Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
1812. január 21„ csütörtök 3 oldal Kommunista pedagógusok tanácskozása Baján Ülésezett a megye parlamentje Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága közoktatási és kulturális alosztályának vezetője, Fekete László, a megyei pártbizottság munkatársa kíséretében tegnap Bajára látogatott. A vendégeket Papp György, a városi pártbizottság titkára fogadta. Délelőtt Molnár Gyula felkereste a járási és a városi pártbizottság vezetőit és munkatársait, akik a Duna-parti város és a környék kulturális és közoktatási helyzetéről, s a tervekről tájékoztatták. Ezután a Központi Bizottság képviselője ellátogatott a fiúiskolába, ahol az általános iskolák pártalapszerve- zeteinek titkáraival a közoktatás időszerű kérdéseiről, s a pedagógusok helyzetéről beszélgetett. Délután a Bajai Tanítóképző Intézet nagytermében Molnár Gyula a városban, illetve a járás községeiben tanító kommunista pedagógusoknak a közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. T. L. A juhtenyésztés gondjairól értekeznek A megye juhállománya az elmúlt évi márciusi állatszámlálás szerint 292 és fél ezer volt. Azóta a becslések szerint mintegy 10 százalékkal csökkent. A tenyésztés visszaesését jól mutatja, hogy 1966-ban csaknem 90 ezerrel magasabb volt a juhlétszám. A csökkenés egyik legfőbb oka az, hogy nincs kialakítva a gazdaságos nagyüzemi juhtenyésztés. Jobb. korszerűbb módszerekkel csökkenteni lehetne a költségeket, növelni a hozamokat. Jelenleg több állami támogatást kívánna ez az ágazat. Az árviszonyok, az értékesítési lehetőségek arra ösztönzik a gazdaságokat, hogy a pecsenyebárányokat értékesítsék, nincs utánpótlás, a tenyészállomány egyre csökken. A juhtenyésztés helyzetét és a gondok megoldásának lehetőségeit vitatja meg az a háromnapos munkaértekezlet. amelyet az Országos Állattenyésztési Felügyelőség kezdeményezett. A megbeszélés szerdán reggel kezdődött Kecskeméten, az Aranyhomok Szállodában. Jelen vannak az ország valamennyi megyei állattenyésztési felügyelőségének juhtenyésztést irányító szakemberei. a törzstenyésztést segítő, valamint a forgalmazó képviselői. intézmények (Folytatás az 1: oldalról)) si alap tervének tárgyalásával folytatta munkáját. A végrehajtó bizottság erre vonatkozó előterjesztését dr. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezető vitaindítója vezette be. Az eladó elöljáróban emlékeztetett a megyei tanács múlt év eleji határozatára, amellyel jóváhagyta a megye negyedik ötéves pénzügyi tervét és fejlesztési célki tűzéseit. Majd erre utalt: a középtávú tervek lehetőséget nyújtottak a tanácsoknak arra, hogy az idei költség- vetési és fejlesztési feladataikat a pénzügyi lehetőségek pontos ismeretében határozzák meg. Az időközben bekövetkezett. változások — így a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az egészség- és a művelődésügyi ágazatban végrehajtott bérrendezések, a beruházási kereslet és kínálat közötti egyensúly hiánya, illetve ez év elején életbe lépett épíI és 12,2 százalékkal maga- I sabb, mint a múlt évi I eredeti tervelőirányzat. Hasonlóan módosult, növekedett a fejlesztés céljaira előirányzott összeg is. t — A tanácsi feladatokat alapvetően a megye mező- gazdasági, ipari termelósé- I megvalósítása. Ilyen a többi között a Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Solton, Kecskeméten a Széchenyi- és Hunyadivárosban az általános iskola, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán a szakközépiskolai műhelyek építése. A nem tanácsi bezött arról beszélt, hogy a lakosság körében kedvező visszhangot keltett a pedagógusok és az egészség- ügyi dolgozók bérrendezéSzerdán a juhtenyésztés általános helyzetét vitatták meg. Ma az ivadékvizsgálati rendszerekről, a törzstenyészetek munkájáról, a tenyészállat-forgalom lebonyolításáról tárgyalnak. Holnap tenyésztéspolitikai témákról, az exportra történő juhtenyésztés és az értékesítés lehetőségeiről lesz szó. tési anyagár-emelkedésből adódó költségnövekedések — szükségessé tették az idei költségvetési előirányzatok növelését. Ily módon a megye összesített költségvetési előirányzata több mint 59 millióval haladja meg az ötéves középtávú pénzügyi terv 1972-cs évre előirányzott összegét, Százezer tűzoltó a községekben nék, a terület gazdaságának a fejlődése, a lakosság jövedelmének, életszínvonalának alakulása, és az ezek kapcsán jelentkező kommunális, kulturális, szociális és egészségügyi igények kielégítése határozza meg. A költségvetési és fejlesztési alap előirányzatainak realizálása szempontjából tehát nem közömbös, hogyan alakul az érdekelt tanácsok területén működő, mintegy 500 gazdasági egység fejlődése, tevékenysége, gazdálkodása. Az előadó ezután vázlatos áttekintést adott a tanácsi költségvetés gazdasági hátteréről: az egyes gazdasági ágazatok múlt évi tevékenységéről és ez évi céljairól. A továbbiakban kitért az előadó az állami, a tanácsi és a kisipari termelőszövetkezeti építőipar múlt évi termelésére és az idei törekvésekre, szólt a kommunális, valamint a közlekedés és szállítás, a megye kiskereskedelmi áruforgalmának fejlődéséről és céljairól. A szolgáltatásokat érintve hangsúlyozta: — Jogos a lakosság elégedetlensége az ipari szolgáltatások, javítások hiányosságai miatt Annak ellenére, hogy a megyében a negyedik ötéves tervidőszakra e célra adott támogatással is erőfeszítések történnek a szolgáltatások ' fejlesztésére, a fokozódó igények kielégítése még sok munkát kíván a tanácsoktól. A vállalati és szövetkezeti szektor mellett még jobban kell segíteni — főleg a kisebb településeken — a magánkisiparosok működését. Vitaindítója további részében az idei költségvetés ágazatonkénti megoszlásáról szólt az előadó. Mint említette: gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi a kulturális és az egészség- ügyi kiadások összegének — a múlt évihez kénest — lényeges emelését. Ez a növekedés a kulturális ágazatban mintegy 60 millió, az egészségügyi ágazatban pedig 38 millió forint. A megyében több helyen kezdődött meg tavalv oktatási, illetve népművelési (Célokat szolgáló beruházás se. Egyetértő véleményét fejezte ki a reális pénzügyi tervezéssel kapcsolatban. Májer Imre (Dunavecse) 1 a bevételi szabályozók módosítására tett javaslatot. Kovács Sándor (Kiskunfélegyháza) véleménye szerint Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas a megyében betöltött szerepéhez, fontosságához mérten nem kapott elegendő támogatást a városfejlesztési célok megvalósításához. Géri István (Kalocsa) arra kérte a megyei tanácsot és annak végrehajtó bizottságát, hogy nyújtson további segítséget Kalocsának a regionális vízmű és csatornahálózat megépítéséhez. Csatlakozva Bene András és Májer Imre tanácstagok felszólalásá- | hoz kérte a költségvetési szabályozók felülvizsgálását és szükség szerinti módosítás áit. Oláh Károly (Kiskunfélegyháza) azt javasolta, hogy a megyei tanácstagok járásokra, városokra és nagyközségekre történő bontásbein kapják meg a költségvetési és fejlesztési alap tervét olyan részletezésben, hogy az illető város mennyi támogatást kap és azt mire fordítja. Egyetértéssel találkozott Oláh Károlynak az a kérése,» hogy az előterjesztéseket közérthetőbb nyelven, világosabb, áttekinthetőbb fogalmazásban tegyék a tanácstagok elé. A hozzászólásokban elhangzottakra dr. Borbély Lajos adott választ, majd dr. Gajdócsi István foglalta össze a vitát, s egyben kifejtette véleményét az előterjesztéssel kapcsolatban. A megye és tanácsai 1972. évi költségvetési és fejlesztési alapjáról készült előterjesztést a megyei tanács határozattá emelte. Az ülés ezt követően jóváhagyta a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei első félévre szóld munkatervét, majd a végrehajtó bizottság javaslatára dr. Király Istvánt, a Kiskőrösi Járási Hivatal elnökhelyettesét a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának vezetőjévé nevezte ki. A megyei tanács tegnapi ülése bejelentésekkel folytatódott. maid a következő interpellációk hangzottaki el: Nagy Sándor (Kecel): a külterületi iskolák körzetesítésével összefüggésben az Imrehegyről Kecelre járó iskolai tanulók közlekedési nehézségeiről, az autóbusz- járatok pontatlanságáról szólt. Cserjés László (Császártöltés) : a községet a kiskunhalasi kórház körzetéhez csatolták, de Halasra igen rossz a közlekedés Császártöltésről. Kérte hogy Kalocsához, vagy Bálihoz tartozzon a község. ZsoZ- dos Sándorné (Kisszállás): Kisszállásra benzinkutat, Kunfehértóra pedig egy gyógyszertár létesítését, illetve a lehetőségekről szóló tájékoztatást kérte. Magony Imre (Kecskemét): arra kért választ, hogy mi lesz a gazdaságosan nem hasznosítható szőlőül tPt vén vek sorsa. A tanácstagok az in- temellációkra az illetékes szakosztál vöktől írásban kapnak választ. A meavei tanács ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget ruházások közül pedig jelentős a bajai 10 tantermes szakmunkásképző iskola, Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának folyamatban levő beruházása. Elismeréssel említette az előadó: a tanyai iskolák villamosítása és a tv-akció, az óvodafejlesztésben megnyilvánult nagy társadalmi aktivitás arról tanúskodik, a társadalom nemcsak kér, hanem ad is. Az egészségügyi ellátás mennyiségi fejlesztése mellett az ellátás minőségének javítása a cél. Fontos feladat a kórházak műszer- és gépparkjának növelése és korszerűsítése. A gyógyító munkát javítja az újabb orvosi és közápkádsri állások betöltése; a korszerű gyógymódok alkalmazása céljából pedig a hatékonyabb, bár egyben költségesebb gyógyszerek beszerzése. A szociális ellátás fejlesztése érdekében újabb tíz házigondozónő kezdi meg működését a községekben. Vitainditója befejező részében a pénzügyi osztályvezető a helyi tanácsok költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásával kapcsolatban hívta fel a figyelmet a legfontosabb követelményekre. Dr. Borbély Lajos szóbeli kiegészítőjét követően megkezdődött a költségvetés vitája. Elsőként Bene András kért szót Javasolta, hogy még ebben az évben vizsgálják felül a borforgalmi adót szabályozó rendeleteket s az ezzel kapcsolatos, a helyi tanácsokra háruló, s azokat túlzottan terhelő i adminisztrációt könnyítsék. Hangsúlyozta a helyi tanácsok pénzügyi tartalékképzésének szükségességét az ésszerű pénzfelhasználás fontosságát. Következőként Tohai László arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a tervkészítéseknél messzemenően vegyék figyelembe a beruházások egyensúlyára vonatkozó különböző rendeleteket, határozatokat. Természetes követelmény — mondotta — hogv az összhang kialakításában a reális pénzbevételek legyenek az irányadóak. Pusztai József (Madaras) felszólalásában a többi köz Az állami tűzoltóság munkájához — a lángba boruló épületek, veszélyeztetett anyagok és más értékek mentéséhez — rendszeres segítséget nyújtanak a községekben működő önkéntes tűzoltóságok. Számuk jelenleg 2568, taglétszámuk összesen csaknem százezer. Jelenleg mozgalmas heteket élnek a községi önkéntes tűzoltók: újjáválasztják vezető testületei- ket. Erre négyévenként kerül sor, s most január elejétől március végéig tart az új funkcionáriusok kiválasztása. Hat-nyolc tagú egy-egy önkéntes tűzoltóság községi vezetősége. Az eddigi vezetők most számot adnak az elmúlt négy évben végzett munkáról. Van miről számot adni — bőven: például tavaly több mint kétezer alkalommal vették ki részüket a tüzek elfojtásából az önkéntesek a hivatásos tűzoltók oldalán, s „kármentésük” sok millió forint értékű volt. Évenként több tízezer esetben hívják fel a figyelmet ellenőrzéseik során különféle tűzrendészeti szabálytalanságokra: a tüzelő helytelen tárolására, a kéményből kipattanó szikrák veszélyére, (s ilyenkor, télen arra, hogy csak nagy elővigyázatossággal szabad disznót perzselni a szabadban). meg kellett tanulniok, hogy a 132 évig rabigán tartott egykori gyarmatuk nem A költségvetési tervezet vitaindítóját dn Borbély Lajos terjesztette elő. úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. S tudják azt is. hogy a méterre fekvő oázis-városba, Ourgla-ba utaztunk —, a homokdombokon nem az Képünkön: A kőolajfeldolgozd Arze wben. Szaharán keresztül vezető műút mentén — amelyen késő délután a 120 káloidegenlégiő zsoldosai, hanem jól kiképzett algériai katonák állnak őrt
