Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
A tanuló teherbírása A különórák helyes kiválasztásáról Fűtés, szellőztetés, páratartalom Gondolom Időszerű, ha a félévi értesítő után beszélünk a különórák helyes kiválasztásáról, s ezzel kapcsolatosan a tanulók túlterhelésének problémájáról. Mit mutatnak az osztályzatok? Mire figyelmeztetnek? Kapott-e elég támogatást a gyermek azokhoz a tantárgyakhoz, amelyekkel nehezen birkózik meg? Nem vették-e túlságosan el az idejét olyan különórák, amelyekre nem kellett volna járatni? Mit tapasztalunk mi, pedagógusok és mit tanácsolunk a szülőknek? Az a tény, hogy alig van gyermek, aki ne járna legalább egy fizetett különórára örvendetes jelenség, mert azt jelenti, hogy a szülőik rendezett anyagi körülmények között élnek. Helytelen túlzás azonban itt is tapasztalható. Nemrég találkoztam egy volt tanítványommal, akit a 40-es évek elején tanítottam. Büszkén száKötényruhák Serdülő iskolás lányainknak otthonra, és iskolába iáráshoz nagyon csinos munkaruhát, kö- ténvruhát készthetünk a fenti rajzok alapján. Nagyon jól felhasználhatók hozzá maradék anyagok, únőtt régi ruhák, jó anyagú, de már nem használt férfiszövet öltönyök is. 1 Egyszerű szabású, hátul végig gombolós, egyszínű szövet munkaruha. Jersey anyagból készíthetünk rá nagy zsebeket, bedolgozott ujjakat és gallért. Így téliesebb a kötényjellegű ruha. 2. A halszálkái szövetből készült elöl zippzá- ras kötényruha kis állógallérját és a rátett tűzött i zsebeket egyszínű szövetből készítjük. Ing- | blúzzal, pulóverekkel na- i gyón kedvelt ruhadarab-. ja lehet a kislányoknak. möilt be életéről, hatodikos fiáról, akit 6 — aki annak idején sokszor mulasztott az iskolából azért, mert nem volt cipője — ötféle különórára járat. Vívni és úszni jár, egyszerre tanul németül és oroszul, azonkívül hegedül. Jól kereső munkásember, nincsenek anyagi gondjai, csak az a bánata, hogy aligha tanulhat majd tovább a fia, mert számtanból és helyesírásból annyira gyenge. Ez az egyetlen eset sűrítve mutatja be a tapasztalható negatív jelenséget: o szülő mindent meg akar adni a gyermekének, amiben neki nem lehetett része. Nem abban támogatja, amiben gyenge, hanem minden mással terheli, elforgácsolja az energiáját. Volt tanítványomnak, a boldog és mégis elégedetlen apának elmondtam, mit kell tennie. Hadd mondjam él többeknek is, hátha segítek vele. Mielőtt elhatároznánk, hogy mire taníttatjuk a gyermeket, alaposan meg kell ismernünk őt magát. A kiválasztásnál két fő szempont vezessen: 1. Gyenge-e valamelyik tantárgyból, kell-e támogatni? 2. Van-e valamihez különös tehetsége ? Támogatás lett volna, ha volt tanítványom fiát külön számtanra és helyesírásra járatja ahelyett, hogy egyszerre két idegen nyelvre taníttatja, ami önmagában véve is hiba. A második nyelvet akkor kezdje el a gyermek, amikor az elsőben már jó haladó fokon jár. Általában segítség a gyermeknek, ha a gyengéiben erősítjük, így pl. a rossz testtartású, lomha járású kisleánynak, ha művészi tornára jár, annak akinek nincs jó nyelvérzéke, segíthetünk azzal, ha a külön orosz órán szerzett biztonsággal eléri tehetségesebb társai tudásszintjét. A rossz hallású gyermek hallása és ritmusérzéke is fejleszthető a külön szolfézs órák segítségével. Sportolás is beállítható a tervbe az orvos, a pedagógus tanácsára, testtartást javító, izomerősítő célzattal. Szándékosan beszéltem előbb a gyenge pontokról, mert csak a kellő támogatás után kerülhet sor a „tehetség”, a különös érdeklődés kutatására, felmérésére, hogy különórákon fejleszthessük ezeket, de csakis akkor, ha ebből nem adódik túlterhelés. Volt olyan tanítványom, aki nagyon gyenge tanuló létére (számtan, nyelvtan) kitűnő zenei tehetség volt. Nála a nehezen elvégzett napi feladat Jutalma volt a hegedülés. Minden erejét megfeszítve harcolt szorgalommal az egyes-kettes mentes bizonyítványért, mert ez volt a szülők — nagyon helyes belátással megszabott — feltétele ahhoz, hogy külön hegedű órára járassák. Általában helyes, ha tudatosítjuk a gyermekekben, hogy a gyenge pontjai szerint kiválasztott egy-két, de legtöbb három (nem öt!) különórával mi segíteni akarjuk őt. A tehetség, az érdeklődés szerint beállított különórákat kössük feltételekhez. Csak a szorgalmas tanulás, a jól végzett munka, a helyesen és rendesen elkészített házi feladat után mehessen jutalomként a modellező, a barkácsoló szakkörbe, zongorázni, vagy hegedülni, úszni, ping-pongozni, vagy mást sportolni és csak addig, ameddig a tanulmányi eredménye javul. Visz- szaesés esetén tiltsuk el, legalább ideiglenesen, nevelő célzattal a kedvenc szórakozásától. Csak akkor járhasson újra, ha az ellenőrzőkönyv útján a javulásról értesülünk. Dr. Gergely Károlyné Éghajlati viszonyaink mellett télen a kényelmes közérzethez — akár a munka, akár pihenés közben — a helyiségek fűtésére van szükség. Tisztán gazdasági szempontból sem közömbös, hogy mivel és hogyan fűtünk, de legalább így van ez az egészségügyi vonatkozásban is. Ami már káros Legáltalánosabban elterjedt fűtési mód a vasvagy cserépkályha, amit fával, szénnel, koksszal, olajjal, vagy gázzal fűtőnek. Á vas- és cserépkályha közti versenyben egyértelműen a cserép- kályha viszi el a pálmát. Igaz. vaskályhával is lehet jól fűteni, de előnyei mellett hátrányai is szembeszökőéit. A vaskályha viszonylag gyorsan melegíti fel a szoba levegőjét, de hamar le is hűl, ha nem fűtik. Könnyen melegszik 80 C-fok fölé, ami már határozottan káros. É feletti hőmérsékleten ugyanis rápörkölődik a levegő pora és a levegő páratartalma ugrásszerűen csökken. Eredménye az, hogy torkunk, légúti nyálkahártyáink kiszáradnak. köhögési ingerünk támad. Sőt, ha véletlenül ilyenkor fertőződünk. náthát, vagy influenzát okozó vírussal, a fertőzés majdnem biztd»- san meg is ered és betegséggel jár. A cserépkályha a Vaskályhával szemben nemcsak azért előnyösebb, mert üzemeltetése olcsóbb. hanem azért is, mert egyenletesebben elosztva aidia le a hőt. Ezért a fűtött helyiségekben a hőmérséklet-ingadozás lényegesen kisebb. Már pedig a lakásegészségta nnal foglalkozó szakemberek azt tartják, hogy a hőmérséklet-ingadozás a 4—6 C-fokot ne haladja meg. A cserépkályha külső felülete sohasem melegszik 80 C-fak fölé, tehát nem pörköli a port és nem szárítja ki hirtelen a levegőt. Természetesen a legideálisabb a meleg vizes fűtőtestes, vezetékes központi fűtés, vagy etázs- fűtés. Ha ebben még automatikus szabályozás is van. akkor se nagyfokú hőmérséklet-ingadozás, sem a hirtelen, túlzott kiszáradás nem fenyeget. Hűtés helyett légcsere A lakások téli szellőztetése rendkívül lényeges, hiszen így távozik á Szabad idő Az önragasztó tapéta Egyre nagyobb választékban kapható a háztartási kellékeket árusító boltokban a tapétapapír. Két fő változata van, mégpedig a speciális ragasztóval, vagy keményítőpéppel ragasztható és az úgynevezett öntapadó tapéta. Ez utóbbi változatot, noha drágább az előzőnél. a kevesebb gyakorlattal, vagy ügyességgel bíró barkácsolók is eredményesen használhatják. Ha a tapétával falat, vagy falrészletet akarunk befedni, ne feledjük el, hogy a felületet erre elő kell készíteni, vagyis simára kell csiszolni. Áfáiról ugyanis, a könnyen pergő mészporral idő előtt leválna a tapéta is. A változatos színárnyalatú famintás tapétákkal a kopott bútorokat szinte újjávarázsolhatjuk, a kezelését azonban érdemes megtanulni, nehogy az elhamarkodott munkából kárunk származzék. Amikor tehát mindent előkészítettünk, a felragasztandó tapéta felső széléről kb. 5 cm-es sávban a védőréteget leválasztjuk (ez magától visz- szahajlik), majd odaillesztjük a felületre. Az előre készenlétbe helyezett összecsavart textildarabbal ezt a részt szépen elsimítjuk. Közben a másik kezünkkel igyekszünk a tapétatekercset távol tartani. A védő papírréteget ezután óvatosan lefelé húzzuk, s azt tapasztaljuk, hogy a fafelület szinte vonzza magához. Közben a ronggyal állandóan simítjuk az odatapadó felületet minden irányban kifelé. Ez azért szükséges, hogy levegőbuborék ne maradhasson alatta, mert ez rontja a hatást és a munka minőségét. Ha többféle színű tapétamaradékunk van. felhasználhatjuk pl. doboz, könyvtábla, tárca, vagy más használati tárgy bevonására. Intarziaszerű mintát is könnyen elérhetünk vele. Előbb csíkban leragasztjuk a minta színét. majd az alapon kivágjuk a mintát és a fent leírt módon föléragaszt- juk. Még egyszerűbb módszerrel fahatású faliképet is elő lehet állítani. Erre a célra 2—3 cm magas doboztető is megfelel. Erre előbb letesszük az alapot, majd a már előre eltervezett kép kivágott elemeit. F. L por, a levegőben lebegő mikroorgraiizniusok és a kilégzett* széndioxidban gazdag levegő. Elég néhány percre kinyitni tágra az ablakot, hogy a szoba levegője kiáramoljon és helyébe bejöjjön a külső, friss, hideg levegő. Ha a külső és a belső hőmérséklet-különbség nagy .és 2—3 percnél tovább szellőztetünk. akkor már nem légcsere történik, hanem csak feleslegesen hűtjük a falakat és a bútorokat. Célszerű ügyelni arra is, hogy tudatosan szellőztessünk. Ha ugyanis az ajtó- és ablakrések nagyok, állandóan olyan mértékű levegőcsere történik, hogy az ablaknál hideg van, és a kályhánál pedig — mint mondani szokás — meg kell sülni. A jól fűtött helyiségben padló és a test- magasság — kb. 150—180 cm magasság — között nem szabad 3—4 C-foknál több hőmérsékleti különbségnek lennie. Érdemes alkalomadtán kézzel, vagy szobahőmérővel otthonunkban is ezeket az állapotokat ellenőrizni, ugyanis az ajtó- és az ablakrések habszivaccsal, vagy más megfelelő anyaggal való tömítésével nemcsak tüzelőanyagot, hanem egészséget is lehet nyerni. Ritkábban hűlünk meg... Hogy a fűtött helyiség páratartalma mennyire fontos, arról a 80 C-fok fölé is felmelegedő vaskályhával kapcsolatban már esett szó. A szakemberek azt tartják, hogy a ' fűtött helyiség páratartalma akkor legjobb, ha 40—70 százalék között van. Kórházakban vagy olyan intézményekben, ahol a páratartalom állandóságának biztosítása fontos, megfelelő mérőeszközzel mérik és szükség esetén pótolják. Magánlakásban, bármilyen fűtőberendezéssel fűtünk is, ésszerű a kályha körül, vagy az ablak alatti fűtőtesteken vízzel telt edényt elhelyezni, hogy a levegő páratartalma megfelelő legyen. Üj abban már a kereskedésekben is kaphatók agyagedények erre a célra. Az ilyen kis költség biztosan kifizetődik, mert a tél során ritkábban leszünk náthásak és ritkábban hűlünk meg Röviden ennyit a tél: fűtésről. De közben arról se feledkezzünk meg hogy az egészséghez és a? edzettséghez szabad levegőn is kell tartózkodnunk Legritkábban azok betegszenek meg télen, akik so kát mozognak télen is akár munka-, akár sportolás közben a szabadban, de utána kellemesen fűtött szobában dolgoznak és pihennek. D". Szende? Adáir
