Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
A MAGYAR SZÓ Cl A.LIS T A: M U NK ÁS PÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI B IZOTTSÁ GÁ N AK.. N APIL A P3 A Világ proletárjai, egyesüljetek' XXVII. évf. 71. szám 1972. március 24, PÉNTEK Ara: 90 fillér Tanácskozóit a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Lényegesen javult az ellátás Van elegendő tégla és salakblokk Tegnap délelőtt 9 órakor, a kecskeméti városi tanácsháza dísztermében ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke a népfront megyei küldöttértekezletét, melyen háromszáz küldött, és meghívott vendégek vettek részt. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Romany Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ortutay Gyula akadémikust, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökét, a megye országgyűlési képviselőjét, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Borsodi Györgyöt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát. Szabó Lajost, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkárát, Terbe Dezsőt, a KISZ megyjäi bizottságának első titkárát, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Heile Gézát, a Kecskeméti Városi Tanács elnökét, Felvidékiné dr. Rónai Ida bajai főorvost, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagját, Huri Bélánét, a kiskunhalasi városi népfrontbizottság titkárát, dr. Kővári Gábornét, a kisszállási községi népfrontbizottság elnökét — a megye, a városok, járások párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit, közéleti személyiségeket. Ezután Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára emelkedett szólásra, s mondotta el a megyei népfrontbizottság beszámolóját Farkas József beszéde Farkas József bevezetőjében többek közt ezeket mondotta: — A Hazafias Népfront V. kongresszusára készülve, elsősorban ■ az a felemelő légkör ragad magával bennünket, amely egész dolgozó népünk magatartásából árad, s amit az elmúlt négy évben fokozott politikai aktivitás jellemzett. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén vett és vesz részt a Hazafias Népfront, amelynek tevékenysége ma már kiterjed egész politikai, gazdasági életünkre. Hasznosan segíti az új szocialista tudat és erkölcs fejlődését, az igád hazaszeretet térhódítását. Az eredményekről szólva rámutatott Farkas József. milyen jelentős strukturáld változás következett be megyénkben az elmúlt években. A mintegy 70 ezer lélekszámú munkásosztály létszámban már meghaladja a mezőgazdaságban dolgozókat. Súlyos gond azonban, hogy megyénk lakosságából minden negyedik ember és rmodén ötödik munkás tanvár A korszerű üzemekből hazatérőket az elmaradott. környezet, a petróleumlámpái lakás várja. (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt év közepén, végén nem egy építkezni szándékozónak gondot okozott a falazóanyag — tégla, különféle ’ salakblokkok — beszerzése. Több tényező okozta ezt az átmeneti ellátási nehézséget, „belejátszott” a tiszai árvizet követő újjáépítés, a téglagyárak korlátozott kapacitása, anyaghiány stb. Mind az ipar, mind pedig a kereskedelem arra törekedett, hogy javítsa és kielégítővé tegye az ellátást, megfelelő menyiségű árut tudjon a vásárlónak adni. Mi a jelenlegi helyzet a megyében a falazóanyagokkal — ezzel a kérdéssel kerestük fel Maczonkai Mihályt, a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat csoportvezetőjét. Megtudtuk, hogy Bács- Kiskun megyében főleg az elmúlt esztendő utolsó három hónapjában mutatkozott hiány a falazóanyagokból. A kecskeméti TÜ- ZÉP nem is tudta kielégíteni a keresletet. Közrejátszott ebben az, hogy egyes téglagyárak, ahonnan a vállalat szerződésileg rendelt nagy mennyiségű téglát, az ígéret ellenére nem fudta megtermelni és szállítani az árut. Hogy milyen mértékű volt az igény a tégla, a salakblokkok iránt, azt bizonyítja a tény: 1971- re a megye 106 millió forint értékű falazóanyagot kapott, ennyi volt a terv. Ezt azonban közel egymillióval túl is teljesítette a TÜZÉP, de még több kellett volna. Első olvasásra talán megtévesztő, ha azt mondjuk, hogy ebben az évben nem lesz gond a falazóanyag-ellátással, noha a tavalyi 106 millióhoz képest most csak 95 milliós a keret. A kecskeméti TÜ- ZÉP azonban élt azzal a lehetőséggel, miszerint a minisztérium által meghatározott kontingensen felül szerződést köthet téglagyárakkal, blokküzemekkel az ellátás javítása érdekében Ez megtörtént, s ezzel magyarázható a vállalat illetékesének optimista nyilatkozata. Sikerült ugyanis szállítási szerződést kötni Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád, Szolnok megye különböző üzemeivel, s ezek a megállapodások olyan mennyiséget jelentenek, amelyek bőségesen kielégítik a vásárlókat. Jelenleg ott tart a vállalat, hogy viszonylag közeli szállítási időt tud megjelölni a vevőknek (a falazóanyagokat illetően mindig is előjegyzés szerint ment az eladás, gyakran meglehetősen hosszú ha-» táridővel). Van azonban olyan falazóanyag fajta — például a Romániából importált salakblokk, a Kiskunfélegyházán készített blokk —, amelyet azonnal szállíthat a vásárló. A törekvés az, hogy téglából is megteremtse a vállalat ezt a „naprakész” állapotot. Figyelemre méltó — és népgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményező — gyakorlatot alakított ki a kecskeméti TÜZÉP azzal, hogy például a Dunaszekcsői Téglagyárból a bajai körzetben lakó vásárlóknak házhoz szállítja az építőanyagot. Ebben az évben ugyanezt a megoldást a Kunszentmártoni Téglagyárral ösz- szefüggésben is alkalmazzák. Dunaszekcsőről tavaly csaknem ötmillió tégla utazott így háztól házig, s ebben az évben a kunszentmártoni szállítás is eléri, vagy megközelíti ezt a mennyiséget. Érdekessége a dolognak, hogv ez egyáltalán nem drágább, sőt bizonyos esetekben — a távolságtól függően — még olcsóbb is. mint a vasúton történő szállítás. G. S. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási I Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat-tervezetét. A Miniszter- tanács javasolja az alkotmány módosítását előkészítő országgyűlési bizottságnak, hogy a törvényjavaslatot a kormánnyal egyetértésben terjessze a soron következő ülésszakon az országgyűlés elé. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, s egyben felhívta a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy figyelembe véve a múlt évi terv végrehajtásának tapasztalatait. biztosítsák az ez évi tervben megjelölt célok teljesítését. A kormány meghallgatta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az 1971. munkaügyi helyzetről. A kormány meghallgatta és elfogadta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miI niszter jelentését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy az üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozói lelkiismeretesen végezték el az őszi és a téli munkákat, s felkészültek a további tennivalókra. A tavaszi munkák időbeni teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek összességükben megfelelőek. A mezőgazda- sági gépek beszerzésénél a helyzet az előző évinél kedvezőbb. az alkatrészeknél és egyes anyagoknál lényegesen jobb. A tavaszi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer mennyisége meghaladja a tavalyit. A következő hetek jelentős feladatainak megoldása az erők koncentrálását követeli a gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok eredményes végrehajtásához — különösen az öntözésre való szervezett felkészüléshez — a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előterjesztése alapján a Minist tertanács módosította a közületi szervek elhelyezéséről szóló kormányrendeletet. A most elfogadott jogszabály a közületi szervek: elhelyezését szabályozó rendeletet a tanácstörvénnyel, az új lakásügyi és a helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezésekkel hozza összhangba. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a tanácsi egészségügyi és szociális intézményekről. A határozat szabályozza, hogy a különböző szintű tanácsok milyen egészségügyi és szociális intézetet létesíthetnek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az Országos Közművelődési Tanács létrehozására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a munkaügyi miniszternek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának együttes előterjesztését a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában rendezést igénylő kérdésekről. A Minisztertanács ezután egvéb ügyeket tárgyalt. (MTI),
