Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

Visszahódítani a közönséget...

Nemcsak az úszósport fellegvára a fedett uszoda

A kecskeméti fedett uszodával kapcsolatban Benkó Zoltánnak tulajdonképpen kettős szerepe van. Egyrészt, mint az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója, másrészt, mint a Kecskeméti Vízmű SK elnöke van nap, mint nap igen szoros kapcsolatban az ország jelenleg egyetlen 50 méteres fedett uszodájával. Erről a kettős szerepről beszélgettünk a minap Benkó Zoltánnal. Később megérkezett Magó Gábor, a Vízmű SK vezetőedzője is, akivel néhány szakmai kérdést vitattunk meg. Benkó elvtárstól az uszoda rövid múltjáról, jelenéről, jelentőségéről és jövőjéről érdeklődtünk.

— Mindenekelőtt nagyon örülök annak, hogy a Petőfi Népe hasábjain szólhatok az uszodáról, gondjainkról, és a terveinkről. A fedett uszodát 1968. június 9-én avattuk fel, s bizony azóta folyik a küzdelem azért, hogy a dinamikusan fejlődő megye- székhely, valamint a környék lakossága végre felfedezze és magáénak vallja ezt a korszerű, minden igényt kielégítő intézményt. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az uszoda nem kizárólag, sőt elsősorban nem csak sportcélokat szolgál. A megépítésével, az igen költséges fenntartásával azt akartuk elérni, hogy a város lakosságának, fiataloknak, diákoknak, felnőtteknek, s idősebbének is legyen egy olyan létesítménye, ahol egészséges körülmények között, higiénikus környezetben, úgynevezett vizes mozgást végezhessenek. Egyszóval az uszodában kapcsolódjanak ki minél többen a fárasztó munka, vagy a tanulás után. Köztudott, orvosilag is számtalanszor bebizonyított tény, hogy az egészség fenntartásának egyik legjobb módja a rendszeres úszás, fürdőzés. Éppen ezért meg akarjuk gyorsítani 'azt a folyamatot, hogy a lakosság minél szélesebb rétege vegye igénybe a fedett uszodát. Először mindenki kipróbálhatja a melegvizes, termál medencéket, majd az úszni tudók birtokukba vehetik a nagymedencét. Bár évről évre mintegy tíz százalékkal növekszik a fedett uszoda látogatottsága, ezzel még korántsem lehetünk megelégedve.

Mint a Vízmű igazgatójától kérdezzük: nagyon ráfizetéses az uszoda fenntartása?

— Az uszoda fenntartása természetesen nagyon költséges. Évente hat-hét milliós kiadással kell számolnunk. Ehhez képest bizony a bevételünk ez idő szerint még nem elegendő. A vállalat számára az lesz a jó, hogy az uszoda befogadó- képességének megfelelően ötszörös lenne a látogatottság. De mi nem így számolunk. Tudatában vagyunk annak, hogy az emberek egészségét, munkakedvét és munkaképességét nem lehet forintban meghatározni. Azok a tíz- és százezrek, akik eljönnek az uszodába, azok jobb kedvvel és egészségesebben

végzik munkájukat és ez már nem akármilyen társadalmi érdek. Személy szerint derűlátó vagyok és bízom abban, hogy egyre többen ismerik fel az uszoda igazi jelentőségét és hasznát. Különösen a felnövekvő ifjúságra gondolok, amely már nem is tud meglenni a fedett uszoda nélkül. Egyébként 1972-ben a fedett uszoda mellett megnyílik a szabadtéri uszodánk is, ahol idősebbek és fiatalok egyaránt élvezhetik majd a meleg gyógyvizet és a napfényt. Távlati tervünkben szerepel egy finn mintájú szauna megépítése is, amely szintén az egészséges testkultúrát szolgálja majd.

Ezek után az úszósportra terelődött a szó. A Vízmű SK elnöke szerint fejlődött-e az elmúlt években a kecskeméti úszósport?

— Eddigi legnagyobb eredményünknek azt tartjuk, hogy mintegy hatezren tanultak meg úszni, jobbára a Vízmű SK irányítása és szakmai útmutatásai alapján. Sok belső egyenetlenség, meg nem értés, gátolta az elmúlt években a jobb eredmények elérését. Örvendetes változás következett be 1971-ben, amikor is megtörtént á felsőbb megyei és városi vezetők állásfoglalása és később a határozata, a sportiskola létrehozásáról, amelyben úszó tagozat is létesült. Azóta már megindult a szervező munka, és bizonyos vagyok abban, hogy közös összefogással nagyszerű eredményeket érünk el. Megszűnik az egészségtelen rivalizálás. A sportiskola a tehetségesek egész sorát hozza majd felszínre, és a legjobbakat átadja a Vízmű SK-nak. A kötelező iskolai úszóoktatás megszervezése is jó talaja lesz egyrészt a tömegsportnak, ezen keresztül pedig természetszerűleg a minőségi sportnak is. Néhány éven belül döntő változásnak kell bekövetkeznie a kecskeméti úszósportban és el kell jönnie annak az időnek, amikor kecskeméti úszók is tagjai lesznek a válogatott keretnek.

Mi erről a véleménye

Magó Gábor edzőnek?

— Az úszás a nehéz, sok munkát igénylő sportágak közé tartozik. Sok-sok veríték, sok ezer kilométer leúszása után sem biztos, hogy a fiúból, vagy leányból jó, esetleg klasszis versenyző válik. Előfordul, hogy éveket „fektetünk” bele egy-egy gyerekbe, mégsem lesz belőle nagy úszó. Az úszóedző munkája sokban hasonlít a gyöngyhalászéhoz. Sok-sok ezer kagylót kell a felszínre hozni, míg egyben megtalálja az igazgyöngyöt. De az a munkámban a nagyszerű és felemelő, hogy időnként rátalálok a tehetségre, aki egyben vállalja is a kemény, megpróbáltatásokkal terhes edzésmunkát. Ami a munkámat illeti, nem panaszkodhatok, hiszen nagyszerű uszodában dolgozom. Reménykedem, hogy a kötelező úszóoktatás, főleg pedig a sportiskola új korszakot

nyit a kecskeméti úszósport történetében, s ez majd azzal jár, hogy a sportiskola és a Vízmű SK szakvezetői és a szülők közös egyetértésben azon fáradozunk, hogy minél több jó úszó, néhány klasz- szis versenyző kerüljön felszínre, hogy végre a kecskeméti úszósportot is jegyezzék az országban. Ehhez tudni kell azonban, hogy több éves kitartó munkára van szükség. Ha ez meglesz, akkor nemcsak jó fedett uszodája lesz Kecskemétnek, hanem rangos úszósportja is.

A szép tervek és elgondolások maradéktalan

megvalósítását kívánva köszöntünk el Benkó Zoltántól és Magó Gábortól.

Mezei István

Ha egy csapat kiesik a magasabb osztályból, akkor annak kötelessége mindent megtenni a visszakerülés érdekében. így leírva ez szépen hangzik, s való igaz, hogy sok helyen nemcsak a szurkolók, hanem a vezetők is így gondolkoznak. Más kérdés aztán, hogy az ilyen célkitűzésnek nem mindig van reális alapja.

A Kiskunfélegyházi Vasas labdarúgó-csapata az elmúlt év nyarán kiesett az NB II-ből, ahol 5 éven keresztül megszakítás nélkül küzdött a csapat. Az NB III. őszi rajtja előtt a sportkör elnöksége nem tűzött más célt a csapat elé, mint azt, hogy biztos bentmaradó legyen ebben az osztályban. Amikor ez a terv megszületett, a vezetők tisztában voltak a nehézségekkel. Nem volt titok, hogy a csapait néhány idősebb játékosa — Villányi, Kelemen, Sánta — felhagynak az aktív játékkal, s tudták, hogy egy tapasztalatlan, fiatalokkal teletűzdelt csapattal kell felvenni a küzdelmet a pontra éhes vetélytársak- kaL

Nos, az őszi idény végén a Vasas 17 ponttal, 17—18 gólkülönbséggel a 6. helyen áll. Kérdés most már csak az, hogy ez jó, vagy rossz helyezés a félegyháziak számára?

A szurkolók nem voltak

elégedettek, sőt nemtetszésük ékes bizonyítékául az őszi forduló végefelé már csak alig néhányan lézengtek a hajdan szebb napokat látott Alpári úti pólya lelátóin. Pedig valamikor arról voltak híresek a félegyházi szurkolók, hogy jóban, rosszban egyaránt kitartottak a csapat mellett.

A sportkör vezetőségének persze egészen más a véleménye. Szerintük a Vasas labdarúgók megtették a kötelességüket, s azt nyújtották, amire képesek. Az eredmények értékelésénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a félegyházi csapatban 5—6 olyan Játékos szerepelt, akik eddig nemhogy az NB Ill-ban, de még a megyében is csak ifjúsági bajnokságban szerepeltek.

És mi a véleménye Ve[ reb Istvánnak, a Vasas fiatal edzőjének?

— Ügy gondolom, hogy csapatunk a tavaszi kedvezőtlenebb sorsolás dacára is tartani tudja a jelenlegi helyezését. A felkészülést január 4-én megkezdtük, s a jó idő lehetővé tette, kint a szabadban kemény munkát végezzünk. A teljes őszi keretből most csak Linka hiányzik, valamint Tímár, aki sérülése miatt csak később kezdheti el a munkát. Én nagyon bízom abban, hogy tavaszra kifogástalan erőnlétben és technikai, valamint taktikai tudásban gyarapodott csapattal vehetjük fel a küzdelmet, és mindent megteszünk azért, hogy visszahódítsuk azokat a szurkolókat, akik az őszszel átmenetileg elpártoltak tőlünk. Kérjük, bízzanak bennünk és mi lelkes játékkal, s reméljük jó eredményekkel is viszonozzuk majd a szurkolók szarete tót

A ranyérmeseh

A korábbi évek hagyományaihoz híven, 1971-ben szép sikerrel szerepeltek a magyar sport legjobbjai a világ- és az Európa- bajnokságokon. Csak a felnőtteket tekintve 8 világ- és 17 Európa-bajnoki címmel gazdagodott,,A világviszonylatban " i$ előkelő helyen álló „magyar aranyérem gyöjjemény”, . . ^

A magyarok több mint nyolc évtizede szerepelnek a nagy viadalok porondján. Az Európa-bajnoksá- gok sorozata 1891 januárjában, Hamburgban, a férfi gyorskorcsolyázók versenyével kezdődött. A világbajnoki szereplést is a gyorskorcsolyázók nyitották meg, két évvel később, Amszterdamban. S miután 1972 olimpiai év, nem árt emlékeztetni arra, hogy 1896 április 6., és 15. között Athénben rajtoltak a magyarok a felújított olimpiai játékokon, s az egész világ elismerését kivívták, hogy azóta 95 arany, 76 ezüst- és 88 bronzérmet szereztek.

A búcsúzó, 1971-es esztendőben új nevek kerültek a magyar sport büszkeségei, a világ- és az Európa-bajnokok közé. Ilyen többek között az asztaliteniszező Klampár Tibor és Jónyer István, a birkózó Hegedűs Csaba, vagy az ökölvívó Badar! Tibor.

Az „aranyérmesek örök- ranglistáján” az élmezőnyben nem történt változás. Balczó Andrásnak, a kiváló öttusázónak lehetősége nyílt arra, hogy a 12 aranyéremmel őrzött kilencedik helyéről (Balczó 5 egyéni és 7 csapat VB-t nyert) megelőzze a két híres vívót, Elek Ilonát és Kárpáti Rudolfot. San An- tónióból azonban arany nélkül tért haza — így maradt a kilencedik helyen, de változatlanul a legjobban áll a még aktív sportolók között.

Az örök ranglistát még hosszú ideig az asztaliteniszező Barna Viktor vezeti, aki pályafutása alatt 5 egyéni-, 10 páros- és 7 csapataranyérmet szerzett világ- vagy Európa-bajnok- ságokon, s 22 aranyérmével első.

A további sorrend:

2. Gerevich Aladár, vívó 21 arany, 3. Med- nyánszky Mária, asztaliteniszező 18 arany, 4. dr. Lumniczer Sándor sportlövő 18 arany, 5. Kovács Pál, vívó 16 arany, 6.

Szabados Miklós, asztalite- niszerző 15 arany, 7. Elek Ilona, vívó 13 arany, 8. Kárpáti Rudolf, vívó 13 arany, 9. Balczó András, öttusázó 12 arany, 10. Farkas Gizella, asztaliteniszező 12 arany.

Holnap...

A sportrovat csütörtöki oldalán a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság őszi eseménytükrének első részét közöljük. A csütör-1 toki oldalon a sakk rovatban a Kecskeméti Építők OB II-es sakk-csapatának tavaszi sorsolásáról olvashatunk, a totózók pedig a SKokásos „Totó tanácsadót” találják meg ebben a , számban.

& Hrúp Kl I. B sorsolása

Hazai pályán kezd a Dózsa

MÁRCIUS 5.: Kecskeméti Dózsa—Ózdi Kohász, FÖSPED Szállítók—Dunaújvárosi Kohász, Pénzügyőr—SZEOL, Dorogi Bányász—Várpalotai Bányász, Zalaegerszegi TE—Oroszlányi Bányász, Debreceni VSC—Ganz-MAVAG, MÁV DAC (Győr)—Bp. Volán, Békéscsabai Előre—Pécsi Bányász, Bp. Spartacus— Szolnoki MTE.

MÁRCIUS 12.: ZTE—Kecskemét, Oroszlány—Várpalota, SZEOL—Dorog, Dunaújváros—Pénzügyőr, Szolnoki MTE—FÖSPED, Pécsi B.—Bp. Spartacus, Bp. Volán—Békéscsaba, Ganz- MÁVAG—MÁV DAC, Ózd —DVSC.

MÁRCIUS 19.: Kecskemét—Oroszlány, Dorog— Dunaújváros, Várpalota— SZEOL, DVSC—ZTE, MÄV DAC—Ózd, Békéscsaba—

G.-MÁVAG, Bp. Spartacus —Bp. Volán, FÖSPED— Pécsi B., Pénzügyőr—Szolnoki MTE.

MÁRCIUS 26.: Kecskemét—DVSC, Oroszlány— SZEOL, Dunaújváros—Várpalota, Szolnoki MTE—Dorog, Pécsi B.—Pénzügyőr, Bp. Volán—FÖSPED, Ganz- MÁVAG—Bp. Spartacus, Özd—Békéscsaba, ZTE— MÁV DAC.

ÁPRILIS 2.: G.-MAVAG —Kecskemét, Oroszlány— Dorog, Várpalota—Pénzügyőr, SZEOL—FÖSPED, Dunaújváros—Bp. Spartacus, Szolnoki MTE—Békéscsaba, Pécsi B.—MÁV DAC, Bn. Volán—DVSC, Özd— ZTE.

ÁPRILIS 9.: Kecskemét —Bp. Volán, Békéscsaba— Dunaújváros, Bp. Sparta- cus—SZEOL* FÖSPED—

Várpalota, Pénzügyőr—Dorog, Ózd—Oroszlány, ZTE G.-MÁVAG, DVSC—Pécsi B., MÁV DAC—Szolnoki MTE.

ÁPRILIS 16.: Pécsi B.—

Kecskemét, Oroszlány— Pénzügyőr, Dorog—FÖSPED, Várpalota—Bp.

Spartacus, SZEOL—Békéscsaba, Dunaújváros—MÁV DAC, Szolnoki MTE— DVSC, Bp. Volán—ZTE, G.- MÁVAG—Ózd.

ÁPRILIS 23.: Kecskemét —Szolnoki MTE, DVSC— Dunaújváros, MÁV DAC— SZEOL, Békéscsaba—Várpalota, Bp. Spartacus—Dorog, FÖSPED—Pénzügyőr,

G.-MÁV AG—Oroszlány, özd—Bp. Volán, ZTE—Pécsi B.

ÁPRILIS 30.: MÁV DAC Kecskemét, SZEOL—Dunaújváros, Bp. Spartacus— Ózd, Pénzügyőr—Bp. Volán, Várpalota—Szolnoki MTE, DVSC—Oroszlány, Békéscsaba—ZTE, FÖSPED —G.-MÁVAG, Dorog—Pécsi B.

MÁJUS 7.: Dunaújváros —Kecskemét, Oroszlány— FÖSPED, Pénzügyőr—Bp. Spartacus, Dorog—Békéscsaba, Várpalota—MA V

DAC, SZEOL—DVSC,

Szolnoki MTE—ZTE, Pécsi B.—Özd, Bp. Volán—Ganz- MÁVAG.

MÁJUS 14.: Kecskemét— SZEOL, ZTE—Dunaújváros, DVSC—Várpalota, MÁV DAC—Dorog, Békéscsaba—Pénzügyőr, Bp.

Spartacus—FÖSPED, Bp. Volán—Oroszlány, Ganz- MÁVAG— Pécsi B., Özd— Szolnoki MTE.

MÁJUS 21.: Várpalota- Kecskémét, Oroszlány—

Bp. Spartacus, FÖSPED— Békéscsaba, Pénzügyőr—

MÁV DAC, Dorog—DVSC, SZEOL—ZTE, Dunaújváros —Özd, Szolnoki MTE—G.- MÁVÁG, Pécsi B.—Bp. Volán.

MÁJUS 28.: Kecskemét— Dorog, G.-MÁVAG--Dunaújváros, Ózd—SZEOL,

ZTE—Várpalota, DVSC—

Pénzügyőr, MÁV DAC— FÖSPED, Békéscsaba— Bp. Spartacus, Pécsi B.—Oroszlány, Bp. Volán—Szolnoki MTE.

JÜNIUS 4.: Pénzügyőr- Kecskémét, Oroszlány—Békéscsaba, Bp. Spartacus— MÁV DAC, FÖSPED— DVSC, Dorog—ZTE, Várpalota—Özd, SZEÓL—G.- MÁVAG, Dunaújváros—• Bp. Volán, Szolnoki MTE— Pécsi B.

JÚNIUS 11.: Kecskemét —FÖSPED, Pécsi B.—Dunaújváros, Bp. Volán— SZEOL, G.-MAVAG—Várpalota, Ózd—Dorog, ZTE— Pénzügyőr, DVSC— Bp. Spartacus, MÁV DAC—Békéscsaba, Szolnoki MTE— Oroszlány.

JÜNIUS 18.: Bp. Spartacus—Kecskemét, Békéscsaba—DVSC, FÖSPED—ZTE, Pénzügyőr—Ózd, Dorog—

G.-MAVAG, Várpalota— Bp. Volán, SZEOL—Pécsi B„ Dunaújváros—Szolnoki MTE, MÁV DAC—Oroszlány.

JÚNIUS 25.: Kecskemét —Békéscsaba, Oroszlány—• Dunaújváros, Pécsi B.— Várpalota, G.-MÁVAG— Pénzügyőr, ZTE—Bp. Spartacus, DVSC—MÁV DAC, Szolnoki MTE—SZEOL, Bn. Volán—Dorog, Ózd—FÖSPED,