repülőgépek pedig az ostrom kezdete óta úgyszólván szünet nélkül szőnyegbombázásokat hajtanak végre An Loc körül. A szombat reggeli hírügynökségi jelentések szerint a hazafiak a hajnali órák- (Folytatás a 2. oldalon) Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1972. április 19. napján (szerdán) délelőtt 11 órára összehívja. Szakszerű legelőgazdálkodás, Vetik a kukoricát Bajai zárt rendszerű termesztés 15 ezer holdon A Bajai Állami Gazdaság a Bács-Kiskun megyei Szakszolgálati Állomással közösen összegyűjtötte és feldolgozta egy évtized kukoricatermesztési tapasztaa kukorica zárt rendszerű termesztését. A bácskai hagyományok, helyi adottságok feltárásán és ésszerű kiaknázásán túl, az a nagy érdeme a bajai a kukoricát, amelynek vetését több gazdaság ezen a héten megkezdte. Mindennap száz holddal növekszik a kukoricával bevetett terület most a bajai olcsó takannánytermesztés A tej és tejtermékek igen fontos élelmezési cikkek, amelyeknek forgalmazásában egy időben átmeneti zavarokat lehetett tapasztalni. Ez főként a nem kielégítő termelési színvonallal magyarázható, amely szorosan összefügg a szarvasmarha-állomány létszámának alakulásával és hozamával. A forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. december 23-i ülésén — a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján — megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és különböző intézkedéseket foganatosított. 1975-ig a tehénállománynak legalább 10, a tejhozamnak 20, a marhahizlalásnak pedig mintegy 11 százalékkal kell növekednie. Mindehhez a gazdaságoknak szilárd takarmányalapot kell teremteniük. A követelményeknek megfelelő takarmánytermesztés a vetésszerkezeti arányok felülvizsgálatával kezdődik, a szakszerű betakarítással, tárolással folytatódik és a korszerű ismereteken ala-1 puló takarmányozás gya-1 korlati végrehajtásával j végződik. Bács-Kiskun megyében | az Állattenyésztési Fel-1 ügyelőség irányításával évek óta céltudatos munka folyik a szakszerű legelő- gazdálkodáson alapuló, olcsóbb szálastakarmány-ter- mesztés előmozdítására. A megye 173,5 ezer katasztrá- lis holdnyi legelőterületéből egyelőre 15 ezer holdon végeznek a mai követelményeknek megfelelő legelő- gazdálkodást. A 15 ezer hold legelő, amelynek 50 százalékát rendszeresen öntözik. 25 ezer szarvasmarha nyári takarmányát termi meg. A gazdaságoknak fél éven keresztül csupán az úgynevezett tejelő abrakot, illetve a súlygyarapodást elősegítő napi fél-egy kilogramm abrakot kell egyedenként a szarvasmarhának adniok. A többit a jószág a legelőn szerzi meg. A legeltetés hasznosságát támasztja alá annak kiváló élettani hatása, amelyet istállózott tartás mellett semmiképpen sem lehet megvalósítani. A vaskúti Bácska Tsz 200 holdas telepített, illetve felújított legelőjén 566 tehén és növendékmarha számára termeszti meg az olcsó szálas takarmányt. Kitűnően hasznosítja a felújított ősgyepet az érsekcsanádi Búzakalász. a Homokhátságon pedig a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet A Csanádi és a félegyházi közös gazdaság több mint 2 ezer szarvasmarhát tart az öntözött váltólegelőn és ősgyepen. A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet állattenyésztő telepének szomszédságában ez idén tavasszal létesít 100 holdas legelőt amely az 1971-ben telepített 40 holdas öntözött legelővel együtt 300 tehén és növendékmarha téli és nyári szálasta- karmány-szükségletét fedezi majd. A két bácskai és a két homokhátsági szövetkezet szakszerű legelőgazdálkodással és kiegészítő abrak adagolásával tehenészetében és szarvasmarha-hizlaldájában a nyári hónapokban naponta 12—14 literes tejhozamot, illetve 0,7—1 kilogrammos súlygyarapodást tud elérni. A Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet a jövőben a megyeszékhely tisztított szennyvizét is hasznosítja a most épülő öntözőmű segítségével. A szomszédos Városföldi Állami Gazdasággal összefogva a negyedik ötéves tervben megépülő telepen 1200 hold legelőt, pillangós és szálastakarmány- termő földet öntöz. Horváth Tibor, a bajái Vörös Fény Tsz főmezőgazdásza, és Lóibl Sándor növénytermesztési agronómus ellenőrzi a vetőgép munkáját. latait. A megye állami gazdaságaiban alkalmazott technológia elemeit rendszerbe foglalta, s ezekre alapozva kezdeményezte tavaly hat és fél ezer holdon Ilyen ez a piac kezdeményezésnek, hogy az itthon gyártott, illetve a szocialista országokból beszerezhető gépek felhasználására alapozta a technológiát. A múlt évi sikereken felbuzdulva a módszernek számos követője akadt Ebben az esztendőben a bajai járás három állami gazdasága és hat mezőgazdasági szövetkezete összesen tizenötezer holdon termeszti e zárt rendszerben Vörös Fény Tsz-ben, amely) 728 katasztrális holdon termeszti az értékes takar-1 mánynövényt az állami gaz-j daságban kidolgozott rendszerhez társulva A vetőmag martonvásári és jugoszláv hibrid. Az erőgép szovjet a munkagép román gyártmányú, és szemenként helyezi a magot a vetőágyba A pneumatikus rendszerű vetőgép egyúttal a talaj fertőtlenítését is elvégzi. K. A. Napirenden az üzemek r n egeszsegugye So/(%fcwi a Vöröskereszt megyei szervezeténél — Elég szépek — állapítja meg a vásárló háziasszony. A kecskeméti piacról képes tudósítást közlünk az 5. oldalon. Az 1972. évi egészség- ügyi világnap és a munkavédelmi év keretében a megyei tanács vb egészségügyi osztálya, a KÖJÁL, az SZMT és a Vöröskereszt megyei vezetősége közös akciót indított annak érdekében, hogy a május az üzemegészségügy hónapja legyen. Az akció célja a munkaártalmak és az üzemi balesetek okainak feltárása, hatékony intézkedések ezek kiküszöbölésére, a munkavégzés feltételeinek javítása, továbbá céltudatos, összehangolt nevelő és félvilágosító tevékenység az általános egészségkultúra terjesztésére. Mindezt nagyban elősegítheti egészségügyi kiállítások rendezése, az egészségügyi tárgyú könyvek üzemi árusítása, ismeret- terjesztő előadások, ankétok, filmvetítések, vetélkedők szervezése és még számos hasonló kezdeményezés. Hasznos feladatot tölthetnek be az egészségügy: témákat taglaló beszélgetések is az üzemek-1 ben. Különösen fontos sze-.| rephez jut majd a zömmel nőkéi foglalkoztató, valamint az 500 dolgozónál kisebb létszámú üze-; mekben az akció. Azon a megbeszélésen^ amelyre — a sajtó képviselőinek részvétedével — a Vöröskereszt megyei szervezetének székházában került sor, Ágoston András megyei titkár hangsúlyozta, hogy bár „hivatalosan’’ májust jelölték ki üzemegészségügyi hónapnak, ez a fontos akció mégsem kampányszerű, tehát nem korlátozódhat csupán 31 napra. Valamennyi érdekelt üzem vezetőjének megküldték az üzemegészség- ügyi hónap programját. Ez a hasznos útbaigazítás azonban csak keret, amelyet a munkahelyek vezetőinek, irányítóinak és dolgozóinak kell majd minél gazdaságosabb, a cél jelentőségéhez illő tartalommal megtölteniük. Ea —r •
