Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
& oldal 1972. február 25, péntek Még mindig nehéz Négyszáz tanya volt a Kiskunhalasi Állami Gazdaság területén 1949-ben. Azóta mindössze harmincöttel lett kevesebb. A megmaradtak közül 80 a gazdaság tulajdona. A villanyt 14 tanyához vezették eL Mit jelent a gazdaságnak ez a három és fél száz tanya? A válasz nem egyértelműen jó, vagy rossz. Előnyös, mert a munkaerő helyben van, ugyanakkor hátrányos is. mert a nagyüzemi táblákba ékelődnek. Tanyai valóság Felszámolásuk nehéz. Az ott élő idősebbek legnagyobb része elszakíthatat- lanul ragaszkodik az élete során megszokott, legtöbbször maga kialakította környezethez. A fiatalabbaknak pedig — ha szándékaik szerint be is költöznének a városba, vagy a falvakba, — nincsen elég pénzük a lakásvásárláshoz vagy építéshez. Még úgy sem, ha az állami gazdaságtól kapnak támogatást. Hi a megoldás? A tény tehát, hogy 356 család él a gazdasághoz tartozó tanyákon, majdnem mindannyian villany, víz és út nélkül. Mi a megoldás? Hogyan kerülhetnének közelebb a nagyobb településeken lakók szociális, kulturális szintiéhez? Az egyik mód, amiről a gazdaság igazgatója, Bús János beszél: — Mint minden termelő- egységben nálunk is a munkaerő megtartása a cél. Ezt pedig nem lehet másként elérni, csak úgy, ha az emberek anyagilag megtalálják számításukat és olyan az üzemi légkör, hogy jól érzik magukat. Az első már megvalósult, nem keresnek rosszul. A másodiknak pedig egyik alkotóeleme a megfelelő szociális, kulturális körülmények biztosítása. Ezt próbálgatjuk öt éve. Létrehoztuk a villannyal, vízzel, úttal ellátott tajói, kígyósi, balota- szállási központot. Mindenütt található valamilyen helyiség, amely alkalmas összejövetelek tartására — például az ebédlő. Ifjúsági klubokat is alapítottunk és vásároltunk számukra tv-t. rádiót, magnetofont Kommunális beruházásokra 1966 óta 14 millió 740 ezer forintot fordított az állami gazdaság. Ebből épültek meg a kerületi központok is. A „legifjabb” a kígyósi, ahol 1967-ig állami tartalékföldek voltak. Ezerszáz holdon 117 tanya szabdalja a nagyüzemi táblákat. Öt évvel ezelőtt még az itt élőké volt a határ, ők gazdálkodtak. Amikor megkezdődött az építkezés, máshonnan kellett ideszállítani az embereket, a környékbeliek nem jöttek. Ha egy-kettő rá is kényszerült a munkára, nem egy esetben szinte gyűlölettel nézte a növekvő falakat, az épülő utat. Saját szabadságuk megsértésének érezték, olyan kényszert láttak benne, amit eddig nem tapasztaltak. Mindig nehéz helyzetben voltak az itteni kerületvezetők. Hem könnyű Jónás János kertészmérnök, a gazdaság ösztöndíjasa volt. 1967-ben került ide vezetőnek. Ferencvárosban született, ott is élt. Szókimondó, keménykezű, keményfejű, szívós ember: — Sokaknak nem voltam, és nem vagyok népszerű. Amikor idejöttem, azzal kellett kezdenem, hogy 80 holdat visszaszántattam a gazdaságnak. Ennyit foglaltak el jogtalanul a tanyasiak. Talán három hétre rá, egyik este bejött egy férfi, kérdezte, én vagyok-e a kerületvezető, aztán meg akart késelni. Egy dohányzóasztal körül szaladgáltunk. Máig sem tudom, miért tette. Nemrég szabadult a börtönből. Akkor sem tapsikoltak, amikor egyszerre nyolc traktorost küldtünk el, mert ellopták a traktort. Mindennapos eset volt, hogy a munkásaink reggel literes üveggel köszöntöttek rám a kocsma előtt. Abban az időben kevés örömöt adott a munka. Az idősebbekkel most sem könnyű, bár kezdenek együtt élni a közösséggel. Elsősorban innen látják a megélhetést, nem a maszekolásból. Ami kezdetben annyira idegesített, a negatív szelekció, az utóbbi időben valamennyire kisebb. Az igényesebbek, értelmesebbek sorra elmentek ipari munkásnak a szomszédos Csongrád megyébe. Szegedről jelenleg is öt-hat autóbusz jár erre a vidékre, viszi az embereket a gyárakba. Nálunk nagy a munkaerő-vándorlás. A kerületi dolgozók közül 52 a törzsgárdatag. Rájuk büszkék lehetünk, sorra nyerik a gazdasági szántóversenyeket. A fiatalabbaknak óriási igényük van a kulturálódásra, a mozgásra. Ha Kiskunhalason valamilyen rendezvény van, alig férünk be az autóbuszba. És jönnek, ha esik, ha hideg van, akkor is. Bármilyen összejövetelre, bárhová. Két év alatt 11 telket adtak el Kígyóson, hét házat már felépítettek, laknak benne. A három szoba, fürdőszobás házak mellett a melléképületek is hatalmasak. Akik bejöttek, . nem bánták meg. Tv-t, rádiót, háztartási gépeket vettek, s ahogy egyikük mondta, nekik is jobb. kényelmesebb, de a gyerekek öröme szinte mérhetetlen. Állandóan csak a tv-t néznék. Radikális módszer A balotaszállási kerülethez tartozó 1800 holdon levő tanyák zöme a gazdaságé. Évente három család épít házat a községben. A nagyobb településekre való áramlás állandó, de lassú folyamat. Itt tapasztaltam. az állami gazdaság kerületi központjától 3 km-re, a kövesút mellett levő tanyákon, hogy nemcsak az idősebbek, a fiatalok is ragaszkodnak a helyhez. ahol születtek. Tataroznak. szőlőt telepítenek és várják, hogy villamosítsák a tanyát. Mert ha az áram már ott van, akkor „olyan, mintha faluban laknánk” — mondják. Közösségi. társadalmi életük minimális. Jórészt csak a munkaidőre szorítkozik. Vannak a megyében már olyan területek, ahol szinte lehetetlen eladni a tanyákat. .Kígyóson, Balota- szálláson viszont nem maradnak üresen az épületek. Feltöltődnek. benépesülnek és állandóan újratermelik a ‘nyolc általánost csak nehezen, ritkán elvégző munkaerőt, akiknek fejlődésre, továbbképzésre való igényük alig van. (A gazdaság fizikai dolgozói létszámának 55.8 százaléka nem rendelkezik a 8 általánossal.) Márpedig a korszerű technológiával, technikával. iparszerűen dolgozó, mezőgazdasági nagyüzem számára ez rendkívül hátrányos. A problémák egész sorozatát indítják el. Megakadályozására a balotaszállási kerületben nagyon radikális módszert alkalmaznak. Fodor József kerületvezető mondta el. hogy sokféleképpen próbálták meggátolni a beköltözést, de csak egyetlen módon volt hatásos. Azpkat a tanyákat, amelyeknek gazdái lakásépítési támogatást kaptak, lerombolták, amikor a községben elkészült a ház. Ha kegyetlennek tűnik is, jelenleg nincs jobb megoldás. Kevesen ismerik el az eljárás jogosságát, igazságos voltát. A közösségi életbe, a tömegkommunikációs eszközök „bűvkörébe” való bevonás elengedhetetlen feltétele az átalakulásnak, a fejlődésnek. A gondolkodásmód megváltozásának. Hogy a kerületvezetőknek ne ígérgessék: „Volt itt már jó néhány vezető, de még lesz is!” És lakásuk ajtaját sötétedés után se kelljen bezárniuk a látogatók előtt Dénes Éva Növekvő lehetőségek a tanács és a népfront együttműködésében A szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló -törekvés talán a legközvetlenebbül a tanácsok és a népfrontbizottságok mindennapos, egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységében mutatkozik meg. Ebben az időszakban, amikor a népfront négy esztendei munkáját értékelik mindenfelé — a városi, községi, majd a márciusi járási és megyei népfrontbizottságok választásakor a a tanácsok munkája, a népfront és a tanácsok együttműködése se maradhat említetten. Törvényes keretek Ezekben a hetekben a községek, városok lakói, a tanácsok és a népfrontbizottságok vezetői, tagjai arra keresnek választ: vajon az elmúlt években javultak-e a tehetőségek a tanács és a népfront együttműködésére, s mit várhatunk a jövőtől? A kérdésekre kapott válaszok a legtöbb helyen általában biztatóak, amit igazolni látszik a népfrontszervek gyorsan növekvő tekintélye, közéleti jelentősége, s az az egyre határozottabb munkastílus, amelyre a lakosság is felfigyelt és amely a tanácsokban is nagymértékben felkeltette az együttműködési készséget. Ha már most ezeknek a hasznos változásoknak legfőbb indítékait keressük, feltétlenül a módosított választási törvényhez és a tavaly, a X. pártkongresszus határozatának szellemében megalkotott új tanácstörvényhez jutunk el, mint a javuló közös tevékenység jogi kereteihez. Elsősorban ugyanis ezek alapján nőtt meg a Hazafias Népfront közjogi-közéleti szerepe, került egészen szoros kapcsolatba a tanácsszervezettel, s lett életteli ösztönzője a szocialista demokrácia széles és mély kibontakoztatásának. Ugyanakkor ezek a törvények — és a hozzájuk tartozó egyéb állami rendelkezések — realizálták a tanácsok számára is azokat a tehetőségeket, amelyekkel megalapozhatták népképviseleti- önkormányzati tevékenységüket, a szocialista demokrácia állami vetületinek elengedhetetlen követelményét. Az új választójogi törvény és az új tanácstörvény kereteit keltett tehát kellő tartalommal megtöltenie a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak. E tevékenység már a tavalyi választást megelőzően megkezdődött és folyamatosan tart mind a mai napig, sőt az újjáválasztott népfrontbizottságok friss lendületével várhatóan még erőteljesebben folytatódik a következő esztendőkben. A Hazafias Népfrontnak a tanácstagok jelölésével, választásával és visszahívásával, a tanácsi a végrehajtó bizottság, a tanács bizottságainak megalakulásával, valamint a tisztségviselők megválasztásával összefüggő szerepköre oly közismert és még olyan élénken emlékszünk az 1971-es választásra, hogy itt nem is kell különösebben taglalni. Annál inkább célszerű megvizsgálni, hogy az új tanácstörvény és a kapÁ tűzoltóság munkájának tapasztalatairól nyilatkozik Sebestény István alezredes, megyei tűzoltóparancsnok Az ember régi barátja, ugyanakkor az egyik legveszedelmesebb ellensége a tűz. A lángok szörnyű pusztításai szinte hetenként figyelmeztetnek fokozott óvatosságra, nagyobb gondosságra, körültekintésre. Mégis az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek vagy éppen magánszemélyek gyakran szorulnak a tűzoltóság segítségére. Az elmúlt évben Bács-Kiskun megyében több millió forint kárt okozott a tűz. Sebestény István alezredes, megyei tűzoltóparancsnokot azzal a kéréssel kerestük fel, hogy tájékoztassa lapunkat a tűzoltóság múlt évi munkájának tapasztalatairól. — Hány tűzeset történt Bács-Kiskun megyében? — Tíz év tapasztalatait alapul véve elmondhatom, hogy 1968-ban és tavaly történt a legtöbb tűzeset. 1971-ben 276 tűz keletkezett, azaz hetvenkilenccel több, mint tavalyelőtt. A lángok pusztítása 3 millió 375 ezer forint kárt okozott. Annak ellenére, hogy a tűzkár az előző évhez viszonyítva mintegy 40 százalékkal csökkent, a károsodást mégis magasnak tartjuk, ugyanis meghaladta a többéves átlagot. Nagyon sok volt a tűzeset a mezőgazdaságban. Közülük a termelőszövetkezetekben keletkezettek több mint 2 millió forint kárt okoztak. — A tűzkárok megelőzésire milyen intézkedéseket tett a megyei tűzoltóparancsnokság? — A gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben és különböző intézményekben csaknem kétezer ellenőrzést végeztünk tavaly. Több mint ezer esetben szakértői véleményt adtunk a különböző hely- kijelölések, építkezések valamint ’ tűzveszélyes gépek és új termelési technológiák bevezetése alkalmával. Sajnos, nem megnyugtató a termelőszövetkezetek tűzrendészeti helyzete. 1971-től minden évben tűzrendészeti előadói tanfolyamot indítunk a termelő- szövetkezetek dolgozóinak. Ezt a tehetőséget tavaly nagyon kevesen vették igénybe. — Melyek a tűzkeletke- zés leggyakoribb okai? — Már utaltam rá, hogy a mezőgazdaságban sok tűzeset keletkezett. Ezzel szemben a gyárakban, üzemekben aránylag kevesebb alkalommal kérték segítségünket. Az okokat vizsgálva évek óta jellemző a nyílt láng használata, a dohányzás, a gyermekek játéka és a sugárzó hő. — Milyen segítséget nyújtottak az értékmentésben az önkéntes tűzoltók? — Megyénkben 108 községben és 125 létesítmény-1 ben működik önkéntes tűz- oltótestület, illetve önkéntes tűzoltóság. Az üzemekben, gazdaságokban, termelőszövetkezetekben több mint nyolcezer-háromszáz, önkéntes segíti a tűz megelőzését és a kárelhárítást. Az együttesben több mint 22 millió forint értékű, korszerű tűzoltófelszerelésükkel nagyon sok alkalommal eredményesen avatkoztak közbe. Felkészültségükről éppen az elmúlt évben tettek tanúbizonyságot. Hat csapat ugyanis részt vett az országos tűzoltóversenyen, amelyen két első, -két második és ugyancsak két harmadik helyezést értünk el. — Milyen célokat szeretne megvalósítani az idén a parancsnokság ? — A kormányhatározat értelmében január 1-től az illetékes tanácsok irányítása alá tartoznak az állami tűzoltóság területi szervei. Eddig is együttműködtünk a tanácsokkal, s most a határozat a még szorosabb kapcsolat kialakításét segíti elő. Tervünk szerint fejleszteni kívánjuk a szaktanácsadást és e munkánkhoz kérjük a gazdaságok vezetőinek segítségét is. Fontos feladatunknak tartjuk továbbá hivatásos és önkéntes tűzoltóink felkészültségének fejlesztését — fejezte be nyilatkozatát Sebestény István alezredes. T. L. csolódó rendelkezések mi módon segítették elő a két szérv rendszeres együttműködését. Személyek és javaslatok Ezek az intézkedések már konkrétan is meghatároz- zájk a tanácsi testületek és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos népfrontfeladatokat. Közülük a legfontosabbak: a tanácsülésre meg kell hívni tanácskozási joggal a népfrontbizottság elnökét, vagy titkárát; a végrehajtó bizottság napirendi tervezetébe feji kell venni a. népfront- bijzottság javaslatát és annak megtárgyalására szintén meg kell hívni a nép- fijontbizottság titkárát; a tanács egyes bizottságainak szoros kapcsolatot kell tartaniuk a Hazafias Népfront niegfelelő bizottságaival; a helyi tanácstagok beszámolóinak és fogadóóráinak szervezéséhez kérni kell a népfrontbizottság segítségét; a falugyűlések megszervezéséhez és lebonyolításához ugyancsak igényel- nj kell a népfrontbizottság hatékony közreműködését. Az elmúlt időszakban különösen jelentős támogatást njyújtott a népfront a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásához. Üj vezetőség, gazdagabb tervek Lényegében az új tanács- törvény szentesítette azt a korábban már 'egyébként is alkalmazott jó megoldást, mely; szerint a tanácsok a Hazafias Népfronttal való Együttműködésüket pontos megállapodásban rögzítik. Nehéz lenne felsorolni, mi mindenben kívánnak a jövőben együttesen tevékenykedni, a legtöbb programpont azonban kétségtelenül E község- és városfejlesztéssel. az ehhez kapcsolódó társadalmi munkával, Valamint az egymás munkájának kölcsönös elősegítésével kapcsolatos. Az elmúlt egy-két esztendőben teremtett nagyobb lehetőségek mindenfelé az országban hasznosabb együttműködésre nyújtottak alkalmat a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak, s ez a különböző szintű népfrontbi- Zottságok jelenleg folyó új- jáválasztása után várhatóan még gyümölcsözőbb lesz a lakosság megelégedésére. N. G. Vállalatok, magánosok üzemek, részére rövid határidőre vállaljuk villanyszerelési, javítási, felújítási munkálatokat, érintésvédelmi, biztonságtechnikai és villámvédelmi létesítmények felülvizsgálatát. Ezermester Ktsz Kecskemét. 244
