Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
UTS. február 1, kedd S. oldal Az igazság hangja Harminc éve jeleni meg as illegális Szabad A ép 1942. FEBRUÁRJÁBAN adta ki a párt nagyon kezdetleges technikával az illegális Szabad Nép első számát. Javában folyt a szovjetellenes háború, ami együtt járt a kommunisták és a demokratikus erők üldözésével. Ebben az ország katasztrófáját jelentő időszakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német mi- litarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyar- országon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztő gárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésé re. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Magyarország életében. A Szabad Nép bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a háromhatalmi szövetségből. Ez a szövetség Magyarország életét, vérét és nemzeti becsületét veszi el." A PÁRT ILLEGÁLIS lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyesítsék erőiket a különbéke megkötésére a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére.Marcba szólított mindazok ellen, akik folytatni akarták a nem- zetvesztő háborút. A nemzet gyilkosai megrettentek ettől a hangtól és nagy apparátussal vetették magukat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász- és terjesztő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy internáló táborba küldték. Bár az osztályellenség egyidőre megakadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával belmtolt á' magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul.. 1944 végén, az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt. írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép legfőbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsülete." S a lelkesítő felhívás sem volt pusztába kiáltott szó. Elvezetett a Gömbös-szobcr felrobbantásához, a nyilas házak elleni támadásokhoz, német gépkocsik elleni merényletekhez, s a Városi Színház-beli nyilasgyűlés szét- zavarásához. A SZABAD NÉP hősi harcot vívott a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és boldogabb jövendőjéért. A harmincadik évfordulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesztői előtt. (B.) Fényépítészet A fény az élet elsőrendű feltétele. A barlanglakó ősembernek egyedül a napfény jelentette az életet, mindaddig, amig a tűz — az első mesterséges fényforrás — segítségére nem sietett. A tűz fényt, meleget adott és elűzte a sötétség „gonosz szellemeit”. A történelem folyamán a fákegy szobor, műemlék, székesegyház, vár stb. architektúrájából olyan finom árnyalatokat, amelyek évszázadokon át ott voltak, de az ember nem látta a mű monumentális mérete, vagy talán túl gazdag díszítése miatt. A hatvanas évtizedben a fényépitészet Európában székből, elektromérnökökből és műemlékvédelmi szakemberekből áll. Hazánkban a budai vár, a fővárosi múzeumok jól sikerült kivilágítása bizonyítja, hogy a fényépítészet nálunk is jó úton halad. Napjaink építésze már az épület tervezésénél figyelembe veszi, hogy éjszakai A kivilágított párizsi Champs-Élysées. lyán, a gyertyán és a gázlámpán keresztül az elektromos izzóig és xenon lámpáig változtak a fényforrások és nőtt az ember fényigénye. Napjainkban a fény dekoratív hatása is egyre jobban előtérbe kerül az építészetben, városok, műemlékek, kertek, vízesések kivilágításánál. Egy középkori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkelő és a lenyugvó nap, vagy esetleg fáklyák fényében, A mai fényépítészetnek az a célja, hogy reflektorok segítségével kiemelje az épület egyes részleteit, másokat pedig visszafogjón. Az építész ma fényekkel, árnyékokkal, színekkel játszik. Így mutathat meg egyItt a Tóth Kálmán Gimnázium stúdiója... Két hónapja működik intézetünkben — a Bajai Tóth 'Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában — iskolarádió. Néhány érdekes hírét csokorba kötöttük, abban a reményben, hogy ezek a Petőfi Népe olvasóinak érdeklődésére is számíthatnak. * örömmel tudatjuk, hogy Sánta Jolán és Loósz Erzsébet továbbjutott a Ki mit tud városi bemutatóján, a zenei kategóriában. * Az iskola művészkedő diákjainak munkáiból ösz- szeállított kis gyűjtemény után a KISZ-teremben most a Babits Mihály emlékkiállítás látható. A fotókat odaillő versidézetek „magyarázzák”. Megismerkedhetünk a költő életének fontosabb állomásaival. szülei, barátai és közeli ismerősei arcvonásaival, Eletraizi adataiból nekünk talán a bajai vonatkozások a legérdekesebbek. 1905. szeptember 20- án nevezte ki a zirci apát a bajai katolikus gimnáziumba, ahol szeptember 30-án állt munkába. A kiállítást Hegedűs Józsefné tanárnő rendezte. A KISZ- terem a kiállítás ideje alatt több élményszerű magyar óra színhelye. * Készül az iskola az intézmény fennállása tizedik évfordulójának a megünneplésére. Megkezdték a vízügyi szakközépiskola történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtését írják már az évkönyv cikkeit is. Ezek érzékeltetni kívánják az iskola szerepét a víz- gazdálkodás országos fejlődésében. • Jó az Iskola tanulmányi átlaga. Szeretnénk, ha az év végén legalább 3 tizeddel javulna. Most: 3,3. Pump Rita fi Fáklya legújabb száma Az 1972-es jubileumi esztendő szellemében újabb tanulmányt közöl a Szovjetunió megalakulásáról, létrejöttének jelentőségéről a Fáklya február 6-án megjelenő száma. Ezúttal S. Rasidovnak, az Üzbég Kommunista Párt KB első titkárának tollából. A KGST- ről szóló sorozat részeként ebben a számban a szocialista országok gazdasági tömörülésének mindennapi gyakorlatáról olvashatunk cikket. A szovjet emberek életszínvonalának emelését célzó intézkedések közül a nagy arányú lakásépítkezést ismerteti a lap, s foglalkozik a városlakó dolgozók szabad idejének helyes felhasználásával is. A Magyarország felszabadításáért vívott harcokra emlékezve részleteket közöl Sz. Szia vies szovjet író elbeszéléséből, Georgij Vere- tennyikov életéről. Tudomány, kultúra, technika, sport — mindez témája — a Fáklya gazdagon Illusztrált ez évi 3. számának. nagy fejlődésnek indult. Franciaországban például egy bizottság foglalkozik az ország műemlékeinek kivilágításával. A bizottság építészekből, képzőművéfényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fény' építészet azonban az elmúlt századok művészi épületei nek részleteit is kiemelve tárja a ma embere elé. Időben vagy idejében AZ IDOHATÄROZOK kifejezésében nagyon sok a nyelvhelyességi hiba. Újabban mindent időben akarnak elvégezni. Időben váltják meg a jegyet egy jó színházi előadásra, mert félnek, hogy jegy nélkül maradnak. A hirdetések szerint időben kell megváltani az utazási bérletet is. Időben szántanak, időben aratnak. Sokaknak talán nem is tűnik fel, miért nem helyes ez a kifejezés. Az időben szóalak használható a maga helyén. Az események időben történnek, a folyamatok időben folynak. Ha idő- vagy körülményhatározói jelentésben használjuk, jelzője szokott lenni. így mondhatjuk azt, hogy jó időben szívesen vagyunk a szabadban, rossz időben nem szívesen mozdulunk ki hazulról. Sokszor meg éppen a kellő időben akadályozunk meg valamit. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valamit akkor teszünk meg, amikor még megfelelő az időpont, arra éppen alkalmas az idő, akkor a helyes kifejezés: idejében. Értelmező szótárunk így igazít el bennünket az idejében helyes használatáról: „Akkor, amikor még nem késő, amikor a szóban forgó cselekvés eredményesen elvégezhető; abban az időpontban, amelynek elmulasztása késedelmet, veszélyt, kárt okozhat a kellő időben.” A KÖZNYELVBEN már a XVI. századtól csak ezt a birtokos személyraeos alakot használják: idejében Időpontra vonatkozó sok egyéb kifejezés is b1'-tokos személyragos (idejekorán, napjában, két napja, hosz- szú ideje). F.z tehát nyelvünk régen kialakult sajátsága, jellemzője. Hanem a birtokos személyragos szóalakot használjuk, vétünk a nyelvhelyesség ellen. Ez a sajátosság más határozószókban is érvényesül. Így pl. a hamar, hirtelen határozószókat hosszabb alakjukban úgy használjuk, hogy birtokos személyragos alakjukhoz (hamarja, hirtelenje) tesz- szük hozzá a megszilárdult -ban, -ben ragot: hamarjában, hirtelenjében. AMILYEN helytelen az időben határozószó, ugyanolyan rossz az időre is. Tehát idejére kell elkészíteni a feladatot Idejére kell felkészülni valamire. Az idő szó helyes használatára jegyezzük meg, hogy idő előtt, ideje előtt, sőt időnek előtte is megtehetünk valamit. De helytelen, ha valamit egy kis idő után akarunk elvégezni. Helyesen egy kis idő múlva, múltán vagy múltával, esetleg kisvártatva kell elvégeznünk. Nagyon magyarosak az ilyen szókapcsolatok is: ideje, legfőbb ideje, itt az ideje, nagyon itt az ideje, nagyon ideje, hogy valamit tegyünk. Idegen nyelvek hatására a van időd? nincs időm kifejezések, sajnos, már szinte teljesen kiszorították nyelvünkből a ráérsz? nem érek rá magyaros formákat. A „Meghalni sem érek rá" szólásmondás őrzi a régi nyelvi fordulat emlékét. Tehát érjünk rá, vagy ne érjünk rá valamire, de ne ne mondjuk azt, hogy van időnk, vágy nincs időnk. Petőfi Pató Pál-ja sem azt mondta, hogy ,.Ejh, van időnk arra még!”, hanem azt, hogv „Ejh, ráérünk arra még!” Kiss István Búzás Editke levelét 1 örömmel közöljük: a Kecskeméti I. számú Általános Iskola Budai Dezső úttörő- j csapatának tagjai csatla- ! koztak a Zrínyi Ilona úttö- I rőcsapat felhívásához: 810 kiló vegyespapírt gyűjtöt- i tek, átadták a MÉH-nek. A papírért 1050 forintot kaptak, hiánytalanul befizették a tanyai iskolák villamosításának csekkszámlájára. A gyűjtésben szorgalmas munkájával előljárt a 4/a. osztály kisdobos raja! Kiskunhalason, a Jura- novics Miklós úttörőházban érdekes versenyt tartottak a közelmúltban az alsó- és felsővárosi iskola úttörői — írja Csipák Marika csapattitkár — Kiss Erzsébet tanárnő vezetésével. Szellemi-ügyességi vetélkedőjüknek címe „Gyere velünk, játsszunk együtt’” — volt. Az Izgalmas, érdekfeszítő versengés során hosszú ideig fej-fej mellett haladtak a versenyzők, majd végül a felsővárosi 860. számú Ady Endre úttörőcsapat tagjai kerültek ki győztesen. „A mi községünk, a mi megyénk” című mini-akciót választották az akciók közül a bácsalmási úttörők — írja levelében Molnár Hella. A pajtások maketteket készítenek, albumokba gyűjtik azokat a fényképeket, amelyeken Bács-Kis- kun megye nevezetességei, illetve az új létesítmények láthatók. Februárra készül el úttörő híradójuk, a Kukkantó. Az ifjú szerkesztők most törik a fejüket, hogy a jobbnál jobb ötleteikkel színessé, tartalmassá tegyék lapjukat. A nemzetközi könyvév tiszteletéra megalakították a könyvba- rátek klubját, ahol a közösen, illetve az egyidőben olvasott könyvek mondani-, valóját megbeszélik. Továbbtanulási terveikről küldött beszámolót az Úttörőéletnek Vargacz Ibolya, a homokmégyi általános iskola nyolcadikos úttörője. Mint írja, osztályának félévi tanulmányi átlaga 3,8. Egyetlen társuk nem tanul tovább, a többiek pedig a Kalocsai István Gimnáziumba, iparitanulóiskolába, szakközépiskolába jelentkeztek. A ballószögi Kun Béla úttörőcsapat tagjai közösen számoltak be levelükben a csapatukat ért nagy örömről: a községi tanácstól és a helyi szakszövetkezettől összesen nyolcezer forintot kapott úttörőcsapatuk. Ebből a pénzből zászlókat, játékokat vásároltak, de jutott a futballpálva építésére is az összegből. Krónikás tantól'vámon vesznek részt a kecskeméti úttörők a Szalvai Mihály úttörőházban. A tizenkét hetes képzésen a paitások — huszonegyen — már az első foglalkozáson feladatot kaptak, melvet kűlön-külön fognak megoldani — Írja Kiss FdH. a IT. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörője. a tanfolvamon részt vevő ifjú krónikás.
