Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
Az állástalan színésznő, Alice szerepében Susannah York Kiállítás Washingtonban Washingtonban nagy sikert aratott A Szovjetunió köztársaságainak népművészete című kiállítás. Három hét alatt 62 ezer ember kereste fel a kiállítótermet és az érdeklődés változatlanul tovább tart. A kiállítást megtekintette az Egyesült Államok több tekintélyes politikusa, amerikai kulturális és művészeti személyiségek, múzeumigazgatók, közöttük a New York-i Metropolitan múzeum igazgatója és a washingtoni „Kennedy központ” igazgatója. A látogatók könyvében igen sok lelkes hangú bejegyzés olvasható, jó néhány orosz nyelven. A kiállítás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a Corcoran múzeum igazgatósága megkérte a rendezőket: hosszabbítsák meg a kiállítást Barth: L,aios ótvösmester munkáit sokfelé ismerik. Jelenleg amerikai megrendelésre készít olyan modelleket. amelyek nyomán aranvékszsi-eket öntenek. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat egyik legtöbbet foglalkoztatott kisiparosa. Képünkön: A barokk hintó. Takács József vizsgamunkája. Jobbról Bartha Lajos. A különös hál ceremóAz emberi kiszolgáltatottság drámája lutiiün ícttiiatu színészi teljesítményt nyújt Jane Fonda Á lovakat lelövik, ugye Az 1932-es évek Amerikájáról, a történelemmé ülepedett gazdasági világválság körülményei között élt emberek hétköznapjairól, kilá- tástalanságáról kevés közvetlen ismerettel rendelkezünk. Az akkor készült filmeket javarészt ugyanis éppen azzal a céllal forgatták, hogy az átlagpolgár elfelejtkezzen életének, sivárságáról, esetlegességéről. Sydney Pollack neves filmrendező közeljövőben bemutatásra kerülő kitűnő alkotása egyrészt hézagpótló mű — amennyiben megvilágítja a kor fojtogató tragikumát — de másrészt formanyelvével, mondanivalójával napjaink elidegenedéséről, a „konzum” társadalmak veszélyéről is mély és igaz mondanivalót hordoz. „A lovakat lelövik, ugye?” című film a maga „különös” pontján ragadja meg az általános társadalmi összefüggéseket. Nem munkanélküliek gyárkapuk előtt tétlenül ácsorgó csoportjaival, éhező családok, rongyos gyerekek látványával illusztrálja az elmélyült gazdasági válságot, hanem egy díszes, reflektoroktól jól megvilágított bálteremmel, ahol egy furcsa hangzású küzdelem; a „maratoni” táncverseny résztvevői mérik össze képességeiket. Ez a környezet. A film művészi eszközeinek segítségével — többet mutat a nézőknek, mint az egykori híradófelvételek. Tánc „ki meddig bírja”, amerikai módon. A báli terem azonban harsogó ragyogása ellenére is inkább római kori cirkuszok arénájára emlékeztet, mint szórakozóhelyre. A parkettet körös-körül lelátók övezik, a nézők pedig nem a szabályos és csiszolt lépések látványáért fizetnek belépőt, hanem több száz órája egyfolytában táncoló párok kimerültségétől roskadozó gyötrelmét és végső összeomlását akarják szemmel követni. niamestere az 1500 dolláros egyetlen díjért folytatott elkeseredett küzdelmet az a meri Imi életforma dicsőségeként mutatja be a nézőknek. A szerencsétlen versenyzők a „vállalkozó kedv, a bátorság, a győzni akarás, a regenerálódó képesség” diadalát tanúsítják. Ezért küzd az egyre fogyatkozó táncosok között az állapotos leányanya, a megrokkant tengerész, a szerződést kereső színésznő és a két főszereplő: Gloria és Robert is. Róluk, kettőjükről egyre jobban kiderül — miként ezt a sokat tapasztalt producer közli is velük — eleve vesztesek. Nincs esélyük a győzelemre, mert alkalmatlanok a testi és lelki megerőltetések, az ember játékszerré, áruvá válásának elviselésére. Vesztesek azért is, mert a maratoni versenynek valójában nincs is helyezettje, mert a győztes maga is a reklám áldozata lesz: a nyereségből levonják a „vállalkozói ráfordítás” nem csekély összegét. Glória szerepében Jane Fonda az élet kudarcaitól agresszívvá keményedett fiatal nő végtelen belső magányát és végső összeomlását a legkitűnőbb színészi eszközökkel formálja meg. Partnere Michael Sarrazin, a gyilkossá váló Robert, méltó társa és emberi ellenpontja a film valamennyi képkockáján. Kettőjük véletlen találkozása és sajátságos küzdelme átmelegíti a verseny jeleneteinek kegyetlenségét. Tragédiájuk viszont — a'létezés és a felelősség modern gondolatával — napjaink filozófiai és gyakorlati kérdéseit érinti. , Pavlovits Miklós K Kodály-év hanglemezei A Kodály-év eseményei a magyar zenei élet középpontjába kerültek. Kecskemét tudományos előadássorozatokkal, koncertekkel és a Kodály- szemináriummal készül, hogy méltón emlékezzen nagy szülöttére. Hosszú lenne felsorolni még a legrangosabb eseményeket is. mű népballadákat. A felvételnél közreműködött az MRT Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével. Meglepetés lesz az a három lemezből álló album is, amelyen Kodály Zoltán vezényli műveit. Cs. K. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Magazin mellékletünkben már beszámoltunk arról, hogy március végén, halálának ötödik évfordulóján a Kodály-év lemezei közül elsőként a Székelyfonó kerül a hang- lemezboltokba. Dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat propagandafőnöke elmondta, hogy reprezentatív kiadásban folyamatosan megjelentetik Kodály Zoltán egész életművét. Kórusai közül még az idén forgalomba kerül egy lemezen a Jézus és a küfá- rok Norvég lányok I’will go look for Deaf ■\kik mindig elkésnek öregek, Siratóének, Balassi Bálint elfelejtett éneke, A Magyar Nemzet, A székelyekhez, Mohács, Liszt Ferenchez című alkotásai a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tolmácsolásában Vásárhelyi Zoltán vezényletével. A második nagylemezen Melis György, Simándy József és Szir- may Márta előadásában még tavály felvették többek között Ady Endre- Sírni, sírni című versére írt dalát. Balassi: Siralmas nékem című versére írt dalát, a Mónár Anna és Kádár Kata cíA felnőttek az elmúlt években új „divatot” honosítottak meg: kocogó túrákon vesznek részt, élvezik a friss levegőt, futnak, hogy minden porci- kájukat megmozgatva ismét könnyűnek, rugalmasnak érezzék magukat. A mozgalmat a harmincadik esztendejüket betöltötték számára találták ki. A fiatalabb korosztálynak nem volt szüksége semmilyen szervezésre, mozgalomra; ők azért, futnak, mert futni jó'... a levegő illatos és süt a nap. Persze gyakran csoportokba verődnek ők is, hogy pulóverben, kabátban szaladjanak határozott, vagy meghatározatlan cél felé. Ezért, ha mostanában az újra zöldülő füvön, pattanó rügyü fák között futó fiatalokat látsz — ó Kedves Olvasóm — tudd meg, ők nem az életükért futnak, hanem azért, mert jólesik.,, Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Tóth S.
