Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? A % A GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVH évL 53. szám 1973. március 3, PÉNTEK Ara: 90 fillér Készülődés MM ezőgazdasági szövet- kezetek készülnek az e hónap végén össze­ülő II. országos kongresz- szusukra. A nagy jelentősé­gű esemény nemcsak a moz­galom belső ügye. Munká­ja hozzájárul a munkás­paraszt szövetség további erősítéséhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez. Ha­zánkban több mint egymil­lió tagja van a mezőgazda- sági szövetkezeteknek, a munkaképes lakosság csak­nem egynegyedét foglalkoz- j tátják. Megyénkben 125 ezer szövetkezeti gazdát képviselnek a területi szö­vetségek kongresszusi kül­döttválasztó értekezletei, amelyek március 15-ig fe­jeződnek be. A közös gaz­daságok már mindenütt megválasztották küldöttei­ket a szövetségi értekezlet­re. A kongresszus előkészíté­sével foglalkozó megbeszé­léseken, brigádgyűléseken, vezetőségi üléseken és köz­gyűléseken mindenütt elis­merték a mozgalomban el­ért eredményeket, azt a jelentős fejlődést, amely az elmúlt évek során be­következett. Az eredmé­nyek méltatása és elisme­rése mellett azonban sok szó esett a gondokról is. A kongresszus előkészítésére alakult területi bizottságok mindenütt összegyűjtötték már a véleménycserék so­rán elhangzott javaslatokat, észrevételeket. ]%J éhány időszerű, fon­“■ " tos téma szinte va­lamennyi szövetkezetben szóba került. A gazdálko­dással kapcsolatos ösztön­zőkről, szabályozókról meg­állapították, hogy a rövid időközönkénti változtatások nehezítik a tervezést, a hosszabb távra szóló dön­tések bizonytalanná vál­nak. Ez kihat a vezetőség és a tagság kapcsolatára is. Ugyancsak nehezíti a ter­vezést az ipari eredetű anyagok és eszközök árai­nak gyors emelkedése. Ez a közös gazdaságokban emeli a költségszintet, drá­gítja a termelést. Szinte mindenütt szó volt valamilyen formában a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséről, az önkor­mányzattal kapcsolatos te­vékenység további javítá­sáról, a vezetés korszerű­sítéséről. Sokan szóvátették azt is, hogy a tagok és az alkalmazottak társadalom- biztosítási szolgáltatásai között még meglevő kü­lönbségeket csökkenteni kellene. A szakszövetkeze­tekben a nyugdíjrendelet módosítása volt napiren­den. M kongresszusi küldöt- teknek. akiket a te­rületi szövetségek tanács­kozásain választanak meg, lesz bőven megbízatásuk. Az országos tanácskozáson az eredmények mellett ezekről a gondokról is szólnak majd a beszámolók és ha nem. is sikerül va­lamennyit megoldani de sok témában várható elő­relépés. K. S. DOLGOZZ HIBÁTLANUL! A munkaverseny továbbfejlesztéséről tanácskoztak az ÉDOSZ megyei aktívaülésén Az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága tegnap a területéhez tartozó üze­mek, gazdasági, szakszer­vezeti, valamint szocialis­ta brigádvezetőinek rész­vételével aktívaülést tar­tott, amelyen az iparág idei feladatait, s az MSZMP Központi Bizottságának a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére vonat­kozó határozatát vitatták meg. Az aktíván ott volt dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára. A tanácskozáson Molnár Ferencné, az ÉDOSZ megyei titkára tar­tott vitaindító előadást. — Az élelmiszeripar ter­mékei iránt évről évre nö­vekszik a lakosság igénye — mondotta bevezetőjében az előadó. — Az elmúlt év­ben az iparág a párt és a kormány által kitűzött fel­adatokat teljesítette, s 8 százalékkal termelt többet, mint 1970-ben. A termelés növelésének 93 százalékát a termelékenység emelésé­vel érte le. Megyénk élel­miszeriparában az alapvető árucikkek termelése az át­lagosnál gyorsabban növe­kedett Csontozott húsból például közel 13 százalék­kal, vágott baromfiból 2,8 százalékkal többet tettünk a fogyasztók asztalára. Az előadó ezután a szo­cialista munkaverseny eredményeit értékelte, majd az idei feladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy 1972- ben hasonló mértékű ter­melésnövekedést kell elér­ni, mint az elmúlt évben és a többlettermelésnek ugyancsak mintegy 93 szá­zalékát a termelékenység emelésével kell fedezni. Az idén is számolni kell alapanyaghiánnyal a kon­zerv-, a hűtő-, a bor- és a tejiparban. Ugyanakkor ka­pacitáshiány lesz a húsipa­ri, gabonaipari és a barom­fiipari vállalatoknál. Az idei termelési tervek megkövetelik a szocialista munkaverseny továbbfej­lesztését. A munkaverseny- mozgalomnak gazdasági és politikai funkciói vannak. A vetítőgépek doktorai Ezek érvényre juttatása el­sősorban a vezetőkön mú­lik. A feltételek meghatá­rozásakor figyelembe kell venni a munkahely műsza­ki, szervezési adottságait, a dolgozók szakmai képzett­ségének színvonalát stb. Igen fontos, hogy az egyes munkáskollektívák kötele­zettségvállalásai minden­kor a gyártott termékek át­adási, illetve szállítási ha­táridejéhez kapcsolódja­nak. Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata ki­mondja, hogy a verseny­mozgalomért felelős gazda­sági és társadalmi szervek­nek arra kell törekedniük, hogy jobban érvényesülje­nek a szocializmus maga­sabb fokon történő építésé­nek követelményei. Maga­sabb fokra kell emelni a szocialista demokratizmust, törekedni kell a berende­zések hatékony kihasználá­sára, a munka- és üzem- szervezés színvonalának ja­vítására, s fel kell készíte­ni a vezetőket és a dolgo­zókat a bonyolultabb gaz­dasági feladatok ellátására. A munka szervezettségének javítása mellett általánossá kell tenni megyénk válla­latainál a „Dolgozz hibát­lanul!” mozgalmat. Az élelmiszeriparban el kell érni, hogy a jelenle­ginél több dolgozó kapja meg jó munkája alapján a vállalat kiváló dolgozója címet. Ha a gazdasági és szakszervezeti vezetők, va­lamint a dolgozók munká­ját jól hangoljuk össze, akkor a szocialista munka­verseny nyomán hatéko­nyabban termelünk, javul­nak üzemeink gazdasági eredményei — mondotta befejezésül Molnár Fe­rencné. A beszámolót élénk vita követte, amelynek kereté­ben felszólalt dr. Tamás László, Erdélyi Ignác és Borsodi György. N. O. Szétfájják a bakhátakat, permetezik a gyümölcsfákat Tavaszias képet nyújt az esőtől frissülő Bács-Kiskun megyei határ. Szokatlanul mozgalmasak a szőlősök, gyümölcsösök. A 100 ezer holdra terjedő szőlőültetvé­A szőlőműveléssel egy-. időben megkezdték a gyü­mölcsfák ápolását is. A korai munkakezdéshez a jó idő teremtett feltételeket. Tiszakécske, Lászlófalva Nyitják a szőlőt a neme snádud vari határban. A Kossuth Termelőszövetkezet háromszáz holdas ültet­vényén két traktorosra hárul ez, a korábban igen sok embert foglalkoztató munka. Traktorra szerelt nyitógépeikkel naponta hat-hét holdas ültetvény, tőkesorait szabadítják meg a téli földtakarótól. (Pásztor Zoltán felvétele) nyen mindenütt nyitják, metszik a tőkéket. A Kecs- kemét-szikrai Állami Gaz­daság szőlőseiben új, hazai gyártmányú nyitógépek dol­goznak a pásztákban. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár új sző­lőművelő gépei, az úgy­nevezett utónyitást végzik. A nagy teljesítményű ven­tillátorok lefújják, a tőkék­ről a takarót, sérülés nél­kül bontják ki a vessző­ket a bakhátak alól. A lát­ványos, újszerű munkamű­veletet nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a környék kertészeti gazdaságainak szakemberei. határában az almások nö­vényvédelmével kezdték az idényt. A rügyfakadás előt­ti, úgynevezett lemosó per­metezést a gyümölcsfavi­rágzás menetrendjéhez iga­zítják. Az enyhe tél után erősebb fertőzöttséggel kell számolni, s így rövidíteni kell a permetezési forgó­kat a gazdaságokban. En­nek gondja, hogy nem min-; denütt áll elegendő nö­vényvédő gép a termelők rendelkezésére. A megle-, vőkkel kell úgy gazdálkod­ni, hogy megelőzzék, s mi­nimálisra csökkentsék a fertőzöttséget a kertésze-; tekben. Bosszantó dolog, ha telt­ház előtt mondja fel a mo­zi vetítőberendezése a szol­gálatot. Ilyesmi azonban ma már szinte nem is for­dul elő. Köszönhető ez a Bács-Kiskun megyei Mo­ziüzemi Vállalat kecskemé­ti központi szervizének, amelyben a megye vala­mennyi filmszínházának gépein elvégzik a rend­szeres, tervszerű, megelőző karbantartást. Havonta át­lagosan 50 gép hibáit or­vosolják. A 36 milliméteres normál filmvetítők azonban eléggé testes monstrumok, ezért ezeket csak nagyobb javítás miatt szállítják be a kecskeméti központi mű­helybe. Egyébként minden esetben cseregépet adnak a filmszínházaknak, hogy emiatt ne maradjon el elő­adás. Az üzem dolgozói meg­kezdték a megye keskeny- filmvetítő gépeinek kor­szerűsítését is. Ezeket a berendezéseket halogén iz- zósra alakítják át, hogy szebb képet vetítsenek, fo­tocelláikat pedig fotodió­dákra cserélik ki, amely- lyekkel a hangminőséget javítják. A MOKÉP kecskeméti szervize még arról neve­zetes, hogy itt gyártják az egész ország mozgókép- színházai részére a vetítő­gép vezérlő automatákat, amelyek a mozigépés/.ek munkáját könnyítik meg. Négy húsfeldolgozó üzemet létesítenek 20 ezer mázsa sertéshús helyi ellátásra A falvak jobb húsellátá­sát célozta az a két évvel ezelőtti SZŐ V OSZ-határo- zat, amely — kísérleti jel­leggel egyelőre három me­gyében, köztük Bács-Kis- kunban is — lehetővé tet­te, hogy az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek mellett sertés- tenyésztő és hizlaló társu­lások alakuljanak. Tavaly Bács-Kiskun me­gyében négy szövetkezet hozott létre új tenyésztő közösséget, s így jelenleg 31 áfész-nél csaknem hétezer taggal 40 sertéstenyésztő és hizlaló társulás működik. Míg 1970-ben a társulások csupán 8 ezer sertés hizla­lására kötöttek szerződést a szövetkezetekkel, tavaly már 34 ezer hízó átadásá­val segítették a lakosság jobb ellátását. A kiskun- halasi tenyésztő közösség például 5 ezer sertést érté­kesített. A soltvadkertiek 3 ezer 200-at, a félegyháziak 3 ezret, a bácsbokodiak pe­dig ezer süldőt hizlaltak. Az elmúlt évben a fo­gyasztási szövetkezetek a társulások által hizlalt ser­tésekből 20 ezer mázsa hús­félét és 15 ezer mázsa zsír- és szalonnaárut hoztak for­galomba. A tenyésztés fellendülése lehetővé tette, hogy a tőke­hús. valamint a zsír és a szalonna értékesítése mel­lett az áfész-ek töltelék­árut is készítsenek. Ehhez azonban húsfeldolgozó üze­mekre volt szükség. Tavaly a Kecskeméti UNIVER Szö­vetkezet, valamint a kis­kunfélegyházi, a kiskunha­lasi, a soltvadkerti, a bács­almási és a bácsbokodi fo­gyasztási szövetkezetek lé­tesítettek húsfeldolgozó üzemet. A tervek szerint az idén a társulások 34—35 ezer sertést hizlalnak. A már meglevő üzemek bővítése mellett pedig még ebben az évben Kalocsán, Kun- szentmiklóson, Tompán és Jánoshalmán létesítenek húsfeldolgozó üzemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom