Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

(L oldal 197?. március 18, péntek IVépkép viselet a tanácsi munkában Üj tanácstörvényünk fon­tos alapelvként rögzíti, hogy tanácsaink népképvi­seleti szervek, vagyis az általuk képviselt választók megbízásából területük la­kossága nevében és érde­kében dolgoznak, s annak közvetlen ellenőrzése mel­lett felelősséggel végzik közérdekű munkájukat Ezekre a szempontokra figyelemmel folyik napja­inkban megyénk helyi ta­nácsainál a testületi mun­ka önértékelése. A taná­csok az egészséges bírálat, illetve önbírálat jegyében teszik mérlegre elmúlt évi tevékenységüket, és veszik számba, milyen mértékben és eredménnyel viszonoz­ták választóik bizalmát. Ezt a tennivalót a na­pokban a bácsbokodi ta­nács is elvégezte. A tava­lyi évet tekintve, tanács és lakosság szép eredmé­nyekkel büszkélkedhet. Or­vosi rendelőt és lakást hoztak tető alá, korszerűsí­tették a villanyhálózatot, utat, járdát építettek. Ékes­szólóan bizonyítja a köl­csönös összefogást, hogy az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke 479 fo­rint. Ezek után jogos a re­ménység, hogy a megyei te­lepülésfejlesztési verseny­ben is tisztes helyezésre számítanak. A tanácsülés hangulatát mégsem az eredményekbe való belenyugvás, hanem a jövőbeni tenniakarás jelle­mezte. — Szüntessük meg útja­ink sárosságát, bővítsük a villanyhálózatot, mozgósít­suk a lakosságot újabb tet­tekre — ilyen és hasonló gondolatok jutottak kifeje­zésre Mészáros László. Kungl Mihály, Csóka Sán­dor és a többi tanácstag felszólalásában. Simon Jenő tanácselnök jó pár közér­dekű javaslatot rögzíthe­tett jegyzetfüzetében. A napirend összefoglaló­ja után a tanács fontos személyi kérdésben is dön­tött: Cserháti Gyulát a vég­rehajtó bizottság titkárává nevezte ki. Végül a nép­front titkára tájékoztatta a jelenlevőket a március 12- én sorra kerülő időszakos tanácstagi választások elő­készítéseként megtartott jelölő gyűlésekről. Eszerint a 19. sz. választókerületben kettős jelölés történt, s en­nek során Havasi Máriát és Dobos Erzsébetet, míg a 28. számúban Héhn Gizellát, a 29-esben pedig Kollár Já­nost jelölték. Mind a né­gyen fiatalok, KISZ-tagok. Kedves figyelmesség volt, hogy a jelölteket a tanács­ülésre is meghívták, s így módjukban állt ismerked­ni a község „parlamentjé­nek” munkájával. örvendetes tény, hogy nemcsak Bácsbokodon, ha­nem megyeszerte egyre több ilyen hangulatú és tartalmú tanácsülés meg­tartására kerül sor. Dr. Király István Növényvédelem — csaknem ingyen Március elején ország­szerte meggyorsultak a konzervipari szerződésiköté­si tárgyalások a gyárak és a mezőgazdasági üzemek között. A konzerviparnak különösen sdk paradicsom­ra lesz szüksége, azért ter­mesztését — a kilónként 30 filléres átlagos felvásár­lási áremelés mellett — további kedvezményekkel ösztönzik. A két évvel eze­lőtti paradicsomtermés egyharmadát elvitte a fi- toftora-fertőzés. A konzervipar ezért anyagilag is támogatja a növényvédelmi munkálato­kat és holdanként 400 fo­rintos növényvédelmi hoz­zájárulást fizet azoknak a termelőiknek, akik szállítá­si szerződést kötnek a vál­lalatokkal. Amennyiben a termelők 80 hóidnál na­gyobb területre kötnek szerződést, illetve 100 va­Megjegyzés Tízforintos gyufaszál Még a múlt nyáron tör­tént Lakásomon egy ké­ményseprő jelent meg. Fel­csillant a szemem, gondol­ván, hogy az ilyen látoga­tás szerencsét hoz. Rövide­sen kiderült hogy egészen mást hozott: ezt a témát Mint a Bács-Kiskun me­gyei Kéményseprő és Cse- répkályhaépítő Vállalat dol­gozója, a propán-bután gáztűzhely-berendezést jött ellenőrizni. A konyhában gyufát gyújtott, s annak lángját a tartály és a gáz- vezető cső csatlakozásához tartva közölte, hogy a be­rendezés jó, nem szelei. (Sőt még csak fel sem rob­bant!) Ezután megkérdez­te, van-e panaszom a ké­szülékre. — S ha van, meg Is ja­vítja? — Dehogy, kérem. Nekem nem az a mesterségem. Ha baj van, szerelőt kell hívni. Bár egy már volt belőle, tiltakozásom ellenére is kaptam egy használati uta­sítást a berendezéshez. A látogatásért egyébként 12 forintot fizettem, amiről nyugtát is adott barátunk. Néhány hete azután is­mét betoppant lakásomba. — Most is égő gyufával vizsgálja majd a készülé­ket? — kérdeztem aggódva. — Csakúgy, mint tavaly. — Megteheti, de én nem fizetek. — Akkor bevonják a gáz­engedélyét — hangzott a vá­lasz, amelvet gyors távo­zás követett, Az jutott eszembe, ugyan hányán fizetünk széles e megyében hol tíz, hol tizen­két forintokat az ilyen élet- veszélyes „produkciók” al­kalmával. Ami az ügy gaz­dasági oldalát illeti, szá­moljunk egy keveset. Ná­lunk. Tiszabécskén leg­alább 2500 propán-bután- gázberendezés van. Az el­lenőr, mivel kéményt se­perni úgyis mennie kell, tíz forintért a lángot is odatartja... Ez évente ösz- szesen — ha csupán egy ellenőrzést számítunk ház­tartásonként — 25 ezer fo­rint. Tegyük hozzá ehhez, hogy a tíz forint ellenében — nem is épp a legszak­szerűbben — csupán csak megállapít, leszögez a ké­ményseprő, de ha a ké­szülékkel történetesen baj van, megjavítani már nem hajlandó. Mint mondotta: nem is ért hozzá, tilos is neki. Nem sokkal egyszerűbb lenne, ha a vállalat mind­járt a javításra is jogosult szerelőt küldené ki? A 25 ezerből talán futná egy szakmunkásra ? A megyében legalább 100 ezer gáztűzhely van, s eze­ket a Kéményseprő Vállal-'- feltehetően egvtől-egvig el­lenőrizteti is. Egymillió fo­rintért. Vajon hová lesz “ az összeg, amelyből az e1 mondottak szerint még a- ra sem telik, hogv a fele lősségteljes munkát 1"" alább szakemberre W-» Horváth Pál Virágcsokrok a varrógépeken Kiskunsági Ruhaipari Vállalat, Kiskunfélegyháza, Szegedi út. A Textima tí­pusó fürge varrógépeken egy-egy csokor virág, mel­lette kis üdvözlőkártya- Szeretettel köszöntjük a nemzetközi nőnap alkal­mából” A munkateremben ünnepi hangulat. Borbély Erzsi brigádvezető leállítja a varrógépeket. Beszélge­tünk. — Nagyon sokszor idéz­zük Radnóti Miklós verse­it Ismeri ezt a költemé­nyét? A címe, Március: „Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad / vidám, kamaszfiús / szellőkkel jár a fák alatt / s zajong a március...” Nagy küzdelem gonnyi paradicsomot ga­rantálnak a feldolgozó üze­meknek, holdanként 1000 forintos hozzájárulást kap­nak. A termesztés bizton­sága érdekében a konzerv­ipari szakemberek előírt védekezési technológiát ja­vasolnak. Amennyiben eze­ket a termelők betartják, hozzájutnak a kedvez­ményhez és — szerencsés esetben — csaknem ingyen védhetik meg a termést. Kilónként 10 filléres fel­árat kapnak azok az üze­mek, amelyek augusztus 10-e előtt, vagy szeptem­ber 30-a után szállítanak a gyáraknak. Négy évvel ezelőtt, 1968 március elején alakult meg a Radnóti Miklós szocia­lista címért küzdő ifjúsági brigád. Tizennyolc lány és fiatalasszony írta alá a pi­ros kötéses brigádnaplót, il­letve a tíz pontban felso­rolt munkavállalást. A kis közösségnek már múltja van. Háromszor nyerték el a szocialista brigád cím­mel járó oklevelet Az el­múlt év elején, amikor megindult a vállalati szo­cialista munkaverseny, nagy küzdelem kezdődött Ruhaipari a Kiskunsági Vállalatnál. — A verseny táblázaton hét szocialista brigád ne­ve szerepelt — magyaráz­ta Borbély Erzsi. — Ter­mészetesen a fiatalok is bekapcsolódtak a mozga­lomba a Radnóti Miklós, a Móra Ferenc és a Hámán Kató ifjúsági szocialista munkacsapatok a KISZ VIII. kongresszusa tiszte­letére tettek vállalásokat. Nagy figyelemmel kísértük a verseny alakulását Erzsiék reménykednek Barátságos arcot keret Havonta mintegy 8—10 ezer felvétel készül a Kecs­keméti Fényképészeti Szö­vetkezet Nagykőrösi utcai műtermében. A munkát két fotós és négy laboráns vég­zi. A megyeszékhelyen kí­vül még Izsákon, Lakitele­ken és Orgoványon van állandó, Cserkeszőlőn pedig nyári, idényjellegű fényké- pészrészlegc a szövetkezet­nek. Az idei közgyűlésen arról számolhatnak be, hogy 1911-ben 100 ezer forintot fordítottak korszerűsítésre. Az összeg 10 százalékát gé­pekre, berendezésekre és reflektorokra költötték, hogy kulturáltabban szol­gálhassák ki a lakosságot. A szövetkezet további ter­vei között szerepel: újabb műtermek nyitása a város különböző pontjain, főleg az új lakónegyedekben. (Pásztor Zoltán felvétele) A szakszervezeti irodá­ban statisztikai kimutatást tesznek elém. A pontokat összeszámlálva a harmadik negyedévi értékelés sze­rint a radnótista lányok állnak az első helyen. A szakszervezeti bizottság a gazdasági vezetőikkel közö­sen a napokban értékeli az utolsó három hónap alatti munkát. Erzsiék remény­kednek, az első helyet il­letőén, s bizakodásuk nem alaptalan ... — Gazdasági jellegű vál­lalásunkban a minőség ja­vítása szerepelt — folytat­ta a brigádvezető. — Cé­lul tűztük ki, hogy az ál­tálunk készített ruhák 93 százaléka első osztályú áruként kerül az üzletek­be. Emellett a terv túltel­jesítését is vállaltuk. Jel­szavunk: Pontosan és gyor­san dolgozni. — Tavaly, s az idén is volt már olyan hónap, amikor 70—75 százalékkal túlteljesítettük a tervünket — jegyezte meg Fekete Margit, a brigád egyik tag­ja. — De ne felejtsük el, hogy ezalatt a többiek sem tétlenkedtek. Különö­sen az ifjúsági brigádok nagyon „ráhajtottak” a kongresszus tiszteletére. Az egyik KISZ-alapszervezeti taggyűlésünkön a gazdasá­gi vezetők megköszönték a fiataloknak a tavaly vég­zett, becsületes, jó munkát. Örömet szerezni A brigádnaplót lapozga­tom: gyűlésekről készített jegyzőkönyvek, a szakszer­vezeti bizottság értékelése, elismerő szavak, színészké­pek, üdvözlőlapok, esküvői meghívók... — Bérletünk van a Kecs­keméti Katona József Szín­ház előadásaira — magya­rázta Kovács Margit, a brigádnapló egyik szorgal­mas vezetője. — Az elő­adások után másnap meg­beszéljük a látottakat és elmondjuk a véleményün­ket a színészek alakítása­iról. Egy új lapon a követke­zőket olvasom: „Brigádunk megajándékozta a Bercsé­nyi utcai és a Móra téri óvodásokat”. — A két óvoda lakóit régóta patronáljuk — vette át a szót Erzsi. — Miku­láskor babaruhákat, játé­kokat készítettünk nekik. Elhatároztuk, hogy húsvét- kor is megajándékozzuk őket. Munkaidő után néhány óráig bentmara­dunk, s a hulladékanyag­ból különféle babaruhákat készítünk. Jólesik, hogy ezzel örömet szerezhetünk a kisgyerekeknek. A brigádmozgalom hár­mas jelszavát szem előtt tartva, szocialista módon dolgoznak, élnek, tanulnak. Méltó utódai a NewYork-i varrónőknek, akik 1908 március 8-án a haladásért, a jobb emberi sorsért sztrájkba léntek, s emlé­kükre az 1910-es nőkong­resszus elhatározta, hogy e napot minden évben a világ haladó nőmozgalma megünnepli. A lányok visszaülnek a gépekhez. Néhány pillanat múlva a Textimák halk, monoton zúgása tölti be a termet. Az ajtóból még egyszer visszanézek: tizen­nyolc gyors kezű lány ha­jol a varrógépek fölé. Mellettük egy-egy virág­csokor, hátuk mögött a fa­lon oklevelek, serlegek, vándorzászlók. Tárnái László Bízom a mielőbbi megvalósul isban Hagy megelégedéssel ol­vastam a Petőfi Népe feb­ruár 29-i számában a „Le­velekre válaszolt a nép­frontnagygyűlés” alcímű cikket. A szerkesztőség nagy szolgálatot tett, ami­kor ezúton tárta a széles nyilvánosság elé Kecske­mét régen vajúdó, fájó kér­dését: az idős korúak nap­közi otthonának, a szociá­lis foglalkoztatásnak a problémáját és vegyük ide a területi gondozási-ápolá­sí szolgálatot is. Ezek nél­kül az intézmények nélkül nem lehet korszerű öreg­gondozást szervezni. A nyugdíjas statisztikus a számok igazságával szor­galmazza vágyálmát és bi­zonyítja be, hogyan válto­zott meg az ország társa­dalmi, gazdasági struktú­rája, s ezen belül az idős korúak sorsa, helyzete is. A nőknek az iparosodás során történő általános munká­ba állása, a mezőgazdaság nagyüzemesítése, a szűk városi lakásokba való ösz- szetömörülés felborította az idős korúak régi, patriar­kális életmódját fl család fiatal tagjai reggeltől estig munkában, társadalmi elfoglaltságban, a gyerekek iskolában van­nak. és az öreg egyedül marad otthon. Magáraha- gyottan, tétlenül ténfereg, nem tud mit kezdeni az idejével. Sokuknak még meglátogatható rokona, is­merőse sincs, mert már el­haltak mellőle. Az öregem­ber egyedül van egész nap, nem egy közülük hideg, fű- tetlen szobában; nem főz magára, szikkadt, zsíros, vagy vajas kenyéren rágó­dik. Ezért vágynak a kecske­méti időskorúak is nap­közi otthon után. siránkoz­nak hiánván. Ott találná­nak maguknak társasa got -"•me meleg szoba, napi kétszeri főtt étel. kánvei-1 mesen foglalatoskodhatná­nak és szórakozhatnának társasjátékokkal, a rádió mellett, vagy a tv előtt A jól eltelt nap után este visszatérhetnének saját megszokott lakásukba, kör­nyezetükbe. Intézetünkben 850 idős­korút gondozunk, akiknek ismerjük minden testi-lel­ki fájdalmát, élet-, lakás- és munkakörülményeit. Gondozottatok panaszainak csak 20 százaléka szárma­zik az öregedésből és idült betegségeikből eredő bán- talmakból, képességcsökke­nésekből. Sérelmeik 80 szá­zaléka lelki, pszichés ere­detű. Nekünk, a gondozó dol­gozóinak is sokszor fáj a fenti intézmények hiánya. Gyakran jönnek hozzánk idegenből is látogatók in­tézetünk megtekintésére, és azt kérik, mutassuk meg a napközi otthont, a szociális foglalkoztatót és a területi gondozás szervezetét is. Mindeddig röstellkedve kel­lett bevallanunk, hogy Kecskeméten — sajnos —, ezek az intézmények még nem működnek. Most — a népfrontbizottság szép és nemes ajánlása, elhatáro­zása után bízom benne, hogy hamarosan sor kerül piáid ezek létrehívá­sára is. Dr. Szarvas András egyetemi magántanár intézetvezető-főorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom