Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
8. «Mal t Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban Magyarország és az INTERKOZMOSZ MÁK AZ ELSŐ mesterséges hold felbocsátása óta világos, hogy az űrkutatási tevékenység a tudomány és a technika szinte valamennyi területével igen szoros kapcsolatban áll. Ebb^l a tényből szinte önként adódik a következtetés: célszerű ezt az új tudományos tevékenységet nemzetközi alapokra helyezni, hiszen a tudomány a maga egészében nemcsak időben, hanem térben, vagyis nemzetközi vonata kozásokban is fejlődött Közelebbről nézve ez utóbbi megállapítást arról van szó, hogy a tudomány és a technika jelenlegi épületét a különböző népek és nemzetek kiemelkedő, tehetségei emelték, és munkálkodnak ma is annak továbbépítésén. Ezért a tudomány eredeténél és j jellegénél fogva is nemzet- ! közt s ésszerű, hogy így legyen ez az űrkutatás tu- j dorhányának területén is. 1 Annál is inkább, mert a tudomány eme új területének ugyanúgy az egyetemes emberiség szolgálata a feladata, mint idősebb testvéreinek, a régebbi tudományágaknak. Kezdetben azonban több 1 tényező nehezítette az j együttrpűködést. Mindenek- j előtt a hordozórakéták har- j cászati-hadászati jeleptősé- | ge. Számos ország, amely valamilyen módon alkotó ! szerepet vállalhatott volna az űrkutatással kapcsolatos tudományos tevékeny- j ségben, úgy képzelte el részvételét ebben a mun- 1 kában, hogy a hordozórakétát maid rendelkező- ! sére bocsátják,# shját fel-' használásra. Később ezek a nehézségek tisztázódtak, s elhárultak az akadályok az űrkutatás terén való nemzetközi együttműködés űtjábóL EUROPA nyugati országai már a hatvanas évek elején elhatározták egy Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) létrehozását, s megalapították az ennek működéséhez szükséges intézmények egész sokaságát. Az eredmény, amit azóta elértek, vajmi kevés. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy a nemzeti ipar fejlesztése szempontjából - jelentős területeket mindenki igyekezett saját magának megszerezni, s így az együttműködés helyett viszálykodás jellemzi e szervezet munkáját. Az ilyen tfpusú együttműködés tehát egyelőre zsákutcának bizonyult. Időközben azonban másfajta együttműködések is születtek, s ezek jelentős része lendületes fejlődésnek indult. Már a hatvanas évek közepén sor került például arra, hogy amerikai hordozórakétával olgsz, illetve francia mesterséges holdat bocsátottak feL Ugyanebben az időben vette kezdetét a francia— szovjet együttműködési tervezet kidolgozása. Ennek keretében például a szovjet Molnyija—1, illetve ÍVtolnyija—2 típusú hírközlő holdak segítségével rendszeres távközlési kapcsolat áll fenn a - Szovjetunió és Franciaország között. ISMERETES AZ IS. hogy a valamivel több mint egy esztendeje felbocsátott Lu- nohod—i holdraszállító egysége, a Luna—17 francia gyártmányú lézertükröt vitt a Holdra, s ezzel a mérések a Szovjetunió és Franciaország együttműködésével folynak. Azt is sokan tudják, hogy az Apollo—11, az első emberes Hold-expedíció utasai svájci gyártmányú napszél- mérővel dolgoztak a Hold felszínén. Az amerikai Hold-expedíciók utasai és a szovjet Luna—16 által a Holdról hozott talajmintákat a világ számos országában, többek között hazánk tudományos laboratóriumaiban is vizsgálják. méleti vizsgálata, a megfigyelési anyag feldolgozása és értékelése pedig az elméleti jellegű területeket. Ezek mindegyikében bármely szocialista ország részt vehet. Hogy a gyakorlatban ki melyik területet kívánja művelni, az elsősorban saját adottságaitól függ. HAZÁNK az ionoszféra, a napfizika és a magne- toszféra területén, főként a földfelszínről végezhető mérésekben vesz részt, Háromlépcsős francia rakéta. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok is több egyezmény alapján működik * együtt a világűr kutatásában. Rendszeresen kicserélik például az emberes űrrepülések orvosi és tudományos tapasztalatait. Egyezmény született a közelmúltban, hogy az amerikai és a szovjet űrhajókat szabványosított, kölcsönös csatlakozásra alkalmas dokkoló berendezésekkel szerelik fel, hogy az esetleg szükségessé váló mentések feltételeit így is javítsák. A világűrben történt tevékenység után a hazatérés során bajba jutott űrhajósok mentésére már korábban sokoldalú nemzetközi megállapodás jött létre. 1966-ban jelentette be a Szovjetunió, hogy lehetőséget kíván nyújtani a szocialista országoknak a kozmosz tudományos tanulmányozásában és békés felhasználásában való konkrét részvételre. 1967- ben megalakultak az egyes országokban az együttműködést koordináló nemzeti bizottságok. Hazánkban ennek szerve az Űrkutatási Bizottság. A szocialista országok — közöttük a Szovjetunió — nemzeti bizottságai az INTERKOZ- MOSZ elnevezésű szervezet keretében működnek együtt AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS gyakorlati és elméleti jellegű területekre egyaránt kiterjed.. Itt műszerek szerkesztése és építése, a holdak megfigyelése és adatainak vétele jelenti a gyakorlati, a feladatok tervezése. a kutatásra érdemesnek tűnő területek elSopronban, Budapesten, Tihanyban és Debrecenben működő tudományos intézetek bevonásával. Gyulán pedig rövidesen újabb obszervatórium létesül. Részt veszünk a kozmikus sugárzás kutatásában és a mesterséges holdak optikai megfigyelésében. Ez utóbbi kapcsán a felső és középső légkör állapotváltozásainak vizsgálatát és a lézer-geodéziai módszerek kidolgozását látjuk fontosnak. A Vertikál—1 rakéta olyan, részben magyar konstrukciójú műszert is vitt magával 1970 őszén, amely a bolygóközi térben található mikrometeorok vizsgálatára alkalmas. A következőkben szovjet—csehszlovák—magyar együttműködés keretében kidolgozzuk e műszernek mesterséges holdra szerelhető változatát is. Elvállaltuk, hogy az TN- TERKOZMOSZ-holdak számára készülő adatátviteli — telemetriái — rendszer két egységét kidolgozzuk. Ezeknek már a laboratóriumi példánya el is készült Vizsgálatokat folytatunk — elméleti téren — arra vonatkozóan. miként lehetne hatékonyabbá tenni a mesterséges holdak adatgyűjtő rendszerét AZ INTERKOZMOSZ tehát olyan együttműködési lehetőséget teremtett, amely olyan kis országok, mint Magyarország számára is lehetővé tette a kozmikus kutatásokban való aktív részvételt, s ezzel a részvételt a tudományos kutatás ezen legújabb területének egyes ágazataiban. Sinka József _______TO72. január jfctM ' r endelet a szövetkezeti lakások értékesítéséről és átruházásáról A lakásforgalom meg-1 könnyítése érdekében az j építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben szabályozta az állampolgárok tulajdonában álló tanácsi értékesítésű, valamint szövetkezeti lakások elidegenítésének (eladásának, cseréjének, elajándékozásának és tartási- életjáradéki szerződés útján történő átruházásának) egyes kérdéseit. Az intézkedés új vonása, hogy a tanácsi értékesítésű vagy szövetkezeti lakás tulajdonosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. Eddig ugyaniá nem kérhetett többet, mint amennyiért korábban vásá- j rolta a lakást. Ismeretes, i hogy a tanácsi értékesítésű és a szövetkezeti lakásokhoz jelentős támogatást nyújt az állam. Ezért a rendelet kimondja, hogy ha A Büntető Törvénykönyvet számos vonatkozásban módosító törvényerejű rendelet január elsejei hatályba lépését megélőzően, a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta valamennyi büntető elvi döntését és kollégiumi állásfoglálását abból a szempontból, hogy azok hatályukban továbbra is fenntarthatók-e. Néhány állásfoglalást ugyanis átvett az úgynevezett büntető novella, ezért kellett őket hatályon kívül helyezni, másoknál a jogszabályi változás tette azt szükségessé, több állásfoglalásnál pedig kisebb-nagyobb mértékű át- szövegezés vált indokolttá. E munka során a többi között szükségesnek mutatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság állást foglaljon abban a kérdésben is: a va-,, gyón elleni bűntettek mikor minősülnek különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozónak. A novella szerint a lopás, a sikkasztás. a csalás és a hűtlen kezelés büntetése öt évtől 12 évig terjedő szabadság- vesztés. ha különösen nagy kárt okozva, vagy különösen nagy érték tekintetében követték el. Ezért jelentős, hogy milyen összegben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság a különösen nagy kárt. A Legfelsőbb Bíróság legújabb büntető elvi döntése szerint a vagyon elleni bűntettek általában akkor minősülnek különösen nagy kárt okozónak, ha akár a társadalmi tulajdonban. akár a személyi tulajdonban 200 000 forintot meghaladó kárt idéztek elő. Üj szabályozása a törvénynek, hogy bevezette a jelentős kár fogalmát. Az elvi döntés szerint jelentős kár, illetve jelentős érték akkor állapítható meg, ha az az 50 000 forintot meghaladja. Ilvenkor a büntetés egv évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A büntető novella újszerűsége az is. hogy megalkotta, a vétség fogalmát, ami kisebb jelentőségű. ennélfogva kisebb büntetéssel fenvege+°tt bűnnseiekm'Snvt jelent. A nove'la egv évig terjedő szabadságvesztéssel. a tulajdonos a tanácsi értékesítést követően elsőízben ruházza át tulajdonjogát adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel, akkor adásvételnél az eladónak, életjáradéki szerződésnél a tartásra kötelezettnek, ajándékozás esetén pedig a meg- i ajándékozottnak, állami támogatás visszafizetése címén 37 ezer forintot kell leróni az illetékes tanács fejlesztési alapjának javára. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ingatlancserére' és arra az esetre, hogy ha a lakás a házastársi vagyonközösség megszüntetése vagy hatósági határozat alapján idegenítik el. Az állami támogatást egyébként 30 napon belül vissza kell fizetni, de a megajándékozottnak és a tartásra kötelezett személynek jövedelmi és szociális helyzetére való tekintettel vagy javító-nevelő munkával bünteti a lopást, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, az orgazdaságot, és a rongálást, ha az az eset összes körülményeire tekintettel kisebb súlyú — vagyis vétség. Nyilvánvalóan a vagyon elleni bűncselekményeknél a kár nagyságát is figyelembe kell venni, hogy el tudják határolni a bűntettet a vétségtől. Az elvi döntés szerint nem kerülhet sor vagyon elleni vétség megállapítására akkor, ha a bűncselekménnyel kapcsolatos kár a kétezer forintot meghaladja. A (tör- vény szerint nem lehet szó vétségről akkor sem, ha az úgynevezett minősített eset forog fenn, mint például a bűnszövetségben elkövetés, vagy ha visszaeső valósította meg. (MTI) A Romániai Kisipari 1 Termelőszövetkezetek Or- j szágos Szövetségének négytagú küldöttsége érkezett tegnap délelőtt Kecskemétre. A szövetkezeti mozgalom tapasztalatait gyűjtő és kicserélő vendégeket Fekete László, a Bács- Kiskun megyei KISZÖV elnöke tájékoztatta a megyei szövetség megváltozott, érdeikképviseleti jellegű és a fejlesztéseket segítő tevékenységéről, valamint a területen dolgozó 59 ipari szövetkezet munkájának főbb vonásairól. Az UCECOM — a hazai OKISZ-nak megfelelő szintű — küldöttségének vezetője, Dán Konovics, lapunk munkatársának kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy tapasztalatszerzés céljából január 3-e óta tartózkodnak Magyarországon. A tegnapi látogatás ! volt az első vidéki programjuk. A magyar meghívás is azt mutatja, hogy a 1 részletfizetési kedvezményt adhat az elsőfokú adóügyi hatóság. A rendelet kimondja, hogy ha a leendő új tulajdonos a lakásra vonatkozó OTP-kölcsöntartozást átvállalja, akkor a kölcsön- f el tételeidet jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével kell újólag megállapítaná A tulajdonos kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy az államnak visszaadott lakás ellenében biztosítson részére — ugyancsak tanácsi értékesítésű — másik lakást. Ezt az újabb lakást is a korábbi rendelkezésekben meghatározott pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmények alapján kell értékesíteni. A pénzügyek lebonyolításában azonban több eltérést kell figyelembe venni. A korábban kifizetett előtörlesztés és kölcsöntörlesztés együttes összegét — évenkénti 1 százalékos érték- csökkenés levonásával — az újabb lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Ez az intézkedés lehetővé teszi a szövetkezeti és egyéb tanácsi értékesítésű lakások' kiterjedtebb minőségi cseréjét, eladását, mert a régebbi lakásra jelentkező vevőnek is csak az eladási ár 15 százalékát kitevő előtörlesztési összeget kell befizetnie, holott korábban a régi tulajdonos által befizetett részletek költségeit is fedeznie kellett. Az új rendelkezés egyszerűsítette a szövetkezeti lakás cseréjét, eladását azzal is. hogy a leendő tulaj- , donosnak elegendő a szövetkezet igazgatóságának benyújtott írásbeli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakással ka-'—^la+os fizetési kötelezettségeit. Ezután tehát már nem a szövetkezet igazgatóságának hozzájárulásától, jóváhagyásától függ a lakás vásárlójának személye. Az új rendelet január 1- én életbe lépett. (MTI) két állam szövetkezeti szövetségei között élénkülnek a kapcsolatok. A jelenlegi tájékozódásuk a közeljövőben megvalósuló termelési együttműködést alapozta meg. A négy szakember a romániai szövetség fém-, fa- és vegyipari igazgatóságát képviselte — a bukaresti központ, valamint Temesvár, Ploiest és Hargita megyék megbízásábóL Bács-Kiskunban a megye két legnagyobb ipari szövetkezetének munkája iránt érdeklődtek. A Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben az alumíniumfeldolgozást, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezetben pedig — a kiterjedt szolgáltatási tevékenység mellett — különösen a faipari gépek gyártását tanulmányozták. A Romániai Kisipari Termelőszövetkezetek Szövetségének küldöttsége szerdán utazik hafa jelentés- tételre. H. F. A kárösszeg meghatározása a vagyon elleni bűncselekményeknél A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése Román szakembereket fogadtak az ipari szövetkezetek
