Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

4. oldal 1912. március Z, csütörtök Nyugdíjazás után Az állami gazdaságok alapító tagjainak többsége már hosszabb-rövidebb ide- •je nyugdíjas. Sokan közü­lük kezdettől fogva párt­tagok is voltak, az elvi és gyakorlati munkában egy­aránt részt vettek. Nyug­díjazásuk után elszakadá­suk legtöbb esetben kettős. A magányosság érzése, az öregség miatti elkeseredés fokozottabban jelentkezik. Bácsalmás-Telekiszőlők. Az útelágazásnál levő házcso­port egyikében lakik Szá­raz József, aki tavaly ment nyugdíjba a Kunbajai Ál­lami Gazdaságból. Negyed- százada párttag, és egyike volt a mezőgazdasági nagy­üzem megalakítóinak. A 61 éves, jó erőben levő férfi nehezen oldódik. Az akadozó beszélgetésből las­san kiderül a bizalmatlan­ság, visszafogottság oka. — Mire megérlelődtek a dolgok, szervezetten megy a munka, kiöregedtem — mondja. — Vadőr voltam, szerettem dolgozni. A rám­bízott határrészt becsület­tel őriztem. Meg sem tud­tam számolni, hány kilo­métert gyalogoltam az évek során. Ismertem minden embert a környékbeli ta­nyákon, sokat beszélget­tem a gazdaság dolgozóival. Elmondták gondjaikat, ba­jaikat, és ha jogos volt a panasz, akkor továbbítot­tam a párt- és gazdasági vezetőknek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem­egyszer elmarasztaltak a véleményemért, illetve nem szívesen hallgattak meg. Sok vitánk volt, de azt mondom, megérte. Mert mi lenne, ha mindenben meg­alkudnánk? Most is nehéz elviselnem ezt a helyzetet. Nyugdíjba azért mentem, mert hosszú ideig beteg voltam. Aztán, hogy meggyógyultam, né­hányszor még bementem a gazdaságba, adjanak vala­mi munkát. Akkor sem kaptam, se pártfeladatot. se gazdaságit. Hát hagy­tam az egészet. Csak vala­hogy belül fáj, és ezt pa­naszolom a feleségemnek is; ha az ember elmúlik 60 éves, akkor húzza össze magát? Nincs szüksége az erejére, a hosszú évek alatt megszerzett tapasztalatára senkinek? A múlt héten — a gazdaság párttitkárának tájékoztatása szerint — Száraz József újra kapott pártmunkát. A termelésben egyelőre még nem tudtak helyet szorítani számára, de erre is rövidesen sor ke- i rül. Van azonban egy prob­léma, amit hosszú évek alatt sem sikerült megol­dani. Száraz József 25 éve lakik ugyanabban a ház­ban, bérlőként A veranda megroggyant, gerendával támasztották alá. A ház oldalán, tetején is lenne javítanivaló. A tatarozást már kérte, de beadványai eddig hatástalanok marad­tak. (Az épület a kunba­jai ÁFÉSZ tulajdona.) Vá­laszt ugyan kapott a szö­vetkezettől, de minden ma­radt a régiben. Három gye­reket nevelt fel, fizetéséből nem futotta saját házra. Fe­lesége hosszú évek óta be­teg. Bizony itt elkelne a segítség. A gazdaságnak van ugyan építőbrigádja, de a munkákat nem végezhe­tik el. mivel a ház az ÁFÉSZ-é. A beavatkozás azért mégsem ártana, hi­szen Száraz József egyma­ga nem kénes eredményt elérni és rábírni a szövet­kezetét az áldatlan hely­zet megváltoztatására. Kovács József a Ka­locsai Állami Gazdaság ala­pító tagja, 1951-ben lépett be a pártba. A műhelyben dolgozott géplakatosként, egészen 1969-ig, akkor egészségügyi okokból leszá­zalékolták. Amikor talál­koztam vele, éppen szülői értekezletre készült. Moso­lyogva, elégedetten, nagy mesélő kedvvel számolt be régi életéről, s a mostani­ról. — öreg, régi, megbe­csült munkás voltam én, hát megengedték, hogy a betegségből való felépülés után újra dolgozzam. A megszokott helyemre ke­rültem vissza, a műhely­be, a vezetőket helyettesí­tem. Nekem kell elkészí­teni hónap végén a bér­jegyzéket. Mindig is jól éreztem magam a gazda­ságnál, s ez az érzés há­rom éve csak erősödik. Azóta egyre nyereségesebb a gazdálkodás, jobban szer­vezett a munka, több az emberek fizetése, jobb a kedve. És hogy a szociális körülmények mennyire má­sok. az a műhely elhelye­zésén is lemérhető. 1967-ig a volt érseki fűrésztelepen javítottuk a gépeket, ott nem volt se mosdó, se öl­töző. Azóta lebontották az épületeket, az új központi műhely pedig a lehető leg­korszerűbb. Új fejezet kezdődött a pártmunkában is, sokat tö­rődnek az emberekkel. Én feladatul most az ipari tanulókkal való foglalko­zást kaptam. Autóvillamos­sági és gépszerelő tanuló­ink vannak, néha bizony akad baj velük. Az iskola a szülői értekezletre meg­hívja a gazdaság vezetőit is, hát oda készülök most. Az állami gazdaságokban a régi, már nyugdíjas dolgo­zóikat igyekeznek munká­hoz juttatni. Kunbaján ez elsősorban idényjellegű. A szőlőnyitás vagy a betaka­rítás időszakára tehető. Ka­locsán mindegyiket az ere­deti munkahelyén foglal­koztatják, ha csak nem ké­rik magukat máshova. Az egyhelyen eltöltött éveket elismerik, s megbecsülésük sem kisebb, mint amikor még fiatalok, erejük teljé­ben levők voltak. D. É. A korszerűbb kereskedelemirányításért A szövetkezeti kereske­delemben dolgozók mun­kájának hatékonyabbá té­telét szolgálja a SZÖVOSZ egyik legutóbbi kezdemé­nyezése. Ennek célja az áfész-ek belső mechanizmu­sának korszerűsítése és az anyagi érdekeltségi rend­szer továbbfejlesztése. A SZÖVOSZ Munkaügyi Bizottsága által kidolgo­zott program gyakorlati megvalósításához az év elején 29 áfész csatlakozott, köztük a kunszentmiklósi szövetkezet is. Rapcsák Mihály igazgatósági elnök­től megtudtuk, hogy a fel­adat, amelyre vállalkoz­tak, három fő részre tagol­ható: a munkaügyi irányí­tás javítására, a hatáskö­rök decentralizálására és az ösztönző rendszerek to­vábbfejlesztésére. Szakszerűbben A munkaügyi kérdések többségét korábban köz­pontilag szabályozták. Most a szövetkezetek munkaügyi dolgozóinak kell a rendel­kezésre álló információk alapján és a helyi üzlet- politikai célkitűzések isme­retében előkészíteni a kü­lönböző bérpolitikai intéz­kedéseket. A program nagy figyel­met szentel a szövetkezete­ken belüli munkafolyama­toknak, amelyeket ajánla­tos funkciójuk szerint kü- lön-külön is elemezni, meg­vizsgálni. A véleményező, szervező, kivitelező, az in­formáló és ellenőrző fel­adatok elkülönítése a dön­tések sokoldalú előkészíté­sét és eredményes végre­hajtását szolgálja. Az OKI tehát kapcsolatban áll saját országának rendőrségi intézményeivel és vámhatóságaival, összegyűjti a rendőrhatóságoktól származó és nem­zetközi vonatkozású nyomozási, azonosítási, tájé­koztatási, letartóztatási stb. kéréseket. Mindezt közli vagy az Interpol Főtitkárságával (amellyel közvetlen kapcsolatban áll), vagy esetleg közvetlenül más tag­államok Országos Központi Irodaihoz juttatja el. Az OKI-hoz futnak be ugyanakkor az Interpol párizsi központjától, valamint a többi Országos Központi Irodától származó, hasonló kérések. TÁMADÁS A BANKOK ELLEN Az USA-ban a bankok ellen intézett támadás úgy­nevezett „szövetségi bűncselekmény”, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügyekkel nem csupán az illető államok rendőrsége, hanem közvetlenül az FBI is foglalkozik. Az FBI százharminchat jelentős bankintézménynél megvizsgálta a betörés elleni védekezés rendszerét. Az elemzés során nyert adatok határozottan ellene szólnak annak az elképzelésnek, amelyet egyes fil­mek alapján alkothatunk. Mindenben igazolják vi­szont az Interpol munkatársainak véleményét, akik szemrehányást tesznek a bankoknak, hogy elhanva- go''ák korszerűbb riasztóberendezések felszerelését hogy nem védik kellő mértékben magukat sem a nappali támadásoktól, sem a betörésektől, továbbá ’ ogv nem használnak megfelelő készülékeket a bank- szállümányok vélelmezésére sem. Az FBI adatai rendkívül soka^mordóak: a megvizsgált százharminc- hat be-k közü' öt renVilencnek volt — részoen el avult — riasztóberendezése, két bankot szereltek fel olyan készülékekkel, amely betörés esetén (nappal és éjjel egyaránt) fényképet készít, kilenc bankot őriz­nék éjszakánként magánőrségek, míg a hatvanhat bankban nem létezik semmiféle riasztóberendezés. A széfek elleni támadás megelőzésének igazi mód­szere például egy olyan riasztási rendszer, amely ak­kor lép működésbe, amikor a betörő a páncélszek­rény közelébe ért, vagy pedig már rátette kezét a páncélszekrényre. A vészjelek hallatára a gonoszte­vő futásra kényszerül. A megelőzés eszközei ily mó­don eleget tettek feladatuknak; ugyanakkor nem le­het többé szó „ismeretlen tettesekről” sem, hiszen az infravörös fényképezéssel ők maguk „készítették el” portréjukat. A megvizsgált százharminchat amerikai nagybank közül mindössze kettő rendelkezett ilyen készülékkel, míg hatvanhat bankban — vagyis az elemzett pénzintézetek több mint 40 százalékában — még riasztóberendezést sem szereltek fel. Bizonyos bankintézményeknek a védelmi rendszer korszerűsíté­sével kapcsolatos nemtörődömségét még tetézi az, hogy mellőznek minden elővigyázatossági intézkedést a pénzszállítmányoknál is. Vegyük ezúttal példakép­pen Franciaországot. Itt háromszázhetvenöt bank működik, s ezek közül nem egy havonta ezernél is több pénzszállítmányt indít útnak. Az egyik párizsi napilap, a Le Figaro becslése szerint naponta több százmillió frank kerül elszállításra az egyes bankok közötti, vagy pedig a bankok és az ügyfelek közötti forgalomban. Éppen a szállítás jelenti tehát a leg­sebezhetőbb és a banditákat leginkább csábító pontot. Az Interpol szakértői azon a véleményen vannak, hogy a bankintézmények nemtörődömsége némelykor a biztosító társaságok fizette kártérítésekkel magya­rázható. Ezek a társaságok biztosítási szerződést kí­nálnak szinte valamennyi kockázat esetére. Más szó­val: manapság mindenki bebiztosíthatja magát bár­milyen károsodás ellen. Egyes vélemények szerint ez a tendencia a felelősség fogalmának, sőt a birtoklás tudatának felhígulásához vezet. MINDÖSSZE ÖTVEN PERC tO óra 10 perc, 1962. május 1 dé’előtrién. A Rotschild Bankház páncélos autófurgon ia begördül az Angol B'mk udvarába. Amikor rövid idő múltán kifut a ka­pun, „gyomrában” száznyolcvannvolc aranyrúd és ócskákba rakott ezüstérmék rejtőznek. A Rotsehi! 1 Bankház saját fegyveres kísérőin kívül senki nincs len. Rendőr legalábbis egy sem. (Folytatása következik) Ezek gyakorlati beveze­tése és állandósítása a kun­szentmiklósi szövetkezet­ben is szükségessé teszi a személyi feltételek foko­zatos javítását. Az első lé­péseket már megtették: szakmai és politikai to­vábbképzési lehetőséget te­remtettek az igazgatási és a gazdasági egységekben tevékenykedő középszintű vezetőknek. Az elsőszámú vezetők a jövőben részt vesznek a TIT által köz­pontilag szervezett vezetés- elméleti tanfolyamokon. Mindez azonban csak a kezdet, mert a munkaügyi irányítás fokozatos javítá­sa további erőfeszítéseket igényel. A mostani gyakor­lat is bizonyítja, hogy az elvi munkát szervezetileg elkülönített munkakörben kell végezni, ellenkező esetben továbbra is ala­csony színvonalon marad. A cél pedig ennek megvál­toztatása. Hatáskör és felelősség A munkaügyi hatáskörök felosztásáról szólva Rap- csák Mihály elmondta, hogy változtatni kívánnak a jelenlegi lelassult és elég­gé szövevényes ügyintézé­sen. Az intézkedések a kez­deményezéstől a végrehaj­tásig öt-hat, de nem rit­kán nyolc fokozatot is be­járnak. Az ilyen típusú irányítás nem felel meg a korsze­rűség követelményeinek, mert a jogkörök centrali­záltsága fékezi, sőt gyakran meg is akadályozza az ön­álló, felelősségteljes mun­kát. E gond megoldásáért a Kunszentmiklósi ÁFÉSZ- nél a következő intézkedé­sekre került sor: január elsejétől kezdve öt ágazati előadó megfelelő hatáskör­rel körzeti ügyintézői fel­adatkört lát el. Eevezették az üzemegységenkénti gaz­daságossági számítás gya­korlatát. Kimondták, hogy a? új belső mechanizmus teljes bevezetése után a gazdasági alapegységek ve­zetői egyszemélyben felelő­sek a rájuk bízott üzletek, üzemek és üzemegységek tevékenységéért. A hatás­körök decentralizálását négy fokozatban hajtják végre. Egy példa erre: az első változatban az árufor­galmi osztályvezető dönt — az alapegység-vezetőnek véleményező jogköre van. A második fokozatban ja­vaslattevő az alapegység­vezető. A további két vál­tozatban már teljesen megszűnik az áruforgalmi osztályvezető döntési ha­tásköre. A Kunszentmikló­si AFÉSZ-nél a személyi feltételeknek megfelelően egyelőre még csak az első két variáció kialakítása van napirenden. Anyagi érdekeltség Az anyagi ösztönző rend­szer tökéletesítése is a fel­adatok sorában található. A jövőben az egységveze­tők dönthetnek majd a bol­ti jutalékok bizonyos há­nyadának a dolgozók kö­zötti felosztásáról. Gondos­kodnak a gazdasági alap­egységek és az igazgatási dolgozók közös anyagi ér­dekeltségének kialakításá­ról. Ezáltal megszűnik az a nem is ritka gyakorlat,’ hogy egyes központi, igaz­gatási munkakörben levők anyagi érdekeltsége ellen­tétben álljon a gazdasági alapegységek dolgozóinak hasonló érdekeltségével. A kedvezőbb készletek kiala­kítása érdekében sajátos ösztönzési formát alkal­maznak a jövőben. A bolti egységeket külön juttatá­sok illetik, ha jó eredmé­nyeket érnek el a más egy­ségektől átvett inkurrens áruk értékesítésében, il­letve a keresett cikkek önál­ló beszerzésében. A szóbanforgó SZÖVOSZ- progfam kimondja: „A bér­rendszerekkel kapcsolatos rendelkezések adottak ezek módosítása távolabbi feladat”. És tegyük hozzá: a javaslatok gyakorlati megvalósításához nem ele­gendő pusztán a bérkere­tek előteremtése, hanem a szükséges személyi felté­teleket is biztosítani kell. A Kunszentmiklósi ÁFÉSZ és mindazok a szö­vetkezetek, amelyek vál­lalkoztak a belső mecha­nizmus újjászervezésére, illetve továbbfejlesztésére, nem minden alap nélkül várják tevékenységük ha­tékonyabbá válását. A szövetkezeti kereske­delem e kezdeményezése' a X. pártkongresszus hatá­rozata nyomán született, s nem csupán gazdasági haszonnal kecsegtet. Lehe­tőség kínálkozik arra is, hogy dolgozóik közvetle­nebbül bekapcsolódhassa­nak az irányításba, s hogy egyre inkább részesei le­gyenek a döntéseknek. Vé­gül is: ha a kereskedelem házatáján jobban mennek a dolgok, annak mi, vásár­lók örülhetünk leginkább. Szabó Attila Több gyógyszer A szocialista brigádok felajánlásai A Kőbányai Gyógyszer- rugyár szocialista brigád­jai elemezték az 1972-es esztendő termelési terveit és versenyvállalásokkal se­gítik a célok megvalósítá­sát. összesen 194 brigád nevezett be a versenymoz- valomba, amellyel a „szo- íalista munka vállalata” •ímet kívánják elnyerni, i’elajánlásaiknál a gyógyá­zat hazai és külföldi pia­cának igényeit tartják szem előtt. Ennek megfelelően '-'állatták, hogy 15 száza­lékkal növelik az itthoni forgalomba kerülő gyógy­szerek előállítását, ugyan­akkor hárommillió rubel­lel nagyobb értékben ex­portálnak a szocialista or­szágokba, mint 1971-ben. Üj termékekkel is javítják a választékot, így a tervek szerint a kutatásban és a termelésben dolgozó szo­cialista brigádok egyiittmű köd ésével nvolc új gyógy­szerkészítményt, s két új gyógvhjzmetikumot hoznak forga' »mba

Next

/
Oldalképek
Tartalom