Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
WT8. március 3, péntek S. oldal Mindkettőnek tizenöt év Tíz év alatt csaknem 60 százalékkal szabadságvesztés ítélet a taxisofőr gyilkosainak perében A megyei bíróság tegnap délelőtt, a zsúfolásig megtelt nagy tárgyalóterem hallgatósága előtt hirdette ki az ítéletet Király Róbert 17 éves izsáki és Horváth Zoltán 16 éves ágasegyházi lakosok bűnperében. A két fiatalkorú az elmúlt év november 5-én meggyilkolta Berta János kecskeméti taxisofőrt — miután Ágasegyháza elhagyott külterületére vitették magukat —, majd a gépkocsival Szombathely környékére utaztak, azzal a céllal, hogy illegálisan elhagyják az országot. Karambollal végződött kalandos utazás után kerültek rendőrkézre. A bíróság mindkét vádlott bűnösségét előre kitervelt, aljas indokból és nyereségvágyból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés, továbbá tiltott határátlépés kísérlete és előkészítése bűntettében állapította meg, ezért mindkettőjüket 15—15 év börtönbüntetéssel sújtotta, továbbá Király Róbertét • 4, Horváth Zoltánt — mint a bűncselekmény megszervezőjét és felbújtót — hat évre tiltotta el a közügyektől. Büntetésüket a fiatalkorúak 20 éves életkoruk eléréséig a fiatalkorúak büntetés-végrehajtó intézetében, attól kezdve pedig fegyházban kötelesek létölteni. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak, azok védői és törvényes képviselői pedig háromnapi gondolkodási időt kértek a perorvoslati kérelem benyújtására. Dr. Lengyel Zoltán, a bírósági tanács elnöke részletesen indokolta az ítéletet. A két fiatalkorú a bűncselekményt megelőző hónapokban olyan életmódot folytatott — részint egymástól függetlenül —, amely „eszményi” talaja volt a rendkívül súlyos bűncselekmény szándéka megfo- ganizásának. Horváth Zoltán közel egy éve a bandi- ttzmus ideológiájának bűvkörében élt. Király Róbert pedig szinte havonta váltogatta munkahelyeit, eközItélethirdetés ben heteken át Kecskeméten csavargott. Cselekményüket a vádlottak hallatlan gondossággal, előrelátó módon ter- velték ki, s többé-kevésbé ennek megfelelően is hajtották végre. Horváth Zoltán még azt is számításba vette, hogy a lányt és az édesanyját — akiket magukkal akartak vinni külföldre — a kocsival való éjszakai megjelenés váratlanul érje. Társának, mivel annak öccsét. Király Zoltánt nem találta meg — előzőleg vele beszélte meg a cselekmény részleteit — 50—70 ezer forint körüli összeget ígért Semmi olyan eszközt, például kötelet, nem vittek magukkal, amellyel a lefogott taxisofőrt esetleg megkötözték volna, ezért az ölési szándék eredetileg is fennállott. Ezt a tényt erősíti, hogy Király Róbert a zsebkését is a sofőr torkának átvágására készítette elő, a vérfürdő rendezése azonban — a taxi utasterében — további útjukat tette volna kellemetlenné. A lányt és az édesanyját az elrablástól nem kis mértékben az mentette meg, hogy a két fiatalember csak a késő éjszakai órákban ért a lakásukra, előzőleg jó másfél órát vesztegelt a kocsi, a homokba süllyedve és csomagtartójában a sofőr holttestéveL De a célratörő magabiztosság ezután sem hagyta el őket, a Dunántúlon utast vettek fel — egy állítólagos nyomozót —, elbeszélgettek vele, majd miután letették, a holttestet olyan helyre rakták ki, ahol, ha nem keresik, évekig sem találtak volna rá. Még a karambol után sem veszítették el hidegvérüket, futva menekültek az 1—1,5 kilométerre levő országhatár felé. E fiatalokat nem érte olyan lelki megrázkódtatás, amely enyhítő körülményként volna értékelhető, az idegrendszerbeli fogyatékosságnak, a gyengeelméjűségnek még az árnyéka sem lelhető fel. cselekményüket sokkal inkább a magasfokú bűnözési képesség jellemzi. Tettükbe beleadták egész személyiségüket, s a becsületes emberek számára ez a fajta „önmegvalósítás” több mint hátborzongató. A bíróság így ezúttal a társadalom önvédelmét tekintette elsődleges szempontnak, s ezért a fiatalkorú- akra a múlt évben elkövetett cselekmény alapján alkalmazható legsúlyosabb büntetést szabta ki. A bírósági tanács elnöke végezetül a cselekmény társadalmi és pedagógiai vonatkozásaira figyelmeztetett Arra, hogy a mindenfajta humánumtól idegen gengszternormák elleni küzdelem távolról sem elég hatékony, s azok csoport- terrorja még a becsületesen gondolkodó fiatalok százaira is nyomást gyakorol. Ezért az ítélet, önmagában bármilyen szigorú is, nem elegendő a hasonló bűncselekmények elkövetésének megelőzéséhez. (A bűncselekményt és körülményeit rövidesen folytatásos dokumentumsorozatban adjuk közre.) Tárgyalás közben H. D. nőtt a lakosság reáljövedelme Statisztikai összesítés a jövedelem és a fogyasztás alakulásáról Az adatok tanúsága szerint a lakosság helyzete 1960 óta jelentősen javult, különösen az évtized második felében számottevő változások történtek a lakosság jövedelmének szerkezetében, rétegek közötti arányaiban, a jövedelmek felhasználásában. 1960—70 között 59,4 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme (1971-ben ez további 5—6 százalékkal emelkedett). A jövedelem növekedése különösen az 1965 utáni időszakban volt jelentős; 1986 és 1970 között az előző öt évinél jóval nagyobb mértékben, 35 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó reáljövedelem, ami az életkörülményekben már lényeges, érzékelhető fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedése a legutóbbi években már valamennyi társadalmi réteget érintette. A parasztság korábban alacsony személyes jövedelme 1967-ben elérte, sőt azóta némileg túl is haladta a munkásokét, jóllehet az életszínvonal más tényezőiben, például munkakörülményekben, a társadalmi juttatásokban, a kommunális ellátásban még jelentősek a különbségek. Szorosabbá vált a kapcsolat a nemzeti jövedelem és a lakosság munkából származó jövedelmének növekedése között, bár a társadalmi juttatások továbbra is gyorsabban növekednek, mint a munkából származó bevételek. A különböző szociálpolitikai intézkedések: a családi pótlék és a nyugdíjak emelése, a társadalombiztosításra jogosultak körének bővítése, a gyermekgondozási segély bevezetése nyomán a pénz- beni társadalmi juttatások 1960—70 között csaknem két és félszeresére, a ter- mészetbeniek 64 százalékkal nőttek. 1960-ban 21,8 milliárd, 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak nyugdíjra, családi pótlékra, segélyekre, táppénzre, ösztöndíjra, egészségügyi és szociális ellátásra, oktatásra, kulturális és sportcélokra, üdülésre és egyéb társadalmi juttatásokra. A családi jövedelmek között az elmúlt tíz év alatt mérséklődtek a különbségek. A legmagasabb és a legkisebb jövedelmű egymillió lakos jövedelme közti arány az 1962. évi hatszorosról 4,5-szeresre csökkent. Egyes háztartásokban azonban — elsősorban a kereső elhalálozása, bizonyos alkalmi bevételi források megszűnése — és egyéb okok miatt — nem nőtt, vagy éppen visszaesett az egy főre jutó jövedelem. A jövedelmek erőteljes növekedése nyomán az anyagi eszközök felhasználásának struktúrája is megváltozott. A lakosság fogyasztása valamivel lassabban nőtt, mint maga a jövedelem, felhalmozása pedig — különösen az elmúlt 5—6 évben — erősen felgyorsult. A második ötéves tervidőszakban 64, a harmadik ötéves tervben pedig 115 százalékkal nőtt a lakosság felhalmozása, vagyis a korábbinál jóval többet költöttek lakásépítésre, és a megtakarított összegek is jelentősen emelkedtek. A fogyasztáson belül is lényeges eltolódás tapasztalható. 1960-ban a megvásárolt cikkeknek több mint 40 százaléka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34,1 százalékra csökkent, ugyanakkor 3.8-ról 6,9 százalékra nőtt a tartós fogyasztási cikkek részaránya. A fogyasztási helyzetet jellemző kedvező összképet rontja, hogy az üzlet- és szolgáltató hálózat, a tömegközlekedés kapacitása a fogyasztás növekedésével nem tartott megfelelően lépést. A KSH-jelentés utal arra, hogy a lakosság egy része számára elérhetővé váltak az életszínvonal növekedésének olyan látványos elemei, mint a gépkocsi, a külföldi nyaralás, A Krím területi Komszo- mol Bizottsága meghívásának eleget téve, tegnap reggel Bács-Kiskun megyei ifjúsági küldöttség utazott a Szovjetunióba. A Komáromi Attila KISZ megyei titkár vezette négytagú Csütörtökön volt a zárónapja annak a háromnapos szövetkezeti nőbizottsági tanfolyamnak, amelyet Kecskeméten a MÉSZÖV székházában rendeztek. A reggeli órákban a tanfolyam résztvevői ellátogattak az Alföld Szövetkezeti Áruházba, majd folytatódott az előadás-, illetve vitasorozat. Először dr. Laky Zoltánná, a SZŐ VOSZ nőbizottságának titkára beszélt a szolgáltatások fejlesztésének időszerű kérdéseiről, majd Fazekas Sán- dorné, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztály- vezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást „A nő és a munka” címmel. Mindkét referátumot eleven és sokrétű konzultáció követte. Fodor Mária, a Bács- Kiskun megyei KISZÖV elnökhelyettese zárszavában a tanfolyamot rendkívül hasznosnak értékelte. A mintegy hatvan hozzászólás is amellett tanúskodik, hogy a három nagy szövetkezeti ágazat nőbizottsági vezetőinek találkozója időszerű volt. Ez az alkalom Martonvásáron beérett a tizenkettedik esztendeje tartó nemesítés gyümölcse: az országos fajtakísérletekben az utolsó évben „vizsgáznak” a jövő búzái. A kutatók célja az volt, hogy intenzív, rövid szárú, nagy termőképességű fajtákat nemesítsenek ki, olyanokat, amelyektől várható, hogy minőségük vetekszik majd a régi magyar Tisza- vidéki búzák minőségével. A martonvásári intenzív az ékszer stb. A lakosság zöme azonban ezekhez a javakhoz ma még nem juthat hozzá, bár egyre inkább társadalmi igénnyé válnak. Éppen ezért a lakosság értékítéletében a reális igényeknél jelentősebbé válik az úgynevezett környezethatás. 1960 és 1970 közötti időszak statisztikájának lezárása óta tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Az országban 5 040 000 aktív keresőt tartanak számon, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme tavaly 5—6 százalékkal, a fogyasztás ugyanennyivel növekedett. Egy-egy lakos évi átlagos fogyasztása (beleértve a csecsemőket is) elérte a 20 500 forintot, a kiskereskedelem egy év alatt 152 milliárd forint forgalmat bonyolított le. (MTI) delegáció meglátogatja az ottani gyárakban, üzemekben és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat. A két ifjúsági szövetség képviselői aláírják az idei évre szóló együttműködési szerződést. nyitánya lehet a további egészséges együttműködésnek, hiszen a gyakorlati életben a különböző szövetkezeti típusok tagságának érdekei sokszor egybeesnek, s így tevékenységük tervszerű összehangolásából még jobb eredmények születhetnek majd. J. T. Parkosítás 1,5 millióból A kiskunhalasi parkok összterülete meghaladja a 300 ezer négyzetmétert. E területnek a városi kommunális és költségvetési üzem a gazdája. Az idén összesen másfél millió forint értékű munkát végeznek a parkrészleg dolgozói, akik többi között a Semmelweis és a Kálvin téren, a Petőfi utcában, valamint a nagyáruház környékén rendezik a terepet, virágokat és díszfákat ültetnek, illetve gyöngykaviccsal borítják be a sétányt. Ezenkívül felújítják a játszótéri felszereléseket is. fajtajelöltek — mint ezt a martonvásári és az országos kísérletek igazolták — kitűnő termőképességűek. Egyesítik magukban a régi Tisza-vidéki magyar búzák és a Bezosztája jó tulajdonságait. További előnyük a martonvásári fajtajelölteknek, hogy nem dőlnek meg, s így 60—62 mázsás hektáronkénti átlagtermés esetén is könnyen betakaríthatok a megdőlés veszélye nélkül. Ifjúsági küldöttség utazott a Szovjetunióba Véget ért a szövetkezeti nőbizottsági tanfolyam Vizsgáznak a jövő búzái
