Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

4. oldal 1972. február 4, péntek Pártmunka a kecskeméti járásban A kecskeméti járás nagyközségeinek fejlődésé­ben jelentős szerepet töl­tenek be a tizenöt éve ala­kult pártbizottságok. A nagy kiterjedésű tanyavi­lággal rendelkező járás éle­tében különleges feladato­kat látnak el. Mindegyik nagyközség egyben olyan központ, amely lakosságá­val arányos tömegeket vonz a külterületekről, a kör­nyező kisebb települések­ről, s ugyanakkor a gazda­sági, kereskedelmi, társa­dalmi, politikai, a kulturá­lis és a sportélet eredmé­nyei, eseményei kisugárza- nak az említett települések lakosságára. A járási pártbizottság sokrétűen foglalkozik Izsák, Szabadszállás, Kunszent- miklós, Lajosmizse és Ti- szakécske nagyközség párt- bizottságának irányító, el­lenőrző munkájával, hatás­körük és munkamódszereik fejlesztésével. Ezt a meg­különböztetett figyelmet el­sősorban az indokolja, hogy a nagyközségekben él a járás lakosságának közel fele: 49 ezer ember. Nem lényegtelen az sem, hogy itt működnek a legnagyobb ipari üzemek, mezőgazda- sági és kereskedelmi szö­vetkezetek. Természetesen nem ha­nyagoljuk el a községeket sem. A községi pártbizott­ságok közvetlen hatásköré­be tartozik és irányításuk alatt működik a járás párt- alapszerveinek a fele, s a párttagság 53 százaléka. A több, mint ezernyolcszáz kommunista tevékenysége kedvező hatást gyakorol az élet minden területére. A párt szervezettsége legma­gasabb Kunszentmiklóson és Tiszakécskén, ahol a la­kosság öt százaléka tagja az MSZMP helyi szervei­nek. A községi szervezetek kommunistái a pártirányí­tás és ellenőrzés első vo­nalában dolgozva közvet­len hatást gyakorolnak az alapszervezetek tevékeny­ségére, a párthatározatok gyakorlatban történő érvé­nyesítésére. Mivel az élet „sűrűjében” élnek, közvet­lenül észlelik azokat a problémákat, amelyek fog­lalkoztatják az embereket, s ezekre a kérdésekre gyor­san tudnak válaszolni is. Ezek a párttagok sokat tesznek a lakosság felvilá­gosítása érdekében és több ezerre tehető azoknak a száma, akiket bevontak a pártoktatás különböző for­máiba. A nagyközségekben mű­ködő pártbizottságok sze­repét növelik az utóbbi időben bekövetkezett vál­tozások is, amelyek jelen­tősen bővítették a tanácsok hatáskörét, önállóságát és ezzel együtt felelősségét. Ennek hatására Kunszent­miklóson, Tiszakécskén ön­álló tanácsi alapszerveze­tek jöttek létre, s hasonló alakul Szabadszálláson. Az utóbbi hónapokban a párt- bizottságokon ügyeletes pártmunkások vannak, hogy a lakosság hozzájuk fordulhasson ügyes-bajos dolgaival és gyorsan intéz­kedjenek. Az ügyeleti rend­szer bevezetése előtt sűrűn zárva voltak a partszékhá- zak, mert az egyetlen füg­getlenített titkárnak sok munkája adódik „házon kí­vül” is. A pártbizottságok a községek életének min­den fontos kérdésével rend­szeresen foglalkoznak. A sok probléma megoldására nincs elegendő pénz, s ezért a lakossággal együtt döntik el a megvalósítás helyes sorrendjét Izsákon például most készítik elő a falugyűlést, amely hivat­va lesz eldönteni, melyiket vegyék előre a fejlesztési feladatok közül. A község vezetői a vízhálózatot java­solják. A kecskeméti járás nagy­községeiben az elmúlt évek­ben megoldották a férfi la­kosság foglalkoztatását, fő­leg a helyi ipari üzemek létrehozásával. Tiszakécs­kén most épül egy 400 lányt, asszonyt alkalmazó Almatermesztés — fa nélkül A kertészet valósággal fantasztikusnak tűnő lehe­tőségét: a fa nélküli alma­termesztést csillantják fel a bristoli egyetem Long Ashtobi kutatóállomásá­nak legújabb kísérletei. — Elképzelésük megvalósítása még csak a kezdet kezde­tén tart, mégis remélik, hogy egy-két évtized táv­latában az almatermesztés új, nagyon gazdaságos, nagy terméshozamú és kézi mun­kát jóformán alig kívánó rendszerének kifejlesztésé­hez vezethet. Megvalósítá­sához a tudományos kuta­tás új „csodaszerei” szük­ségesek: például olyan nö­vekedésgátló (retardáns) anyag, amellyel a fiatal fá­kon a szokásosnál jóval hamarabb létrehozhatják a termőrügyeket, továbbá a hajtásokat szelektíven el­pusztító vegyület, amellyel vegyi úton végezhető majd el a metszés. A „kaszálható” almás­kertnek az az alapötlete, hogy a facsemetéket egy­máshoz egészen közel, 30— 38 centiméternyire ültes­sék el egymástól. így egy hektárnyi területen óriási mennyiségű: 85—100 ezer­nyi fiatal fácska zöldellhet. Az ilyen növények az első évben erős vegetatív haj­tásokat hoznak, de külön­leges növekedésgátló (re­tardáns) anyaggal megál­lítható növekedésük bizo­nyos szakaszban, Így vala­mennyi hajtáson nagyszá­mú termőrügy alakulhat ki — az ágak teljes hosszá­ban. Ezek a termőrügyek azután a következő évben virágba borulnak és fán­ként több kilogrammnyi almatermést hoznak, ame­lyet az ágakkal együtt egy ko- iszerű ant-óítéopel egyszerűen lekaszálnak — innen egyébként a kaszál­ható almáskert elnevezés is. Ez a módszer, a fiatal ágak lekaszálása a terméssel egvütt természetesen jóval egyszerűbb, mint az érett almák kézi leszedése. A talajban maradt törzs­csonk a következő tavaszon dús, új ágakat hoz — ezek­ből csak egyet hagy meg a szelektíven ható vegyszeres metszés. A meghagyott ágon egy évvel később új­ra megjelennek a virágok, kialakul a termés. Mindeb­ből következik, hogy a ka­szálható almáskert csak minden második evben hoz termést. Nyilvánvaló, hogy a nagy almáskertekben ré­szekre lehet osztani az ül­tetvényt, hogy egy-egy kertrész termését minden évben a piacokra szállít­hassák. Egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen terméshozamra lehet szá­mítani, de az előzetes kí­sérleti eredmények amel­lett szóinak, hogy a termés nagyon dús lesz. Lényegé­ben nincs szükség .fáradsá­gos kézi munkára, hatáso­san ellenőrizhetők és le- küdhetők a növénybetegsé­gek, különösen, ha öntöző rendszerrel juttatják a fák­ra a szükséges vegyszere­ket A szakértők joggal rémé lile, hogy a következő egy­két évtizedben megterem­tik azokat a feltételeket, amelyek a kaszálható al máskertek megvalósítása ■ hoz szükségesek. (A DELTA legújabb szá­mából) —I —s üzem, Izsákon pedig a kö­zelmúltban teremtettek 300 lánynak munkahelyet a ter­melőszövetkezet segédüze­mében. Szabadszálláson és Lajosmizsén viszont csak most formálódnak a nőket foglalkoztató ipar telepíté­sére vonatkozó elképzelé­sek. Ez a gond viszont Kunszentmiklóson már megoldottnak tekinthető. Mindezeken túl a párt­bizottságoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk az alapszervezetek irányításá­ra, segítésére és ellenőrzé­sére. Ez biztosítéka lehet annak, hogy a gyakorlat­ban eredményesebben va­lósuljon meg a párt politi­kája. Ezzel együtt legyenek igényesebbek a pártszerve­zetek közvéleményt formá­ló munkájukban. A nőkre és a fiatalokra vonatkozó határozatok érvényesítésé­ben is sok tennivaló van még. Igényesebb munkára van szükség, az egész la­kosságot átfogó ideológiai, agitációs tevékenységben, de a helyi gazdaságpoliti­kai célkitűzések megvalósí­tásában is. Erre meg van­nak a lehetőségek, csak jobban fel kell tárni, job­ban ki kell használni azo­kat. A pártbizottságok Irá­nyító munkája csak akkor lehet eredményes, ha több segítséget adnak az alap- szervi vezetőknek a tájé­koztatásban. ideológiai, szakmai és általános mű­veltségük fejlesztésében. A növekvő követelmények azonban még aktívabb munkára serkentenek min­den párttagot, aktivistát is. Horváth Ignác Termelékenyebben Jánoshalmán 1970. májusában egyesült a Pe­tőfi és az Alkotmány Tsz. Tíz és fél ezer holdas terü­letük 25 kilométeres kör­zetben Hajós, Borota, Mély­kút, Kisszállás határáig ter­jed. Az első közös évet sok külső és belső problémát leküzdve, bizakodva zárták azzal, hogy a ki egyensúlyo­zol tabban induló 1971-es esztendőben még szervezet­tebben, eredményesebben gazdálkodhatnak. Az elmúlt napokban megtartott zárszámadó köz­gyűlésükön Bátyai József, a tsz elnöke valóban jónak értékelhette a munkát. Bel­ső gondoktól nem volt men­tes az elmúlt időszak sem, hiszen tovább csökkent a dolgozó tagok száma, a nyugdíj, .ok, járadékosok aránya százalék a szö­vetkezetben. Éppen ezért tovább egyszerűsítették a vetésszerkezetet, növelték a gépesíthető növényfajták területét. Jobb munkaszer­vezéssel, a technológiai elő­írások megtartásával na­gyobb terméshozamokat ér­tek el. így a gabonafélék több mint félmillió, a ku­korica egymillió hétszáz­ezer, a burgonya nyolc- százezer, a lucernamag egy­millió kétszázezer forinttal többet hozott a tervezett­nél. Ezek ellensúlyozták a baltacím, a vöröshagyma, a napraforgó, a paprika ala­csony hozama miatt bekö­vetkezett kieséseket. A nö­vénytermesztési ágazat ár­bevétele összesen 33 millió 579 ezer forint volt. Tavaly készült el a törzs­baromfi ólak, megkezdték a naposcsibe keltetését. Ezekből nevelték fel saját pecsenyecsirke-állomónyu- kat, a fennmaradó meny- nyiséget pedig — 1 millió 100 ezer darabot — más termelőszövetkezetnek ad­ták el. Tovább növekedett a juhállomány, amelyből több mint ezer darabot szállítottak a felvásárlók­nak. A változatlan tehén­létszám mellett az egy te­hénre jutó tejtermelés 3140 liter volt, 85 literrel több az előző évinél. A borjúelhul­lás miatt bekövetkezett ki­esést hízómarha és pecse­nyecsibe értékesítéssel pó­tolták, Így az állattenyész­tési ágazat is teljesítette bevételi tervét. A 14 millió forintot meg­haladó beruházásokhoz sa­ját erőből több mint 10 millió forintot adtak. Szo­ciális célokra 1 millió 170 ezer forintot költöttek, amelyből csaknem félmil­lió forint volt az étkezési hozzájárulás. SZORGALMASAN dol­goztak a szövetkezeti gaz­dák is. Kevesebb volt az üzemi baleset és a betegség miatt kieső munkanapok száma. Nőtt a termelé- kenyseg, ezer forint ráfor­dítással 4700 forint értéket állítottak elő. Az elmúlt évhez képest a szövetkezet közös vagyona 12,4 száza­lékkal nagyobb — 109 mil­lió forint — tiszta vagyo­nuk pedig 24 százalékkal több, 76 millió 600 ezer fo­rint. A bruttó jövedelem közel 26 millió forint volt, az egy tagra jutó évi ke­reset 28 ezer 700 forint, há­rom és fél ezerrel több az elmúlt évinél. D. É. Bölények a lengyel erdőkben Városligeti vásárok Május 19. és 29. között rendezik meg a budapesti vásárvárosban, a Városli­getben a Budapesti Nem­zetközi Vásárt. A hazai ipar érdeklődésének, csupán a hely hiánya szab határt. Tíz szocialista ország je­lentette részvételét — több éves szünet után ismét ki­állít a BNV-n a Koreai Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság is. Ezenkívül eddig huszon­négy ország jelezte részvé­telét a vásáron. Közülük első ízben szerepel a BNV-n Mexikó és Kenya. A tőkés országok egy-egy téma köré csoportosítják árubemutatójukat. Az Egyesült Államok modern oktatási és szemléltető esz­közökkel. Olaszország elektronikus és építőipari berendezésekkel vonul fel A szovjet pavilon érdekes­sége a ..L’inahod" holdíár- mű pontos másának bemu­tatója lesz. A BNV-n kívül számos szakmai re^dez^énv kiál­lítás színhelye lesz a vá­sárváros. Tavasszal, már­cius 24. és 28. között nem­zetközi építő- és útépítő- gép-kiállítás nyílik. Nagy teljesítményű szovjet be­tonkeverők, csehszlovák út­építőgépek, francia, osztrák, olasz, nyugatnémet her­nyótalpas rakodók, hid­raulikus berendezések, te­leszkópos daruk szerepel­nek majd a nagyszabású bemutatón. 40 küif'Äi és 25 hazai kiállító részvéte­lével — nemzetközi mű- anyagipari kiállítás nyílik április 12. és 18. között. Az Országos Találmányi Hivatal .júliusban „Buda- patent 72’ címmel nem­zetközi találmányi. MálT'tást és vásárt rendez. A „Bar- kács 72 — a kislakás, kert- és lakásdíszítéshez, a szabad idő eltöltéséhez ad ötletet, tanácsot. Az ..Auto­service 72” a géniármű- áooló. lavftó kényelmi és Si'»tor'c--í(t| borv-Mjta­tóia les7 A — '»gorrnrfo1ór'r'V'1?oV rrá nek 37 . Otthon 7°M -onrip^^i cikkek bemuta­tója lesz. Gazdag kiállítási progra­méi sok kínál az idén a vásárváros ■ m **•»* Lengyelország gazdag természetvilágát számos természetvédelmi terület őrzi, melyek közül 11 a Nemzeti Park rangjára emelkedett. A Bialowiczi Nemzeti Park az ország egyik leg­jelentősebb természetvédel­mi objektuma, Közép-Euró- pa egyedülálló erdőségé­nek összterülete 1250 négy­zetkilométer. Az ősállapot­ban őrzött rezervátum te­rülete 5i négyzetkilométer. A természetvilág ritka kü­lönlegességei: erdei feny­vesek, bölények, kis méretű lengyel lovak megtekintése vonzó cél a hazai és euró­pai turisták számára. Az erdő 8000 éves. Gaz­dag növénvi és állatvilága miatt valóságos vadász- oaradicsom. a királyi va­dászatok gyakori színhelye volt. 1880-ban mAg 2000 bö­lény lakta az erdőt. Az el­ső világháború alatt telie- sen kipusztították a bö­lényállományt. A háború után az állatkertekből te­lepítettek ide bölényeket. Azóta 300-ra szaporodott a lengyel „bölénycsalád”. A bölényrezervátum meg­tekintése mindig izgalom­mal jár. A buszok, gépko­csik a parkolóhelyen ma­radnak. a turistákat pedig elvezetik egy biztonságos kilátóhoz, ahonnan közel­ről megfigyelhetik a sza­badban élő bölényeket Közben az idegenvezető sok érdekességet közöl róluk. Megtudják, milyen erős ál­lat a bölény, ellenálló a hideggel szemben, (bőre vastagsága 2 cm), súlya el­éri a 900 kg-ot óránkénti 40 kilométeres sebességgel fut. képes átugrani 2 mé­ter magos kerítést. A bö­lény nem támadia meg az '“rp’-'ert de nem szelídít­hető. A szakemberek számítá­sa szerint a bialowiczi er­dőben 228 fajta madár, 8500 pp «afwwwto fajta rovar, 118 fajta fa ta­lálható. Élnek ott farkasok, hiúzok. és ide telepítenek rövidesen medvéket is a Tátrából. Külföldi vadászok gvak ran érdeklődnek a b'H n vadászat lehetőségei ir. A nemzetközi me ; dás szerint lőfegyver--. lejtezés csak akkor r v. : séges, ha a vilk állománya meghaladj:! 2000-et. Napjainkban . gyei bölényekkel e - számuk összesen 900-n be csülhető. A bölényvádászat különben sem lesz olcsó szórakozás. Jelenleg esv bölény ára 200 ezer zlotv Könnyebben hozzá?" hető különleges zsmatú lenivel böiénv” vodka a Zub- rówka”. Az italt a Köté­nyek kedvenc eledelével, kizárólag a bialowiczi er­dőben található fűvel, an­nak kivonatával ízesítik. Zofia Dohnke

Next

/
Oldalképek
Tartalom