Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
A Z IZSÁKI ARANYHOMOK TERMELŐSZÖVETKEZET TÖBB KÖZÖS GAZDASÁG EGYESÜLÉSÉNEK EREDMÉNYEKÉNT ALAKULT KI A MAI TERÜLETÉN. ÉPPEN 22 ESZTENDŐVEL EZELŐTT. 1950. JANUÁRJÁBAN LÉTESÜLT A TERMELŐSZÖVETKEZET MAGJA. NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT INDULT A MUNKA. HISZEN A GYENGE TERMÖKÉPESSÉGÜ HOMOKON KÉTSZERESEN MEG KELLETT KÜZDENI AZ ELŐREHALADÁSÉRT. A MEGALAKULÁST KŐVETŐ ÉVBEN 14 FORINTOT OSZTOTTAK MUNKAEGYSÉGENKÉNT. AZ ÁLHATATOS, KITARTÓ. SZORGOS MUNKA EREDMÉNYEKÉNT ÉVRŐL ÉVRE SOKAT LÉPTEK ELŐRE. 1955-ÉEN MÁR 44, 1956-BAN PEDIG 65 FORINT VOLT A MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKE. A SZÖVETKEZET 1956-BAN SEM OSZLOTT FEL. AZ I960—61-ES ÁTSZERVEZÉS SORÁN BEOLVADT A MEZŐ IMRE TERMELŐSZÖVETKEZETBE.' A HOMOKHASZNOSÍTÁS FONTOSSÁGÁT, GAZDASÁGI ELŐNYEIT A TERMELŐSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE IDŐBEN FELISMERTE. MÁR 1962-BEN KIDOLGOZTÁK AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSEK PROGRAMJÁT ÉS HOZZÁ IS KEZDTEK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ. MÉG EBBEN AZ ÉVBEN A TAGSÁG TÁRSADALMI MUNKÁBAN TELEPÍTETT 100 HOLD TÖRPEALMÁST ÉS UGYANCSAK TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL 1963. TAVASZÁN 120 HOLD SZŐLŐT ES ÜJABB 50 HOLD TÖRPEALMÁST. A MEZŐ IMRE ÉS A KtSIZSÁKI TERMELŐSZÖVETKEZET EGYESÜLÉSÉBŐL 1964-BEN ALAKULT MEG AZ ARANYHOMOK, AMELYNEK JELENLEGI TERÜLETE 2762 KATASZTRÁLIS HOLD AZAZ 1589 HEKTÁR ÍS TAGLÉTSZÁMA MEGHALADJA 'á 600-AT. Milliókban mérhető fejlődés az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezetben A termelőszövetkezet ma egy dinamikusan fejlődő mezőgazdasági nagyüzem, melynek fő profilja a szőlő- és gyümölcstermelés. Elkészült a középtávú terv. A cél: a szőlő- és gyütárolja, és a megállapodás értelmében az értékesítés során jelentkező haszonból arányosan részesednek a kölcsönös előnyök alapján. Az állami gazdaság jó partnernek bizonyult és) a tereijuttatni a termőhelytől a fogyasztóig, illetve a feldolgozóig. Egyre nagyobb gond a szállítás megszervezése a mezőgazdasági nagyüzemekben. "A termelőszövetkezet ezért hozta Ilyenkor is dolgoznak *z almáskertben. Most végzik a fák téli metszését. mölcstermesztés további fejlesztése és ezzel együtt a tagság állandó foglalkoztatásának megoldása a munkakörülmények javítása, a jövedelemezőség emelése. A szőlőterület 617 hold, a gyümölcsösé — amelynek nagyobb része almás — pedig 230 hold. A jó művelés, a gondos agrotechnika eredményeként a szőlőültetvény négy év átlagában 40 mázsa felett termett holdanként. 1971-ben, amikor általában kisebb volt a hozam a szőlőskertekben, az izsáki Arany- homok ültetvényén 42 mázsa volt a holdanként! termés. Az alma 120 vagonnal hozott, több mint 80 százaléka ment exportra. Ez a magas arány is bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet gazdái milyen nagy szakértelemmel és hozzáértéssel ápolják az almáskertet. Mivel nincs elegendő tároló terük, megállapodást kötöttek az Izsáki Állami Gazdasággal a szőlőtermés közös feldolgozására és tárolására. Az 1971-es termésnek felét a gazdaság roelősz&vefkezet vezetősége máris elhatározta, hogy az 1972-es termést teljes egészében a társüzemnél tárolja. Közös beruházással bővítik az állami gazdaság tároló terét, ami még szorosabbá teszi a gazdasági együttműködést. A mezőgazdaságban egyre nagyobb jelentősége van az anyagmozgatásnak, szállításnak. A hozamok évről évre emelkednek, emiatt mind több terméket kell létre szállitórészlegét A közös gazdaság teherautói nemcsak az üzem belső igényeit elégítik ki, hanem szolgáltatást végeznek kö- zületeknek és a lakosságnak is. • A zöldség-gyümölcs profilú üzemben igen nagy gond a tagság folyamatos foglalkoztatása a munka idényjellege miatt. Ezért kötött megállapodást a szövetkezet vezetősége a Budapesti Gyapjúmosó és Szövőgyárral. Ennek eredményeként 230 lánynajk és asszonynak tudnák állandó keresetet nyújtani. Részben az úgynevezett noppolással, ezenkívül • a kávarrással. Mindkét művelet a szövetek „utókezelésének” egy- egy fázisa. Naponta négy és fél kilométer szövet apró szépséghibáinak kijavítását végzik a szorgos asz- szany- és lánykezek. Nemcsak izsákiak dolgoznak itt. hanem a két szomszéd községből Orgoványról és Ágasegyházáról is átjárnak ide a fiatal, munkaerők. Az átlagéletkor 20 év alatt van. A megállapodás úgy szól, hogy a csúcsmunkák idején a szőlőben és a gyümölcsösben segédkeznek. Az ipari melléktevékenységből származó jövedelmet teljes egészében a «néző- gazdaság fejlesztésére szánják. így gyorsabban meg tudják valósítani a középtávú tervben meghatározott célkitűzéseket A kedvezőtlen közgazdasági körülmények miatt jelentkező hátrányokat tehát ilymódon kívánják ellensúlyozni. A közös sokat áldoz a tagok általános jólétének, munka- és életkörülményeinek javítására. Az egész község javát szolgáló létesítmények megvalósításában is segít Elsőként csatlakozott ahhoz a megyei kezdeményezéshez, amely a hétközi otthonok létrehozásáért indult. Kétszázezer forinttat járult hozzá a községben létesített ilyen otthonhoz, bölcsődebővítéshez pedig 60 ezer forinttal. A tanyavilágban levő úgynevezett „Gedeoni” iskola villamosításához 200 ezer forintot adott. Ez nemcsak az iskolát érinti, hanem a termelőszövetkezetnek számos tagját a körzetben. A villám ősi táshoz a gázdák anyagilag is hozzájárulnak fejenként tízezer forinttal. Nézzük meg milyen elképzelések vannak a következő évekre vonatkozóan. Egyik fontos feladat az ültetvények korszerűsítése. A kiöregedett szőlőket kivágják. Ezek már nem hoznák hasznot sem a tagságnak, sem a termelőszövetkezetnek. Ezenkívül hoznak létre. Ily módon oldható meg csali a művelés,! hiszen a munkaerő mindinkább csökken. Olcsóbb terméket lehet előállítani a nagyüzemi termeléssel. jó minőségű, egyöntetű áruval tudnak jelentkezni a piacon. A széles sörös telepítéssel lehetőség nyílt a talajművelés és a permetezés teljes gépesítésére. Főként a nagyüzemi művelésre alkalmas fajták szaporító anyagát szerzik be. Részben a kettős hasznosítású szőlők jönnek számításba, ilyenek a Kocsis Irma, Irsai Olivér, részben a minőségi borszőlő- fajták, például a hárslevelű és a hagyományos izsáki tömegtermést ' adó fajták, többek között a sárfehér ás a kövidinka. Az jövedelmezőség emelése érdekében az Izsáki Állami Gazdasággal' összefogva a végtermék értékesítésére törekednek, vagyis palackozva akarják forgalomba hozni a minőségi borokat. A gyümölcstelepítési terv szerint 50 holdon'' létesítenek sövénymeggyet, cse- reszbyét és kajszit. Igaz, hogy - m.unkaerőigényes a szedés, a, csomagolás, de ezt meg tudják szervezni. Kellő átcsoportosítással meg lehet oldani, hogy a már említett melléküzemágból a dolgozók egy része a. szőlő és gyümölcsösben tevékenykedjék, amikor azt a munka úgy kívánja. Megéri a sövénygyümölcsös települése az anyagi befektetési. Gyorsan fordul termőre és magas hozamokat ad. Az értékesítés hosszú távra biztosított, az árak kedvezőek és a művelés költségei is alacsonyabbak, Állandó foglalkoztatást biztosít az asszonyoknak, lányoknak a kivarró üzem. Az 1200 négyzetméteres almacsomagoló. olyan területeket is bevonnak az intenzív művelésbe, amelyeknek eddig nem sok hasznát vettek. Azelőtt bizony nehéz lett volna keresztül vinni a szőlő kivágását, korszerűsítését, de ma már a tagság szemlélete egészen más, mint akár egy-két esztendővel ezelőtt. Megértették a gazdák, hogy a korszerű nagyüzemi szőlőművelés jövedelmezőbb. Nemcsak könnyebb a munka a széles sorok között, hiszen géppel lehet mozogni, hanem a terméshozam is nagyobb és a minőség is jobb. A régi, alig termő szőlők kiirtása és az új telepítések megváltoztatják a kör- . i.yéfc képét. 1975-ig 120 mid régi szőlőt szüntetnek reg és részben ezen a területen, részben másutt 155 faold nagyüzemi ültetvényt mint a hagyományos telepítéseknél. Mindezek olyan ösztönzők, amelyeket nem szabad figyelmen kívüli ' hagyni. Így lehet a gyenge minőségű talajokon jövedelmezően gazdálkodni. A Szántóföldi növénytermesztésben változás nem következhet be, hisz a területek annyira gyenge minőségűek, hogy gyökeres módosításról nem lehet szó. Bíznak abban, hogy a korszerű műveléstechnológiával. több géppel, munkaeszközzel, talajerőpótlással, jő munkával elősegíthetik a hozamok évenkénti emelkedését. Gabonát, kukoricát és burgonyát termelnek. A szántóföld összterülete. a telepítések megvalósítása során csökken. Figyelembe véve az .egyre A A
