Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

1*72. március 10, péntek 3. oldal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány csütörtöki ülésén meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vet­te a külkereskedelmi mi­niszter előterjesztését az ez évi szocialista viszony­lati! árucsereforgalmi meg­állapodásokról és a jegy­zőkönyvekben foglaltak végrehajtására teendő in­tézkedésekről. A szocialista országokkal kötött 1972. évi megállapo­dások az árucsereforgalom mintegy 9—10 százalékos növelését irányozzák elő. A kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. Az árucse­reforgalom ilyen alakulása Jelentős hozzájárulás az idei népgazdasági célkitű­zések megvalósításához. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a meg­állapodások maradéktalan végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegyék meg. A. munkaügyi miniszter előterjesztést tett a válla­lati szervezés fejlesztésére. A kormány a beterjesztett javaslatokat megvitatta, s határozatában felhívta a minisztereket, hogy megfe­lelő irányító munkával se­gítsék elő a vállalati üzem- és munkaszervezés fellen­dítését és rendszeres fej­lesztését. A kormány megvitatta és elfogadta a művelődés- ügyi miniszter előterjeszté­sét a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitünte­tő címek ez évi adományo­zásáról. A Minisztertanács meg­hallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelen­tését a népi ellenőrzés 1971. évi munkájáról és a tavalyi vizsgálatok során szerzett tapasztalatokról. A Minisztertanács a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökének előterjesztése alapján jóvá­hagyta a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csa alapszabályát, egyben tudomásul vette a fogyasz­tási szövetkezetek VII. kongresszusáról szóló tájé­koztatót. A kongresszuson elhangzott fontosabb javas­latokat a Minisztertanács a kormány tagjai és az ér­dekelt országos hatáskörű szervek vezetői figyelmébe ajánlja azzal, hogy a ja­vaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg. A kormány tudomásul vette, hogy az ENSZ fej­lesztési programja 1972-től kezdve az egyes országok számára több évre szóló műszaki-tudományos együttműködési tervek megvalósításához pénzügyi segítséget nyújt. A magyar elképzeléseket az elsők kö­zött fogadták el: 1972—76 között felszerelések szállí­tása, szakértők küldése és magyar ösztöndíjasok ta­nulmányútja révén nyolc nagyobb létesítmény meg­valósításához járulnak hoz­zá. A (kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Zenei krónika Előadás Budapesten Bács-Kiskun megye településhálózatának fejlesztéséről Megyénk budapesti be­mutatkozásának esemény- sorozatában az érdeklődők népes táborát vonzotta teg­nap a Mezőgazdasági Mú­zeum előadótermében sor­ra került program, amelyet a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Magyar Urbanisztikai Társaság együttesen szervezett. Az eseményt Reile Gé­za, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság tagja, Kecs­kemét tanácselnöke nyitot­ta meg, külön is köszönt­ve Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának. tagját, a Központi Bizottság titkárát, Kecske­mét országgyűlési képvise­lőjét. Majd dr. Kőrös Gás­párt, a megyei tanács el­nökhelyettesét kérte fel a Bács-Kiskun megye terü­letfejlesztése és település- hálózatának fejlesztési ter­ve című előadásának meg­tartására. Az előadás után a Bács- film Stúdió két alkotását tekintették meg az ese­mény résztvevői. Végeze­tül dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a megyénk életét bemutató kiállítás együttes megte­kintésére invitálta meg a vendégeket. Tájékoztatás a csehszlovák vámintézkedésekről A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságá­tól kapott tájékoztatás sze­rint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban mó­dosították, illetve megszi­gorították az utasforgalom­ra vonatkozó vámelőíráso­kat. Az új szabályozás értel­mében Csehszlovákiából tilos a következő tárgyak kivitele: rizs, tej konzerv (beleértve a tejport is), zsír, egyes gyümölcsök (dió, mandula, füge, dato­lya, mazsola stb.),' textil­áruk csecsemők részére, fe­hérnemű kötött, vagy szö­vött anyagból, kötött fel­ső ruházat, harisnyafélék (kivéve a női poliamid ha­risnyát), felső gyermekru­házat, flanell és plüss, gyermekcipő, gépkocsik és motorkerékpárok, gumiab­roncsok és belsőgumik, arany tárgyak, valamint külföldi eredetű rádióké­szülékek. A csehszlovák vámható­ság előzetes kiviteli enge­délye szükséges: a hús, hal, baromfi és baromfikészít­mények (beleértve a kon- zerveket is), déligyümöl­csök (narancs, citrom, grape fruit, banán, ananász és az ezekből készült ter- mé.vek, az importált do­hányáruk, poliamid női harisnya (2 pár felett), ta­karók, bőrcipők (felnőttek részére), bőrkesztyűk, gu­mitextil nyugágy, felfújha­tó gumicsónak, rozsdamen­tes evőeszközök és rozsda- mentes edények kivitelé­hez. Az engedély kiadásá­hoz az áru értékének meg­felelő, 100 százalékos kivi­teli illetéket kell fizetni. A HÉT ELSŐ feléből há­rom olyan eseményről is beszámolhatunk, melyek „szűkebb időkben” akár hetekre elosztva kielégít- : hették volna az értékes ze- | ne kecskeméti kedvelőinek várakozását. j Hétfőn a színházban a ; városi szimfonikus zenekar I Kemény Endre vezényleté­ivel hangversenyt adott Beethoven műveiből. Talán nem túlzunk, ha azt állít­juk, hogy a decemberi Ko- I dály-est után ez a hang- j verseny is a zenekar műkö- j désének egyik mérföldkö­vét jelzi. Különösen áll ez I a technikailag, hangzásban I és zeneileg egyaránt nagy ] feladatot jelentő II. szimfó- ! nia megszólaltatására Hi- j bák, kisebb egyenetlensé- 1 gek ellenére is az előadás jó néhány szép mozzanata mutatta az együttesben rej­lő és kiaknázható potenciá- I lis energiákat, azt az utat, melyet az eddigiek tanul- i sága szerint végig fog jár- j ni a következő esztendők- í ben. A hangversenyen rangos ; szólisták közreműködésével szólalt meg a Hármasver­seny. Mivel maga a mű messze elmarad a nagy Beethoven-művek színvo­nalától. itt teljes egészé­ben az előadáson — s azon belül is _ a három szólistán — áll, vágy bukik minden. Mindhárom vendégünk technikailag hibátlanul és külön-külön zeneileg is ki­válóan oldotta meg felada­tát. A társulás azonban mégsem volt a legszeren­csésebb: Perényi Miklós robbanékony előadói alka­ta, magas hőfokon izzó mu­zikalitása valósággal ro­mantikusnak hatott Kovács Dénes higgadtabb, klasszi­kusabb felfogása és vissza­fogottabb ‘ hangja mellett. Így a főszereplő a cselló volt. s valóban az egész produkcióból Perényi Mik­lós nagyszerű játékára em­lékezünk leginkább. Ez tu­lajdonképpen meg is felel a zeneszerző elképzelésének, alti a legnehezebb szerepet éppen a gordonkára osztot­ta ki. Dicséret illeti Szege­di Anikót, aki — a szerző „hibájából” — háttérbe szo­rított zongoraszólamban a kamarazeneszerű együtt- muzsikálás szép példáját nyújtotta. Kemény Endre helyesen választotta meg a műsort, amikor a két közismert és remekmívű szám között en­nek a ritkábban hallható Beethoven-opusznak a meg­szólaltatására vállalkozott. A zenekar szép és ígéretes teljesítménye — mely csu­pán a III. Leonóra-nyi- tány elfogódott és kevésbé érett tolmácsolásában ma­radt saját színvonala alatt — az ő több éves kitartó karmesteri munkájának eredményességét bizonyítja. Még akkor is. ha a mosta­ni hetek feszített munka­tempója közben nem volt alkalom olyan nyugodt és alapos próbákra, ahogyan azt a műsor megkívánta volna. KISEBB FAJTA hangver­senynek is beillett kedden délután a Szőnyi Erzsébet főiskolai tanár előadásának illusztrálásaként bemuta­tott műsor a városi tanács dísztermében. Mivel Ko­dály pedagógiájának nem­zetközi jelentőségéről volt szó. a Zeneművészeti Főis­kolán tanuló hat külföldi hallgató állt a kecskeméti közönség elé. Naomi Sekiva Japánból. Christiane Blas Franciaországból, Harrv Steckman az Egyesült Áll a rviokból. Pozsár ErzsébetA Tolnai Ilona Jugoszláviá­ból. írlllian Jackson Ang­liából jött, hogy zenét és a zenei nevelés kodályi mód­szerét tanulja hazánkban. Énekelve, zongorán és cim­balmon Kodály-műveket és feldolgozásokat adtak elő, s ráadásként saját nemzeti kultúrájukból is ízelítőt ad­tak. A bemutatók megérde­melt sikert arattak. A MAGASRENDÜ ka­marazenélés élményével gazdagodott a — sajnos, is­mét nem nagy létszámú — hallgatóság szerdán este, a Bartók vonósnégyes kon­certjén. Több év óta csak az együttes világhíre ju­tott el hozzánk, személye­sen nem találkozhattunk ezzel a négy kiváló fiatal muzsikussal (Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza, Botvay Károly). No meg néhány felvételük ara­tott osztatlan sikert a hang­lemezgyűjtők körében. De éppen mostani hangverse­nyük első számának, Mo­zart: G-dúr vonósnégyesé­nek meghallgatása bizonyí­totta meggyőzően, mekkora különbség van a rögzített zene (bár úgy sem „gép­zene” !) és az élőben hall­ható zene hatása között! A klasszikus mű végleges és ezáltal időtlen, a jó elő­adás azonban egyszeri és megismételhetetlen, mert úgy hat, mintha maga a zene születne meg ott és akkor, fülünk hallatára. A Mozart-kvartett valóban ezt sugallta, a csodát, hogy a semmiből hangok szület­nek, emberi mérték szerint élő és elmúló hangok: re­mekmű. Durkó Zsolt I. vonósné­gyesével ismét bővült a hangversenyeinken bemuta­tott kortárs zeneművek száma. Ez a bemutató azon­ban nem csupán a statisz­tikát javította, hanem ki­tűnő előadással sikeresen hozta közelebb a közönség­hez egy mai magyar zene­szerző jelentékeny művét, s ezzel jó szolgálatot tett általában a modern zene ügyének is. Beethoven Cisz-moll vo­nósnégyese — a klasszikus kamarazene egyik csúcsa — legjobb tudomásom sze­rint most hangzott el első ízben Kecskeméten. Ugyan­akkor a Bartók vonósné­gyes Is itt játszotta közön­ség előtt először. Az elő­adás nemcsak szép volt, ha­nem a beethoveni gondo­lat nagyságát és mélységét csaknem maradéktalanul megvalósította, s éppen azért, mert ezt a művet nem is lehet „rutinosan” játszani: ebben minden al­kalommal meg kell küzde­ni az anyaggal és a gondo­lattal — miközben a zene panorámája egyre tágul, a megértett mondanivaló egy­re gazdagodik. A nagy mű sikeres elő­adása után könnyed, pi­hentető ráadás volt a korai Á-dúr kvartett menüettje. Körber Tivadar A nő a Szovjetunióban Oroszországban 1913- ban emlékeztek meg elő­ször a nőnapról. Március 8-án Pétervárott, a Kalas- nyikov-tőzsdepalota nagy­termében „A nőkérdés tu­dományos hajnala” cím­mel hirdették meg a dol­gozó nők gyűlését. A ta­lálkozó a nők gazdasági és politikai egyenjogúságáért vívott harc jelszava alatt zajlott le. * A Szovjetunióban a Leg­felsőbb Tanács elnöksége 1967. május 8-i rendeleté­vel munkaszüneti nappá nyilvánította március 8-át, a nők napját. Ezzel is el­ismerte a szovjet nők ér­demeit, amelyeket a kom­munizmus építésében, a Nagy Honvédő Háború éveiben a hátországban és a frontokon tanúsított hő­siességükkel, a békéért és a népek barátságáért foly­tatott küzdelemben szerez­tek. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint a Szovjet­unióban a nők száma — 131,4 millió, vagyis a la­kosság 53,9 százaléka. Kö­zülük 45 millió 700 ezer, az összes munkások és al­kalmazottak 51 százaléka a népgazdaságban dolgo­zik. A munkások, az alkal­mazottak és a mérnöki- technikusi gárda 48 száza­léka a nők közül kerül ki. Az állami, a gazdasági, a szövetkezeti és a társadal­mi szervek apparátusában a nők aránya 61 a köz­oktatásban — 72, a tudo­mányos dolgozók között — 47, az egészségügyben — 85, a kolhozokban és a szovhozokban pedig 45 szá­zalék. • A szovjet nők aktívan részt vállalnak az állam- igazgatási munkában is. A szovjetek első kongresszu­sán megválasztott közpon­ti végrehajtó bizottság tag­jai között 1922-ben öt nő volt. Az 1937 decemberé­ben tartott választásokon 189, 1946 februárjában — 277, 1966 júniusában — 425, 1970 júniusában pe­dig 463 nőt választottak meg, vagyis az összes par­lamenti képviselők 31 szá­zalékát nők teszik ki. A legfelsőbb tanács minden ötödik, a szövetsé­ges és autonóm köztársa­ságok legfelső tanácsai­ban, valamint a helyi ta­nácsokban minden máso­dik képviselő, illetve ta­nácstag nő. • A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának jelenleg 14 millió 455 ezer 321 tag­ja van, közülük több mint 3 millió nő. * A felsőoktatási intézmé­nyek 4 millió 580 ezer 600 hallgatója közül több mint 2 millió a lány. A szak- középiskolákban 4 millió 388 ezren tanulnak, itt a lányok száma 2 millió 200 ezer. * Több mint 9 millió nő­nek van felsőfokú, vagy szakközépiskolai képesíté­se, vagyis az ilyen iskolai végzettséggel rendelkezők 58 százalékát teszik ki. ♦ Mintegy 300 ezer nő dol­gozik tudományos terüle­ten. Közülük 130-an pro­fesszori, 11 600-an pedig kandidátusi fokozatot sze­reztek. » A Moszikvai Lomonoszov Egyetemen több mint ezer nő előadó és tanár mű­ködik. 29-en közülük pro­fesszorok, illetve a tudo­mányok doktorai, több mint 500 docens és kandi­dátus. • Az anya- és gyermekvé­delmet szolgálja a szülő­otthonok, a gyermekkór­házak, az anya- és csecse­mővédő intézetek, a rende­lőintézetek és tanácsadók hálózata, amelyekben 37,4 ezer szülész-nőgyógyász, 72 ezer gyermekszakorvos, 821 ezer magas képesítésű szü­lésznő, 184,8 ezer szülésznő és több száz ezer egyéb egészségügyi dolgozó áll rendelkezésükre. * A Szovjetunióban ma az átla^M életkor 74 eszten­dő, a forradalom előtt 33 év volt. A nők 55 éves koruktól mehetnek nyugdíjba. * A Nagy Honvédő hábo­rú idején tanúsított hősi­ességért 91 nőt tüntettek ki a Szovjetunió Hőse cím­mel. 1 millió 400 ezren kaptak érdemrendeket és érdemérmeket. A munkában elért ered­ményekért 1 millió 200 ez­ren kaptak kormánykitün­tetést Közülük 3925-en vi­selik a Szocialista Munka Hősének járó arany csilla­got. 24 nő kétszer kapta meg ezt a magas címet. Több mint 800 nőt tüntet­tek ki Lenin- és Állami díjjal. » Több mint 120 ezer szov­jet asszony kapta meg a Hős anya címet, mert 10, vagy ennél több gyermeket hozott a világra és nevel fel. Gépi szedésre alkalmas új kalocsai fűszerpaprika-fajták Világhírű termékünk, a fűszerpaprika minőségé­nek megőrzéséért, termesz­tésének korszerűsítéséért eddig a kalocsai „papriká­sok” tettek a legtöbbet. A híres tájkörzetben nagy- üzemesítették a fűszerpap­rika-termesztést, s új ka­locsai fajtákkal bővítették a választékot. Kalocsáról irányítják a másik nagy termőtáj. a szegedi fűszer- paprika termesztését is. A cél az. hogy a meglevő te­rületen, országosan mint­egy 16 ezer holdon, meg­teremtsék az intenzív ter­mesztés feltételeit, a gépe­sítés lehetőségeit. Ehhez már kész fajtákat ajánl­hatnak a kalocsai kutatók. Az újak gépi szedésre al­kalmasak, termésük egy­szerre érik be, s utóérle­lés nélkül dolgozhatók fel. A következő lépés a fű- szerpaprika-term esetés zárt technológiájának kialakí­tása, ezen belül a műtrá­gyaigény és a csapadék- szükséglet meghatározása, valamint a komplex gépe­sítés kidolgozása. A múlt évben négy paprikaszedő­gép vizsgázott a bemutató gazdaságokban, s a legjobb típusok sorozatgyártását megkezdték. A kalocsai fűszerpaprika kutatóállo­mást több mint 30 millió forintos beruházással fej­lesztik. A telep fejlesztését 1975-ben fejezik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom