Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
Űj lengyel burgonyafajták Rekordtermést hoztak az elmúlt évben az Urán és a Baca elnevezésű, új lengyel burgonyafajták a lengyel burgonyatermesztési kutatóintézet Bonino. Mezsinek és Kosalinszk vajdaságokban levő kísérleti telepein. A kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére az Urán hektáronként átlagosan 344, a Baca pedig több mint 300 mázsás termést adott. A vetőburgonyával foglalkozó tudósok bíznak abban, hogy a normális vegetációs körülmények között az említett fajták hektáronkénti átlagtermése 400— 450 mázsa lesz. A kísérleti tftriákon m m tcatgm tart méshozam az ésszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásának és a magas műtrágyaadag felhasználásának köszönhető. Az új burgonyafajták ellenállnak a vírusos és egyéb, a terméshozamot csökkentő megbetegedéseknek. Az új fajtákból származó vetőburgonyával ellátták több lengyel körzet gazdaságait. EgyüHmíködés az élelmiszer-feldolgozásban Megyénkben a mezőgazdasági üzemek közötti termelési, feldolgozási és értékesítési társulások a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően az akkori gazdaságpolitikai helyzetnek megfelelően alakultak. A mezőgazdasági szövetkezetek belső megerősödése a termelés mennyiségi és minőségi fejlődése szükségessé tette az önálló szervezeti formában működő társulások és az egyszerűbb kooperációk létrehozását Ennek lehetőségeit az 1967. évi III. törvény jogilag is biztosította. Eredményeként 1967-től kezdődően a termelőszövetkezetek az egyszerűbb gazdasági együttműködések és közös vállalkozások egész sorát hozták létre. Kedvezőbb légkor A kooperációs tevékenység iránya felöleli szinte az élelmiszer-gazdaság teljes területét E cikk keretei nem teszik lehetővé a megyében a kooperáció teljes körének értékelését. Ezért csak az élelmiszer-feldolgozási együttműködéseket ismertetjük. A megye területén 1971-ben már 137 különféle gazdasági társulás működött. Ezek közül 27 állami gazdasági, 101 termelőszövetkezeti és 7 szakszövetkezeti kooperáció. Közel 50 százalékuk (66 különböző vállalkozás) foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel. Fő területük a zöldségtermesztés, az előfeldolgozás, a tejtermelés és értékesítés, a sertéshizlalás, vágás és értékesítés, a baromfitenyésztés, tojásértékesítés, szőlő- feldolgozás, palackozás és a tésztakészítés. Az élelmiszer-feldolgozó kooperációk közül a megyében 3 működött önálló jogi személyként 17 taggal. A 3 önálló jogi személyként működő társulás állóeszköz-állománya meghaladta az 5 millió forintot, termelési értékük pedig mintegy 20 milliót ért el. Ezek csaknem 200 főt foglalkoztattak és árbevételük mintegy 20 millió forint körül alakult. A felvásárló és feldolgozó vállalatok termelést elősegítő együttműködésének létrehozására egyre kedvezőbb légkör alakult ki. A legeredményesebbnek tekinthető a bőriparnak az a törekvése és célja, hogy a termelő gazdaságokkal hosszú távon lehetővé tegyék a termelés folyamatosságát, figyelembe véve mindkét fél érdekeit. A feldolgozó vállalatok az adott pénzügyi lehetőségek megszabta határok között egyre inkább szélesítik termelést elősegítő tevékenységüket azzal, hogy a munkaigényes zöldségfélék betakarításához gépeket adnak. Az együttműködés a termékek előíeldol- gozására is egyre inkább kiterjed. A hűtőiparban létrejött kooperációt is eredményesnek ítélhetjük. A telepítések támogatásával, a gépek kihelyezésével, szaktanácsadással megfelelő mértékben segítik a mezőgazdasági üzemek termelésének fejlődését. Húsfeldolgozó társulás A gabonaipar és a húsipar közösen garanciális jellegű megállapodásokat köt a mezőgazdasági üzemekkel. Megfelelő takarmány-ellátást, a kész állatok kedvező értékesítését és az üzemi szaktanács- adást vállalja. A tejipar a termelőüzemekkel együttműködve korszerű kis- és középkapacitású tejüzem létrehozására törekszik, elsősorban a jelenleg ellátatlan területeken. Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén most készítik elő az üzemek létesítését, Tasson pedig már működik ilyen jellegű kooperáció. A tej feldolgozására az utóbbi időben tsz-közi vállalkozás is alakult. Ennek üzemét Solton létesítik és a környék ellátását kívánják szolgálni. Az állami gazdaságoknál elsősorban a termelés rentabilitása a fő szempont. Ilyen formában a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál komplex gyümölcsfeldolgozó üzemet kívánnak megvalósítani. Az állatállomány fejlődésével egyidőben egyre inkább felmerül a közös húsipari üzemek megvalósításának az igénye. Ennek egyik legfontosabb létesítménye az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek által közösen megvalósítandó bajai húsfeldolgozó társulás lesz. A fejlesztési elképzeléseknél figyelembe kellene venni a kooperációban részt vevő gazdaságok anyagi lehetőségeit, és ahhoz igazodva megállapítani a megvalósítás sorrendjét. A tapasztalatok szerint a tervek kivitelezését nagymértékben gátolja a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek szűkös beruházási kerete. Tapasztalható, hogy éppen emiatt nem érte el teljes mértékben célját a társulások előmozdítására hozott 1970. évi 19. sz. törvényerejű rendelet, függetlenül attól, hogy közelebb hozta egymáshoz a gazdaságok érdekeit. A vázoltak alapján kitűnik, hogy a negyedik öt éves terv időszakában igen ionos feladat a kialakuló ban levő kooperáció továbbfejlesztése, vagyis a m zőgazdasági üzemek, valamint az élelmiszeripari vál lalatok és a mezőgazdasági üzemek egymás közöt társulása. • « Üzemi érdekeltség alapján Megítélésünk szerint ez az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek között elsősorban a szerződéses rendszer további bővítésével és korszerűsítésével, a hosszú lejáratú — kölcsönös érdekeket szolgáló — szerződések szélesebb körű alkalmazásával, valamint a különböző kooperációkon alapuló előfeldolgozó tevékenység kiszélesítésével oldható meg. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság egy korábbi határozata is megállapítja: a tapasztalatok szerint a kooperációkat a gazdaságosság egyik leghatékonyabb eszközének kell tekinteni. Igen fontos, hogy az üzemi érdekeltség alapján valósuljanak meg, és hatásukra korszerűsödjön a mezőgazdasági üzemek termelése. Mindezek megvalósításához természetesen az szükséges, hogy a még mindig meglevő gátló tényezők feloldódjanak. A szakvezetők belső üzemi kényszer, a közgazdasági környezet hatására az eddiginél nagyobb mértékben keressék az együttműködés legmegfelelőbb területeit és a megoldás változatait. Véleményünk szerint a kooperációk fejlődését az általános gazdasági-gazdálkodási környezet egymásra hatásának kell előidéznie. Ez az út természetesen hosszabb fejlődési időszakot igényel, de lehetővé teszi azt, hogy a szükséges társulások fokozatosan létrejöjjenek. Papp Géza Százezreket érő információk Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó szakemberek részéről egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a fejlett mezőgazdasággal, élelmiszeriparral, erdészettel és fafeldolgozással rendelkező országok tudományos, műszaki és technikai eredményeinek megismerése, tanulmányozása iránt. Az információ szerzésének egyik jól bevált módszere a szakmai tanulmányút. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy ilyen út alkalmával szerzett benyomások alapján történt termesztési korszerűsítések , sokszor jelentős bevételt hoznak a gazdaságoknak. Kósa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság | Termelőszövetkezet elnöke egyik alkalommal elmondta, hogy a külföldi tanulmányutak során szerzett információk már sok százezer forintot hoztak a gazdaságnak. Erről a témáról beszélgettünk nemrég Komjáthy Lajossal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információs központja szaktanácsadási osztályának helyettes vezetőjével. — A szakmai tanulmányutak tartalmi színvonalát és hatékonyságát évről évre sikerül javítani. A szakemberek véleménye szerint általában jól sikerültek a tapasztalatcserék. A szakmai programok előkészítésében nagy segítségünkre volt a minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztálya, az IBUSZ külföldi kereskedelmi főosztálya, a Külügyminisztérium és számos külkereskedelmi vállalat és intézmény. Az utóbbi években az IBUSZ-szal történt együttműködési megállapodás alapján már sokkal szervezettebben történik az élelmiszer-gazdaságban dolgozó szakemberek külföldi tanulmányútjainak lebonyolítása 1968-tól az elmúlt év végéig csaknem 12 ezer élelmiszer-gazdasági szakember vett részt hét szocialista és tizenhárom tőkés országban rendezett tanulmányúton. — Értesüléseink szerint a külföldi érdeklődés is egyre nő hazánk iránt. — Valóban így van, mert az említett időszak alatt több mint 13 ezer külföldi szakember látogatott hozzánk hét szocialista és tizennégy tőkés országból. A vendégek száma évről évre emelkedik, véleményem szerint ennek két fő oka van. Az egyik az, hogy élelmiszer-gazdasági üzemeink, de különösképpen a mezőgazdaság olyan jelentős fejlődést ért el, amely joggal váltott ki nagy érdeklődést nemcsak saját kontinensünkön, hanem egyes tengerentúli országokban is. A másik az, hogy az IBUSZ-szal együttműködve sikerült megoldani a szakmai igények maximális kielégítését. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a szervezett, gazdag programot nyújtó tanulmányutak jó propagandát jelentettek hazánk élelmiszer-gazdaságának. Ennek eredményeképpen számos gyümölcsöző kapcsolat létesült a magyar és a külföldi mező- gazdasági üzemek, intézmények, vállalatok között. A megyében is hasonló az érdeklődés a szakmai tanulmányutak iránt. Még az AGROINFORM—IBUSZ megállapodás előtt szerveztek szórványosan ilyen tapasztalatcseréket. 1968- tól azonban már szervezetté vált az utazás. A szocialista és kapitalista országokba több mint kétezren utaztak az utóbbi években. — Báes-Kiskunból különösen a kertészetet, a szőlészetet és a borászatot tanulmányozták sokan. Hasznosak voltak az állat- tenyésztési tapasztalatcserék is. Kedvező információkkal érkeztek meg a szakemberek Jugoszláviából, ahol a kukoricatermesztés és a sertéstenyésztés korszerű módszereit tanulmányozták. Nemrég Kecskeméten tartottunk a mezőgazdasági üzemek vezetői részére egy megbeszélést. Az érdeklődés változatlan. Máris többen jelentkeztek a szocialista országokba, valamint a fejlett élelmiszer-gazdasággal rendelkező nyugati országokba tanulmányutakra — hangoztatta végezetül a főosztályvezető-helyettes. K. S. Hiányzik az őszi, téli csapadék ISMERETES, hogy ez idén az öntözésre szánt és alkalmas vízkészlet teljes hasznosítására, az öntözési lehetőségek kiaknázására kell törekedni. Bács-Kiskun megyében az öntözésre berendezett és a 411 darab hordozható esőztető berendezés 40 738 hektár — 70 477 ka- tasztrális hold — öntözővízzel való ellátását teszi lehetővé. Ennek 26%-a, vagyis 10 655 hektár a műszakilag berendezett felszín alatti, azbeszt cement csöves felületi öntözés, míg 74 százaléka, 30 083 hektár hordozható esőztető berendezésekkel van felszerelve. Igen tekintélyes, 3 és fél ezer hektár a felszín alatti vizekből, úgynevezett csőkutakból ellátható terület. Ez 21 százalékát teszi ki az öntözőművekkel behálózott szántóföldeknek, legelőknek és ültetvényeknek. Az ÖNTÖZÖMÜVEK kihasználása tavaly magasabb volt ugyan az országos átlagnál, kereken 61 százalék, de a gazdaságok jelentős része csupán igen kis mértékben öntözött. A nanokban befejeződött vizsgálatok szernt 18 gazdaság tavaly egyáltalán nem is használta öntözőberendezéseit. Ezzel szemben a Duna menti és a bácskai tájkörzetben, a dá- vodi Augusztus 20., a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet, a Bajai Állami Gazdaság, a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt és a mohácsi-szigeti Üjmo- hácsi Dunavölgye Tsz teljes egészében kiaknázta öntözési adottságait. Említésre méltó a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet, amely ideiglenes megoldással ugyan, de szintén rendszeresen öntözött. A Kiskőrösi Állami Gazdaság jó példa arra, mennyire fontos a cső- kutak megfelelő karbantartása. A múlt évben ugyanis valamennyi csőkútjából öntözhetett, és berendezéseit tökéletesen kihasználta. A felsorolt gazdaságok öntözőkapacitása külön-külön is számottevő, hiszen erre a célra berendezett területük 450—1100 hektár között van. TEKINTETTEL arra, hogy az Alsó-, dunavölgyi .Vízügyi Igazgatóság körzetéhez tartozó öntözött területek a Duna és a Dunavölgyi Főcsatorna mentén, valamint Bajától délre vannak, az igazgatóság megvizsgálta erre a vidékre jellemző bajai, kalocsai és kunszentmik- lósi csapadékmérő állomás adatait. Az 1970—71-es hidrológiai évben — 1970. október 1-től 1971. szeptember 30-ig — 190—200 milliméter volt a csapadék- hiány. Az 1971—72-es hidrológiai év első 5 hónapjában a hiány tovább növekedett. Február kivételével az 5 hónap csapadéka mintegy 60—100 milliméterrel maradt alatta a sokévi átlagnak. Ily módon az előző és mostani hidrológiai év első öt hónapjának egybevetésével 250—300 milliméter csapadék hiányzik a talajból, amelyet a természet ma már aligha tud pótolni. A VÍZÜGYI igazgatóság megvizsgálta az előző évi öntözés havonkénti alakulását. A tavaszi hónapokban, amikor a nedvességhiány még kevésbé mutatkozott, a területnek mintegy 17 százalékát öntözték. Júliusban viszont 40 százalékára juttattak mesterséges csapadékot. Ebben a hónapban már látták a gazdaságok, hogy az aszály a terméseredményeket is befolyásolja, de a termelők zöme nem készült fel erre. Az őszi kalászosok kikelését előmozdító öntözést is igen kis területen hajtották végre. A terméseredményeket közvetenül befolyásolja viszont az őszi gabonaféléknél, hogy azok elvetése óta a talaj felső rétegéber vízhiány van. Ezért ahol tehetsége . leg alább 40—50 milliméter mesterséges cs;. padékot kell juttatni a kalászosokra. Az IDEI sikeres öntözés érdekében a Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatós valamennyi szövetkezetnek részletes tá jékoztatót küldött az időjárási, csapadó ellátási tényezőkről. A szakaszmérnök ségeket és a vízgazdálkodási társulaté kát arra mozgósította, hogy a szüksége szakmai segítséget adják meg a szövet kezeteknek. Az igazgatóság gondoskodik arról, hogy a kora tavaszi öntözésekbe; március közepétől kezdve a csatornahálózatokban már ott álljon a szükséges vízmennyiség. Ezenkívül az egyes beruházási munkák meggyorsításával is törekszik arra az igazgatóság, hogy olyan helyekre is juttasson öntözővizet, amelyeket eddig nem tudott ellátni. Szenti János az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője
