Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó ott évről évre kedvezőbb az üzemidő-kihasználás, mint például a Zománcipari Műveknél. — A vállalatok többsége nagy gondot fordít a folyamatos normakarbantartásra. Szervezési intézkedéseik hatására jelentős eredményeket érnek cl e téren. — Kezdeményezések történtek belső átcsoportosításokra, a felduzzadt improduktív létszám termelésbe való átirányítására. — Pozitív törekvések tapasztalhatók a vállalati ügyrend korszerűsítésére. Vezetés, üzem- és munkaszervezés Tanácskozás az ipar helyzetéről Megyénkben befejezés előtt áll az ipar- jlesztés extenzív szakasza, s a termelés Ívelésének mind fontosabb elemévé váll a műszaki fejlesztés, valamint a vetés és a munkaszervezés színvonalának aelése. A megyei pártbizottság határo- tai éppen ezért arra hívják fel az üze- ek gazdasági és politikai vezetőit, hogy magasabb technikai színvonal megala- izása céljából a beruházások minél na- ■obb hányadát fordítsák korszerű gé- ■kre, berendezésekre, ugyanakkor azt is ingsúlyozzák, hogy a gazdálkodás ha- konyságának növelésére állandóan javítsák a munkaszervezést, tökéletesítsék a vezetés módszereit. Mint arról hírt adtunk, egy héttel ezelőtt a megyei pártbizottság — a jelenlegi középtávú tervciklus első esztendeje termelési eredményeinek birtokában — összehívta a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetőit, hogy az iparfejlesztésre vonatkozó párt- határozatok végrehajtását megtárgyalják. Az ipari aktívaülés beszámolóját — amelyet Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára tartott — valamint a vita anyagát az alábbiakban közöljük. Erdélyi Ignác beszámolója :— Tanácskozásunk célja, gy szót váltsunk a me- e iparának általános lyzetéről. és megvitassuk közelmúltban hozott gazságpolitikai határozásból adódó feladatainkat mondotta előadásának vezető részében Erdélyi Ívtárs. — Ezzel is szereink előmozdítani, olyan ?mléleti és cselekvési ys-íg" kikovácsolódását, lely céljaink eléréséhez ikséges. Megyénk ipara a rmadik ötéves terv idő- akában dinamikusan fej- dött. A termelés értéke öt alatt folyó áron számol- több. mint 90, az export dig mintegy 70 százalék- 1 növekedett. A negyedik ötéves terv Oszakában várhatóan ölsken a termelés meny- /iségi növekedésének üte- e és előtérbe kerülnek a inőségi tényezők: a haté- >nyság, gazdaságosság, prszerűség. Az ipar fej- sztése alapvetően intenzív llegű lesz. összhangban a jpgazdaság fejlesztési cél- ival és figyelembe véve iottságainkat, az ipar ará- ya tovább növkszik. Megyénk gazdaságának ibb feladatait 1971-ben a .. pártkongresszus és a iegyei pártértekezlet hatá- jzataiból adódó tenniva- >k szabták meg. A közpon- és a megyei intézkedések il szolgálták a tervidőszak ső évére meghatározott élkitűzések teljesítését. A iegyei pártbizottság leg- tóbbi ülése úgy értékelte, ogy 1971. kiemelkedő volt megye ipari életében, s z eredményekért elismerést fejezte ki az üzemek íunkásainak és vezetőinek. Előrehaladásunkat mutat- a, hogy a megye gazdasá- ,i életében egyre inkább ■rvényesülnek a hatéko- lyabb gazdálkodást sürgető íatározatok. Az üzemi re- ronstrukciók után jelentke- :ő új termelési kapacitás — nint a ZIM, a Baromfifel- iolgozó Vállalat, a Kismo- :or- és Gépgyár stb. — már az intenzív fejlődés jellemtője. A megye szocialista ipara 1971-ben az előző évhez képest 10.5 százalékkal növelte termelését. Hozzá kell tenni, hogy a termelésnövekedés üteme magasabb I volt, mint az előző három évben. A központi és a megyei határozatoknak megfelelően a termelés volumenének növekedése mellett emelkedett a termelékenység is. A foglalkoztatottak mintegy 3 százalékos növekedése mellett a termelékenység 8 százalékkal nőtt Míg 1969- ben például a többlettermelésnek csak 13 százaléka származott termelékenység emelkedéséből, addig 1971- ben ez a hányad már 70 százalék. Ilyen kedvező arány megyénk iparában korábban nem fordult elő. Kezdeti eredmények Nem értékelnénk reálisan helyzetünket, ha nem szólnánk azokról a hiányosságokról. amelyek előrehaladásunk legfőbb akadályozói. Ezek felszámolására a Központi Bizottság és a kormány az elmúlt évben több határozatot hozott. Ezek szellemében a megyei pártbizottság is több kérdésben foglalt már állást és megfogalmazta a helyi tennivalókat Ilyen többek között a beruházási tevékenység hatékonysága, az üzem- és munkaszervezés, a munkafegyelem megjavítására, a szocialista munkaverseny színvonalának emelésére, a gazdaságtalan termelés csökkentésére hozott határozat Ezek egyik jellemzőr je, hogy szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A munkaszervezésben például nem érhetünk el jelentősebb sikert, ha a dolgozók alkotó- készségét, a szocialista munka verseny-mozgalom kibontakoztatását nem segítjük. Ugyanakkor a beruházási politikánkat sem tudjuk javítani, ha jobb üzemszervezéssel nem törekszünk a meglevő kapacitás jobb kihasználására. Ezen a tanácskozáson részletesebben a munka- és üzemszervezés kérdéseivel foglalkozunk. A gazdasági munka megjavítására hozott intézkedések ismertek. Ezek nyomán már kezdeti eredmények is születtek: — Korszerűsödött a vállalatok belső szervezete. Egyes egységek — így például az anyag- és áruforgalmi osztály — tevékenységi köre kiszélesedett. Több vállalatnál új szervezeti egységeket hoztak létre, piackutatásra, értékesítésre stb-re. — Helyenként napirendre került a termelőmunka szervezetének felülvizsgálata. Ű.i technológiai rendet dolgoztak ki, kialakították a belső szállítási útvonalakat, újjászervezték az anyagmozgatást, többek között a Vegyipari Gépgyárban. A Kismotor- és Gépgyárban, a Kecskeméti Magnetofongyárban bevezették a több gépes rendszert, illetve megkezdték a tipizálást. — A vállalatok egy részénél munkanapfelvételeket végeztek, s vizsgálták a veszteségidőt. Ahol ezt nem formálisan teszik, Helyenként előbbre léptek az ügyvitelszervezésben, a gépi adatfeldolgozásra alkalmas ügyvitel kialakításában. — Az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése azonban még a tervezés szakaszában van. A határozat végrehajtása mind vállalati, mind szövetkezeti keretek között lassan halad. A munkaszervezés elmaradásának okait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a vezetés módszere, szemlélete még mindig meglehetősen egysíkú, inkább műszaki jellegű és nem eléggé komplex-közgazdasági. A távlati elképzelések körvonalazásánál például csak számokban gondolkodnak, megfeledkezve a szervezésről, enélkül pedig nem lehet hatékony a munka. Intenzív jellegű. a fejlesztés. A vállalatok fejlesztési programjának végrehajtása rendszerint még nem párosul átfogó termelési koncepcióval és komplex intézkedésekkel. A szervezési tennivalók iránti kellő érzékenység hiányát jelzi többek között az is, hogy amikor a megyei pártbizottság ülésére előkészítették a munkaszervezéssel foglalkozó előterjesztést, többen úgy vélték: miért' kell ilyen kérdésekkel a párt megyei vezetőszervének foglalkoznia. hiszen ez nem politikai típusú feladat. A műszaki fejlesztés akadályai A szervezés folyamatában tapasztalható hiányosságok egyik objektív oka, hogy megyénk iparvállalatai a sajátos helyi adottságokból kiindulva a termelés növelését extenzív módszerrel képzelik el, vagy éppen úgy is végzik. Az üzemekben az elmúlt évek folyamán jelentős műszaki-technikai színvonal-emelkedés ment végbe, ennek ellenére ma is elég kezdetlegesek a műszaki feltételek. Ismert tény, hogy új épületekbe gyakran elavult gépek kerülnek, holott fordítva kellene ennek történnie. Vállalatainknál konkrét szervezéssel csak alkalomszerűen foglalkoznak. Szervezésfejlesztési tervet egy vállalatnál sem készítenek. A megye területén a legtöbb üzem gyáregységi rendszerben működik. Ezek a gyárak, gyáregységek nem rendelkeznek megfelelő képzettségű munka- és üzemszervezési apparátussal. A tapasztalatok azt igazolják, hogy nem is törekednek erre. ám vállalati központjaikból sem kapnak kellő segítséget ilyen vonatkozásban. Annak ellenére, hogy gyáregységeink jelentősen fejlődtek, ezt nem követte szellemi bázisaik növekedése. Ez a műszaki fejlődés gátját jelentheti, mert erősíti a megszokottsághoz való ragaszkodást, az újtól való idegenkedést. S ehhez még hozzá kell számítani megyénk társadalmi hátteréből azt, hogy az aktív keresőknek mindösz- sze 15,8 százaléka a szakmunkás. Ez pedig országosan a legalacsonyabb arány. A népesség iskolai végzettsége is elégtelen, hiszen a keresőknek mindössze 5,5 százaléka rendelkezik érettségivel, s 2,5 százaléka felsőfokú végzettséggel. Az Ilyen körülmények nyilvánvalóan gátolják a megyében a tudományos-technikai forradalom vívmányainak tudatos felhasználását A megyei pártbizottság következtetése tehát megalapozott, amikor sürgeti a gazdaságvezetők Jelentős részének továbbképzését, a tervszerű utánpótlást Sainos. a vállalatok a társadalmi ösztöndíj adta lehetőségeket sem használják ki kellőképpen. Nem keresik a kapcsolatot az adott községből, illetve városból egyetemen tanuló fiatalokkal, s így a végzett diplomások más megyékben helyezkednek el. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen hetven Bács-Kiskun megyei fiatal tanul, s nyoma sincs annak, hogy gazdaságaink, vállalataink, szövetkezeteink keresnék velük a kapcsolatokat. A vezetők többsége elismeri a szervezéssel kapcsolatos munka fontosságát, amelyre pedig a gazdasági reform kedvező feltételeket teremtett. A jelenlegi helyzetben azonban az üzemekben gyakori az anyaghiány, laza a kooperációs fegyelem, a beruházások elhúzódnak, s nehezíti a gondokat a munkaerőhiány és a munkafegyelem gyakran tapasztalható lazasága: Mindez gyengíti a korszerű szervezési módszerek alkalmazásának lehetőségét. A szervezés elmaradottságát a vállalati gazdálkodásban az alábbi kedvezőtldíi hatások jelzik: — Lassú a fejlesztési folyamat, sok új gyártmány mór megjelenésekor korszerűtlen. — Hosszan elhúzódik a gyártás műszaki előkészítése, amely nem mindig komplett, ezért sok a közbeeső módosítás. A termelés a vállalatok egy részénél nincs öszhangban a tömeggyártással, s ezért a termékek átfutási ideje hosszabb az indokoltnál. — A korszerű, külföldről behozott berendezések alacsony hatékonysággal működnek a sok kényszerű állásidő miatt. — A fejlesztési elképzelések gyakran megalapozatlanok, s emiatt alacsony a beruházás hatékonysága stb. Túlhaladott az a nézet, amit néhány gazdasági vezető hangoztat, hogy a szervezés csak az új technika, az új berendezések, épületek függvénye. Nem érthetünk egyet az olyan nézetekkel sem, amelyek további előbbrehaladásun- kat csupán a beruházások növelésében látják. Az előadó ezután a beruházások helyzetét taglalta. Elmondta, hogy számos termelő beruházás túl hosszú idő alatt készül eL A harmadik ötéves terv időszaka alatt üzembe helyezett 23 beruházás közül mindössze 5 valósult meg határidőre. Már pedig az elhúzódó munkák feleslegesen kötik le az erőforrásokat, s mert csak később lépnek be a termelésbe, később is hoznak hasznot a népgazdaságnak. Erdélyi elvtárs ezután a párthatározatok végrehajtásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy bizonyos kedvező tendenciák érvényesülése is tapasztalható. A beruházási döntések megalapozóttabbak, néhány helyen a termelésnövelést a meglevő berendezések jobb kihasználásával valósítják meg. Törekvések vannak a takarékosabb beruházásokra, javult azok anyagi-műszaki összetétele. Csökken az építőiparral szemben megnyilvánuló társadalmi nyomás, az építőipari vállalatok csak annyi új munkát vállalnak, amelynek kivitelezésére képesek. Rend, fegyelem, tervszerűség A termelés hatékonyságának növelését azonban más oldalról is meg kell közelíteni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a meglevő eszközök jobb kihasználására, a rendelkezésre álló belső tartalékok feltárására. Nagyobb súlyt kell helyezni a meglevő eszközökkel, személyi állománnyal, a kisebb befektetésekkel megvalósítható — úgynevezett apró — de hatásukban jelentős szervezési feladatokra. Ehhez mind szemléletben, mind cselekvésben egységre van szükség. Fontos, hogy olyan közhangulat alakuljon ki az üzemekben, amely igényli a szervezést. Minden szintű vezetőnek figyelembe kell vennie, hogy a dolgozók a szervezést, csak akkor tekintik hasznosnak, ha az a munkakörülményeik javítására, teljesítményeik növekedésére, és ezek révén keresetükre is kedvező hatással van. A munkások akkor érzik jól magukat, ha rend, fegyelem, tervszerűség van az üzemben. Ez pedig csak a párt-, a szak- szervezet, a gazdasági és társadalmi szervezetek együttes munkájával, tevékenységük összehangolásával valósítható meg. Ezt követően az előadó a munkafegyelem kérdéseivel foglalkozott. A vállalatok gazdasági vezetői, a párt- és társadalmi szervek — mondotta — az elmúlt évben intézkedéseket tettek a helyzet javítására. Az indokolatlan létszámmozgást, a munkafegyelem színvonalát alapvetően az határozza meg, milyen a dolgozók közérzete, megtalálják-e a számításukat a vállalatnál. Az elmúlt, években bekövetkezett előrelépés ellenére sem mondhatjuk, hogy most már minden rendben van. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a rendbontók. fegyelmezetlenkedők, selejtgyártók, későn- járókkal szemben nincs következetes fellépés. A munkaerőmozgás csökkentése, a munkafe- gyeldm szilárdsága, a termelőmunka hatékonysága szempontjából jelentős tartalékokat rejt magában. Ezek kihasználása, a normális munkafeltételek megteremtése elsősorban a gazdasági vezetés feladata. Kedvező jelenség, hogy a vállalati párt- és társadalmi szervek jelentős többsége világosan látja: a párt gazdaságpolitikájának hatékony végrehajtása csak a gazdasági és politikai munka szerves egysegeként valósulhat meg. A X. pártkongresszus határozatainak szellemében a párt- és állami szerveink sokoldalú szervező, ellenőrző munkát végeznek a gazdálkodás intenzív elemeinek érvényesítésére. Mindinkább felismerik, hogy az éves és távlati tervek teljesítésében, az egyik legnagyobb tervtartalék a munka célszerű megszervezése, az egyre szélesedő üzemi demokrácia. Az előadó ezután az üzemi párt- és társadalmi szervezetek és a gazdaság- vezetés kapcsolatáról szólt, majd így folytatta. — Feladatainkat csupán utasítások kiadásával teljesíteni nem lehet. Ilyen esetekben tekintetbe kell venni, hogy azokat emberek hajtják végre. Fontos tehát, hogy a dolgozó kollektívákat politikai eszközökkel nyerjék meg a tervek végrehajtásának. Fordítsanak fokozott gondot a vezetők a munkaszervezés jelentőségének, céljainak megismerésére, a munka magasabb szervezettségét célzó alkotó kezdeményezések kibontakoztatására. Ez csak úgy érhető el, ha a vezetők szorosabb kapcsolatot terem- IFolulalds a 6. oldalon)
