Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

A/M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-K.ISK.UN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 51. szám Ara 90 fillér 1972. március 1, szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! Megnyitó előtt Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum néhány ter­mét a „Bács-Kiskun megye ipara, élelmiszer-gazdasága és településfejlesztése” kiállítás rendezői vették birto­kukba. A megyei tanács dolgozói közül többen a kiál­lítás forgatókönyvével kezükben a helyszínen irányít­ják a megyét bemutató képek, grafikonok, makettek és termékek elhelyezését. Tegnap mi is meggyőződ­tünk arról, hogy a szombat délelőtt 11 órai megnyitóra az előkészületek tervszerűen folynak. Képünk is ezt ábrázolja. Egyébként ugyanezen a napon délután 4 órakor kerül sor a Hazafias Népfront Országos Taná­csának székházában (V. kerület, Belgrád rakpart 24.) a fővárosban élő Bács-Kiskun megyeiek találkozójára, amelyben a Kecskeméti Állami Zeneiskola növendékei is közreműködnek. A nap programja a • Bács-Kiskun megyei népművészeti együttesek műsorával zárul a Fő­városi Művelődési Házban. (XI. kerület Fehérvári út 47.) (Pásztor Zoltán felvétele) Ezer hold kalászos kap mesterséges csapadékot JNagybaracskán _ _ i r i • Megalakult a megyei öntözési operatív bizottság Földgolyónk egyik felé­ben a szünet nélküli eső­zések, havazások következ­tében árvíz pusztít. Ná­lunk az évszázad egyik legkevesebb csapadékot adó téli hónapjai érnek véget. A meteorológusok a százkilenc évvel ezelőtti Ma érkezik Moszkvába Rahman sejk A szovjet kormány meg­hívására Mudzsibur Rah­man sejk, Bangla Desh mi­niszterelnöke tegnap 18 ta­gú kísérettel Moszkvába indult. A bengáli kormány­fő ma, március 1-én érke­zik a szovjet fővárosba. Mudzsibur Rahman csak az indiai Calcuttában járt, amióta átvette a Bangla Desh kormányának vezeté­sét. Második külföldi útja most a Szovjetunióba ve­Megnyílt a leszerelési értekezlet tlenfben kedden meg­nyílt a leszerelési bizottság értekezlete, amely folytat­ja múlt évi munkáját. Ha­zánk is tagja a bizottság­nak. Az ülésszakon dr. Kőmíves Imre nagykövet vezetésével vesz részt a magyar küldöttség. Megfigyelők kiemelik: a leszerelési bizottság mos­tani ülésszakának jelentő­ségét emeli az a tény, hogv dr. Kurt Waldheim; az ENSZ új főtitkára első alkalommal jelent meg ilyen minőségben a tár­gyalási palotában. Elhagyták Libanont az izraeli csapatok Az izraeli haderő hétfőn elhagyta Libanon területét. A hatnapos háború óta el­telt időszak legnagyobb méretű agresszív hadműve­letének befejeztével az iz­raeli vezetés most a pszi­chológiai hadviselés elemeit erősíti fel. — A négy napon át meg­szállva tartott falvakat iz­raeli alakuiatok röplapok­kal árasztották el. „Ha nem akarja, hogy falujában vagy házában károk essenek, tá­volítsa el a „terroristákat” (t. i. a gerillákat)” — olvas­hatják a helybeliek a röp­lapokon, amelyek egyidejű­leg „biztosítják” őket afelől, hogy az izraeli hadsereg nem kívánja „bántani” őket. Habbarijába, Kfar Ha- mamba, Kfar Subába, Fri- deszbe és Rasaja al-Fuk- harba, az izraeliek által ki­ürített településekbe hétlőn nemcsak a gerillák tértek vissza; a libanoni hadsereg alakulatai is bevonultak. Márpedig — mint a UPI bejrúti és Tel Aviv-i hír­adása sejteti — nem utolsó­sorban ez volt az izraeliek célja: azt akarták, hogy a „Fatah-vidék” a gerillatá­maszpontokkal sűrűn bete­lepített Délkelet-Libanon a libanoni hadsereg ellenőr­zése alá kerüljön. Ha — mint azt széles körben fel­tételezik — a hadsereg és a gerillák között létrejött 1969. évi kairói egyezmény értelmében a vidék a geril­lák „felségterülete” lett. ak­kor a katonai megszállás az egyezmény felrúgásával egyenlő. Szaeb Szalam libanoni miniszterelnök hétfőn kije­lentette, hogy Libanon kö­telezőnek tartja magára nézve mindazokat az egyez­ményeket, amelyeket eddig aláírt. Hétfőn este Szadat elnök üzenetével a libanoni fővá­rosba érkezett Abdel Kader Hasszán, egyiptomi had­ügyminiszter-helyettes. — az 1863-as — aszályos esztendő időjárási ténye­zőit vélik most megismét­lődni az őszi-téli csapa­dékmérleg alakulásában. A közelmúltban jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, valamint az Országos Vízügyi Hivatal együttes felhívása az öntözés mie­lőbbi megkezdésére. Csak ily módon lehet valame­lyest pótolni a termőta­lajból hiányzó nedvességet. Ezért van szükség az ön­tözési lehetőségek minél teljesebb kihasználására. Az ország egyes vidékein már öntöznek. A nagyba­racskai Haladás Termelő- szövetkezet ezer hold őszi kalászosának mesterséges csapadékkal való ellátását ma kezdi meg. A nyolc öntözőgépegy­séget már a múlt héten előkészítették a szövetke­zet gazdái. A hiányzó téli nedvesség pótlására egyelőre 30 mil- limétemyi esőnek megfe­lelő öntözővizet juttatnak a gabonafélékre, majd az évelő pillangós takarmá­nyokra. Február utolsó felében a MÉM irányításával létre­jött az országos öntözési operatív bizottság. Ezt kö­vette tegnap a Bács-Kiskun megyei operatív bizottság meg­alakulása. Célja, hogy előmozdítsa az öntözés nagyarányú kibontakozá­sát , Bács-Kiskun megyében. A feladatokról dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács el­nökhelyettese beszélt a Kecskemétre összehívott vízügyi, államigazgatási, szövetkezeti és területi szövetségi vezetőik, szak­emberek előtt. Majd Szen­ti János, az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság ve­zetője ismertette a megye öntözési helyzetét, felké­szültségét. A két referátumot kőve­tő élénk vitában kifejtette véleményét Berki Endre, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa, Pálji Pál, az AGROKER igazgatója, Csató Zsigmond a bácskai területi szövetség munka­társa, Deák Adolf, a har- tai Béke 'Tsz elnöke, Se­bestyén Tibor, a nagyba­racskai Haladás Tsz főag- ronómusa, Perczel János, a Duna menti és Kiskunsá­gi területi szövetség titká­ra, Bencze Kázmér, a Ba­jai Vízügyi Igazgatóság csopod^ezetője és Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetője. A megalakult kilenctagú megyei öntözési operatív bizottság elnöke Gádor József, helyettese Szenti János, titkára Fenyvessi Károly szakfelügyelő lett. Az operatív bizottság már­cius hatodikén hétfőn Ka­locsán rendez megyei ta­nácskozást az öntözéssel összefüggő feladatok meg­tárgyalására. K. A. Kihajtották a gulyát Az enyhe februári „télben” a bugaci szürke-magyar gulyát is kihajtották a pusztára. Táplálékot ugyan még nem találnak, csak „böngészik” a legelőt, de az állo­mány kondíciótartására alkalmasak ezek a téli jára­tások. A szürke-magyar gulyával együtt kint legel a rackanyáj is. A képen szürke-magyar gulya látható. (MTI-fotó — Fehérvári Ferenc felv. — KS) A tanyavilág hangja T egnap befejeződtek a falugyűlések, városi nagygyűlések, melyek so­rán 57 tanyai, 108 községi és 5 városi népfrontbizott­ságot választottak újjá. Mával a járási bizottságok i alakuló ülései kezdődnek. A tanyákon 5200, közsé­gekben 14 000, a városok­ban pedig 1600 résztvevője volt a gyűléseknek. A vá­rosokban jelentősen korlá­tozta a még népesebb meg­jelenést a rendelkezésre álló termek befogadj ké­pessége. Ami a felszólalók szá­mát illeti, ezúttal is az iga­zolódott be, hogy a kisebb tanácskozó közösségekben többen és nyíltabban mondták el véleményüket, mint a nagy testület előtt. A tanyai gyűléseken három­százan, a községekben négyszázan szóltak hozzá a beszámolóhoz. E zúttal a tanyai lakos­ság felvetéseivel, észrevételeivel, bírálataival foglalkozunk kicsit részle­tesebben, annyit megje­gyezve, hogy a községekben jó részt kommunális igé­nyek, kérdések körül for• ' gott az eszmecsere. A ta- j nyai, külterületi emberek felszólalásaiból elég hang­súlyozottan kicsengett: úgy érzik, hogy akár a nagy­községek, akár a városok tanácsai részéről kissé mostohán kezelik gondjai­kat. Ahhoz képest, hogy ők is tisztességesen megfize­tik a község- vagy város- fejlesztési adót, az arányo­kat tekintve nekik keve­sebb jut. Vonatkozik ez fő­ként az orvosi ellátásra és a kereskedelemre. példának említsük itt * a megyeszékhely tövében élő ballószögiek panaszát. Kern kis nehéz­séget okoz 800 családnak, hogy sok, jobbára idős be­teggel a városba kell járni- ok orvosi rendelőbe. Holott I van odakint is orvoslakás, í rendelő, de abban nyugdí­jas orvos lakik, s amíg számára nem gondoskodik a tanács másik lakásról, oda fiatalabb utód nem költözhet. Az orvosi ellá­tásra szoruló öregek közül sok van olyan állapotban, hogy hozzátartozóival is csak gépkocsin képes be­jönni a városba. Ami oda- vissza 120 forint költséggel jár. ; Ugyancsak ismétlődő té­ma volt a tanyagyűléseken, hogy a KlSg-szervezeti élet rendszerességét mennyire hátráltatja a megfelelő he­lyiség hiánya. Többször csak a véletlentől függ, lesz-e szabad helyiség, ahol a tervezett rendezvényt megtarthatják. Bízvást remélhetjük, ® hogy ez utóbbi gon­dok megszüntetésén is si­keresen munkálkodnak majd a népfrontbizottsá­gokba most beválasztott fi­atalok. Az eddigi választá­sokon 35—40 százalékos arányban újultak meg, fris­sültek fel a bizottságok. A fiatalok és nők száma pél­dául az előzőekhez képest megkétszereződött. A bi­zottságokba most került új erők számaránya a régeb­bi, tapasztalt, hűséges tisztségviselőkéhez viszo­nyítva, megnyugtatóan sza­vatolja a mozgalmi munka folytonosságát, s élénkülé­sét egyaránt. A régebbiek, gazdag mozgalmi-politiÚai tapasztalatok birtokában segítőkként állnak az újak oldalán, hogy indulásuk a közéleti tevékenységben mi­nél hamarabb érleljen gyü­mölcsöket. ^ T. I. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom