Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

X. oldal 1972. február 25, péntek 13 és fél millié tonna bomba ííl/LCTUd? Ezen a csütörtökön a párizsi Kiéber sugárúton csak megkezdődött a vi­etnami értekezlet, de nem szabályosan fejeződött be. Azzal kezdődött ugyanis, hogy Xuan Thuy, a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének vezetője nyilatkozatot ol­vasott fel, amelyben eré­lyesen tiltakozott az USA-nak az utóbbi na­pokban felfokozódott légi­támadásai ellen. Ezek a bombatámadások a VDK lakott területeit sújtották. Ezért a VDK küldött­sége úgy döntött, hogy felfüggeszti csütörtöki, február 24-t — sorrend-. ben a 145. ülés munkáját, egyúttal indítványozza, hogy a következő ülést március 2-án, jövő csü­törtökön tartsák meg. Egyetértett a nyilatkozat­tal és csatlakozott a ja­vaslathoz a DIFK dele­gációjának tagja, Nguyen Van Tien is. Később azonban William Porter, az USA-küldöttség veze­tője, valamint a saigoni rezsim delegátusa kijelen­tette: nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy jövő csütörtökön rendez­zék a következő ülést. Ilyenformán a párizsi Vietnam-értekezlet követ­kező időpontja egyelőre bizonytalan. Bizonyos azonban, hogy az ameri­kai légiagresszió a VDK ellen egyre súlyosabb méreteket ölt. Az ameri­kai háborús bűnöket ki­vizsgáló bizottság csütör­tökön Hanoiban sajtókon­ferenciát rendezett és itt memorandumot adott át a VDK-ba akkreditált külföldi tudósítóknak. Elszomorító és felhábo­rító adatokat sorol fel a memorandum. Johnson volt amerikai elnök 1968- ban ígérte meg a VDK bombázásának megszün­tetését. Ezzel szemben 1969 elejétől 1971 végéig 35 700 támadás során több mint 60 ezer USA- repülőgép hatolt be a VDK légiterébe. Az esz­kaláció fokozódását mu­tatja, hogy amíg 1969- ben 7620, addig 1971-ben már 15111 amerikai re-' pülőtámadást intéztek a VDK ellen. 1965 óta ez az év volt az amerikai intervenció széles körű ki­bontakozásának esztende­je — 13,4 millió tonna bombát dobtak le Indo­kína országaira. S ennék többségét — 6,9 millió tonnát — már Nixon el­nöksége idején, , holott Nixon tette a legtöbb, s legünnepélyesebbnek ható ígéretet a vietnami hábo­rú befejezésére. A rideg számok mögött szörnyűségek, emberi ka­tasztrófák húzódnak meg, a washingtoni kormány agressziójának megannyi következménye. Az azon­ban nemcsak a memo­randumból, de a vietnami nép egész múltjából, je­lenéből s minden meg­nyilatkozásából kiderült: bármily súlyos és hosz- szan tartó is az ellene folytatott agresszió, Viet­nam nem hátrál meg. Nem adja meg magát S bármennyi ideig tart is, de győzelemre viszi igaz­ságos harcát hazája sza­badságáért, függetlensé­géért, az országnak az idegen csapatoktól való megtisztításáért Fejlődő kapcsolatok Ma este visszatér a Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Különleges megoldást al­kalmaztak a szovjet szak­emberek a Luna—20 kulcs- fontosságú munkagépének, a kőzetmintát felvevő fú­róberendezésnek a meg­szerkesztésénél. A moszk­vai televízió szerdán este bemutatta a speciális fúró­fejet, mely egyidejűleg ütő- és forgómozgást vé­gezve érte el, hogy a ké­szülék áthaladjon az eddig ismert holdanyagoknál lé­nyegesen keményebb kőze­ten. Maga a fúrófej 30—40 centiméteres szuperkemény fémből készült cső, amely szinte belevájja magát a talajba, majd a belsejében összegyűjtött anyagot ki­emeli és zsákmányával együtt újra visszahúzódik az űrállomás „falai közé”. A Pravda csütörtöki kommentárja megállapítja, hogy a holdkutatás gyakor­latában először sikerült a konstruktőröknek olyan op­timális megoldást kidolgoz­niuk, amelynél a holdfel­színen dolgozó berendezést „nem érheti meglepetés”. Ez a készülék ugyanis szük­ség szerint egyetlen mar­kolással képes különféle szilárdságú anyagok, pél­dául porhanyós rétegek és bazalt típusú képződmé­nyek kiemelésére. Először sikerült megoldani a ké­szülék teljes hőszigetelését. Ez ugyancsak alapvető fon­tosságú biztosíték a beren­dezés megbízhatósága szem­pontjából, mert a nagy hő­mérséklet-ingadozások miatt a fúró könnyen „be­ragad”. A Pravda értékelése sze­rint a Luna—20 eredmé­nyes munkája ismét iga­zolta, milyen hatalmas le­hetőségeik vannak az auto­matáknak a Hold és más égitestek kutatásában. A Luna—20 visszatérő egysége értékes „csomagjá­val” folytatja útját a Föld felé. Érkezését a ma esti órákra várják. Angela Davis szabad SAN JÓSÉ (MTI) Tizenhat hónapi fogság után szerdán kiszabadult kaliforniai börtönéből An­gela Davis. A nap folya­mán Richard Arnason bí­ró úgy döntött, hogy 102 500 dolláros óvadék ellenében a tárgyalásig szabadlábra helyezi a néger 1 polgárjogi harcost. Davis védői azzal érvel­tek, hogy — miután Kali­fornia államban nemrég el­törölték a halálbüntetést — többé nem érvényes az a rendelkezés, amelynek ér-, telmében „főben járó bűn elkövetésével vádólt” sze­mélyeket még óvadék elle- lenében sem lehet kienged­ni a börtönből. A bíró el­fogadta az érvelést, egy­ben elutasította a vád kép­viselőjének javaslatát, hogy várják meg, amíg a halál- büntetés eltörléséről szóló törvény a jövő hónapban érvénybe lép. Az Angela Davis kisza­badítására alakult országos bizottság helyezte letétbe az összeget. BUKAREST (MTI) Valamennyi központi ro­mán napilap csütörtöki szá­mának első oldalán adja hírül: „Ma érkezik ha­zánkba a Magyar Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttsége”. A szalagbe­tűs cím alatt közük Kádár János és Fock Jenő fény­képét és rövid életrajzát. A delegáció érkezését üdvözlő írások hangsúlyoz­zák, hogy a román nép örömmel, a méiy rokon- szenv érzésével fogadja a magas rangú vendégeket, akiknek személyében üd­vözli a szocializmust építő egész magyar népet. A Scinteia rámutat, hogy a román párt és kormány, amely külpolitikájának kö­zéppontjába az összes szo­cialista országokkal való baráti, szövetségi és együtt­működési kapcsolatok fej­lesztését állítja, nagyra ér­tékeli a szomszédos szocia­lista országgal, szorgalmas és tehetséges népével fenn­álló testvéri kapcsolatokat. A román—magyar kap­csolatok, amelyekért hosz- szú időn át küzdöttek a két nép legtisztábban látó kép­viselői. örvendetesen fej­lődnek. Ennek lényegi té­nyezője a Román Kommu­nista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zötti szolidaritási és elvtár­si együttműködési kapcso­lat. A lapok hangoztatják sziláid meggyőződésüket, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség romá­niai látogatása, a tárgya­lások hozzá fognak járul­ni a két ország közötti testvéri barátság, együtt­működés és szövetség fej­lesztéséhez és erősítéséhez. Megszólalt az ellenzék Nixon tegnap kirándult Japán elégedetlen és fenyegetőzik Harácsolás A jugoszláv sajtó köz­lése szerint Szarajevóban feloszlattak egy pártszer­vezetet — harácsolás miatt. Megállapították ugyanis, hogy a szarajevói hivatalos gépjárművezető-képző isko­la pártalapszervezetének tagjai a vizsgákkal üzletel­tek és az iskola elvégzé­séért, különböző díjakra hi­vatkozva. több tízezer di­nár jogtalan hasznot vág­tak zsebre. Az elöljáró párt­szerv ezért elhatározta az alapszervezet feloszlatását és az egyes párttagok sze­mélyes felelősségrevonását. (MTI) PEKING (MTI) Nixon amerikai elnök és felesége, valamint az ame­rikai delegáció tagjai, Li Hszien-nien kínai minisz­terelnök-helyettes. Csi Peng-fej külügyminiszter és a két miniszter felesé­ge kíséretében csütörtökön délelőtt meglátogatta a Pe­kingiül mintegy hatvan ki­lométernyire fekvő Nagy Falat, amelyet a kultúrtör- ténészek a világ „hét cso­dája” között tartanák szá­mon. A Nagy Fal építése már kétezer évvel ezelőtt meg­kezdődött. s célja volt, hogy védelmet nyújtson a Góbi-sivatag felől támadó nomád népekkel, elsősor­ban a mongolokkal szem­ben. A hírügynökségek je­lentései szerint Nixon, aki eddig csaknem kilenc órán át tárgyalt Csou En-laj ki nai miniszterelnökkel, most először mondott néhány szót tanácskozássorozatáról az amerikai újságíróknak. Mint mondotta, a kínai ve­zetőkkel folytatott tárgya­lásai „rendkívül érdeke­sek ...” A Nagy Fal egye­dülálló látványát méltatva pedig homályosan utalt „a népeket elválasztó falak le­döntésének szükségessé­gére”. Az amerikai vendégek megnézték a Ming dinasz­tia császárainak temetke­zési helyét és a közelben levő kis múzeumot Teáz­tak vendéglátóikkal, majd a kocsisor visszatért Pe- klngbe, ahol Nixon és Csou En-laj délután újabb meg­beszélést tartott. TOKIÖ Éliás Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: A kínai—amerikai tár­gyalások előrehaladtával vezető japán politikusok­ban mindinkább testeit ölt a gondolat hogy Nixon 61- nök újabb sokk-terápiai kezelésnek veti alá Japánt Mint ismeretes, a japánok ilyenfajta kezelésnek tekin­tették, hogy amerikai szö­vetségük annak idején „el­felejtette” tájékoztatni őket tervezett pekingi látogatá­sáról, valamint arról, mi­lyen gazdasági és kereske­delmi korlátozó intézkedé­sekre készül a dollár meg­védésére. Minél több órát tölt együtt Nixon és Csou En- laj, s minél szélesebb a mosoly a kínai és az ame­rikai államférfiak arcán, japán külügyminisztériumi körökben annál nyíltabban hangoztatják: nagyfokú naivitás volt japán vezető politikusok részéről komo­lyan venni mindazt, amit Nixon elnök San Clemente- ben mondott Szato minisz­terelnöknek. Nixon ugyan­is biztosította japán kollé­gáját, hogy a kínaiakkal folytatandó tárgyalásokon nem megy bele olyan el­rendezésbe, amely megvál­toztatná a jelenlegi status quót Ázsiában. Hogyan reagálhat erre Japán? — tette fel a kér­dést az MTI tokiói tudósí­tója egy japán politikus­nak. S a válasz: ha a páciens rájött, hogy az or­vosa által alkalmazott sokk-terápia kárára válik, megrendül bizalma orvosá­ban és természetszerűleg más orvost keres. Olyan or­vost, akiben feltétel nélkül megbízhat. Tokiói külügyi körök sze­rint egy esetleges kínai— amerikai paktum arra kész­tetheti a japánokat, hogy feltegyék a kérdést: ezek után mi szükség van a ja­pán—amerikai biztonsági szerződésre? BONN Csütörtökön reggel foly­tatódott a szövetségi gyű­lés ratifikációs vitája szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szer­ződésekről. A vitában első­nek Egon Franke, a belné- met kapcsolatok miniszte­re szólalt fel. Egon Franke szövetségi miniszter „A nemzet hely­zetéről” szóló szerdai kan­cellári beszámolót világí­totta meg felszólalásában, majd behatóan foglalkozott a két német állam kapcso­latainak alakulásávaL Egyrészt hitet tett a né­met egység helyreállítását szorgalmazó hivatalos tézis mellett, másrészt viszont óva intett olyan törekvé sektőL amelyek a német kérdés megoldását az euró­pai hatalmi viszonyok alap­vető megváltoztatásához kapcsolják. Ilyen politika sehol sem találna megér­tésre Európában — han­goztatta Franke —, hanem csak ellenállást váltana ki. A szövetségi kormány az NDK államiságából indul ki és ennek megfelelően a kapcsolatok rendezéséről a két állam szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tar­tása alapján káván tárgyal­ni. Más alapon a tárgya­lások el sem képzelhetők — mondotta. Jarring hiába fárad TEL AVIV — JERUZSÁ­LEM Gunnar Jarring nem lesz szívesen látott vendég Iz­raelben. Jeruzsálemi diplomáciai körökben — mint a UPI jelentéséből kitűnik —erő­teljesen hangsúlyozzák, hogy a svéd diplomata „sa­ját kívánságára” jön Iz­raelbe, s hogy ez a kíván­ság „meglepetést és gya­nakvást” keltett a fogadó ország illetékeseinél. Jarring, mint ismeretes, az elmúlt napokban Egyip­tomot és Jordániát kereste fel. Mindkét arab ország készségét nyilvánította a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi határozatának vég­rehajtására, viszont Golda Meir kormánya — miután az ENSZ-közvetítő látoga­tásának híre felröppent —, azzal kezdte meg a talaj előkészítését, hogy közölte: pillanatnyilag nem lát olyan „lényeges kérdést”, amit érdemes volna Jarringgal megvitatnia. Dajan hadügy­miniszter kedden kijelen­tette. hogy Izrael nem vál­lal előzetes kötelezettséget a megszállt területek ki­ürítésére. A nyilatkozatokból elég világosan látszik, hogy Iz­rael nem tart igényt Jar­ring szolgálataira. Ám még ennél is többet árulnak el Izrael békekészségéről Da­vid Elazar vezérkari főnök szavai: „Az izraeli haderő készen áll a háborúra.” Szerdán „valahol a meg­szállt Sinai-félszigeten” be­fejeződött az izraeli had­erő háromnapos hadgya­korlata. A gyakorlat végez­tével rendezett díszszem­lén a vezérkari főnök nagy elégedettséggel nyilatkozott a látottakról. Első helyen emelte ki az izraeli had­erő „elrettentő erejét”, amely szerinte egyedül al­kalmas eszköze annak, hogy „ne legyen új há­ború”. A gyakorlatokon nem­csak reguláris egységek, hanem néhány napra be­hívott tartalékosok is részt vettek, hogy „kipróbálják az új fegyvereket”. (UPI, AP) Richard von Weizsäcker kereszténydemokrata kép­viselő szembeszállt ezzel a felfogással és a levitézlett Hallstein-doktrina szelle­mét felidézve óva intette az NSZK-t a Német De­mokratikus Köztársaság el­ismerésétől. Sokak megüt­közésére kifejtette, hogy nem ért egyet a két német államnak az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe való fel­vételével sem. mert ez lé­pés lenne az NDK nemzet­közi elismerése felé. A to­vábbiakban Kurt Mattick (SPD) és Franz Amrehn (CDU) nyugat-berlini kép­viselő felújította a nyugat­berlini képviselőházban ta­valy lezajlott vitát a négy­hatalmi rendezésről, heves szópárbajt vívtak a megál­lapodás előnyeiről és „hát­rányairól”. Ernst Achenbach sza­baddemokrata képviselő a szovjet—nyugatnémet szer­ződés tartalmát elemezte és síkraszállt a törvényterve­zetek jóváhagyása mellett. (MTI) Események sorokban Belga pártküldöttség Moszkvában Maré Drumaux-nak a Belga Kommunista Párt el­nökének vezetésével Moszkvában tartózkodott a Belga Kommunista Párt küldöttsége és tárgyaláso­kat folytatott az SZKP küldöttségével: Arvid Pel- sevel, a politikai bizottság tagjával és Borisz Pono- marjowal, a központi bi­zottság titkárával A tárgyalásokról közös nyilatkozatot adtak ki. Kreisky Londonban Másfélnapos hivatalos látogatásra Londonba ér­kezett Bruno Kreisky oszt­rák kancellár. A repülőté­ren Lord Lothian külügyi államtitkár fogadta. Fegyin 80 éves Nyolcvanadik születés­napja alkalmából Lenin- renddel tüntették ki Konsz- tantyin Fegyin szovjet írót. Kanadai segély az áldozatoknak Kanada 27,5 millió dol­lárt ajánlott fel a kelet­pakisztáni polgárháború áldozatainak megsegítésé­re — jelentette be szerdán Mitchell Sharp külügymi­niszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom