Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

4. oldal 1972. február 13. vasárnap A megye 1971. évi társadalmi és gazdasági fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) építési-szerelési munkáinak — folyó áron számított — értéke megközelítőleg más­fél milliárd forint volt. s az országos 9—10 százalék­kal szemben 23 százalékkal növelte termelését. Az épí­tőipar azonban még így sem elégítette ki az igénye­ket. 287 millió forint érté­kű építési szerződést utasí­tott el ugyanis. Az építő­ipar térmelésemelkedésé- nek nagy része a termelé­kenység emelkedéséből származott. Mezőga/dasá« c? ~ A megye mezőgazdasága 1971-ben az eddigi legma- j gasabb eredményét érte el, j 9 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Egyes ágazatokban ; azonban a terméseredmé- ] nyék kedvezőtlenebbek vol- tak. mint 1970-ben. A 9 szá- j zalékos termelésemeikedés egyébként a megyei elő- j irányzatnál is magasabb 2 i százalékkal. A fő ágazatok közül a növénytermelés hozamai 8, az állattenyésztésé 10 szá­zalékkal emelkedtek. Je­lentősen javultak a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek gazdálkodási eredmé­nyei. Halmozott termelési [ értékük várhatóan 19, bruttó jövedelmük pedig 13 százalékkal nőtt az egy j évvel korábbihoz viszonyít­va. A kenyérgabona termés- mennyisége meghaladta a 301 ezer tonnát, ami csak- j nem 100 ezer tonnával több ] az 1970. évinél. A búza termésátlaga a megye ösz- szes gazdaságában hektá­ronként 34,4 mázsa, ami 3,7 mázsával magasabb az or­szágos átlagnál. Kukorica- I ból — a nyári szárazság el - í lenére a vártnál jobb termést takarítottak be. Mintegy 130 ezer hektáron 445 ezer tonna kukorica I termett —.63 ezer tonnával ! több, mint az előző évben. A hektáronkénti termésát­lag 34.1 mázsa, az . előző évi 32,5 mázsával szemben. (A harmadik ötéves terv időszaka alatt a kukorica j átlagtermése 31 mázsa volt! hektáronként.) Az ipari növények közül j a cukorrépa vetésterülete kis mértékben, termésátla­ga pedig jelentősen — mint­egy 12—13 százalékkal — csökkent. A szálastakar- mónv termelése sem ala­kult kedvezően. A zöldség­félék közül az étkezési pa­radicsom és a vöröshagyma termésátlaga növekedett. A szőlőtermelés viszont a vártnál (amely 2 millió má- I zsa volt) a száraz időjárás miatt 100 ezer mázsával lett kevesebb. Az összes g v m öl cc t er m el és a becsié- j sek szerint 100 ezer tonna volt, csaknem 35 ezer ton­nával kevesebb az előző évinél. Az őszi mezőgazdasági munkákat idejében meg­kezdték, s a megyei tanács adatai szerint december ló­ig az előirányzott őszi ve­tőszántást a gazdaságok tóiteüo<;ítették, őszi búzát 82 000 hektáron vetettek (2 százalékkal nasvohb terü­leten, mint egv <éwel ko­rábban). Az állatállomány fehérjetakarmány ellátása szemnont iából viszont ked­vezőtlen. hogy az őszi lu­cernavetés egyötödével ke­vesebb az előirányzottnál. A sertés- és baromfiállo­mány növekedett, míg a szarvasmarha- és juhte­nyésztésben visszaesés ta­pasztalható. A megyében 4,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel, 15 százalék­kal többe)., mint 1970-ben. Életszínvonal A szocialista iparban és építőiparban foglalkoztatot­tak — kevés kivételtől el­tekintve — heti 44 órás munkaidőben dolgoznak. A lakosság készpénzbevétele 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási kifizetések a lakosság kész- pénzbevételeinek mintegy 4 százalékát képezték. 1971- ben 5 százalékkal csökkent a kifizetett táppénz összege, a táppénzes napok száma pedig 9 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év­ben. A gyermekgondozási segélyben részesülők száma 14 százalékkal emelkedett. A megyében a lakosság takarékbetétje az év végén 2,4 milliárd forintot tett ki, míg az OTP hitelállománya csaknem 1,4 milliárd forint volt. Az ifjúsági betét ro­hamosan növekedett, s az 1970 decemberi 900 ezer fo­rintról egy év alatt több mint 8 millió forintra emelkedett. 1971-ben a megye terüle­tén 3956 lakás épült, s ez­zel a negyedik ötéves terv megyei előirányzatának kö­zel egyötöde valósult meg. Az új lakások 87 százalé­ka két- vagy többszobás, csaknem valamennyibe be­vezették a villanyt, több mint háromnegyed részét pedig hálózati, vagy házi vízvezetékkel. egyötödét gázvezetékkel is ellátták. Jelentős összegeket fordí­tott a lakosság ingatlan vá­sárlására. Az ,év folyamán 1643 házhely és üdülőtelek cserélt gazdát, mintegy 16 millió forint értékben. Kereskecle’em, közlekedés, egészségügy A kiskereskedelmi for­galom 12 százalékkal emel­kedett. Az árukínálat va­lamennyi árufőcsoportban általában kielégítő volt, zöldség- és gyümölcsfélé­ből, valamint egyes építő­anyagokból azonban hiány mutatkozott. A jobb áru­ellátás érdekében a kiske­reskedelem csaknem 460 millió forint értékű árut vásárolt a nagykeres­kedelem megkerülésével, ami az összes beszerzés 7 százalékát képezte. A járműállomány népes­séghez viszonyított aránya jóval felülmúlja az orszá­gos átlagöt. Különösen sok a motorkerékpár. 1971-ben a lakosság 2328 új sze­mélygépkocsit, több mint 26 ezer kerékpárt, 5600 mopedet, robogót és 2900 motorkerékpárt vásárolt, mintegy 270 millió forint értékben. A Volán Válla­lat autóbuszai 34 millió utast szállítottak 1971-ben. A helyi buszjáratokat 18 millió utas vette igénybe, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A taxik 40 százalékkal több utast szállítottak. A válla­lat tehergépkocsijai 4 mil­lió tonna árut továbbítot­tak rendeltetési helyükre, 8 százalékkal többet mint az előző évben. Tovább javult a lakos­ság egészségügyi ellátása. Harmincnyolccal több or­vos vett részt a gyógyító munkában. A rendelőinté­zetekben 4 százalékkal nö­vekedett a rendelési órák száma. A természetes szaporo­dás a megyében 1,5 ezre­lék volt, ugyanis 6891 ha­lálesettel szemben 7721 volt az élveszületések száma; az utóbbi egyéb­ként az előző évihez mér­ten 1 százalékos csökke­nést mutat. Az újszülöt­tek nagy része orvosi fel­ügyelet alatt áll. A cse­csemőtanácsadásokon 89 ezer felülvizsgálatot vé­geztek el. A megyében 211 védőnő működött, 3 szá­zalékkal több, mint 1970- ben. Korántsem ilyen jó a bölcsődei ellátottság. Ezek­nek az intézményeknek befogadóképessége csök­kent, míg a bölcsődébe fel­vett gyerekek száma 4 szá­zalékkal emelkedett. A gyermekgondozási se­gélyt korábban igénybe vevő nők közül sokan újra munkába álltak, emiatt gondokat okozott az óvo­dai ellátás. 1971 végén 12164 óvodai hely volt a megyében, ami azonban az óvódás korú gyermekek felének elhelyezését teszi csak lehetővé. Az oktatási intézmé­nyekben tanulók száma (81 ezer) 4 százalékkal csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Sikeresen zá­rult az október 15. és de­cember 24. között megren­dezett rádióterjesztési ak­ció. Az év utolsó negyedé­ben megközelítőleg 13 ezer rádiókészüléket vásárolt a lakosság, 75 százalékkal többet mint az előző év azonos időszakában. A zsebrádiók voltak a legke­lendőbbek, ily módon a megvásárolt készülékek je­lentős része olyan családok­hoz került, ahol már volt rádió, az akció mégis 1459 új előfizetőt eredménye­zett. Érdekképviselet magasabb szinten Eredmények és célkitűzések a Homokhátságon Négy és fél esztendővel ezelőtt alakult a megye legnagyobb szövetkezeti te­rületi szövetsége, amely a Homokhátság mezőgazdasá­gi nagyüzemeinek érdek- képviseletét látja el. Ki­lencvenöt mezőgazdasági szövetkezet tartozik a kör­zetéhez, ebből 43 szakszö­vetkezet. Magony Imrétől, a szö­vetség titkárától arról ér­deklődtünk, hogy a kör­zet sajátos közgazdasági vi­szonyait figyelembe véve miképp sikerült elérni a kitűzött célokat, s milyen további elképzelések van­nak a következő esztendők­re. Eltérések — A Homokhátság sok tekintetben eltér a megye többi gazdasági körzetétől. A terület mintegy 70 szá­zaléka homok és a 100 ezer holdat meghaladja a 4 aranykoronán aluli katasz­teri tiszta jövedelmű terü­let. Körzetünkhöz csaknem 470 ezer hold tartozik, a lakosság száma mintegy 230 ezer. Mint ismeretes, a megyében a külterületen élő népesség aránya maga­sabb az országosnál, de a Homokhátságon még me­gyei átlagnál is többen él­nek tanyákon. A kecske­méti járásban 59, a kiskun­félegyházi járásban pedig 53 százalék a külterületi népesség aránya. Ha a ter­melés szerkezetét vizsgál­juk, tizenhat községben a szőlőtermelés, i? települé­sen a sertéstenyésztés ad­ja a legtöbb jövedelmet. A mostoha közgazdasági körülmények figyelembe­vételével a körzetben éven­te mintegy 25 millió fo­rint árkiegészítést kapnak értékesített termékeik után a mezőgazdasági nagyüze­mek. A homokon gazdál­kodó mezőgazdasági szövet­kezetek sok gonddal küsz­ködnek és jóval nehezebb körülmények között tudják csak megoldani a jövedel­mező gazdálkodást, mint a megye más körzeteinek üzemei. Minden esztendő­ben számottevő mérleg­hiány jelentkezik egyes szövetkezeteknél. A vezetés és a gazdálkodás színvona­lának emelkedését bizo­nyítja, hogy évről évre si­kerül lefaragni valameny- nyit a veszteségekből. Csökkenés A körzetben jelentős sze­repe van a szőlő- és gyü­mölcstermesztésnek, de szá­mottevő az állattenyésztés is. Miképp jelentkezik ez az áruértékesítésben? — A főbb zöldségféléket, valamint a gyümölcsöt, szőlőt, bort figyelembe vé­ve a szövetség területén le­vő mezőgazdasági szövetke­zetek a megye összes áru­termelésének általában a felét, vagy ennél magasabb hányadát adják. A vágóál­lat és állati termék érté­kesítését tekintve kisebb a részesedése a körzetnek. A gazdaságos termelésre, a szakosításra való törek­vés érdekében egyes ágaza­tokat felszámolnak a szö­vetkezetek. A mi körze­tünkben is tapasztalható a zöldségfélék termelésének csökkentése. Számottevően visszaesett a szamóca­értékesítés, mivel a szövet­kezetek és az egyéni gaz­dák egymás után felszámol­ták ültetvényeiket. Pusztul­nak a hagyományos szőlő- telepítések is. Kezdeményezések Mindez egyúttal jelzi is, hogy milyen területeken kell a szövetség körzeté­ben előrelépni.- Tudomá­sunk szerint történtek kez­deményezések. — Legfőbb céljaink egyi­ke a gazdálkodás belső tar­talékainak feltárása. Ehhez tartozik a legkorszerűbb termelési eljárások, mód­szerek gyors elterjesztése. Körzetünkben a kedve­zőtlen közgazdasági körül­mények miatt tagszövetke­zeteinknek kevés anyagi eszköz áll rendelkezésére saját beruházások megva­lósítására. Ezért a nagyobb feladatok, célok érdekében összefogásra van szükség. A körzetben már több. jól működő szövetkezetközi vállalkozásról adhatunk számot. Most ismét több szempont figyelembevételé­vel tárgyalnak az üzemek egy-egy ágazat termelésé­nek javítására. A Tüsza- kécske határában gazdál­kodó szövetkezetek a ter­málvíz hasznosítására fog­nak össze. Lehetőség van a fólia alatti zöldségter­mesztés fellendítésére. La­kitelek körzetében szőlőter­mesztésre és bor palacko­zásra akarnak társulni* Megkezdődtek az előkészü­letek szövetkezetközi erdő- és cellulóznyár-ültetvények létrehozására. A Kölcsönös Támogatási Alap, a KTA létrehozása is az üzemek összefogását se­gíti. Egyes gazdaságokban házi takarékpénztárat lé­tesítettek. A lászlófalvi Üj Tavasz, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és Kiskun­ság Termelőszövetkezetben a tagok megtakarított pén­züket a közösbe adták fon­tos célok megvalósítását elősegíteni. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy magu­kénak érzik a közöst, de azt is, hogy bíznak a nagy­üzemi gazdálkodásban. Érdekképviselet maga­sabb szinten — ezt a célt tűztük magunk elé a kö­vetkező évekre. Összhangban A szövetség szívesen fog­lalkozik nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai témákkal is? — Igen. Létrehozzuk a szövetkezetpolitikai bizott­ságot. amely számos fontos kérdésben állást foglal majd. Törekvésünk, hogy élénküljön a szövetségben működő bizottságok mun­kája. Egyúttal igyekszünk minél szélesebb körben be­vonni a bizottsági munká­ba a tagszövetkezeti veze­tőket. Most, a kongresszusi elő­készületek során alaposan mérlegeljük munkánkat és arra törekszünk, hogy a mozgalom segítése és a gaz­dasági érdekképviselet jó összhangban jelentkezzék. Körzetünk sajátos helyze­tét figyelembe véve segít­jük a negyedik ötéves terv időszakára kijelölt célok megvalósítását. K. S. Vagonrakók I szonyú anyagtömeget * dolgoz fel egy ak­kora vállalat, mint a Bács megyei állami építőiparé. Az építőanyagok zöme — betonáru. cement, mész, kavics, tégla, mozaik —, hogy csak a kurrenseket említsük — Kecskeméten az árpádvárosi telepre fut be. Leszállók a 6-os buszról, s mikor tovább megy, a túloldalon valóságos anyag­várost fog át tekintetem. Utcákkal, ablaktalan töm­bökkel. szürke, barna, fe­hér, fekete hasábokkal, gú­lákkal. Az anyagtelep központ­jához ismerem a járást. A sárga földszintes iro­da- és raktárépület előtt talán az utolsó lovas kocsi áll ma. Hajtója mélázva várja, míg a tagbaszakadt átvevő ellenőrzi a rako­mányt. A közeli kavicskúp ne- szezve csörren, egy pufaj- kás munkásnő útját rövi­dítve egyensúlyoz az olda­lában. Itt minden súlyos, moz­dulatlan. De míg idekerült, s így rendberakták! Addig is emelni, nyomni, lapátolni, lendíteni kellett valameny- nyit, míg a vagonokról le­kerültek. Aztán, mikor el­szállítják őket az építkezé­sekhez. ismét izomerő moz­gatja tehetetlen tömegü­ket ... Mielőtt létesítmé­nyekké formálják a laza, vagy szilárd állapotú anya­got, alaposan megnyövi a rakodómunkások izmait, megropogtatja csontjaikat. — Tavaly összesen 5459 vagon árut raktak ki — közli egy gyors összeadás eredményét Gárdonyi Pé­ter telepvezető. Az év ele­jét kivéve, nagyjából négy­ötszáz vagonra oszlik szét ez a mennyiség havonta. Persze. kiugrásokkal is, mert például augusztusban 908 vagonnal húzott be a zöld-sárga csíkos Diesel.-g a papírokat tanul- * ■ mányozzuk, a kis Irodában terem a gyors mozgású szállítmányozó, Pásztor József. — És nincs pirosbetűs ünnep sem ... — hajol rög­tön az egyik nyilvántartás­ra, hogy valami jellemző adatot keressen. Annak bi­zonyítására is, hogy a nap bármely szakában fut be szerelvény, a vagonkira- kóknak „csipkedniök kell magukat”. 1971. augusztus 19-én éj­jel egy órakor 60 vagon anyag kirakásához kellett hozzálátni; délután 5 óra­kor úiabb 28 kocsi hozott árut, hogy aztán még an­nak a napnak 24. órájában „rohamozzanak meg” 25 vagon új szállítmányt. 113 vagon egyetlen napon! — Hánvan csinálják ezt, mennyi egy-egy rakodó- munkás teljesítménye? — Általában huszonötén vannak állandó vagonkira- kók. A vasúti kocsik 260 mázsa teherrel jönnek, de vannak 500 mázsásak is jócskán. A kisebbekből egy ember két vagonnal bir­kózik meg egy műszakban. Van 2 daru. s 2 rakodó­gép is a telepen, ami sokat könnyít. De azon a bizo­nyos 113 vagonos napon mindent kézzel kelle+t moz­gatni. Pont akkor robbant le a masina. Akkora szállít­mányokhoz alkalmi rakodó­kat vesznek igénybe, akik más vállalatoknál dolgoz­nak. s régtől jó nexusban vannak a vállalattal. Ma rakodnak, holnap már meg­kapják a pénzüket. Az állami építők vagon- rakói hírnevesek a szak­mában. 1970-ben és 1971- ben fekbérmentesen dol­goztak. s a MÁV Szegedi Igazgatóságának értékelése szerint megyei elsők ebben a versenyben. — Amibe a balesetmen­tesség is beletartozik — erősíti meg Gárdonyi Pé­ter. — Az sem volt a két esztendő alatt. KJ ézem a nyugodt be- szédű. élénk fekete embert, aki egyben 8 mun­kahely párttagságának alapszervezeti titkára is és elém villan az a jelenet, amikor — 2 esztendeje — először találkoztunk. Tóth Mihályné műhelvbizottsági titkárral egy raktárépület árnyékában éppen a sok balesetveszélyről beszélget­tünk. ami a roppant anyag­tömegek mozgatásakor adódhat. Ha valami moz­dul, esik és az ember nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom