Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Ezután az egyes gazda- sági ctgazudMJxt. iCjiuwvOCiC, gou újaira vonautozo leg- jeiieuizucb aaaioaai ismertette az eioauo. rviemeite, hogy a számottevő eredményeit euenere íontus tennivaló mind az iparoan, mind a mezogazdasagüan, a niegievo kapacxtasoK céltudatosabb, gazdaságosaim kinasznalása. AmiKor — ugyancsak tények felsorolása mellett — leszögezte a megyei nép- irontutkár, hogy a megye lejlodese művelődéspolitikai szempontból is egyenes vonalú volt, azt sem hallgatta el, amiben — az erőfeszítések ellenére, a múlt súlyos hagyatéka miatt — elmaradtunk az országos átlagtól. Mint az ország legnagyobb tanyás megyéjében, ahol a lakosság 28,7 százaléka, 150 0.00 ember él tanyákon, a felnőtt népesség művelődési igényeinek felkeltése, kielégítése mellett külön gond, hogy a működő 264 külterületi iskolában jelenleg 5560 tanuló nem részesül szak- rendszerű oktatásban. A diákotthonokban 1140 tanuló él, holott mintegy 2750 helyre lenne szükség. Itt húzta alá az előadó, hogy a KISZ megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a népfront megyei bizottsága felhívásának értelmében további társadalmi erők összefogására van szükség. Örömmel számolt be Farkas elvtárs az iskolavillamosítás, illetve a kollégiumi alap ügyében kibontakozott társadalmi megmozdulás eddigi eredményeiről. Eddig több mint 50 iskolában gyűlt ki a villany és közel másfél millió forint gyűlt össze egyéni adakozásból. Vállalataink, intézményeink, szövetkezeteink, tanácsaink felaián- lásokat tettek, hogy jövedelmük egv részét adják e cél megoldására. Mind ezekért. mind a megyénkén kívüli kollektívák, a Rádió, Televízió, saitó eddigi jelentős segítségéért köszönetét mondott a megyei néotVontt'tkár, s kérte hathatós támogatásukat ezután is. Majd a népfrontbizottságok újjáválasztásáról szólott Farkas József. Eszerint 64 tanyai, 108 községi, 5 városi és 5 járási bizottságban összesen 5541 tagot választottak. A bizottsági tagok 48 százaléka új, 18,5 százaléka 30 éven aluli, 31 százaléka nő. Örvendetesen emelkedett a munkások, tsz-tagok aránya; ez 44 százalékot tesz ki. Mindez — és az értelmiségiek 19, az alkalmazottak 19, a funkcionáriusok 4. a kisiparosok, kiskereskedők 3, s az egyéb kategóriákba tartozók 11 százalékos aránya jól tükrözi megvénk társadalmi összetételét. A népfrontbizottságot választó gyűléseken 21 ezer ember vett részt és 966 felszólaló élt véleménynyilvánítási jogával. Elsősorban közérdekű gondokról — ellátás, egészségügyi, közlekedési helyzet, vízellátás — szóltak, s tettek javaslatokat a helyzet megjavítására. Jelentős azok száma, akik a gvűlésen tették hozzá, hogy ők, személy szerint mit kívánnak tenni az előrehaladásért. Több helyen hangot adtak annak az igénvnek. hogv az efajta falugyűléseket — tanvaterületeken a beszélgetéseket — gyakrabban, évenként tartsák. Így alkalmuk van a községek, városok vezetőivel való találkozásra. Örömteli felfedezés volt, hogy e fórumokon jelentős számban vettek részt nők és fiatalok, akik eddig nemigen jelentek meg rendezvényeken. A résztvevőkhöz írásban eljuttatott beszámoló tömör visszatekintést ad a mozgalmi munka fő területeiről, eredményeiről. F.zér.t az előadó a továbbiakban a fő feladatokról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a népfront politikai mozgalomként jelent meg hazánkban és ezt a jellegét mindmáig őrzi. Azóta minél több, most megválasztott ipari munkás és termelőszövetkezeti dolgozó tevékenyen működjön közre. — A népfrontbizottságok a szakszervezetekkel karöltve szervezzenek munkások és parasztok körében fontos társadalmi kérdéseket érintő vitákat, eszmecseréket. — Kisebb- nagyobb csoportokban szervezzünk találkozókat munkások és parasztok, városi és falusi emberek között avégett, hogy pontos és helyes információkat szerezzenek egymás életkörülményeiről, gondolkodás- módjáról. — Általános törekvésünk legyen, hogy lezik a negyedik ötéves terv város- és községpolitikai vonatkozásainak és a helyi gazdálkodási egységek — üzemek, vállalatok, tsz-ek, intézmények, szervezetek — önfejlesztő terveinek a helyi tanácsi tervekkel való egyeztetését. Most, szinte címszavakba szedve soroljuk fel azokat a területeket, amelye- j ken nagy lehetőségek van- j nak a népfrontmunka to- j ’• obi kibontakoztatására, | illetve ahol elmaradhatat- I lan a mozgalom közreműködése. egves ember és a közösségek szemszögéből foglal koZzón a népfront változtak az idők, másféle társadalmi feladatokat keli elvégeznünk, de a népfrontmozgalom alapeszméje változatlan: sorsunk jó alakításához egységbe kell fogni népi-nemzeti erőinket. — Társadalmunk berendezkedésének alapja a munkás-paraszt szövetség — fejtette ki Farkas József. — Ezen a bázison J nyugszik szocialista nemzeti egységünket kifejező népfrontmozgalmunk is. A szövetség vezető ereje a történelmi harcokban megedződött magyar munkásosztály, amely szabad életünk negyedszázada alatt újabb tapasztalatokkal vértező- dött fel. A munkás-paraszt szövetség meghatározott célja a szocializmus teljes felépítése és kifejezett szándéka a társadalom különféle osztályai és rétegei közötti különbség megszüntetése : az osztálynél- küli társadalom megteremtése — folytatta az előadó. — A munkás-paraszt szövetség bázisa körül tömörülnek társadalmunk más rétegei, mert nemcsak helyeslik a szocialista célokat, hanem dolgoznak is annak valóra váltásáért. Minden osztály és társadalmi réteg érzékeny az őt érintő kérdésekre. Különösen érzékeny azokra a jelenségekre, amelyek saját helyzetüket kedvezőtlenül befolyásolják. A szocialista fejlődés során éppen ezért előfordulhatnak konfliktusok és érdek- ellentétek, amelyek feloldása a párt jó szöveíftégi politikájának következetes megvalósításával lehetséges. A nénfror'mozgalom egyik állandó feladata a munkás-paraszt szövetség erősítése. Ezért a következő tennivalók várnak a mozgalomra: Törekedjünk arra, hogy a népfrontbizottságok és -elnökségek munkájában1 egy-egy helységben a különböző foglalkozású, másmás osztályhoz vagy réteghez tartozó emberek mind gyakrabban találkozhassanak egymással és nézeteiket a társadalmi kérdésekről szabadon megbeszélhessék. Ezután az értelmiség szerepével foglalkozott Farkas József, aláhúzva, hogy az egyre jelentősebb szocializmust építő társadalmunk minden területén, így a közéletben is. Részvételük és aktivitásuk fokozása a népfrontmozgalomban tehát fontos politikai feladat. Következetesebben kell törődni a társadalom kisebb rétegeinek, a kisiparosok, kiskereskedők, ktsz- dolgozók, a háztartásban munkálkodó háziasszonyok gondjaival, közéletbe való bevonásukkal. A következő években legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalónk a IV. ötéves terv sikeres megvalósítása — tért a népfrontmozgalom ezzel összefüggő feladataira a megyei népfronttitkár, s rámutatott, hogy a gazdaságpolitikai célokat a népfrontban az egyes emberek, a családok, a lakóhelyi közösségek szemszögéből kell tekinteni. Ezért van nagy szerepe a népfron'mozgalomban a helyi politizálásnak, így például a község- és város- fejlesztési kérdéseknek. Melvek a közsé"oolitikát meghatározó legfőbb em- beri tényezők? A lakosság vélemén vének meghallgatása — a lakó- és munkahelyi életköW í 1 m A-n tv V V "»1« ~ Vi o f A e* _ ban való vizsgálata; — a rf *-> rrrl «-> «-*ó -ki 1 '-\V> pí"' . rétéit bővítő — nagy pob ti kai antn"'’'di'í pnvö <-r! és szellemi-fizikai társa/í'nlmí |l'j77Óíéviii'ónrt,f Q^/srv. vezése; — a kisebb kö-rfis- sé^ekben veszett felvilá^e- pmbnrt fotTtv^1 ’ bíi+n^ának számbavétele. Mindezek együtt feltét*. agrárpolitikai kérdésekkel. — A szocialista demokrácia szélesítésére irányuló tevékenységével — közvetlenül és közvetve — működjön közre a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében is. — A szocialista tulajdonviszonyok szilárdítá- j sa céljából különösen sokat tehet a népfront az eddig is bevált jogpropaganda továbbfejlesztésével. — A tudomány és termelés kapcsolatának erősítéséért — a tsz-szövetséggel közösen — nagy gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti tagság önképzésének kiterjesztésére. — Továbbra is népszerűsítse a mozgalom a háztáji és házkörüli gazdálkodást. Terjesz- sze az e téren mutatkozó jó példákat. Külön gonddal foglalkozzon ebből a szempontból a tanyán lakókkal, akik szerepe például az állettenyésztés oldaláról hézagpótló. N épf rontbizottságaink tartós és állandó jellegű feladata a szocialista demokrácia helyes értelmezésének magyarázata, vitákon, eszmecseréken való tisztázása. Például az új tanácstörvény ismertetése kapcsán is. De nem elég a törvények megmagyarázása,- igényt is kell támasztani az emberekben a demokratizmus iránt. Megyénk minden állampolgára egyenlő a törvények értelmében,' de még nem egyenlő a közösségek gondjainak vállalásában. Vannak még a közügyek iránt passzív, csak nagyon kevés, vagy semmiféle társadalmi kötelezettséget nem vállaló emberek. A nép- ! frontbizottságok mindennap! munkájuk során keressék annak a módiát. mi- ! ’-ént lehet ezeket a noleér- : 'érsakat erősebb szálakkal a közé1a+h°z kapcsolni, a ’-ezüevek intézésébe bevonni. A társadalom és a néo- fronto'ozgalom egyik sarkalatos problémája a nők helyzetének javítása. Ezért különösen fontos a nobi- , zousagoK teveüeny élete. Nem kevésbé időszerű gondunk — kötelesség úmc — a fiatalság sorsának alakiIciScl, IcAiiUxctüd, liiUíiKciUd cÚlasa es kozéieti neveiese. A KISZ csak az ifjúság egy részét — egyharmadát — tömöríti soraiban, tehát a fiatalok társadalmi életének formálásában szerepet ,kell vállalniok a nép- irombizottságoknak is. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek á több tekintetből hátrányosabb helyzetű rétegek. Ezért kell nagyobb erőfeszítéseket tennünk a külterületi és a tanyai lakosság, valamint a szintén nagy számú réteget képviselő nyugdíjasok és járadékosok helyzetének javításáért. Ráirányította az előadó a népfrontbizottságok figyelmét, hogy vegyenek részt a helyi közművelődési tervek kidolgozásában. Tárno- gass-’ v'k olyan kezdeményezéseket, mint a Duna menti találkozó, kiskun napok, bajai, kalocsai, szüreti ünnepségek, bemutatók. Felelősségteljes gonddal segítsék megyénk délszláv, német és szlovák lakossága nemzeti kultúrájának ápolását, megőrzését. Sokoldalúan és közérthetően terjessze a népfront a szocialista hazafiság eszméjét, összekapcsolva az internacionalizmussal. Ennek szolgálatában fejlesz- sze tovább a honismereti mozgalmat is. Kiemelte Farkas elvtárs azt a lelkes igyekezetét, amellyel Kiskőrös és az emlékhelyek lakói, társadalmi szerva munkálkodnak a Petőfi- és Dózsa-évforduló méltó megünneplésén. A békemozgalmi és barátsági munka, a szolidaritási akciók mindig időszerű feladatainak felvázolása után így folytatta be- szainoiojac Faricas József. — Változatlanul igen jelentős feladat a népfront- bizottságok munkájának íejiesztese. Elsősorban városi, nagyközségi bizottságaink tevékenységét szükséges szélesíteni. A most létrehozott tanyai bizottságodnak nyújtsanak járási, városi elnökségeink segítséget. Befejezésül többek között ezeket mondotta az előadó. — A sok-sok feladat számbavétele ternfészete- sen nem jelenti azt, hogy mindenütt, mindennel egyszerre kell foglalkozni. Bizottságainknak, elnökségeinknek mindenekelőtt éppen abban kell dönteniök, melyek azok a — helyileg legfontosabb feladatok, ahol a népfront — bekapcsolódva megoldásukba — a legnagyobb segítséget nyújthatja. A most megválasztott bizottságok összetétele, a régiek tapasztalata, az újak lelkesedése, tenniakarása a garancia arra, hogy a fentiek szerint „súlyozott, pontosított” várakozásoknak a kongresszusi levél szellemében, a helyi szervek és a lakosság teljes megelégedésére tesznek eleget á bizottságaink. A beszámoló vitája A Farkas József beszédét követő szünet után következő tartalmas vita híven tükrözte a népfrontmunka sokrétűségét. Matics Pál szalkszent- mártoni küldött a honismereti munka nagy jelentőségéről beszélt. A tiszakécskei Sántha Károlyné felszólalásának középpontjába a nagy tanyavilággal rendelkező községek sajátos gondjait, feladatait és az idős, nyugdíjas emberekkel való fokozott törődés fontosságát állította. Görög Tibor kecskeméti evangélikus esperes kifejtette, hogy egyházi emberek is kiveszik részüket a népfrontmozgalom hatalmas céljainak valóraváltá- sából, amelynek központjában az emberi élet job- bátétele áll, s ebben a világban. őszinte elismerését fejezte ki a megye párt- és tanácsi vezetőinek abbeli következetes igyekezetéért, amellyel a tisztaság és becsületesség légkörét honosítják meg mind sikeresebben, közéletben, magánéletben egyaránt. Szirmai Gyula arról szólt, hogy Baja város életének alakításában oroszlánrészt vállaltak magukra a nőbizottságokban tevékenykedő nők. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a tanácstagok, testületek nevében mondott köszönetét és kívánt további sikereket a népfrontmozgalom aktivistáinak a sok-sok segítségért, amit a helyi tervek megvalósításáért a lakosság mozgósításává1 nvúitottak. Utalt a legutóbbi tanácsválasztásnkro. amelynek során — a néplőtt párbeszédek nyíltanában. taH^lm^^á^ában is — egész újszerűén és izgalmasan érvényesült a szocialista demokratizmus. Rámutatott, hogy a sok ezernyi közérdekű javaslat, kívánság között mennyire kötelességünk az úgynevezett apró ügyek mielőbbi elintézése is. A településfejlesztés gondjainak sokrétűségéből a tanya világban ránk váró tennivalókat emelte ki a megyei tanács elnöke. A városok, községek közművesítéséről szólva érzékeltette, hogy rendkívül nagy gond nehezedik ennek anyagi kihatásai miatt a helyi vezetésre. Majd az idegenforgalom fellendítésének új lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Kellemesen hangulatos intermezzo szakította meg pór percre a felszólalásokat, amikor a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola növendékeinek kis küldöttsége köszöntötte ügyes kis beszéddel, s virágokkal a küldöttértekezletet. Ezután Urban Pálné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldötte szólalt fel. Ismertette az akciók sikerét, melyeket a szakszervezet a népfronttal közösen szervezett, mint legújabban az iskolavillamosítás és a tanyai kollégiumok ügyében. Hangsúlyozta, hogy a jövőben folyamatosan szükséges az együttműködés. A fiatal kalocsai küldött, Bárdos András meleg tetszést aratott részint szabad előadásával, részint és főleg annak okosan bátor hangvételével, tartalmasságával. Nem sok tapasztalata van még a mozgalomban, de arról sokoldalúan meggyőződött, hogv „van mit csinálni bőven”. (Folytatás a 4. oldalon)
