Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

10TB. április IS, szombat 3. oldal A Politikai Bizottság <u határozatának végrehajtásáról tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége tegnap Kecskeméten ülést tartott, amelyen részt vett Iván Istvánná, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője is. A tanácskozás fő napirendi pontja az MSZMP Politikai Bizott­sága szakszervezeti mun- k ,ról hozott határozatának (1966. május 10.) végrehaj­tása volt. Az SZMT szer­vezési munkabizottságának vezetője jelentésében hang­súlyozta, hogy a Politikai Bizottság annak idején új módon közelítette meg a szakszervezeték pártirányí­tásának, a szakszervezetek és az állam, valamint a gazdasági szervek viszonyát szabályozó elvek érvényre- juttatását. Ennek eredmé­nye, hogy az eltelt hat év alatt lényegesen javult a pártirányítás és ennek nyo­mán a szakszervezetek gyakorlati tevékenysége. A legutóbbi választáso­kon a szakszervezeti taná­csokban 39, a szakszerve­zeti bizottságokban 37, a műhelybizottságokban 23, a bizalmiak körében 16 százalékra növekedett a párttagok aránya. Mindez jelentősen elősegíti a szak- szervezetekben a párt elvi irányító szerepének érvé­nyesülését. A különböző pártszervekben rendszeres­sé vált a szakszervezetek­ben működő kommunisták beszámoltatása. Ily módon a pártszervezetek munká­jukban jobban támaszkod­hattak a szakszervezetek­ből jövő információkra. Javult a szakszervezetek kapcsolata az államigazga­tási szervekkel is. Az SZMT elnöksége és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága között 1967-ben és 1969-ben kötött megál­lapodások kedvezően ha­tottak a két szerv közötti együttműködésre. Az SZMT elnöksége véleményt mon­dott többek között a mun­kaerő-gazdálkodás az egész­ségvédelmi és a művelő­déspolitikai feladatokra vo­natkozóan. A tanácstörvény és a tanácsi hatáskörök decent­ralizálása bővítette a helyi államhatalmi szervek jog­körét. Ez bizonyos nehéz­ségeket okozott a helyi tanácsi ás szakszervezeti szervek együttműködésé­ben. Igen lényeges ezért, hogy a területpolitikai el­vek, célok meghatározásá­ban és végrehajtásában még intenzívebbé váljanak kapcsolataik. A jelentés végül a to­vábbi feladatokat taglalta, majd tartalmas vita bon­takozott ki. A felszólalók rámutattak arra, hogy a Politikai Bizottság határo­zata kedvezőbb feltételeket teremtett a szakszerveze­tek önállóságának kibonta­koztatására, jog- és hatás­körük bővítésére. Most a szakszervezeteken a sor, hogy élve lehetőségeikkel munkájuk hatékonyabbá tételével növeljék tekinté­lyüket. Az elnökség ezután az áruellátás helyzetéről, a kereskedelem kulturáltsá­gáról, a társadalmi keres­kedem! ellenőrzések ta­pasztalatairól tárgyalt. Vé­gül tájékoztatót hallgatott meg a kulturális intézmé­nyek vezetőségei, a társa­dalmi bíróságok, a keres­kedelmi, társadalmi ellenő­rök újjáválasztásáról, va­lamint a megyei társada­lombiztosítási kiadások és bevételek elmúlt évi ala­kulásáról. N. O. Nagy művész alkotásai­val ismerkedhet a megye- székhely lakossága. Április 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg ugyanis a múzeumban a Borsos Miklós Kossuth-díjas szob­rászművész alkotásaiból rendezett tárlat. (Sajnos, sem a meghívóból, sem a falragaszról nem derül ki, hogy meddig látható itt ez az értékes kollekció.) A Katona József Múzeum kitűnő műsorral kedveske­dik a megnyitón részt vevő közönségnek. Meghívták Bánffy György Jászai-díjas érdemes művészt és felkér­ték a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekart. Ve­zényel Kemény Endre kar­nagy. Tapasztalatok és tervek a Homokhátságon A Homokhátsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének el­nöksége pénteken tartotta meg idei első kibővített ülé­sét Kiskunfélegyházán, az Egyesült Lenin-Rákóczi Tsz székházéban. Magony Imre, a szövetség titkára tájékoz­tatást adott a termelőszö­vetkezetek II. országos­kongresszusán szerzett ta­pasztalatokról, az ott szü­letett állásfoglalásokból adódó főbb feladatokról. Barvich Iván, a szövetség csoportvezetője a körzet el­múlt évi gazdálkodásának főbb mutatóit, az idei ten­nivalókat ismertette. Ezt követően a homokhátsági területen levő járási és vá­rosi pártszervezetek titká­raival, munkatársaival kö­zösen vitatták meg az el­nökség tagjai az eddigi gondokat, valamint a ter­melésben való előrelépés­hez szükséges feladatokat. • • Összefogás Élénk a mozgás a határban. A kora tavasziak magja már a földben van, a soron levő legnagyobb munka a mintegy 140 ezer hektár kukoricavetés sikeres el­végzése. Ismeretes, hogy több közös gazdaságban munkaerő- és géphiánnyal küzdenek. A meglevő gép­park jelentős része kis teljesítményű, elavult. A Ho­mokhátság termelőszövetkezeteiben például a gép­állomány — a vásárlások, felújítások ellenére — 70 százalékban 6 évnél régebbi. A megye állami gazda­ságai korszerűbb berendezésekkel rendelkeznek, mint a közös gazdaságok. Ezért megvan a lehetőségük, hogy segítségére siessenek a társüzemeknek. Szép példája az együttműködésnek a Városföldi Állami Gazdaság és az itteni Dózsa Termelőszövetkezet napokban alá­írt szerződése. Az állami gazdaság korszerű kukarica- termesztő gépegységekkel rendelkezik, egyedül azon­ban nem tudja kihasználni a nagy teljesítményű be­rendezéseket. Megállapodást kötött a szövetkezettel, hogy 400 hektáron vállalja a tengeri termesztését a vetéstől a betakarításig. Mind a két gazdaság jól jár tehát. A bajai kukoricatermesztési körzetben szintén összefogtak a mezőgazdasági nagyüzemek. A Bajai Állami Gazdaság több termelőszövetkezettel kötött szerződést. Az egyszerű együttműködés számos formája lehet­séges. A jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet évek óta segíti gépekkel a borotai Egyesülés Termelőszövet­kezetet. A Homokhátság közös gazdaságai a mostoha adottságok miatt keresik a lehetőségeket, hogy köny- nyebben szervezzék meg a soron levő munkákat. Ezek a gazdaságok érzékenyebbek a nehézségek iránt, a fejlesztési alap alacsony volta nehézzé teszi, hogy gép­parkjukat felújítsák. Ebben a körzetben lényeges, hogy állandóvá váljék az összefogás. Jelenleg is több gaz­daság tárgyal erről. A ke cskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet például nélkülözni tud vegyszerező gépeket, most folytat megbeszéléseket a társgazdaságokkal. Az idén több szövetkezet a csapadékhiány pótlására fogott össze, nemcsak saját berendezéseiket használ­ják, hanem bérelnek is. A hartai Lenin Termelő- szövetkezet 12 saját gépegységén kívül hármat bérel. Az összefogással a korszerűbb, eredményesebb ter­melést segítik elő az üzemek. Érdemes követni a pél­dákat és keresni a további lehetőségeket. K.S. Új vezetékkel nyereséges gazdálkodás Gyom és virág Petőfi híres sorai jutot­tak eszembe kedden este a teleyízió előtt üldögélve: „Gyom és virág vagytok ti benne, emberek”. Mármint a világ nagy kertjében. Ré­gen éreztem ennyire köz­vetlenül az életben m'egle- vő fényt és árnyékot, a jó­nak és a rossznak a válta­kozását, a hétköznapok szí­nét és fonákját. A Prizma a kitűnő kis- kunmajsai Balogh Ödön­nel ismertette meg a né­zőket. Szüntelenül töp­reng, szorgoskodik, fára­dozik, hogy néhány tucat, néhány száz ember jobban éljen. Vállalja a közönyt, a sanda pillantásokat — má­sok érdekében. Feláldozza szabad idejét. Jó ügy meg­szállottja, aki mitsem törő­dik saját hasznával. A fi­zetség? Azok a mosolyok, A tudományos ismeret- terjesztés területén szinte beláthatatlanok a televízió lehetőségei. Ezt érzékeltte a Memória című műsor csütörtökön este. Kiváncsi­A kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolán az idén is — immár hagyományosan — megemlékeztek Ságvári Endréről a mártírhalált halt ifjú kommunistáról. Szerdán a hallgatók po­litikai fejtörőt rendeztek, csütörtökön pedig a kollé- gumi bizottság meghívásá­ra fogadták a megyeszék­tiszta szemek, felragyogó tekintetek amellyel övez­ték tanítványai. És az a tudat: nem élt hiába, hasz­nált a közösségnek. Alig két óra múl­tán a Kék fény ke­retében ismét megyénk- belieket láttunk a képer­nyőn. Az a két bizonyos ifjú embert, azt a két sze­rencsétlen fiút. Szabó Lász­ló felelősségteljes kérdései és a válaszok nyomán ego­ista fiatalok, kificamodott lelkületű emberek néztek szembe a televízió milliós közönségével, de még min­dig nem saját tetteikkel. Megtalálják-e valaha ma­gukban a társadalmi léthez, a kiegyensúlyozott élethez szükséges tulajdonságokat? Higyjünk a közösség ne­velő erejében. an várjuk a vasárnapi foly­tatást. A műsor méltatásá­ra a jövő héten visszaté­rünk. (Ha nem hagy cser­ben a memóriánk.) —i —r helyre érkező Dr. Ságvári Ágnest — Ságvári Endre testvérhúgát —, a Fővárosi Levéltár igazgatóját. Ma klubestre, szerdán vita­estre kerül sor: Papes Bé­la a főiskola docense veze­tésével a Demokrácia — Szabadság — Anarchia té­máját vitatják meg a hall­gatók. Április 21-én az ünnepi napok záróakkordjaként a KISZ-titkárok tanácskozása A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresz- szusának irányelveiről, az ifjúmunkás szekcióülésen elhangzott véleményekről, javaslatokról és az ifjúsá­gi törvény végrehajtásáról tanácskoztak tegnap Kecs­keméten, a Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetek KISZ-titkárai. Mint azt tájékoztató elő­adásában Slavitsek Endre, a KISZ megyei bizottsá­gának munkatársa mon­dotta, a legfontosabb ten­nivaló a jövőben is az ipari szövetkezetekben mű­ködő KISZ-szervezetek kommunista és tömegszer­vezeti jellegének erősítése. A termelési mozgalmak­nak, érdekvédelmi akciók­nak magukban kell l*pr- dozniuk a politikai céltu­datosságot és a kommu­nista jegyeket. Ezt követően a tanács­kozáson részt vevő KISZ- titkárok kértek szót. El­mondották, hogy a kong­resszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyt az idén tovább folytatják. T. L. kollégium lakói és a főis­kola hallgatói tisztelegnek a Krulik Frigyes alkotta Ságvári-dombormű előtt — Csikai Imre a pártalapszer- vezet titkára mond beszé­det — majd „Kiváló Kollé­gista” jelvénnyel jutalmaz­zák a 3,51 tanulmányi át­lagot elért, és a KISZ-ben aktív tevékenységet vállaló fiatalokat. A kerekegyházi Előre Termelőszövetkezet éveken át a veszteséges gazdaságok közé tartozott. Ebben a ked­vezőtlen adottságok mellett a nem megfelelő vezetésnek is nagy szerepe volt. A szö­vetkezet élére az 52 tsz-tag szavazata alapján az elmúlt év elején került új elnök. Az indulás, tervezés nehéz volt: 1 millió 450 ezer fo­rint mérleg szerinti és 768 ezer forint alaphiánnyal szanálták a tsz-t. A meglevő épületek át­alakításával, felújításával — 80 ezer forintos költséggel — megkezdték a baromfi­nevelést. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalattal és a PHYLAXIÁ-val kötöt­tek szerződést az értékesí­tésre. A Kondor vizére te­lepítették a szárnyasokat. Év végéig átadtak 105 ezer kacsát és 10 ezer libát. Az ágazat összes árbevétele 6 millió 845 ezer forint volt. A 4500 tenyésztyúk átadása 260 ezer forintot hozott. A sertéstelepen december vé­géig 18 anyakocát állítottak be. Az állattenyésztési ága­zat összesen 223 ezer forint nyereséggel zárt. Az 1500 holdas összterü­letből 650 hold a szántó. Gabonaféléket, az állatte­nyésztésnek szükséges ku­koricát. lucernát termeltek, árunövényként pedig do­hányt és cukorrépát. A munkaerőhiány miatt a sző­lő- és gyümölcsültetvénye­ket nem tudták megfelelően megművelni. A két ágazat alacsony hozamai miatt 43 ezer forint veszteség jelent­kezett. Melléküzemági tevékeny­ségként nyílászáró-szerke­zeteket készítenek az asz­talosműhelyben. A tavaly elért összes termelési érték 2 millió 281 ezer forint, tiszta nyereségük 120 ezer forint volt. A szövetkezet összes va­gyona egy év alatt 527 ezer, tiszta vagyona 1 millió 424 ezer forinttal nőtt. Mérleg szerinti nyereségük megha­ladja a 400 ezer forintot. Hosszú idő után az első év volt a tavalyi, amikor min­den hónapban rendszeresen kapott pénzt a tagság, és zárszámadáskor kifizethet­tek még 15 százalékot is. Mivel mindössze 26 dolgo­zó tsz-tagjuk van, nagy gondot kellett fordítaniuk a gépesítésre, három MTZ-t, rendvágót, kukoricavető-gé- pet, egyéb munkagépeket vásároltak, összesen 750 ezer forint értékben. Így a szántóföldi növénytermesz­tés már teljesen mechani- zált lesz az idén a növény­védő permetezőgép és a ku- koricacső-törő beszerzésé­vel. Halmozott termelési érté­Makón Színes, friss, tavaszi hangulatot árasztó térítők, ruhák, hímzések pompáz­nak tegnap óta a makói népművészeti bolt két ha­talmas kirakatában, a vá­roska főtérén. Sokan meg­állnak, gyönyörködnek az itt látható tárgyakban és olvassák a tájékoztató fel­iratot, amely azt adja hí­rül, hogy 15-től, tehát szombat déltől az üzlet belső helyiségében is Ka­locsa népművészete mutat­kozik be az érdeklődőknek. Horváth Katalintól és Népművészeti és Háziipari Vállalat munkatársától tudjuk, 73 fajta „árut” kaptak a Vajas menti já­rási székhelyről. Azért használtuk ezt a kifejezést, mert a kiállított tárgyak — természetesen — meg­vásárolhatók. De a válla­latnak csak másodlagos kük egy év alatt csaknem 7 millió forinttal nőtt, 12 millió 400 ezer forintot tett ki. Az egy főre jutó évi jövedelem — 10 órás mun­kanapra számolva — ugyan­csak rtiagasabb, 19 ezer 760 forint, összességében az idén sem terveznek többet, céljuk a stabilizálódás. A szövetkezethez már megérkeztek a naposbarom- fik, 60 ezer kacsa és 59 600 naposliba került a központ­ban levő nevelőbe. A szövetkezet megerősö­dését jelzi az, hogy 1971- ben senki sem ment el, és egyre könnyebben találnak munkaerőt a szőlőnyitás­hoz, metszéshez, a gyü­mölcsfák ápolásához. D. É. célja ez esetben az üzleti forgalom növelése. Azt szeretnék érzékeltet­ni az ország 12 városában, hogy a magyar népművé­szet gazdag formavilága, csodálatos színkultúrája miként jelenik meg a ma használati és viseleti tár­gyakon. Így igyekeznek hozzájárulni a nagyközön­ség esztétikai neveléséhez, a közízlés finomításához. A másik cél: távoleső vi­dékek megismertetése. Az első efféle kiállítás Tata­bányán nyílt meg, ahol Karcag népművészei mu­tatták be legszebb alko­tásaikat. A Makón szervezett ka­locsai napokat dr. Nagy László, a Népművészeti és Háziipari Vállalat igazga­tója nyitja meg — mint említettük — szombaton délelőtt 11 órakor, Emlékezet Ságvári-napok a főiskolán A kalocsai népművészet Borsos Miklós kiálása Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom