Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
1972. március 5, vasárnap 5. oldal Egy lépéssel a cél előtt Gondolatok egy ígéretes tiszakécskei lehetőségről Nem szorul külön bi- íonygatásra, mit jelent egy-egy helységben az arra rászorulóknak az öregek napközi otthona. Lévén ezúttal Tiszakécskéről szó, nemrégiben egy képes riÍ >ortban számoltunk be ró- a, milyen maradandó elégedettséggel tölti napjait egymás társaságában, intézményes ellátás mellett az a harminc, helybeli idős ember, akiknek jutott hely a két szobácskából álló, s természetszerűleg átigy meneti megoldásnak tekint- j hető napköziben. Csakhogy az iménti har- ] mine rászoruló mellett még több mint kétszer ennyien | neveznének be a napközi- | be, vár.iák áhítozva ennek ! lehetőségét. Sőt immár a 15-öt is meghaladja azoknak a magányos, gondviselésre szoruló öregeknek a száma, akik intézményes ellátásuk, panziószerű elhelyezésük fejében felkínálták községüknek a kis ingatlanukat. ígéretes lehetőséi A feladat tehát adott. A kérdés csupán az, milyen lehetőségei kínálkoznak a megoldásra a nagyközségi tanácsnak. S máris eljutottunk ahhoz a meglehetősen gyakran tapasztalt kérdéskomplexumhoz, amelyen végigrágódva megannyiszor ehhez a következtetéshez jutunk: a szavak és a tettek között túl hosszú az átfutási idő, túl sok a „tö- työgés”. Nézzük azonban a tiszakécskei lehetőséget, amely hovatovább egy esztendeje, szinte kelleti magát. Ez pedig az átszervezés miatt megszűnt pénzügyőri szakasz Kossuth utca 57. számú épülete. Szép, kastélyig szerű ház. kitűnő adottságokkal egy népes napközi otthon létesítésére, az épület udvari szárnya pedig takaros panziós lakrészek, barkácsoló műhely stb. kialakítására. Aztán a jókora udvar, amely a mellette levő — és kisajátítható — gyümölcsöskerttel kétszer akkorára tágítható. A kert után következő harmadik portával házastul, kertestül is számolni lehet. Mert a tulajdonosa a panziós megoldásban érdekeltek közül való. Szó, ami szó, nem sok helység rendelkezik ilyen ideális adottságokkal a rászoruló idős emberek külön birodalmának megteremtésére. Még mindig csak téma Mi tehát a bökkenő? Miért nem mozdultak a dolgok a megvalósulás felé 1971. március 31-e, a pénzügyőri szakasz megszűnése óta? Sánta Károlyné, a nagyközségi tanács vb-titkára ezt mondja: — Tanácsunk, még mielőtt a pénzügyőri szakasz megszűnt, bejelentette igéi nyét az épületre. A megyei parancsnokság a ház ellenében négy kecskeméti lakást kért. ez pedig a részünkről teljesíthetetlen kívánság volt. Lehetőségeinkből az idén futja egy lakásra. Akár helyben, de ha a bentlakó családnak jobban megfelel, egy célcsoportos lakáskeret átadásával Kecskeméten, mivel a pénzügyőr családfőt odaköti a munkahelye ... Nem volt lakás, maradt tehát minden a régiben. Azaz, hogy mégsem. A hajdani . szakasznarancsnokság két irodahelyiségével — a megyei parancsnokság engedélyével — bővült a kérdéses házban levő egyik, eladdig szolgálati lakás. (Férjhez ment a család egyik leánya, ma már párhetes kisbaba édesanyja). Az öregek végleges napközi otthonának, vagy ha úgy tetszik, a község korszerű szociális otthonának ügye I pedig változatlanul a meg- I valósításra váró témák között szerepel. Térjünk be azonban az említett épületben lakó családhoz. Füleki József ékhez. Hallgassuk meg, miként ítélik meg ők az ügyet. A gazdasszonyt, Fülekinét találjuk otthon, s íme az ő véleménye: — Mi meggyökeresedtünk Tiszakécskén, ezer egy szállal idekötődünk. Férjemnek két éve van még a nyugdíjba vonulásig, itt szeretnénk hát maradni, ha a tanács tudna adni megfelelő lakást... le a sort. Ebben pedig az áll, hogy a helyi tanácsnak részben rendelkezésére áll a pénz az épület megvásárlására. de lakást adni nem tud. Ily módon akkor, s azóta is maradt minden a régiben. Megyei parancsnokságunk is rendkívül sok gonddal küszködik az elhelyezését illetően, és számtalan lakásgondunk is van. Természetes, hogy szeretnénk az ügyben dűlőre jutni. Messzemenően megértjük azonban a nagyközség szociális gondját, a tárgyalási készség megvan bennünk, s ha erre sor kerül, bizonyára gyorsan találunk is megoldást. Tűzben tartani a vasat! Íme, összeállt és mennyire leegyszerűsödött a kép! Tiszakécskén sürget az idős emberek szociális elhelyezésével kapcsolatos gond, melynek megoldásához bizony már közelebb lehetett volna jutni, amióta a Kossuth utca 57. szám alatti megoldás a láthatárra került. Tagadhatatlan, akadt eközben objektív akadály is, például a teljesíthetetlen lakáskártalanítási igény. Nagyobb baj azonban, hogy az idő folyamán kimaradt néhány láncszem, ezért nem zárulhatott le a kör. Mondhatjuk azonban így is: az ügy dűlőre viteléért úgy, igazán senki nem tartotta a vasat a tűzben. És alighanem itt van a kutya elásva. ezért van olyan nagy időbeli távolság a szavak és a tettek között Perny Irén Játék a nevekkel A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat legvirágzóbb „intézményei” közé tartozik a Nyelvi Játékok Klubja. A két játékmester, dr. Grétsy László és Vargha Balázs klubülésről klubülésre nyelvi készséget próbára tevő feladatok sorát találja ki a játékoskedvű tagság részére. Legutóbb például a helységnévtárban található településnevek fel- használásával kellett ösz- szefüggő szöveget gyártani! 95 (!) klubtag oldotta meg sikerrel a fogas feladványt, s nem érdektelen a legjobbak közül idézni egynéhányat. Dr. Vadas Pál — civilben ügyvéd — a szójátékfajok nagyhírű rendszerbe foglalója például „Nagybajom” címmel egy középkori halálraítélt panaszát írta ki a helységnévtárból: „Pópa'—Császár gyülevész urai, tompa jobbágyi: nagybakónak visznek”. Az idézetben szereplő helységnevek általában ismertek, de a biztonság kedvéért megjegyezzük, hogy Gyülevész község Zalában, Nak falu Tolnában. Visznek pedig Hevesben van. Révbíró Tamás egy el- kapatott futballsztár életmódját és anyagi helyzetét ecseteli helynevekkel: „Nyalka centercsatár, mesteri lövő! Mád boldog békés : lábod kincsesbánya, csapod csurgó rumpatak, kávás-kutas udvari bár: meződ bokros liget, sonkád tormás szarvas-szalonna, szeged, vasad, ólmod, ónod fegyvernek hasznos, várad újbarok, úri, palotás torony: bő nagytőke, juta, rád. Aki kételkedik, hogy minden szó helynév, bátran ellenőrizheti! F. Szabó Sarolta mondataiban eltolta, összevonta a szóhatárokat ezért nevekre bontva is közöljük: „Fagarasba kérd kis béred, e lény szavatartó fej.” (Fagaras, Bak, Érd, Kisbér, Edelény, Szava, Tar, Tófej.) „Deszkalap tört el; tompa, csorba is a szeg.” (Deszk, Alap, Törtei, Tompa, Csorba, Isaszeg.) „Apa, vár az Elemér, vele megyek!” (Apavára, Zelemér, Velem, Egyek) „Írunk arádnak: Béla várják! Piroska ajka heves.” (írun, Karád, Nak, Béla- vár, Ják, Piroska, Ajka, Heves) Csató Anikó azt kifogásolja, ha kevésbé szép lábú hölgyek forrónadrágot öltenek: „Forró bugyi kék, bár lábod keszeg?” Csató Anikó egy másik ötletes sora: „Szuliman, pogány császár, hatvan kincsesbánya ura.” Édesapja, dr. Csató István — egyébként első díjat nyert ezzel — egyebek között az Otellót beszéli el húsz magyar helységnév felhasználásával: „Bátor tengeri hajós, boldog mór! Jágónak sima szava, olasz szőkéd fúrta. Szarvas szerep fáj, heves vasad vág. Baj, Bánd! Visznek.” A többi városnév-mondata is méltó egy elsődíjas szójátékbajnokhoz: „Darvas Iván mesteri tolmács.” „Ludas kásád forró, egyed tormás sonkád!” „Lipót napkor mérges gomba terem.” „Kecskéd füle fáj? — Ragály!” „Hatvanhetes szőke fiad szava bársonyos szellő.” „Nyalka lovas harsány szava: lánycsók kék!” Az emlékév programja Az idei Kodály-emlék- év kecskeméti programjában a hangversenyek sorát a Szegedi Tanárképző Főiskola női kórusa nyitja meg március végén, majd ezer kecskeméti dalos találkozik a május 7-i éneklő ifjúság napján. Kecskeméten rendezik meg az énekzenei iskolák országos találkozóját is. Az emlékév kecskeméti programjának legrangosabb eseménye a július 23. és augusztus 19. között sorra kerülő második nemzetközi Kodály-szeminári- um lesz, amelynek munkájában szinte a világ minden tájának ének-zeneok- tatási szakemberei részt vesznek. Ugyanakkor Ko- dály-emlékkiállítást nyitnak és megkezdődik az első nemzetközi gyermekkórus-táborozás. A Magyar Televízió december elején Kecskeméten rendezi meg a Kodály emlékének szentelt zenei verseny első fordulóját, majd az emlékév méltó befejezéseként a Magyar Állami Hangversenyzenekar Kodály-emlékhangversenyt ad Ferencsik János Kos- suth-díjas karnagy vezényletével. • A készség megvan Ügy tűnik, közeledünk a megoldáshoz. A tanács ugyanis ma már felkínálhatja a háromszoba összkomfortos lakást. Csakhogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Füleki József ék bérlők. a korábbi szolgálati lakás, jelenleg pedig valójában az egész ház bérlői. A cselekvés előtt a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokságának is szava van, hiszen végül is kezelésében volt az állami épület, s ez a joga papírforma szerint ma is megvan. Hallgassuk meg tehát a megyei parancsnokot. Marjai Alber+et: — Az akkor csak előkészületben ! evő átszervezéssel összefüggésben mi még 1971. március 15-án átirattal megVo-estük az érdekelt helvi tanácsokat a kártalanítási eljárás végett. A megye többi helységében annak rendje és módja szerint megegyeztünk, és könyv jóváírással átadtuk az épületeket a tanácsnak. Sajnos, a tiszakécskei tanácstól a mai napig választ nem kaptunk, tárgyalni senki nem jött. S itt hozzáteszem: a tiszakécskei témánk még régebbi keletű. Az épület sorsával kapcsolatos első iratunkat még 1970. áprilisában megküldte elődöm a nagyközségi tanácsnak. Igaz, kissé eltúlzott igénynyel, négy lakást kért Kecskeméten az épület átadásáért. Erre akkor a járási tanács elnöke válaszolt, mondván, Kecskemét nem hatósági területük, így lakást kiutalni nem tudnak. Utána több ügyirat is keletkezett még 1970-ben. Közülük a Sánta Károlyné vb-titkár által aláírt, a december 2-i keltezésű zárta Miközben „play-boy”-unk a nők körül forgolódott, cinkosai az erősebb nemhez tartozó 'turistákat környékezték meg. Az. érdek mindkét esetben azonos volt: meggyőzni a külföldieket, hogy 10 000—30 000 peso „díjazás” ellenében engedjék át néhány napra spanyolországi tartózkodási engedélyüket. A banda tagjai azután az illető külföldiek nevében a spanyol Kereskedelmi Minisztériumhoz kérvényeket nyújtottak be, amelyekben az „aláírók” „saját” gépkocsijuk „behozatalát” igényelték. A banditák a kérvények alapján kiadott behozatali és vámengedélyek birtokában, törvényesen bejegyeztették a gépkocsikat a rendőrségen a szóban forgó külföldiek nevére, akik — mondanunk sem kell! — sosem látták ezeket az autókat. A gépkocsiüzérek főleg a „Mercedes-Benz” gyártmányokra vadásztak, mivel az ilyen kocsikért Spanyolországban sokkal magasabb árat fizetnek, mint egyebütt. Az NSZK Interpol Országos Központi Irodája, amely Wiesbadenben székel, egyébként értesítette is a párizsi központot, hogy a nyugatnémet városokban egyre több „Mercedes Benz” gépkocsit lopnak el. A párizsi Interpol közlése nyomán a madridi Interpol—OKI rábukkant egy „Mercedes-Benz 230” típusú gépkocsira, amelyet az NSZK-ban loptak el, s amely hamis spanyol turista számtáblával közlekedett. A nyomozás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gépkocsilopást két német állampolgár követte el; az autó az NSZK-ból érkezett és Malagában adták el: A kocsiban talált hamisított igazolványban tulajdonosként egy dán nő neve szerepelt, aki uristaként járt Spanyolországban. Ez a felfedezés rávilágított a gépkocsiüzérek kiterjedt nemzetközi hálózatára. A tényeket alátámasztotta a következő eset is: félfedeztek egy dán rendszámú „Mercedes-Benz 200”-as autót, amelynek tulajdonosa egy ismert düsve’dorfi gépkocsikölcsönző ügynökség volt. Az ügynökség bérbe adta az autót egy argentin állampolgárnak, akinél utóbb hamis olasz útleveleket és különböző nevekre kiállított ugyancsak hamis - személyazonossági iratokat találtak. Mindkét gépkocsi azon autók közé tartozott, amelyeknek eltűnését a wiesbadeni Interpol—OKI korábban jelezte. Viszonylag ritka jelenségként került be az autós bűnözés történetébe egy 31 éves szélhámos, Alberto Ferrazza „modus operandi”-ja. 1967. novemberében szélhámosunk az NSZK egyik autósztrádáján száguldott luxusgépkocsijával és karambolozott. No, nem volt súlyos baleset! De elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Ferrazza kárérítési igényekkel forduljon a biztosító társasághoz. Mondanunk sem kell persze, hogy emberünk a kiváló márkájú járművet és a hozzá tartozó iratokat — lopta. És a biztosító társaság a legelemibb ellenőrzés mellőzésével kerek 20 000 márkát fizetett ki a szélhámosnak. 1967. decemberében Ferrazza Franciaországban lop el két igen drága és ritka gépkocsit: egy „Maseratti”-t és egy „Ferrari”-t. Zsákmányát gyorsan Svájcba menekíti és Zürichben 16 000 svájci frankért elzálogosítja. Az új év kezdetén a szélhámos pillanatnyilag felhagy az autólopással és az utazási csekkekre szakosítja át magát. Mivel az ilyen fajta csalásokkal később külön fejezetben foglalkozunk, itt csak annyit említünk meg, hogy Ferrazza 1968. januárjában Majna-Frankfurtban tűnik fel, bejelenti, hogy elvesztette utazási csekkjeit s helyettük újakat kap, 500 dollár értékben, 1968. január 20-án Ferrazza, persze álnéven, Brüsszelben vásárol utazási csekkeket 400 dollárért. Másnap már a svájci Bázelben áll a helyi bank pénztárablaka előtt és ismét csekkjei elvesztésén kesereg. Újakat kap, s azokat az „elvesztettekkel” együtt Luxemburgban, majd a franciaországi Strasbourg-ban és az ausztriai Kufsteinben fokozatosan felhasználja. Április 29-én a széljárás hirtelen megfordul, s utazónk „zátonyra fut” Zürichben, ahol szintén „elvesztette” csekkjeit... Csakhogy az Interpol immár tisztában van ezzel a „feledékeny” úriemberrel, aki folyton elhagyogatja fizetőeszközeit. A zürichi rendőrség tehát „segít” Fer- razzának zsebei átvizsgálásában. És a zsebekből — minő balszerencse! — előkerültek az „elvesztett” csekkek is... LOPÄSGÄTLÖ KÉSZÜLÉKEK USA-ban 1966. folyamán több mint 500 000 autót loptak el, vagyis percenként egyet... A tolvajok több sége 20 éven aluli fiatal volt. Az autótolvaj-bandák közül nem egynek olyan kulcsai vannak . amelyek minden autó zárját nyitják. A gépkocsilopás megelőzésére kínálkozó módszer: lopásgátló készülékek alkalmazása minden motoros járműnél. (Folytatása kivetkezik)
