Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

T öbb mint fél évszázaddal előbb, ötvenhárom éve, egyedülálló esemény történt Európa ütközőjének tájékán: kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Keleten már másfél éves volt az új történelem. Bár, 'éppen élet-halál harcát vívta, de minden bajvívása ellenére a földgolyó közvéleménye érdeklődésének kö­zéppontjában állott. Ám nemcsak érdeklődést váltott ki, hanem harci riadót is fújt. Ami nem sikerült ko­rábban — különböző forradalmak idején —, az pro­letárforradalomként győzött az öreg földrész e soha­sem lebecsült térségében: Magyarországon. Igazi ta­vasz volt tehát akkor, mint ahogyan tavasszal nyíltak történelmünk más virágai is: március 15., és az új kor.t visszavonhatatlanul indító április 4. A szerző tudja, hogy nagyon nehéz ilyenkor újat mondani, hiszen az ismétlődő évfordulók úgyszólván kimerítettek már minden dokumentális lehetőséget, és egyre kevesebben vannak azok, akiket élőként em­lékeztethetünk. Ám azért még mindig fellelhetők ed­dig ismeretlen patakocskák, amelyek a maguk kicsiny­ke mivoltukkal is a nagy és százharminchárom napon át győzedelmes folyamot táplálták. Ilyen bizonyítékok tárulnak most nagyon beszédesen az olvasó elé arról, hogy küzdelemben, ügyszeretetben, lelkesedésben — mint ahogyan most — akkor sem volt hiány. Szólal­jon meg hát néhány szerény corpus delicti a még szerényebben melléjük szegődő kommentár segítsé­gével! • Alt,/ t*. JCf f jÍÁafc girr***- // ’st (dféy* *tA&a éÍJh _ ■ZTZ-.z. «. • • í ■' / Bizonyára megható olvasmány a Kiskunfélegyházi Építőmunkások Szervező Bizottságától, Cserényi László aláírásával érkezett jegyzet, amely szerint: „A kiskun­félegyházi munkástanács kiküldött tagjai a helybeli építőmunkások részéről a következők: Dobák Béla Hunyadi utca, László Imre Batthyány utca 11. sz., Pap László Felső-Galambos 3. szám, nagyáUomás mellett, Seres János Arany János u. 25. szám, Szegedi Mátyás Batthyány utca 13. szám, Cserényi László Zsi­nór utca 64. szám, Szegedi Istvány (így! szerk.) Zsinór utca 64. sz.., Kövezsdi Sándor Eszterházi utca 64. sz., S/.ikszai Pál Széchenyi utca 57.” A négy és fél hónapos prolelárhatalorrf — temérdek, első lépésként megtett, de az élet szinte minden vo­natkozását érintő intézkedéssorozatának volt egy kö­zös és sohasem vitatható jellemzője: a humanizmus, a hosszú évszázadokon át mindig becstelenített mun­kásember megbecsülése, és a társadalom valamennyi dqlgozó rétegéhez tartozó tisztelete. Bizonyára ebből következett, hogy a diktatúra munkás-paraszt vezetői mellett megszámlálhatatlanul sok értelmiségi is szere­pet vállalt. Kecskeméten: dr. Buday Dezső jogakadé­miai tanár; Kiskunhalason: dr. Paprika Antal ügyvéd. A kalocsai főállamügyész-helyettes 1919. április 2-án így rendelkezett: „A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1919. évi XV. néptörvény hatályba lépvén a függőben tartott büntetések tárgyában... a következő intézkedések teendők... A kegyelem alá nem eső többi elítéltet be kell idézni a büntetés végrehajtá­sára ... A turnusokat úgy kell megállapítani, hogy elsősorban az árdrágító visszaélés miatt elítéltek, to­vábbá a közrendre és közbiztonságra veszélyesek idéz­tessenek be.” SaőapestTiőíVt II. ssíaa TőrőeZrkerQleti Paraaoaooisíg. Politikai osztály. lUMlőei, tun.Hu latosa íz parazzttaoácáának ItiHrli. Kiskörös kőzsíg aunkáztaaácza hozzáa küldött az alant felsorolt elvtírzakat, aint tnazokat. Kiaekután a' belügyi nípbiztoaságnak legutóbbi rendelete 60 íves felül Jvat betőltőttik tuazokkínt őrizetbe őket taianai nea lebet Azok az elvtíraak akik köztük vannak ía 60 ívet aíg nea töltöttek be fogadalmat tettek arra, hogy a príletíritátuáfa legmeaszebb- aenőleg támogatják ÍZ Korea bártan avangalikae lelkíaz elvtáre a hívői közt a legmeaazebbaenőleg a proletíritáeua mellett hirdet. A fent neveeatt fogadalmak alapján szabadlábra helyezem Koren Várton evangélikus lelkíaat Orosz Adolf kereskedőt Klein Jakab kereskedőt Lucza Pál földművest is Senoraveaki Pál ía Peoznlk Pál főldaives, Euszi István földbirtokos,azonban Pál Ujez tiastirtót azonnal elfogatandó 4a forradalmi törvényszék eló állítandó. Budapest 1919 április bó 30. Azonban az éber körültekintés sem hiányzott. Laczkó János, a kiskőrösi direktórium elnöke a Had­ügyi Népbiztosságnak a következőket jelentette: „A Budapesti Keleti p. u. parancsnokságának telefonren­— DOKUMENTUMOK 1919-BÓL — delkezése folytán Budanovics Gerőt előállítiuk és a Kép biztosságnak átadjuk. Elismervényt kérünk. Kiskő­rös, 1919. április 10.” Pecséthely: Magyarországi Szo- ciái Párt Kiskőrösi Szervezete. De bizonyítsunk tovább! A Kecel—Kiskőrös környé­ki június végi ellenforradalmi megmozdulás során el­fogott résztvevők felett, a Kiskőrösi Járásbíróság 1919. november 20-án összeállított kimutatása szerint a Péckay-féle karhatalmi csapat katonai forradalmi tör­vényszéke ítélkezett. A névjegyzék tizenhat nevet tar­talmaz: Lucza János, Gerspán Ferencz, Czeffer István, Kriskó András, Kutyiía János. Kiss János, 'furcsán János, Gombár György, Valach Istvánné. Ba István, Markó Pál, Hegedűs Mihály, Hrutka Pál. Kecskeméti Pálné, Pogács Istvánné sz. Ribárszki Zsuzsanna és Po- dobni György. Többségük napok múltán szabadlábra került, néhányan különböző mértékű fegyházbüntetést kaptak. Podobni György pedig „2 db tehén, 2 db ser­tés, 50 db liba és 50 kg zsír hadisarc beszolgáltatása ellenében szabadlábra helyeztetett”. Ugyanezt bizo­nyítja a Kiskunhalasi Járásbíróság vezetőjének egy 1919. augusztus 30-án keltezett kimutatása is. A forra­dalmi rend elleni vétség, a vörösőrség, valamint a vö­rös hadsereg és a szociáldemokrata párt megsértése, vagy rágalmazása miatti vétségekért Horváth István­né sz. Recskó Julianna, Murgács János. Rátóti Balázs­ra é sz. László Teréz, Kaján János és Kiss Lajosné sz. Tercsák Eszter mindössze néhány napig vagy hétig tartó büntetést kaptak. —% "is * ff** * -• rr*. a iCft* ■ • * S/— iCais, «*•. yfc—y, e'í—í-~ ^-'-.sÁ~-ff, ‘Qy -- eSCy+mS­~ 3­77^. e&r -fcaf « — 'ói*. s 4- A­S miként lépett fel a direktórium bukása után az el­lenforradalom. A kiskunhalasi rendőrkapitány jelen­tést küldött a kalocsai államügyészségnek. Ebben jelzi, hogy kik voltak a direktórium ideién a, forradalmi tör­vényszék tagjai. „...Hatházi János, Csatári Balázs, Bor Antal, Darányi József őrizetben vannak: Bokros István és Szabó Sándor szökésben van; Míg G. Károly xer és dr. Paprika Antal elhaltak...” A felszabadulás után a rendőrség kiskunhalasi kapitánysága 1946. jú­nius 10-én jelentette: „...megállapítást nyert, hogy 1919 augusztusában ellenforradalmi személvek Kiskun­halason meggyilkolták Csóti Ferenc. Brinkus Lajos, Tranyóczi Kovács Sándor, Kocsis Lajos. Huber Oszkár, Szűcs Józsefet ... A politikai gyilkosságok áldozatai­nak száma Kiskunhalason 9 személy.” Ugyanez a je­lentés tartalmazza Paprika Antal öccsének. Paprika Imrének vallomását is, amely szerint: „ ... kivégzése pontosan 1919. augusztus 7-én történt... amikor báty­ja, dr. Paprika Antal már letartóztatásban volt, rövid megbeszélést folytatott vele, amikor elmondotta neki bátyja, hogy az ő letartóztatását Pozssai Miklós uta­sítására foganatosították ... Tudomása van arról, hogy bátyját a kivégzés helyére kocsival szállították... A várostól kb. 7 km-re a kocsiról leszállították és futás közben lőtték agyon. Tudomása szerint a tettes Pozsgai Miklós volt...” ^ ... L,-iQSEVfrre ÜGYÉSZSÉGNEK KALOCSÁN. műit leli feljelentő* ügyében a nyomozis foganatosíttatván, van szerencsém a vonatkozó Összes iratokat *. aiatt csatolva a további illetékes eljárás végett hiv> tabs tisztelettel megküldeni HalauUc Jj t I Ál nianli if^. ... a— KhksatulAs I9itv _rííVf—'“4»1 & ^< i1 ■ y* 11 * se.. s, - | _ A kiskunhalasi városi rendőrkapitányi hivatal 1919. szeptember 6-án Poloznik Kálmánt. Tóth Mihályt, Pajor Kálmánt, Kalló Józsefet. Németh B. Antalt, Tóth Zs. Lajost, Fenyvesi Istvánt. Vörös Pált és Németh A. Antalt a következő indoklással adta át a kalocsai ügyészségnek: „... a tanácsköztársaság fenntartása ér­dekében elkövetett bűncselekmény miatt tett feljelen­tés ügyében a nyomozás foganatosíttatván, van szeren­csém a vonatkozó összes iratokat... a további illetékes eljárás végett hivatalos tisztelettel megküldeni azzal, hogy nevezett mint bizalmi férfi a kommunizmus híve, s így a társadalomból feltétlenül elkülönítendő. Ameny- nyiben büntetendő nem volna, úgy a 194/1919. számú belügyminiszteri rendelet értelmében internálandó, mert az állam és társadalom érdekeire veszélyes.” * Hosszú volna a bizonyítás sora. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer sötét árnyékú kontrasztja százharminchárom nap fényével, történelmi ragyogá­sával — időben bármennyire is távolodunk tőle — népünk számára mindig feledhetetlen, büszkeségre és okulásra egyaránt példát adó dicsőséges emlék marad, írta és a dokumentumokat közli: WELTHER DÁNIEL „,:y -fal. Tvzq J xvzt*u 7~* M -byLanUiAtiy Áőit'ActsTZcú, *ttés_.AiÍÁ 4e?íá-'*$■/# t-i-t yf -t^Z-eAc&S ­^ a #' /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom