Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
8. oldal 1972. február 13, vasárnap A földműves munkások részére a független szociáldemokraták által február 14-re Ceglédre összehívott kongresszuson a megyéből küldöttként részt vettek: Fazekas Gábor Kiskunhalasról, Dobor István és Monda Sándor Dunapa- tajról. Dobor István „A kisgazdák helyzete” című napirendhez szólva elmondta: hogy azon szomorú viszonynak, melyben most a kisbirtokosok élnek a kormány az oka... de nemcsak hogy csekély birtokélvező fizeti a legtöbb adót, de ő adja a katonát, őt terhelik meg mindennel, őt szipolyozza . ki mindenki. Velük csak a választások ide.ién törődnek. Akkor ellátogatnak hozzájuk a méltóságos és nagyságos urak, karon fogják őket, és hízelegnek nekik, hogy rájuk szavazzanak. Megveszik őket, mint a szamarat, hol pénzzel, hol csábos ígéretekkel. A kisgazdák gondolkodni tudó része azonban már csatlakozni kezd a szocializmus zászlaja alatt küzdő munkássághoz...” Fazekas Gábor elmondta: „...hogy városunk a jómódúak közé tartozik, mégis megtörtént, hogy az ínséges esztendőben több családfő öngyilkos lett, családuk kínlódása és a nagyon kétséges jövőre gondolva. 18 ezer lakosa van városunknak és 111 ezer hold földje, s a munkás nem bír megélni.” — A Budapesti Hírlap február 8-i számában rövid tudósítást közölt az „Izsáki ügyek a nemzet- gyűlésen” címmel. A tudósítás szerint: „Rassay Károly felolvassa Förszter kunszentmiklósl járási főszolgabírónak egy napilapban megjelent nyilatkozatát Ez hemzseg a legféktelenebb izgatásoktól. Az izsáki kilengések következtében sokaknak el kellett menekülniük... Itt nemcsak atrocitások történtek, hanem rablások is. Ezeknek az embereknek széthurcolták a vagyonát. Az egyik vezetőt, Balogot legutóbb letartóztatták. Förszter szolgabíró ezeket a dolgokat nemcsak tűrte, hanem elő is segítette.” — A budapesti királyi főügyész az Igazságügyi Minisztériumba terjesztette fel — lázadás és izgatás bűntette miatt — a Héjjas Iván ellen folyamatba tett nyomozási iratokat. — A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság egy nyilvántartó lapra a következőket jegyezte fel: „Bűncselekmény ideje 1942. II. 11. Bizalmas bejelentés. Állam és társadalmi rend erőszakos felforgatása gyanúja miatt gyanúsított személy adatai: Horváth József, 1897. csongrádi születésű, nős, kovács mester, Izsáki út 27.” A nyilvántartó lapot kiállító neve: Pozsonyi János, rendőr-főtörzsőrmester. FEBRUÁR 7— FEBRUÁR 14. I Hegyi József kereskedő erre vonatkozó tanúvallomásában így nyilatkozott: ] . .Horváth József többj szőr megfordult az üzle- ; temben, azonban kb. ha- I vonta egyszer ki kellett i utasítanom, mert ha öt í percig bármiről beszélt, a I következő pillanatban már a kormányt szidta... A j kommunizmust dicsőítette állandóan ... Egyébként a nevezett a környéken mint kommunista ismeretes ...” — A rendőrség bajai kapitánysága behatóan foglalkozott Einhorn Willián Salamon előéletének és személyazonosságának megállapításával. Az alsó- neresnícei csendőrőrshöz küldött megkeresésben a következőket írják: „Nevezett itt egy kommunistaként ismeretes zsidó asztalosnál (Morgenstern György) vállalt munkát. Kérem a nevezettek esetleg ott lakó rokonai kikérdezése után azt is megállapítani, mi vitte rá, hogy éppen Bajára jöjjön, mert itteni kikérdezése során ezt megfelelőm megindokolni nem tudta.” S23 — Kecskeméten megalakult a Duna—Tisza közi Földművelésügyi Tanács. A tanács elnökévé Patonai Elek országgyűlési képviselőt. alelnökké Szőts Sándort és Básti Ágostont választották. A Kecskeméten megalakult tanács által létrehozott növénytermelési, állattenyésztési, közgazda- sági és üzemi szőlő-, gyümölcs- és kertgazdasági, valamint munkás szakosztályok a legközelebbi jövőben megkezdik működésüket.” — Egy újságban megjelent közlemény: „A szőlészeti és borászati felügyelőség felhívja a szőlősgazdák figyelmét, hogy az idén nem lesz rafia. A gazdáknak saiát érdekükben minél előbb kell tehát gondoskodniuk megfelelő szőlőkötöző szerekről ... Megfelelő kötöző szerek: sás, káka, spárga, csuhá stb,” — A Kecskeméti Lapok felpanaszolja, hogy: „... pótolhatatlan veszteséget jelent az idegenforgalom megszűnése. Néhány adat az egykori idegenforgalomról: A Kecskemétre érkezett külföldiek száma 1938- ban 11 ezer 216. (Szállóvendég.) 1938-ban a távbeszélő f irgalom is lényegesen nagyobb volt. A bekapcsolt állomások száma 650 (1946-ban 238).” — A szakszervezetbe tömörült hivatásos zenészek a közelmúltban érdekképviseletük útián fixfizetést állapítottak meg a vendéglőkben és kocsmákban működő zenekari tágjaik részére. Napi 3.5 forint személyenként a fix fizetés — így szólt a megállapítás, de ebbe a kocsmárosok és vendéglősök nem mentek bele. hanem azonnali hatállyal felmondtak a cigányzenészeknek. — Januárban Kecskemét város újabb 30 négyzetmé-. tér ablaküveget utalt ki a gyermekmenhely emeleti szobáiban hiányzó ablaküvegek pótlására. A gyermekek elhelyezését illetően a helyzet a következő volt: kihelyezve nevelő szülőknél 2336 fő. intézetekben 60 fő, központi gondozásra 27 csecsemő, 20 anya és 30 gyermek. — A Dunavecsei Földművesszövetkezet igazgatósága átadta a forgalomnak a megye egyik legkorszerűbb- ben berendezett és felszerelt áruház jellegű boltját. A megnyitás után számos dolgozó paraszt a helyszínen kifizette üzletrésztartozását, mint például Gergely Mihályné és Kovács Béla. Pasker Sándorné, az Alkotmány Tszcs tagja, bejelentette, hogy az egész tagságot beszervezi a föld- művesszövetkezet soraiba. — A Micsurin Agrártudományi Egyesülés Bács- Kiskun megyei csoportja Kecskeméten a városi tanács közgyűlési termében tartotta első gyűlését, amelyen megjelentek a megye kísérleti telepeinek kutatói, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek agronómusai és a mezőgazdaság élen járó dolgozói. A hozzászólások s^rán Mészöly Gyula, a Kecskeméti Növénykísérleti Telep kutatója. felszólalásában elmondotta: ..A Szovjetunióban saját szememmel győ- .ődtem meg arról, milyen termékennyé tud válni a tudósok és az egyszerű kolhozparasztok szoros szakmai kapcsolata.” aZü — A Petőfi Ngpe február 8-i szamaban Gyermekek az utcán címmel írás. jelent meg Gyóni Lajos tollából. „Ki a felelős azért, hogy egészen fiatal gyermekek késő estig az utcán csatangolnak, sőt még a moziba is mennek, és mit lehetne tenni ennek megakadályozása érdekében... Nem korán érett kisörege- ket akarunk, de fiatalkorú csavargókat sem. Gyermeket akarunk, vidám, pajkos (yermekeket. Ennek érdekében kell munkálkodni, ezt segítse elő minden felnőtt.” — Kecskeméten is megkezdte munkáját a munkaközvetítő iroda. Több mint ötszáz jelentkezőt vettek már nyilvántartásba, és sajnos, eddig csupán hatvan dolgozót tudtak munkához juttatni. Az átmenetileg munkanélküliek részére kifizették az első munkanélküli segélyeket. — Mintegy 700 ezer téglát tárolnak már hónapok óta a csávolyi téglagyárban. Kiadására, elszállítására mindeddig hiába vártak intézkedést Ugyanakkor Baján és a bajai járás községeiben, különösen az árvíz okozta károk helyre- állításához és közérdekű építkezéseken nagy szükség lenne a téglára. Mikor döntenek már az illetékesek a csávolyi téglák kiutalása felől? — teszi fel a kérdést a Petőfi Népe február 13-i száma. — A Hosszúhegyi Állami Gazdaság üvegházaiból rövidesen csaknem 2 ezer fej salátát indítanak útnak a fővárosi piacokra, a már elszállított mennyiségen kívül. Az idén összesen 20 holdas, korszerűen felszerelt konyhakertészetet létesítenek az árterületen. A idén megszűnik a Baja—Hercegszántó vasútvonal 2240 kilométernyi gazdaságtalan vasútvonal forgalmát terelik — a tervek szerint — 1980-ig köz Ura, s ezzel egyidőben 298 kis vasútállomást megszüntetnek, 300 kisebb és 65 nagyobb forgalmú, úgynevezett körzeti vasútállomást pedig korszerűsítenek, gépesítenek. A legújabb kimutatás szerint a három évvel ezelőtt kezdődött program végrehajtása során eddig 616 kilométer hosszú vasútvonalról terelték közútra a személy- és teherfor- falmat, az esedékes 25 százaléknál tehát valamivel hosszabb vasútvonalat szüntettek meg. A forgalom átterelés következtében évente 8,2 millió utas közlekedhet általában gyorsabban és kényelmesebben autóbuszokon és 905 ezer tonnányi árut szállíthatnak háztól-házig a teherautók. Idén újabb három vasútvonalat szüntetnek meg: közöttük a 31 kilométer hosszú Baja— Hercegszántó szakaszt Dr. Romany Pál látogatása a bajai KISZ-táborban A Kommunista Ifjúsági Szövetség bizottságainak és csúcsvezetőségeinek vezetői háromnapos tanácskozást tartottak a bajai KISZ-vezetőképző táborban. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára felkereste a Sugovica-parti KlSZ-tá- bor lakóit A fiatalok időszerű témákkal kapcsolatos kérdéseire válaszolva, Romány elvtárs a megye gazdasági célkitűzéseiről, a közoktatás további fejlesztéséről, a tanyai kollégiumok létesítéséről, a tanyai iskolák villamosításáról, valamint az ifjúsági szövetségre váró feladatokról tájékoztatI ta egyebek közt a fiatalo- ! kát. Az MSZMP megyei bizottságának első titkára ^ hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség ' alapszerve- ' zetei a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a fiataloknak a párt- | alapszervezetekbe való ajánlására. Kérte a fiatalokat, hogy a KISZ VIII. kongresszusának szellemében segítsék a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek terveinek maradéktalan teljesítését. Ezután Nádor György, az Országos Ifjúsági és Oktatási Tanács titkára tartott előadást a tanács idei feladatairól. T. L. Tavasz a Blikkben A szeszélyes, zord időjárású Bükk hegység legidősebb lakói sem emlékeznek olyan tavaszra, emlékeztető februárra, mint a mostani. Megkezdődtek az ÁFÉSZ- küldöttgy ülések Tegnap, február 12-én tartotta meg küldöttgyűlését a soltvadkerti ÁFÉSZ, amely a fogyasztási szövetkezeti mozgalom jelentős eseménysorozatának első rendezvénye volt. A mostani mérlegjówáháfeyó küldöttgyűlések egyik legfontosabb feladata ugyanis, hogy elindítsa az alapszabály-módosítás előkészítését. A módosításra a szövetkezeti törvény végrehajtásaként márciusban—áprilisban részközgyűléseken kerül majd sor. Előkészítésére a küldöttgyűlések munkabizottságokat válaszAz ÁFÉSZ-küldöttgyűlé- sek sorában a soltvadkerti volt az első. A tagság képviseletében megjelent száz küldöttön kívül részt vettek a küldöttgyűlésen a járási pártbizottság, a megyei szövetség képviselője, a körzetbe tartozó községek tanácselnökei, a társadalmi, gazdasági szervek és a társszövetkezetek képviselői. Ma, vasárnap, a bácsbo- kodi, a borotai és a fajszi ÁFÉSZ tart küldöttgyűlést. Bánkút környékén, Hollóstetőn és a leányvölgyi szurdokerdők északi fekvésű részein az utóbbi két nap esőzése sem vitte még el a havat, de a dél-bükki részeken, Kisgyőr, Mocsolyás- telep déli fekvésű tölgyeseiben már nyílik a hóvirág. A Hór-völgyének napsütötte. szélvédett oldalán megpattantak a som rügyei, s piciny, zöld levelek mellett megjelentek az első sárga szirmú virágok is. A verőfényes márciussal vetekedő időjárás „mozgásba hozták a vadakat. Az 193ü-as években meghonosított korzikai vadju- hok, a mufflónok valósággal ellepték a napsütéses karszti sziklákat. A rendkívül félénk és óvatos állatok tucatszám sütkéreznek a Fehérkőlápa fölötti, valamint a Nagymező környéki szirteken. Elhagyták széltől védett „telelőiket” az őzek és a szarvasok is. Kisjó Sándor: Túlsó sor Farsang volt, február volt, deli ifjú voltam, és a jogászbál fináléjában kivilágos kivirrad- tig sivítottuk a népi hangvételű csárdás dallamára, hogy Túlsó soron esik az eső Ne menj arra, babám, eleső... Es ahogyan innen az ablakból a tér forgalmát szemlélem, egyszeriben világosan látom a közlekedési balesetek többségének okát. A közlekedési balesetek többsége a gyalogost sújtja, de kérdem, vajon bekövetkeznék-e a baj, ha a gyalogos megszívlelné a nóta szövegének intelmét? Mert hogyan kezdődik Gyalog Balázs balesete? Akként, hogy leién a járdáról. Es miért lép le? At akar menni a túloldalra. Mi jellemzi ugyanis Gyalog Balázst? Az, hogy nyughatatlan, jár-kel, gyüszmékel, csámborog, cikázik, és amikor útkereszteződéshez ér, jobb- ra-balra nézeget. Figyeled, ugyan mit akar a boldogtalan? Es egyszerre csak rémülten látod, hogy nekiiramodott. Minő célzattal, nagy isten? Szemmel láthatólag az fogant meg az ő gyarló elméjében, hogy most pedig átkel a túlsó oldalra ... Meggondolatlan tettének végrehajtása közben aztán ne csodálkozzék, ha kerék alá kerül. Megfigyeltem, lehet, más is észrevette már, hogy aki nem vág neki, azt a legritkább esetben kanta el villamos, busz, vagy más. keréken gördülő feltr-n-^lAg Baleset csak az izgágát éri. Aki a járdán marad, pláne aki be is húzódik az árkádok alá, az semmiképp közlekedési baleset áldozata nem lehet. Soha nem láttam, hogy valamelyik vezető, ha még oly haragos volt is, utána ment volna villamosával, buszával, kocsijával, motorjával Gyalog Balázsnak. A járművek többsége be sem férne az oszlopok között. Aki nem dugja ki fejét, semmiképp nem kerülhet alájuk. Hosszában közlekedjünk tehát, drága jó felebarátaim, ne keresztül-kasul, és összevissza. Hosszában és mindig a fal mellett. Egyáltalán — ha szabad feltennem a kérdést — mi szükség arra, hogy a gyalogos, élete kockáztatása árán is, át akarjon menni a túloldalra? Mi űzi, hajtja, mit gondol, mit fog látni, mit ér meg olyat, amit az innensőn nem talál? Ideát is van trafik, presszó, kalapbolt, cipőüzlet, papírkereskedés, van italmérés, fodrász, totóiroda, minden. Es ha nincs, majd lesz. Mert e szent pillanatban villant föl képzeletemben a végső megoldás. Ha mi magunk ma még olykor a túloldalra kívánkozunk is, fiaink, unokáink megmenthetők a közlekedési balesetektől. Üj városrészeinket akként kell építsük, hogy legyenek óriási háztömbök olyan innenső oldallal, ahol minden emberi szükségletet kielégítő intézmények várják a bennszülöttet. Születési bejegyző anyakönyvi hivataltól koporsós vállalatig minden. Es akkor többé senkinek sem kell átmennie a túloldalra. Aki pedig ennek ellenire nekivág, az magára vessen.