Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ‘PETOfíMZ A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S PÁ RT B Á C S - K I S K U N MEGYEI B I Z O T T S Á G Á N A K. N API LA P J A XXVII. évi. 62. szám Ara 90 fillér 1972. március 14, kedd Sikeresen lezajlottak megyénkben ■ I rrl ■■ ■ az idokozi tanácstagi választások Korábban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy Budapesten és az ország kilenc megyéjében, így Bács-Kiskunban is március 12-én, vasárnap bonyolították le az időközi tanácstagi választásokat. Erre azért volt szükség, hogy a tavaly áprilisban megtartott általános választás óta elhalálozás, elköltözés, lemondás vagy egyéb ok miatt megüresedett tanácstagi helyeket újra betöltsék. Megyénkben négy városban — Baján, Kalocsán, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán —, valamint 29 községben összesen 43 tanácstagi körzetben tartottak időközi választást. A megyei választási elnökség tájékoztatása szerint a szavazás mindenütt a törvény előírásainak szigorú betartásával történt. Az állampolgárok fegyelmezettségét és felelősségérzetét, a választások komolyságát bizonyítja, hogy a 29 községben, az érintett városok közül pedig Baján és Kalocsán már a déli harangszóval egyidőben lezárhatták az urnákat — befejeződött a szavazás. Kecskeméten és Kiskunfélegyháza két körzetében sem kellett sokáig várni, ezekben a városokban a kora délutáni órákban pecsételhették le a szavazócédulákat tartalmazó urnákat. Megyénk három községében több jelölt is indult a választásokon. Bácsboko- don és Bátyán kettő—kettő, Miskén pedig három jelölt között választhattak a szavazópolgárok. A megyei választási elnökség összesítése szerint a választójogosultaknak mintegy 97 százaléka tett eleget kötelezettségének, illetve élt alkotmányos jogával a vasárnap megtartott időközi választások során. Szakszövetkezeti küldöttértekezlet Tizenöt és fél ezer kiskőrösi, kiskunhalasi járásbeli szakszövetkezeti gazda képviseletében Kiskőrösön, a pártbizottság és a járási nivatal székházában héttőn tartották meg a Mező- gazdasági Szakszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttértekezletét. A huszonhárom szövetkezetből érkezett negyven küldött, a megyei, járási part- és tanácsi szerveket, élelmiszer-gazdasági vállalatokat képviselő vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Herczeg Gábor előkészítő bizottsági elnök megnyitóját és Kői Béla szövetségi titkár vitainditó előadását. Az elmúlt négy esztendőben 19-ről 23-ra növekedett a területi szövetséghez tartozó gazdaságok száma. A tizenöt és fél ezer szakszövetkezeti tag közösen művelt gazdaságának összes vagyona 325 millióról 505 millió forintra emelkedett. A termelési érték pedig 1968. és 1971. között a négy évvel ezelőttinek a 243,1 százalékára nőtt, és az elmúlt évben meghaladta a 245,8 millió forintot. A szakszövetkezeti tagság évente mintegy 30 millió forinttal járult hozzá a felhalmozási alap gyarapításához. Különösen az erő- és munkagépek, szállítójárművek szárna nőtt a legjobban, de jelentős összegeket fordítottak a szakszövetkezetek tárolók, feldolgozók építésére. A nagyüzemi ültetvények telepítése azonban nem érte el a kívánt mértéket. Ennek okát a felszólalók sokoldalúan elemezték. Kollár Mihály kiskőrösi, Rohoska Jánosné kaskan- tyúi küldött a szakszövetkezeti gazdák többségének fáradságot nem ismerő munkáját méltatta. Dőlésnél Ferenc akasztói, Schaf - jer József csengődi, dr. Apró János és Honfi József soltvadkerti küldöttek^ a tagság kezelésében levő és a közösen művelt területek fejlesztési gondjaival, a szakszövetkezeti tagok társadalombiztosításával ösz- szefüggő kérdésekkel foglalkoztak. Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára és dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője a szakszövetkezeteknek az élelmiszer-gazdaságban betöltött sajátos szerepét méltatta. Vízi Ferenc bócsai, Varga János keceli küldött a közgazda- sági elemzések jelentőségére hívta fel a figyelmet. Dr. Nyíri Béla, a TOT titkára az ország, ezen belül Bács-Kiskun megye szakszövetkezeteinek eredményeivel és a kongresz- szus előkészítésével összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A vita után a jelölő bizottság javaslata alapján hat küldöttet választottak meg a március 29-én ösz- szeülő kongresszusra. Forrás-est — képzőművészek tanácskozása Budapesten Bács-Kiskun megye a Fészek Klubban Zsúfolásig megtelt szombaton este a Fészek Klub díszterme a Forrás irodalmi estjére. A nézőtéren helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kecskemét országgyűlési képviselője, dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Tóth Gyula, a Művelődés- ügyi Minisztérium osztály- vezetője, a politikai, a tudományos élet több ismert személyisége és jó néhány fővárosi író. Varga Mihály, a Kecskeméten megjelenő irodalmi, tudományos és művészeti folyóirat szerkesztője bevezetőjében a Forrás törekvéseit ismertette. Méltatta az 1955-ben először kiadott Kiskunság című időszaki antológiasorozat érdemeit és adatokkal bizonyította: a Forrás példányszáma állandóan emelkedik. Az ügyesen összeállított műsorban Bodor Tibor és Ács Gyula színművészek tolmácsolták Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kiss Benedek, Raffai Sarolta és Zám Tibor több Bajai bútorok — svéd gépeken Több különlegességgel szolgál az első svéd—magyar bútorgyártási együttműködés, amelyet az egyik nagyhírű északi céggel valósít meg a Bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezet. Az összefogás igen gazdaságos — mindössze 18 millió forintba kerülő — magyar beruházást eredményezett, amelyet ráadásul nálunk rekordnak számító idő alatt hoztak tető alá. A próbatermelést követően megkezdődött a kis lakásokba való, úgynevezett svéd heverőknek az üzemszerű sorozatgyártása. Az új faipari csarnok kivitelezését a bajai szövetkezet saját építőbrigádjai végezték el, amelyek tavaly május közepén vonultak a helyszínre. Az év végére helyükre állíthatták — a svéd cég szakembereinek az irányítása mellett — a félautomata gépeket, amelyekhez nagyon előnyösen úgy jutottak hozzá a bajaiak, hogy fizetés helyett 1975-ig a készített áru egy részével törlesztik a behozott korszerű berendezések értékét. A 30 millió forintos eszten- dőnkénti termelésnek törlesztésként mindössze 7.7 százalék jut az egyes évekre. A műszaki átadás december vé<*én zajlott le. azóta póto’ták a hiányosságokat, s utolsó mozzanatként álkészítették a bejárati kaput is. A város szélén levő új csarnokban egyszerű szerkezetű, zöld-piros-barna színű, a lakásokban víkend- házakban, vagy szállodákban a helyszínen összeállítható emeletes heverőket készítenek — főleg exportra. A svéd megrendelések mellett kanadai és bolgár üzletkötésekre szintén lehet számítani. A jövő esztendőtől ugyanakkor már több ilyen, praktikus heverő juthat a hazai üzletekbe is. H. F. alkotását. Az irodalmi esten a szerzők is részt vettek. A művészklubban két hasznos tanácskozásra is sor került. Délután négy órakor a Bács-Kiskun megyében élő festők, szobrászok, grafikusok találkoztak fővárosi kollégáikkal. A tanácskozáson elsősorban a vidéki képzőművészeti élet gondjairól beszéltek a felszólalók — többek között — Berki Viola, Goór Imre, Diószegi Balázs, Tóth Menyhért, Búza Barna, Éber Sándor — és sok szc esett az Ernst Múzeumban rendezett kiállítás fogadtatásáról, tapasztalatairól. Az a vélemény alakult ki, hogy a megbízatások eldöntésénél, a vásárlásoknál a vidéki lét bizonyos hátrányt jelent. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Gila János csoportvezető ismertette a képzőművészeti élet fellendítésére vonatkozó elgondolásokat, intézkedéseket. A tapasztalat- cserén megjelent Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A Fészek reprezentatív klubszobájában mintegy két óra hosszat beszélgettek a Forrás szerkesztői — vidéki és fővárosi — munkatársai. A szívélyes, közvetlen eszmecsere során dr. Ortutay Gyula akadémikus, megyénk országgyűlési képviselője több hasznos javaslatot fogalmazott meg. Az összejövetelen a megyei pártbizottság és a megyei tanács több vezetője is részi vett. A lakatosok elkészítették az új üzem portájának 6 méter széles, dróthálós bejárati kapuját, amivel pontot tettek a beruházás végére. (1 ászlor Zoltán felvétele) Fiafalok hangja i ezajlottak a járási népfrontbizottságok alakuló ülései is. Valamennyit a résztvevők igen nagy aktivitása jellemezte, amellett, hogy úgyszólván, teljes számban megjelentek. az érdekeltek. Mindé- nütt beszámoló hangzott el a községi választó gyűlésekkel kapcsolatos tapasztalatokról, és az ott elhangzottakra is építve tárgyaltak a következő tennivalókról. Miként Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára kifejtette, a járási alakuló üléseken_ lefolyt eszmecserék fő mondanivalóját szinte ebben a jelmondatban összegezhetjük: „Arccal a községek felé!” Azaz, segítsék a járási népfrontbizottságok az eddiginél még hatékonyabban a köz- ségi bizottságokat — mindenekelőtt a járás helységeiből delegált tagjaik révén. •• Qrvendetes, milyen friss erővel és hangsúllyal szóltak erről a bizottságokba most beválasztott fiatal tisztségviselők. Akik különösen a kalocsai és kiskunhalasi gyűléseken hallatták szép számmal szavukat. Arról szóltak, hogy érzik a közéleti szerepléssel járó felelősségüket, de erőt ad nekik és örömmel tölti el őket a lakosság részéről megnyilvánult bizalom. Filadelfi János, a fiatal gépszerelő, aki Jánoshalmát képviseli a halasi járási népfrontbizottságban, így beszélt erről: „Szeretne minél többet produkálni az ifjúság, amely most ismeri meg a népfrontmozgalom szerepét. Örülök, • hogy ilyen fontos tisztségre tartottak érdemesnek. Eleget akarok lenni a várakozásnak.” A tompái Juhász Te- rézt most választották meg községi népfronttitkárnak. „Üjak vagyunk, nincs még elég tapasztalatunk a nepfrontmunkában. De az idősebbek ígérték, hogy szívesen segítenek. Ezért mertem én is vállalni a községi bizottság irányítását.” „A mi falunkban most kell csinálni igazi népfrontot — jelentette ki Pap Sándor, a szanki olajosok fiatal szerelője, szintén új járási népfrontbizottsági tag. — Szánk dinamikusan fejlődik, ehhez a lendülethez kell idomulnia a helyi népfrontmunkának is. Ami rajtunk, fiatalokon múlik, úgy érzem, abban nincs hiba az indulásnál.” A kisszállási R ozsnyai Mária arról a szemléletbeli ellentmondásról tett észrevételt, ami a lakosság egy részénél a felnőttek és fiatalok szórakozásának megítélésében náluk mutatkozik. Az ifjúság számára adott zenés rendezvényt 9 órakor le kell zárni a kullúrházban, mert az idősebbek szerint az zajos zene. A kocsmában viszont nincs korlátozás, úgy lármázhatnak, hangoskodhatnak magukról megfeledkező emberek, ahogy nekik tetszik. Szóvátette, hogy ha a fiatalok szórakozni akarnak, Mélykútra kell beutazniok. De oda sem juthat el mindenki, aki akar, mert az autóbuszra sokszor nem fér fel. A népfrontmozgalom fiatalodása megyénkben is szavatolja az „Arccal a községek felél" jelszó mielőbbi gyakorló« sikereit. T X:
