Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

I. oldal 1972. március 25, ssomDst Utolsó elv simítások? — Alakulgat, alakulgat — álla­pította meg fotó­riporterünk, mi­után az OTP me­gyei központi iro­dáiban körülnézett és az egyik pénz­tárfülke körül fog­lalatoskodó mázoló­mestert kapta len­csevégre. S ameny- nyiben hinni lehet fotóriporterünk jós­latának, ha hama­rabb nem is, de májusban már biz­tosan birtokba ve­heti új központját az OTP megyei igazgatósága. (Pásztor Zoltán felvétele) x s®f WttWto- | É m NOTESZLAPOK Műanyag borítójából ki­emelem, új tömböcskével cserélem fel a betelt jegy­zetfüzetet, melynek első lapján ez áll: „Kállai Gyu­la kétnapos látogatása a megyében, 1972. március 16—17.” Mielőtt a többi kö­zé raktároznám, még egy­szer végigböngészem. Az­tán, ha csak rövidke időre is, elodázom a búcsút a kis füzettől. Hiszen az ese­ménytudósítás korlátái miatt sok minden benne szorult, ami pedig elmon­dani kívánkozik. A VEZETÉS KONTROLLJA Elsőként íb az országos vezetők minden látogatása alkalmával felvetődő gon­dolat a tájékozódás céljá­ról és hasznáról. Ez ugyan­is ritkán fogalmazódik meg. Eltereli róla a figyelmet a nagy vendég fogadását megelőző lázas igyekezet, utána meg az esemény olyan részleteinek megbe­szélése, hogy kivel szorított kezet, kivel miről váltott szót. Kállai Gyula — mint a párt és kormány vezető testületéinek tagjai álta­lában teszik — a megye vezetőin kívül számos mun­kahelyi vezetővel és még sokkalta több dolgozóval beszélgetett. Rendkívül so­kat kérdezett és megannyi kérdésére kapott őszinte választ, a kereseti lehető­ségektől kezdve a külön­böző munkahelyek dolgo­zóit foglalkoztató minden­napi gondokig. S irne, ebben van az or­szágos vezetők látogatásai­nak a lényege: az eleven kapcsolat, a közvetlen tá­jékozódás a dolgozóknál, szolgál ellenőrzésül a köz­ponti döntések helyességé­ről, adja meg a vezetés egyik, nélkülözhetetlen kontrollját. CSAK SZÉKFOGLALÓ ÁRÁN,,. A kalocsai I. István Gim­náziumban a tanintézet mindennapi életébe tekint­hetett bele a vendég. Szó­ba kerültek itt is a gon­dok és örömök, eredmé­nyek. Ez utóbbiak közül való a következő kis epi­zód is: Bai Jenő igazgató a szakköri munkáról szól­va megemlítette, hogy a működő 14 közül például a honismereti szakkörük országos hírre is szert tett. ^Maid kis kitérőként meg említette: e szakkör egyik tagja. Szamosföldi Piroska nemrég'ben n néni demok­ratikus fejlődésünk egyik szakaszát választotta té­mául székfoglaló dolgoza­tához, amikor a Katona István Társaságba kérte felvételét. — Ez nagyon érdekes! — Jegyezte meg felvillanyo- zódva Kállai elvtárs. — Nem hallottam még ilyen kitűnő módszerről, hogy magát a tagságot is ilyen komoly munkával kell ki­érdemelni. Ezt bizony, hasznos megjegyezni!... ISMERŐS FESTMÉNY A MÚZEUMBAN A kecskeméti Katona Jó­zsef Múzeumban már bú­csúzóban volt a vendég, amikor az egyik dolgozó- szoba falán alföldi tájat ábrázoló festmény vonta magára a- figyelmét. Meg is kérdezte: — De isme­rős ... Ki is az alkotója? — Bozsó-festmény — fe­lelték szinte kórusban, de­rűs kedvűén a múzeum munkatársai. — Méghozzá Kállai elvtárstól kaptuk ajándékba, a hatvanas évek elején!... TfZ EV — 100 LAKÁS Ugyancsak bővelkedett feljegyeznivalóban az Észak Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalatnál és a fedett uszodában tett látogatás, íme, csupán két értesülés a noteszlapon rögzítettek­ből: Megnyitása óta nap­jainkig már túlnőtt a 828 ezren az uszoda látogatói­nak száma. A vízmű vál­lalatnál „Tíz év — 100 la­kás” jelszóval példaszerű kezdeményezés indult el. A vállalat erejéből épült, s máris birtokba vett néhány lakással együtt összesen 67 épül meg a tervidőszak vé­géig, méghozzá háromne­gyed részt a vízmű fizikai munkásainak. Tisztes erő­feszítés ez a fiatal vállalat törzsgárdái ának kialakítá­sára és szép hozzájárulás a város lakásépítő prog­ramja teljesítéséhez is. SA.TÄT ÜZUETET NYU \ GYÁR — Milyen a kereset? ... Hát a gépesítés?... Miként állnak a szakmunkás-ellá­tottsággal?... A tovább­képzés lehetőségei?... Óvo­dai, közlekedési, bevásár­lási gondok? — záporoztak a vendég kérdései a Hab­selyem és Kötöttárugyár kecskeméti gyárában. S gondjaik őszinte feltárásá­val nem fukarkodtak a gyár asszonyai, leányai. Jo­gos volt azonban a büsz­keségük ií, amellyel a győ­nyörű termékeiket nagy el­ismeréssel méltató Kállai Gyula szavait fogadták. A termékek széles skálá­ja között a nagyon szép csipkeblúzok óriási halma­zánál megkérdezte a ven­dég, lehet-e ezekből a ha­zai, s így a kecskeméti üz­letekben is kapni? — Exportra készülnek, pedig juthatna belőlük a hazai üzletekbe is, de nem rendel belőlük a keres­kedelem ... — felelte Mó- cza Lajosné igazgató. — És saját üzlet nyitá­sára nem gondoltak? — így Kállai elvtárs. — De igen. Még az idén megnyitjuk a városköz­pontban. Reméljük, ottani kínálatunkkal felpezsdít­jük majd a kereskedelem kedvét is — felelte az igaz­gatónő. (—y —n) A kongresszus gyorsítja a mozgalom fejlődését A bácskai körzet szövetkezeteinek eredményei, gondjai Mint ismeretes, március 29—31. között kerül sor a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusára, melynek előkészületei már hónapok óta folynak. A megye öt szövetkezeti te­rületi szövetségében meg­választották a küldötteket a nagy eseményre. Előző­leg á mezőgazdasági szövet­kezetek közgyűlésein ke­rült sor az I. kongresszus óta eltelt időszak eredmé­nyeinek értékelésére és a gondok számbavételére. A területi szövetségek előké­szítő bizottságai összegyűj­tötték a tapasztalatokat és azokat tárták a körzeti küldöttgyűlések elé. Változások A bácskai termelési kör­zet termelőszövetkezeteinek is számos gondja van, a küldöttek tehát nem utaz­nak üres tarsollyal a kong­resszusra. Erről beszélge­tünk dr. Varga Antallal, a területi szövetség titkárá­val. — Harmincnégy mező- gazdasági termelőszövetke­zet tartozik a szövetséghez, amelyek összesen mintegy 140 ezer hold területen gazdálkodnak. A kongresz- szusi küldöttek több mint 17 ezer szövetkezeti gaz­dát képviselnek. Az utóbbi esztendőkben számottevő fejlődést értek el közös gazdaságaink. A termelőszövetkezetek közös vagyona csaknem másfél milliárd forint. 56 száza­lékkal több, mint 1967-ben volt Az egységnyi terület­A Katona József Múze­um új kiállítása Rippl-Ró- nai József (1861—1927) mű­vészetéből ad ízelítőt. A magyar művészettörténet­ben korszakos jelentőségű­vé vált alkotásai a nagy­bányai festők működése idején születtek. Közös ta­lajról (München) való in­dulása után a Hollósy-kör Nagybányán telepedett le, Rippl pedig Párizsba ment. Munkácsy műtermében dol­gozott pár évet. Tagja volt a Nabis művészcsoportnak. Kiállításaikon is szerepelt P. Bonnard, E. Vuillard és M. Denis festőbarátaival együtt. A. Maillolhoz is szívélyes barátság fűzte, sőt Rippl tanácsára tért át Maillol a festésről a szob­rászatra. Franciaországi tartózko­dása Idején született Rippl- képek sötét színekkel „fes­tettek”. Ezen időben, te­kintélyes, úgynevezett fe­kete korszakában fekete és általában a sötét színek ki­fejezési lehetőségei izgat­ták. Közvetlen természeti és színélmények hatására kezdett színesedni palettá­ja. A XX. század első évei­ben végleg hazatért, és szülővárosában Kaposvárott telepedett le. A kiállítá­son szereplő műveinek egvik híres, „A monumen­tális. széles ecsetjárású Apám" (Aknai Tamás) cí­mű képét ebben az időben fest ' ’ Tcm-d” í jában itt­hon kezdtek elszaporod­ni az Interieur ök, és port­rék a családtagokról és .kisvárosi környezetének jellegzetes alakjairól. A tizes években felélén­kült színekkel, a dekora- tivitást erősen hangsúlyozó mozaikos vagy úgynevezett kukoricás stílusában fo­gant művelnek sora látha­tó a kiállításon. (Tavaszi munkák. Nemes Marcell, Ödön öcsém, Medgyessy Ferenc olvas). 1913-ban szép pasztell képen örökí­tette meg Lechner Ödön­nek az akkori magyar mű­vésztársadalom nagy öreg­jének, a kecskeméti város­háza tervezőiének „Pátri­árka-profilját.” (Genthon István.) Rippl Párizsban az ak­kori képzőművészeti élet élvonalába küzdötte fel magát, érzékeny megfogal­mazású pasztlmpr»c-7,oni5- ta alkotásaival. Színérzé- kenysége később fokozódott és itthoni környezetének jellegét megfogalmazó mű­veivel még erősebben eltér a naturalizmusból táplál­kozó nagybányai stílustól. Művei a szecesszió által erősen érintett, artisztikus alkotások, melyek polgári életköréből származó élmé­nyeit sűrítik. re jutó közös vagyon kör­zetünkben meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt négy esztendő alatt a be­ruházott vagyon 120, a forgó vagyon csaknem 20, a tiszta vagyon majdnem 45 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években a gaz­daságok többsége igyeke­zett szakosítani a terme­lést. Folyamatosan csök­kent egy-egy üzemben a növényi kultúrák száma és az állattenyésztésben is fi­gyelembe vették a gazdasá­gosságot. Jellemző, hogy a közös szántó 68—72 száza­lékán termelnek búzát, kukoricát, pillangósokat. A változások jól igazodnak a körzet sajátosságaihoz. A szakosítást elősegíti a fo­lyamatosan javuló anyagi­műszaki ellátás, a fokozó­dó gépesítés,^- a korszerű fajták, technológiák egyre szélesebb körű elterjedése. A közös szántóterület 35 százalékán termeltek tavaly búzát, a holdanként! átlag a körzetben 22 mázsa volt. Munkaerő Gyakran szóba kerül a szövetkezeti összejövetele­ken a munkaerőhiány, a tagság számának alakulá­sa. Milyen tapasztalatok vannak a bácskai körzet­ben? — Közös gazdaságaink taglétszáma négy év alatt 2,2 százalékkal emelkedett. A növekedés jelentős rész­ben az akalmazottak belé­péséből származik. A ter­melőszövetkezetek össztag- ságának 41,3 százaléka nyugdíjas és járadékos, or­szágosan ez a szám 39 szá­zalék. 1967-hez viszonyítva 9,1 százalékkal emelkedett a közös munkában részt vevő tagok száma. Az or­szágostól eltérően nálunk viszonylag alacsony az al­kalmazotti létszám. Általá­nos jelenség, hogy hiány van szakmunkásokból, fia­tal munkaerőkből. Másutt az idősebb tagok foglalkoz­tatása okoz gondot. Szük­séges, hogy a tagság össze­tétele, életkor, szakképzett­ség tekintetében a terme­lés igényeinek megfelelően alakuljon. Ennek feltétele többek között a tagok élet- és munkakörülményeinek további javítása. Igények Ripnl-Rónai sajátos fes­tői világát: intim szoba- belsőket, az egyéniség ka­rakterét. jellemet felmuta­tó portrékat, tájképeket és rajzokat fevonultató kiáll í tűst április 4-ig tekintheti! meg, az. érdeklődők. Sümegi György Milyen észrevételek hang­zottak el ezzel kapcsolat­ban? — Termelőszövetkezete­inkben még nagyrészt mos­toha körülmények között végzik a munkát. Általá­ban hosszú a munkaidő, csak egy-két helyen ve­zették be a szabad szomba­tot. Mindez elsősorban a nők számára hátrányos, akiknek helyzetét az is ne­hezíti, hogy több helyen még hiányoznak a szüksé­ges gyermekintézmények, az otthoni munkát meg­könnyítő szolgáltatások. Egyre több igény van mun­karuha-ellátásra, szerve­zett étkeztetésre. A körzet­ben a termelőszövetkeze­teknek mintegy 10 száza­lékában van üzemi ^onvha. Néhinv helyen idényjelleg­gel megszervezték az ét­keztetést. A községekben leteleped­ni kívánó szakemberek, családalapítás előtt álló fi­atalok jól fogadnák, ha az eddigieknél több kedvez­ményes lakásépítési köl­csönt, támogatást kapnának állami keretekből, illetve termelőszövetkezeti alapok­ból. A szakmunkás-képesí­tés megszerzéséhez, illetve a speciális technológiák el­sajátításához szükséges tan­folyamok megszervezéséért többet tehetnének a közös gazdaságok. Segítséget vár­nak gyermekeik továbbta­nulásához, ösztöndíjak for­májában is. Jelentkeznek egyéb igé­nyek. Többek között az in­tézményes üdülőhálózat ki­alakítását sürgetik, e té­mában kérik a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának és a területi szö­vetségeknek hatékonyabb szervező munkáját, közre­működését. Megoldhatók Mit várnak a kongresz- szustól a mezőgazdasági szövetkezetek? — A közgyűléseken szá­mos, a gazdálkodással ösz- szefüggő észrevétel hang­zott el. Egységesen kérik, hogy a kongresszus elem­zőén tekintse át, dokumen­tálja a termelőszövetkeze­ti mozgalom utóbbi évek­ben elért fejlődését. Fel­adata, hogy tárgyilagosan foglalkozzon a szövetkeze­tekben élő gazdák jogos igényeivel. A legáltaláno­sabb kérdésekkel összefüg­gésben segítenie kell a szövetkezeti mozgalom gyorsabb előrehaladását. Közismert, hogy számos körülmény, gond nehezíti jelenleg a gazdálkodást. Bizonytalanná teszi példá­ul a termelést, hogy az ipari eredetű eszközök, anyagok alkatrészek árszín­vonala jelentősen, többször kiszámíthatatlanul emelke­dik. A szabályozók túlsá­gosan összetett, bonyolult rendszere nem egyszer ne­hézkessé teszi az üzem ve­zetésének eligazodását, ese­tenként, csak a negatív hatásokat észlelik. 1968 óta folyamatosan jelezzük egyes munkaigényes kultúrák jö­vedelmezőségi gondjait, mégis nemrég került sor intézkedésekre például a cukorrépa-termesztés hely­zetének javítására. Elmond­hatjuk ezt jelenleg a szarvasmarha-tenyésztési ágazatról is. A tagszövetkezetekben az az általános vélemény, hogy a közgazdasági sza­bályozás finomítását, a je­lenlegi gazdaságirányítási rendszer talaján el lehet \fé"ezni. E munkában a közös gazd"sá"ok vállalják a rájuk eső részt — han­goztatta végezetül a terü­leti szövetség titkára. K. S. Eladó 2 db Csepel D 700-as, 2 db Csepel í> 300-as nyerge svon tató, 2 db 320-as Csepel D gépkocsi üzemképes állapotban tipizálás miatt ZIL 130 G nyújtottplatóst beszá­mít unk. Kiskunhalas, Vörös Szikra MG TSZ Telefon: 106. Ügyinté­ző: Rózsa András. 364 Rippl:R6nal -k iállítá s Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom