Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

*. oldal

1972. február SS. MM

A megtartó falu

_ Hová? — kérdi szer- — kesztőm. ahogy elsietünk egymás mellett a folyosón.

— Kunadacsra.

— Érdeklődd már meg, van-e még azokból a földbe vájt kunyhókból... Valamikor írtam róluk.

Az utolsó szavakat már a lépcsőfordulóból hallom. Majd megkérdezem. Érdekes motívum lehet a riportban.

Kiserdő-nagyerdő borította buckahullámok közt robog az autóbusz. Nagyokat sistereg alattunk az út, ha szekeret, szembejövő járművet kell kikerülni. Fröccsen is szét a víztócsák tükre. Nemsokára Kunadacsra érünk. ... Rit- kás fenyőerdő. A homokos tisztásokon meg-meggördül a sárgás „talaj”. Birkanyáj várja hozzá méltó türelemmel. mikor búvik elő a nap ... Jobb felől magaslat. Ünnepélyesen őrtálló fák közül hosszú, hallgatag • épület világos fala villan elő. Hirtelen nagyot élesednek az árnyékok.

Kisütött.

— Kunadaes, tanácsháza! — nyitja felélénkülve a huszaitót a kalauznő.

Fel a dombra, a kastély- formájú tanácsházhoz.

A tanácsirodán barátságosan sajnálkoznak. Elnök nincs, titkár nincs, a népfrontelnök is Kecskeméten. Ács Viktor párttitkárt viszont megtalálom az iskolában. ö az igazgató. Mutatják az ablakon, menjek ott egy darabig, aztán jobbra.

Inkább a nagy csapatokban hazafelé bóklászó, táskát lóbáló. kergetőző, vidáman csatoráló gyerekek után igazodom. Dél van. Amerről jönnek, ott kell lenni az iskolának. •

— Az igazgató bácsit keresem — mondom a kapuban ácsorgó pár gyereknek és örülök, hogy egyikük bekísér. Ez az iskola se ilyen volt. Vagy egy másik talán?

i tanáriban vöröses- szőke, kék szemű, kerek arcú asszonykával fogok elsőként kezet. Ács Viktorné, az igazgató felesége. A férje még elfoglalt. Viszont ő is „kapóra jön”, hiszen a népfrontbizottság újraválasztott titkára.

Beljebb megyünk. Ács elvtárs asztalát vesszük birtokba.

— Ez az iskola volt itt...?

Igen, de régebben csak

két tanteremmel. Azóta hat, parkettás, új tanterem épült. Addig egész napos volt a tanítás, de úgy, hogy még a kultúrházba is „bebújt” egy osztály. Ma már csak a gyógypedagógiások tanulnak délután.

— Mennyi új ház. Mintha versenyben épülnének.

— Még a kerítések is! — tetéz rá jókedvűen a nép- fronttitkámő. — Tudok olyanról, aki mikor megne- szelte, hogy a szomszédja tizenkétezer forintért csináltatott kerítést, ő juszt is tizenötezerért szegette be portáját.

A ma is még 12—20 kilométerekre széthúzódó falu 2001 lakója közül négyszáz- hatvanan laknak a belterületen utóbbi időkben épült 130 házban. A betelepülés a hatvanas évek első felében kezdődött, s mára olyan ütemre kapott, hogy amint Halcsik Antal tanácstitkár későbbi beszélgetésünkkor elmondotta, a tavaly kiadott építési engedélyek száma az eddigi Összes engedély egyharmadát tette ki Hasonló &

helyzet a telekeladással

— Tíz éve költöztünk ide. Ezeken a területeken három olyan épület volt, amit háznak lehetett nevezni —

— utal családi „időszámításuk” kezdetére Ács Vik- torné.

A naggyá nőtt iskolánál

néhány esztendővel idősebb csak a kultúrház. Körülbelül egykorú a főutcával, a Kossuthtal. A kettő közti időben épült az orvoslakás

— rendelővel.

A népfrontbizottságot újjáválasztó falugyűlésen viszont így szólalt fel Sápi László: — Be kell szabályoznunk, mikor lehetünk betegek. Csak a hét három napján, amikor a nyugdíjas orvos kiszáll hozzánk Kun- szentmiklósróL

Íz orvoslakás jelenleg Ä gazdátlan. Milyen örömmel írtunk róla annak idején, hogy kubikolt, fuvarozott, segített falat rakni a falu népe hideg őszi esőben is. Az orvos már kész 2 szoba összkomfortos lakásba, jó kis rendelőbe jöhetett.

A fiatalember, akit nagy szeretettel fogadtak, s meg leplezgették is botlásait, hátha észretér — eljátszotta a bizalmat Most várja, várja a falu, ki jelentkezik a pályázatra.

Ide pedig jó társadalmi közegbe ér nézné az új orvos. Kunadaes szinte vonzza a fiatal értelmiségieket Budapestről jöttek par éves kitérő után végleg ide Ács Viktorék. Fővárosi előnyöket hagyott ott dr. Tóth Sándor,állatorvos és felesége. Probléma nélkül „beilleszkedtek”. Tóthné itt tanít, szolgálati lakást kaptak.

Itt akar letelepedni a

Kunszenumklósra való, 23 éves számtan—kémia szakos tanár. Noszvodi Erzsébet Pedagógus kölcsönnel nemrég épített házat Abai Tamás és Kemény András. Idén várják haza a tsz-el- nök fiát ifj. Vidéki Mátyást a főiskoláról. Legutóbb azzal búcsúzott tréfásan: „Nehogy aztán létszámfeletti legyek!”

A tizennégy pedagógus mind szakképzett tanár, tanító. Albérletben egyik sem lakik; saját ház, vagy szolgálati lakás.

Négyüknek autója is van már.

Milyen becsben van a kultúrház? — terelem Ácsné szakterületére a szót hiszen ő annak az igazgatója.

Sejti, mire gondolok. Rögtön úgy válaszok

— Nem értem, hogy lehetnek községek, ahol „haragban van” a tanácselnök, meg a művelődési ház vezetője ... Engedjen mindegyik a gőgjéből egy kicsit, és rendbejönnek.

Kunadacson tanácsi vezetőnek. tsz-elnöknek, tanárnak egyaránt és igazán otthona a kultúrotthon.

Jön Antal Lajos, a Rákóczi Tsz 23 esztendős elnöke: „Piriké néni. engem is osszon be rendezőnek!” — Ajánlkozik Kemény András tanár: „Vállalom a pénztárosságot.” — „Minket ki ne hagyjanak a munkából!” — így az érettségizett gyerekek.

Közügy minden — akul- túrházban történő esemény mint például a februáriak: két zárszámadó közgyűlés, KISZ-esküvő. névadó ünnepség, bál, nótaest, a tűzoltótestület rendezvénye, nem beszélve a tanfolyamokról, A Déryné Színház

művészei mindig zsúfolt nézőtér előtt játszanak.

Már harmadik éve 160 a bérletesek száma.:.

Igényes falu. Halqsik 1 Antal tanácstitkár lehalkította a hangját, de annál büszkébben hangzott: — Hát ahol már az általános iskolában is szaktanár tanítja az éneket!

Meglepő fordulat Ács Viktorné tálékoztatójáhan.

— Manapság gyakran hallani az elidegenedés r ő L Hogy például a tanult emberek —• pedagógus, agrárértelmiségi, orvos, tanácsi vezető .— ilyen kis faluban is egymástól elszigetelten élnek. Hogy minket a szele is elkerüljön, önképzőkört alakítottunk ... Tanácstitkártól védőnőig tagjai vagyunk.

Kéthetenként jön össze a kör. Terv szerint, sorban készülnek fel egy-egy testhezálló témából. Ügy ám, hogy aztán a soros kiállja, bármennyire megforgatják. Lépést tartanák, megismerik egymás értékét, lehám- lanak gátlások, pózok —, ha egyáltalán voltak... Önképzőkör. Nem valami nagyképű „cégjelzést” okoskodtak ki — modernség ürügyén. Élnek a hagyományos, a célt pontosan kifejező elnevezéssel

Megérkezik Ács Viktor párttitkár. iskola- igazgató. Vele — átmenetként — a továbbtanulásról folytatjuk az eszmecserét 1963 óta községi párttitkár.

— Évente egy-két 'gyerek ment gimnáziumba, mezőgazdasági szakmunkásnak. Aki tovább tanult, inkább szakmunkástanulódként folytatta, foglalja ősz- sze tapasztalatait a nyugodt jól megtermett ember ... — Kis hallgatás után fordít a szón. — Ez év az első. amikor a .végzős Nyolcadikosok közül...

Fiatal kolléga nyit be. A következőket hozzá intézi.

— Mennyien , is mennek, pontosan mezőgazdasági szakmunkásnak? — ö az osztályfőnökük — fordul hozzám.

— Tizenkilencen — Félegyházára, Fülöpszállásra, Kisfáiba, Halasra — és csak hárman ipari tanulónak.

A fordulat egyik magyarázata: megszilárdult a bizalom a Rákóczi és Kossuth Tsz iránt. A zárszámadás hangulata is ezt tükrözte.

Maradnak a fiatalok., Antal Lajost is ösztöndíjjal küldték ebből az iskolából Félegyházára, technikumba. Hazajött, gyakornok lett. majd a katonaság után beosztott agronómus. Tavaly pedig elnöknek választották.

— Igazat megvallva, éppen fiatal korát tekintve, nem ö volt a hivatalosan kiszemelt. A tagság azonban rá szavazott... Győzött a népakarat — mosolyog Ács Viktor.

— Az ifjúság kilátásaira biztosan ez is jó hatással volt.

— Kétségtelen.

fagy a tanulási kedv a már dolgozó fiatalok körében is. Tercsi István erdészeti szakmunkás most technikumba jár. Bálint Irént a libatelepen fogta meg az elhatározás: gimnáziumot végez! Hasonlóképpen Bálint György fodrász és Sípos Gyula, a Rákóczi Tsz géplakatosa.

... Hol vagyunk a föld be vájt kunyhókról!

Tóth István

w

Az elmúlt évben alakult lakásszövetkezet szervezésében jelenleg két négylakásos társasház épül Tompán. A közelmúltban az OTP telket vásárolt a helyi tanácstól, s a tervek szerint a főtéren 16 négylakásos ház építését kezdik meg az idén. Képünkön a tompái tanács építőbrigádjának dolgozói tereprendezés közben. (Tóth Sándor felvétele)

I# ■ ■ r 1 . ■ r

Közéleti pezsgés

a falugyűléseken

Amikor a közelmúltban a népfrontmozgalom négyévi tevékenységéről kértük nyilatkozatát, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei tikára elöljáróban leszögezte: „A Hazafias Népfront jelentős tényező lett, eleven, hatékony szervezője a községek, városok közéletének. Majd a megállapítás jogosságát vázlatosságában is rendkívül gazdag példatárral tanúsította.

A napokban pedig ezzel az örömteli közléssel fogadott Tóth Ferenc, a Hazafias Népfront kiskunhalasi járási titkára:

— Most érzékeljük igazán, milyen fontos tényező a népfrontmozgalom! Még talán soha ennyi lelkesítő tapasztalatot nem kínált, mint a most folyó tisztújító falugyűléseken.

Egész sorát idézte a tapasztalatoknak. Olyanokat például hogy amilyen magvasak tartalmukban, külsőségeikben — még a részvevők öltözetében is — any- nyira ünnepélyesek a falugyűlések. Fontos események. A résztvevők száma eddig kivétel nélkül mindenütt meghaladta az újjáválasztandó népfrontbizottság tagjainak négyszeresét Borotán például kicsinek bizonyult a művelődési ház, ahová a falugyűlést összehívták és a jóval nagyobb mozit kellett igénybe venni.

Ugyanilyen örvendetes, hogy a falugyűlések résztvevői cselekvő részesei a népfrontbizottságok újjáválasztásának, mert csakugyan választanak. Jász- szentlászlón például a kalmárföldi tanyai bizottságba tizenegy személyt hoztak javaslatba. Mivel azonban hárman közülük nem voltak jelen, a negyvenöt főnyi gyűlés úgy döntött, nem szavaz rájuk. Fennakadás azért nem volt, mert nyomban találtak maguk közül újabb három jelöltei akiket egyhangúan beválasztottak a bizottságba. A zsanai falugyűlésen viszont nem érték be az indítványozott 25 tagú bizottsággal. Közakarattal döntöttek úgy, Német-Mihály és Derűs Gábor személyével kiegészítve legyen 27 tagú a helyi népfrontbizottság.

Biztató és nagyon rokonszenves ugyanakkor az a legtöbb helyütt tapasztalt közéleti felelősségérzel amely például

ilyen kérdések felvetésében is megnyÜ- vénül: Előzetesen beszéltek-e a javasolt személyekkel és csakugyan vállalják-e a népfrontbizottságban való aktív ténykedést? Aztán : X és Y a község, vagy a határ mely részéről való, hol lehet alkalmasint felkeresni? S természetesen csak kielégítő válasz után döntött a megválasztásról a nagygyűlés.

A tisztújítás mellett az adott települések megannyi közérdekű témája kerül szóba a falugyűléseken. Szinte a tanácstagi jelölőgyűlésekhez hasonló aktivitással hozakodnak elő a felszólalók a községük lakosságát foglalkoztató ügyekkel, gondokkal. Zsanán egyebek között az orvosi ellátás elégtelenségét hozták fel kérve: a jelenlegi heti egyszeri helyett, kétszer látogasson a községbe az orvce.

Hadd időzzünk azonban részletesebben is a kéleshalmi nagygyűlés tapasztalatainál. Itt a zsanaihoz hasonló gond áthidalását egy betegápoló beállításával kérték megoldani. Az ugyancsak jelenlevő tanácsi vezetőktől nyomban meg is kapták a kedvező választ: március 1-én megkezdi működését a betegápolónő. Mint ahogyan pozitív válasz követte a buszváró létesítését célzó kérést is, mert még az idén megépüL Búzás Pali bácsi a község Kisrátai kőút melletti népes lakóterületén élők nevében a villanyhálózat bővítését szorgalmazta hangsúlyozva, ennek költségeihez szívesen hozzájárulnak. Szvétek István postafőnök közérdekű észrevétele szintén a közeljövőben megoldódók közül való. A községől 5 kilométerre levő segélyhívó telefont ugyanis a beteggondozónő szolgálati helyiségébe szerelik majd fel. És bizonyára válasz vagy tettek követik Vikor György jogosan számonké- rő felszólalását is. Mert mint ismertette: az erdőgazdaság egy évvel ezelőtt pénzhozzájárulást fogadott el dolgozóitól a villanyhálózat bővítésére. Azóta azonban nem került még szóba sem a pénz. sem a villany.

Lám, kell-e az említetteknél nyomosabb bizonyíték a Hazafias Népfront mozgalom közéleti szervezésének elevenségére, hatékonyságára? P. IHatvannyolc lakás, épül Tompán

Román Renault - magyar alkairészekkel

A MOGÜRT és a brassói Autó trek tor, valamint a pitesti Dacia külkereskedelmi vállalatok között nemrégen létrejött hosszúlejáratú szerződés értelmében kiszállították az első magyar alkatrészeket, amelyeket román járművekbe építenek be.

Az idén még csak néhány darabot szállítanak próbaképpen a Rába-MAN 215 lóerős döntött motorjaiból, a jövő évre azonban már 300-at. A 192 lóerős fekvő Rába-mot örökből pedig 1975-ig 700-at igényeltek a

román üzemek. A magyar berendezéseket elsősorban a brassói teherautó- és traktorgyárban és a pitesti Guap személygépkocsigyárban használják fel. A Kismotor- és Gépgyár szakemberei a közeljövőben megkapják román kollégáiktól autóbusz-ablakkeretek tervrajzait, amelyek alapján román járművekhez gyártanak alkatrészeket. A kooperáció kiterjed majd a Ganz sebesség-, fordulatszám- és légnyomásmérőinek gyártására is. A jelzések szerint

[ autóvillamossági berendezések, generátorok, önindítók, feszültségszabályozók, sőt csapágyak és lengés- csillapítók szállítására is van igény és lehetőség.

Jelentős üzletkötésnek ígérkezik a francia licenc alapján gyártott Dacia Renault kocsikhoz magyar ajtózsanérok szállítása. A román üzletkötők érdeklődtek teher- és személygépkocsik komplett szervizállomásai iránt is, amelyekhez a magyar fél az épületek megtervezését és kivitelezéséi is vállalná.

Magyar-román autóipari kooperáció