Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

Visszahódítani a közönséget... Nemcsak az úszósport fellegvára a fedett uszoda A kecskeméti fedett uszodával kapcsolatban Benkó Zoltánnak tulajdon­képpen kettős szerepe van. Egyrészt, mint az Észak- Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat igazgatója, másrészt, mint a Kecske­méti Vízmű SK elnöke van nap, mint nap igen szo­ros kapcsolatban az ország jelenleg egyetlen 50 mé­teres fedett uszodájával. Erről a kettős szerepről beszélgettünk a minap Benkó Zoltánnal. Később megérkezett Magó Gábor, a Vízmű SK vezetőedzője is, akivel néhány szakmai kérdést vitattunk meg. Benkó elvtárstól az uszoda rövid múltjáról, jelenéről, jelentőségéről és jövőjéről érdeklődtünk. — Mindenekelőtt na­gyon örülök annak, hogy a Petőfi Népe hasábjain szól­hatok az uszodáról, gond­jainkról, és a terveinkről. A fedett uszodát 1968. jú­nius 9-én avattuk fel, s bizony azóta folyik a küz­delem azért, hogy a dina­mikusan fejlődő megye- székhely, valamint a kör­nyék lakossága végre fel­fedezze és magáénak vall­ja ezt a korszerű, minden igényt kielégítő intézményt. Nem győzzük hangsúlyoz­ni, hogy az uszoda nem ki­zárólag, sőt elsősorban nem csak sportcélokat szolgál. A megépítésével, az igen költséges fenntartásával azt akartuk elérni, hogy a város lakosságának, fiata­loknak, diákoknak, felnőt­teknek, s idősebbének is legyen egy olyan létesítmé­nye, ahol egészséges körül­mények között, higiénikus környezetben, úgynevezett vizes mozgást végezhesse­nek. Egyszóval az uszodá­ban kapcsolódjanak ki mi­nél többen a fárasztó mun­ka, vagy a tanulás után. Köztudott, orvosilag is számtalanszor bebizonyított tény, hogy az egészség fenntartásának egyik leg­jobb módja a rendszeres úszás, fürdőzés. Éppen ezért meg akarjuk gyorsí­tani 'azt a folyamatot, hogy a lakosság minél szélesebb rétege vegye igénybe a fe­dett uszodát. Először min­denki kipróbálhatja a me­legvizes, termál medencé­ket, majd az úszni tudók birtokukba vehetik a nagy­medencét. Bár évről évre mintegy tíz százalékkal nö­vekszik a fedett uszoda lá­togatottsága, ezzel még ko­rántsem lehetünk megelé­gedve. Mint a Vízmű igazgatójá­tól kérdezzük: nagyon rá­fizetéses az uszoda fenn­tartása? — Az uszoda fenntartása természetesen nagyon költ­séges. Évente hat-hét mil­liós kiadással kell számol­nunk. Ehhez képest bizony a bevételünk ez idő szerint még nem elegendő. A vál­lalat számára az lesz a jó, hogy az uszoda befogadó- képességének megfelelően ötszörös lenne a látogatott­ság. De mi nem így szá­molunk. Tudatában va­gyunk annak, hogy az em­berek egészségét, munka­kedvét és munkaképessé­gét nem lehet forintban meghatározni. Azok a tíz- és százezrek, akik eljönnek az uszodába, azok jobb kedvvel és egészségesebben végzik munkájukat és ez már nem akármilyen tár­sadalmi érdek. Személy szerint derűlátó vagyok és bízom abban, hogy egyre többen ismerik fel az uszo­da igazi jelentőségét és hasznát. Különösen a fel­növekvő ifjúságra gondo­lok, amely már nem is tud meglenni a fedett uszo­da nélkül. Egyébként 1972-ben a fedett uszoda mellett megnyílik a sza­badtéri uszodánk is, ahol idősebbek és fiatalok egy­aránt élvezhetik majd a meleg gyógyvizet és a nap­fényt. Távlati tervünkben szerepel egy finn mintájú szauna megépítése is, amely szintén az egészsé­ges testkultúrát szolgálja majd. Ezek után az úszósport­ra terelődött a szó. A Víz­mű SK elnöke szerint fej­lődött-e az elmúlt években a kecskeméti úszósport? — Eddigi legnagyobb eredményünknek azt tart­juk, hogy mintegy hatezren tanultak meg úszni, jobbá­ra a Vízmű SK irányítása és szakmai útmutatásai alapján. Sok belső egye­netlenség, meg nem értés, gátolta az elmúlt években a jobb eredmények eléré­sét. Örvendetes változás következett be 1971-ben, amikor is megtörtént á felsőbb megyei és városi vezetők állásfoglalása és később a határozata, a sportiskola létrehozásáról, amelyben úszó tagozat is létesült. Azóta már megin­dult a szervező munka, és bizonyos vagyok abban, hogy közös összefogással nagyszerű eredményeket érünk el. Megszűnik az egészségtelen rivalizálás. A sportiskola a tehetségesek egész sorát hozza majd fel­színre, és a legjobbakat át­adja a Vízmű SK-nak. A kötelező iskolai úszóok­tatás megszervezése is jó talaja lesz egyrészt a tö­megsportnak, ezen keresz­tül pedig természetszerűleg a minőségi sportnak is. Né­hány éven belül döntő vál­tozásnak kell bekövetkez­nie a kecskeméti úszósport­ban és el kell jönnie an­nak az időnek, amikor kecskeméti úszók is tag­jai lesznek a válogatott ke­retnek. Mi erről a véleménye Magó Gábor edzőnek? — Az úszás a nehéz, sok munkát igénylő sportágak közé tartozik. Sok-sok ve­ríték, sok ezer kilométer leúszása után sem biztos, hogy a fiúból, vagy leány­ból jó, esetleg klasszis ver­senyző válik. Előfordul, hogy éveket „fektetünk” bele egy-egy gyerekbe, mégsem lesz belőle nagy úszó. Az úszóedző munká­ja sokban hasonlít a gyöngyhalászéhoz. Sok-sok ezer kagylót kell a felszín­re hozni, míg egyben meg­találja az igazgyöngyöt. De az a munkámban a nagy­szerű és felemelő, hogy időnként rátalálok a tehet­ségre, aki egyben vállalja is a kemény, megpróbálta­tásokkal terhes edzésmun­kát. Ami a munkámat il­leti, nem panaszkodhatok, hiszen nagyszerű uszodá­ban dolgozom. Reményke­dem, hogy a kötelező úszó­oktatás, főleg pedig a sportiskola új korszakot nyit a kecskeméti úszó­sport történetében, s ez majd azzal jár, hogy a sportiskola és a Vízmű SK szakvezetői és a szülők közös egyetértésben azon fáradozunk, hogy minél több jó úszó, néhány klasz- szis versenyző kerüljön fel­színre, hogy végre a kecs­keméti úszósportot is je­gyezzék az országban. Eh­hez tudni kell azonban, hogy több éves kitartó munkára van szükség. Ha ez meglesz, akkor nemcsak jó fedett uszodája lesz Kecskemétnek, hanem ran­gos úszósportja is. A szép tervek és elgon­dolások maradéktalan megvalósítását kívánva kö­szöntünk el Benkó Zoltán­tól és Magó Gábortól. Mezei István Ha egy csapat kiesik a magasabb osztályból, ak­kor annak kötelessége min­dent megtenni a visszake­rülés érdekében. így leír­va ez szépen hangzik, s való igaz, hogy sok he­lyen nemcsak a szurkolók, hanem a vezetők is így gondolkoznak. Más kérdés aztán, hogy az ilyen célki­tűzésnek nem mindig van reális alapja. A Kiskunfélegyházi Va­sas labdarúgó-csapata az elmúlt év nyarán kiesett az NB II-ből, ahol 5 éven keresztül megszakítás nél­kül küzdött a csapat. Az NB III. őszi rajtja előtt a sportkör elnöksége nem tűzött más célt a csapat elé, mint azt, hogy biztos bentmaradó legyen ebben az osztályban. Amikor ez a terv megszületett, a ve­zetők tisztában voltak a nehézségekkel. Nem volt titok, hogy a csapait né­hány idősebb játékosa — Villányi, Kelemen, Sánta — felhagynak az aktív já­tékkal, s tudták, hogy egy tapasztalatlan, fiatalokkal teletűzdelt csapattal kell felvenni a küzdelmet a pontra éhes vetélytársak- kaL Nos, az őszi idény vé­gén a Vasas 17 ponttal, 17—18 gólkülönbséggel a 6. helyen áll. Kérdés most már csak az, hogy ez jó, vagy rossz helyezés a fél­egyháziak számára? A szurkolók nem voltak elégedettek, sőt nemtetszé­sük ékes bizonyítékául az őszi forduló végefelé már csak alig néhányan lézeng­tek a hajdan szebb napo­kat látott Alpári úti pólya lelátóin. Pedig valamikor arról voltak híresek a fél­egyházi szurkolók, hogy jóban, rosszban egyaránt kitartottak a csapat mel­lett. A sportkör vezetőségé­nek persze egészen más a véleménye. Szerintük a Vasas labdarúgók megtet­ték a kötelességüket, s azt nyújtották, amire képesek. Az eredmények értékelé­sénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fél­egyházi csapatban 5—6 olyan Játékos szerepelt, akik eddig nemhogy az NB Ill-ban, de még a me­gyében is csak ifjúsági bajnokságban szerepeltek. És mi a véleménye Ve­[ reb Istvánnak, a Vasas fia­tal edzőjének? — Ügy gondolom, hogy csapatunk a tavaszi ked­vezőtlenebb sorsolás dacá­ra is tartani tudja a je­lenlegi helyezését. A fel­készülést január 4-én meg­kezdtük, s a jó idő lehető­vé tette, kint a szabadban kemény munkát végez­zünk. A teljes őszi keret­ből most csak Linka hi­ányzik, valamint Tímár, aki sérülése miatt csak később kezdheti el a munkát. Én nagyon bí­zom abban, hogy tavaszra kifogástalan erőnlétben és technikai, valamint takti­kai tudásban gyarapodott csapattal vehetjük fel a küzdelmet, és mindent megteszünk azért, hogy visszahódítsuk azokat a szurkolókat, akik az ősz­szel átmenetileg elpártol­tak tőlünk. Kérjük, bízza­nak bennünk és mi lelkes játékkal, s reméljük jó eredményekkel is viszo­nozzuk majd a szurkolók szarete tót A ranyérmeseh A korábbi évek hagyo­mányaihoz híven, 1971-ben szép sikerrel szerepeltek a magyar sport legjobbjai a világ- és az Európa- bajnokságokon. Csak a fel­nőtteket tekintve 8 világ- és 17 Európa-bajnoki cím­mel gazdagodott,,A világ­viszonylatban " i$ előkelő helyen álló „magyar arany­érem gyöjjemény”, . . ^ A magyarok több mint nyolc évtizede szerepelnek a nagy viadalok porond­ján. Az Európa-bajnoksá- gok sorozata 1891 január­jában, Hamburgban, a fér­fi gyorskorcsolyázók ver­senyével kezdődött. A vi­lágbajnoki szereplést is a gyorskorcsolyázók nyitot­ták meg, két évvel ké­sőbb, Amszterdamban. S miután 1972 olimpiai év, nem árt emlékeztetni ar­ra, hogy 1896 április 6., és 15. között Athénben raj­toltak a magyarok a felú­jított olimpiai játékokon, s az egész világ elisme­rését kivívták, hogy azóta 95 arany, 76 ezüst- és 88 bronzérmet szereztek. A búcsúzó, 1971-es esz­tendőben új nevek kerül­tek a magyar sport büsz­keségei, a világ- és az Európa-bajnokok közé. Ilyen többek között az asztaliteniszező Klampár Tibor és Jónyer István, a birkózó Hegedűs Csaba, vagy az ökölvívó Badar! Tibor. Az „aranyérmesek örök- ranglistáján” az élmezőny­ben nem történt változás. Balczó Andrásnak, a ki­váló öttusázónak lehetősé­ge nyílt arra, hogy a 12 aranyéremmel őrzött ki­lencedik helyéről (Balczó 5 egyéni és 7 csapat VB-t nyert) megelőzze a két hí­res vívót, Elek Ilonát és Kárpáti Rudolfot. San An- tónióból azonban arany nélkül tért haza — így maradt a kilencedik he­lyen, de változatlanul a legjobban áll a még aktív sportolók között. Az örök ranglistát még hosszú ideig az asztalite­niszező Barna Viktor ve­zeti, aki pályafutása alatt 5 egyéni-, 10 páros- és 7 csapataranyérmet szerzett világ- vagy Európa-bajnok- ságokon, s 22 aranyérmé­vel első. A további sorrend: 2. Gerevich Aladár, ví­vó 21 arany, 3. Med- nyánszky Mária, asztalite­niszező 18 arany, 4. dr. Lumniczer Sándor sport­lövő 18 arany, 5. Kovács Pál, vívó 16 arany, 6. Szabados Miklós, asztalite- niszerző 15 arany, 7. Elek Ilona, vívó 13 arany, 8. Kárpáti Rudolf, vívó 13 arany, 9. Balczó András, öttusázó 12 arany, 10. Far­kas Gizella, asztalitenisze­ző 12 arany. Holnap... A sportrovat csütörtöki oldalán a megyei II. osz­tályú labdarúgó-bajnokság őszi eseménytükrének első részét közöljük. A csütör-1 toki oldalon a sakk rovat­ban a Kecskeméti Építők OB II-es sakk-csapatának tavaszi sorsolásáról olvas­hatunk, a totózók pedig a SKokásos „Totó tanácsadót” találják meg ebben a , számban. & Hrúp Kl I. B sorsolása Hazai pályán kezd a Dózsa MÁRCIUS 5.: Kecskemé­ti Dózsa—Ózdi Kohász, FÖSPED Szállítók—Duna­újvárosi Kohász, Pénzügy­őr—SZEOL, Dorogi Bá­nyász—Várpalotai Bányász, Zalaegerszegi TE—Oroszlá­nyi Bányász, Debreceni VSC—Ganz-MAVAG, MÁV DAC (Győr)—Bp. Volán, Békéscsabai Előre—Pécsi Bányász, Bp. Spartacus— Szolnoki MTE. MÁRCIUS 12.: ZTE—Kecs­kemét, Oroszlány—Várpa­lota, SZEOL—Dorog, Duna­újváros—Pénzügyőr, Szol­noki MTE—FÖSPED, Pé­csi B.—Bp. Spartacus, Bp. Volán—Békéscsaba, Ganz- MÁVAG—MÁV DAC, Ózd —DVSC. MÁRCIUS 19.: Kecske­mét—Oroszlány, Dorog— Dunaújváros, Várpalota— SZEOL, DVSC—ZTE, MÄV DAC—Ózd, Békéscsaba— G.-MÁVAG, Bp. Spartacus —Bp. Volán, FÖSPED— Pécsi B., Pénzügyőr—Szol­noki MTE. MÁRCIUS 26.: Kecske­mét—DVSC, Oroszlány— SZEOL, Dunaújváros—Vár­palota, Szolnoki MTE—Do­rog, Pécsi B.—Pénzügyőr, Bp. Volán—FÖSPED, Ganz- MÁVAG—Bp. Spartacus, Özd—Békéscsaba, ZTE— MÁV DAC. ÁPRILIS 2.: G.-MAVAG —Kecskemét, Oroszlány— Dorog, Várpalota—Pénz­ügyőr, SZEOL—FÖSPED, Dunaújváros—Bp. Sparta­cus, Szolnoki MTE—Békés­csaba, Pécsi B.—MÁV DAC, Bn. Volán—DVSC, Özd— ZTE. ÁPRILIS 9.: Kecskemét —Bp. Volán, Békéscsaba— Dunaújváros, Bp. Sparta- cus—SZEOL* FÖSPED— Várpalota, Pénzügyőr—Do­rog, Ózd—Oroszlány, ZTE G.-MÁVAG, DVSC—Pécsi B., MÁV DAC—Szolnoki MTE. ÁPRILIS 16.: Pécsi B.— Kecskemét, Oroszlány— Pénzügyőr, Dorog—FÖ­SPED, Várpalota—Bp. Spartacus, SZEOL—Békés­csaba, Dunaújváros—MÁV DAC, Szolnoki MTE— DVSC, Bp. Volán—ZTE, G.- MÁVAG—Ózd. ÁPRILIS 23.: Kecskemét —Szolnoki MTE, DVSC— Dunaújváros, MÁV DAC— SZEOL, Békéscsaba—Vár­palota, Bp. Spartacus—Do­rog, FÖSPED—Pénzügyőr, G.-MÁV AG—Oroszlány, özd—Bp. Volán, ZTE—Pé­csi B. ÁPRILIS 30.: MÁV DAC Kecskemét, SZEOL—Du­naújváros, Bp. Spartacus— Ózd, Pénzügyőr—Bp. Vo­lán, Várpalota—Szolnoki MTE, DVSC—Oroszlány, Békéscsaba—ZTE, FÖSPED —G.-MÁVAG, Dorog—Pé­csi B. MÁJUS 7.: Dunaújváros —Kecskemét, Oroszlány— FÖSPED, Pénzügyőr—Bp. Spartacus, Dorog—Békés­csaba, Várpalota—MA V DAC, SZEOL—DVSC, Szolnoki MTE—ZTE, Pécsi B.—Özd, Bp. Volán—Ganz- MÁVAG. MÁJUS 14.: Kecskemét— SZEOL, ZTE—Dunaújvá­ros, DVSC—Várpalota, MÁV DAC—Dorog, Békés­csaba—Pénzügyőr, Bp. Spartacus—FÖSPED, Bp. Volán—Oroszlány, Ganz- MÁVAG— Pécsi B., Özd— Szolnoki MTE. MÁJUS 21.: Várpalota- Kecskémét, Oroszlány— Bp. Spartacus, FÖSPED— Békéscsaba, Pénzügyőr— MÁV DAC, Dorog—DVSC, SZEOL—ZTE, Dunaújváros —Özd, Szolnoki MTE—G.- MÁVÁG, Pécsi B.—Bp. Vo­lán. MÁJUS 28.: Kecskemét— Dorog, G.-MÁVAG--Duna­újváros, Ózd—SZEOL, ZTE—Várpalota, DVSC— Pénzügyőr, MÁV DAC— FÖSPED, Békéscsaba— Bp. Spartacus, Pécsi B.—Orosz­lány, Bp. Volán—Szolnoki MTE. JÜNIUS 4.: Pénzügyőr- Kecskémét, Oroszlány—Bé­késcsaba, Bp. Spartacus— MÁV DAC, FÖSPED— DVSC, Dorog—ZTE, Vár­palota—Özd, SZEÓL—G.- MÁVAG, Dunaújváros—• Bp. Volán, Szolnoki MTE— Pécsi B. JÚNIUS 11.: Kecskemét —FÖSPED, Pécsi B.—Du­naújváros, Bp. Volán— SZEOL, G.-MAVAG—Vár­palota, Ózd—Dorog, ZTE— Pénzügyőr, DVSC— Bp. Spartacus, MÁV DAC—Bé­késcsaba, Szolnoki MTE— Oroszlány. JÜNIUS 18.: Bp. Sparta­cus—Kecskemét, Békéscsa­ba—DVSC, FÖSPED—ZTE, Pénzügyőr—Ózd, Dorog— G.-MAVAG, Várpalota— Bp. Volán, SZEOL—Pécsi B„ Dunaújváros—Szolnoki MTE, MÁV DAC—Orosz­lány. JÚNIUS 25.: Kecskemét —Békéscsaba, Oroszlány—• Dunaújváros, Pécsi B.— Várpalota, G.-MÁVAG— Pénzügyőr, ZTE—Bp. Spar­tacus, DVSC—MÁV DAC, Szolnoki MTE—SZEOL, Bn. Volán—Dorog, Ózd—FÖ­SPED,

Next

/
Oldalképek
Tartalom