Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

& oldal 1972. Január 5, szerda Bővülő választék a szövetkezeti kereskedelemben “rí“­Több háztartási gép — Segítség a kiskert-tulajdonosoknak A TÖBB MINT 90 szö­vetkezeti áruház és sok száz szövetkezeti szaküz­let áruválasztékának bőví­tésére az Országos Árube­szerző és Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalat 1972- ben mintegy 800 millió fo­rint értékű ruházati cikk, műszaki áru, bútor, mező- gazdasági kisgép és ház­tartási eszköz vásárlását tervezi. Az áru jelentős ré­sze — csaknem a fele — behozatal szocialista és nyugati országokból. A részletekről Serényi József, a SZÖVÁRU igaz­gatója adott tájékoztatást Elmondotta, hogy műszaki árut 160 millió forint ér­tékben importálnak. A Szovjetunióból sokféle, a hazai piacon már ismert és bevált iparcikk érkezik, a többi között 30 ezer női és férfi, fiú és lányka kerék­pár, 20 ezer Rakéta porszí­vó, 20 ezer modem, hőki- oldós vasaló. A múlt évben Szaratov hűtőgépet ritkán lehetett kapni az üzletekben, most a vállalat 10 ezer darabot importál, továbbá négyezer Riga és Verhovina típusú kismotort és sokféle tran­zisztoros rádiót A NÉMET DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG­BÓL elsősorban a háziasz- szonyok kényelmét szolgá­ló háztartási gépeket ren­deltek, így a többi között 5 ezer Omega porszívót, sók ezer kenyérpirítót hajszá­rítót, kávéőrlőt 5 literes villanybojlert A SZÖVÁRU jelentős bútorbehozatallal kívánja bővíteni a vidéki szaküzle­tek és áruházak választé­kát. A beérkező szállítmá­nyok között lesz többféle teljesen modem lakószo­ba-berendezés, s a rende­léseknél gondoltak a ha­gyományos ízlésű vásárlók­ra is: importálnak hálószo­ba-berendezéseket söté- tebb tónusú lakószobabúto­rokat és a szolidabb igé­nyeknek megfelelő külön­böző szólóbútorokat is. CSEHSZLOVÄKIÄBÖL különböző lakószoba-gar­nitúrák, konyhaszekrények, konyhaasztalok érkezését várják. A Német Demok­ratikus Köztársaságból szekrénysorokat kárpito­zott garnitúrákat, heverő- ket Romániából lakószoba- és konyhaberendezéseket székeket vásároltak. Ro­mániából teljes gyermek- szoba-berendezéseket is im­portálnak. Az igazgató elmondottta, hogy nyugati importlehe­tőségeiket elsősorban a kiskert-tulajdonosok, a háztáji gazdaságban dolgo­zók munkájának megköny- nyítésére használják fel: japán, olasz, osztrák és svájci cégektől vásároltak permetező-, fűnyírógépeket oltókéseket és sokféle más kerti szerszámot A SZOVJETUNIÓBÓL egymillió méter ágynemű­anyagot rendeltek, amit konfekcionáltatnak és az ed­diginél olcsóbb áron hoz­nak forgalomba. Ausztriá­ból és Angliából viszonylag olcsó, korszerű anyagból készült kötöttárut Olasz­országból és Svájcból szö­veteket vásároltak, amikből a kisipari szövetkezetekkel finomkonfekciós ruhákat, kosztümöket férfi öltönyö­ket készíttetnek. Hasonló­an dolgoztatják fel az an­gol és olasz import mű­szőrmét is. A VÁSÁRLÓK régi és jogos kívánságának tesznek eleget amikor a szövetke­zeti áruházaknak és szak­üzleteknek az átlagos mé­rettől eltérő — nyúlánk, hasas, teltkarcsú — férfi és női ruhákat is szállítanak, sőt, Ígéretük szerint egy nagyságon belül több mé­retállásban készíttetnek kamaszöltönyöket is. A E. Hivatástudat és kötelesség — Tizenöt éve teljesítek szolgálatot a határőrségnél. Itt lettem hivatásos kato­nai, meg párttag is. Mind­kettőnek őszintén örültem, és ma is büszke vagyok rá — mondta Buruncz József határőr főtörzsőrmester —, mikor a hivatástudatról be­szélgettünk. — Szívem mé­lyéből mondom — folytat­ta — megszerettem a ka­tonai pályát, a határőréle­tet. Eddig soha nem csa­lódtam és elégedett va­gyok. 1964-ben kaptam la­kást A fizetésemből a csa­A biztonságosabb közlekedésért A solti, a dunavecsei és a környező falvak gép- járművezetői hasznos vál­lalkozással kezdik az új esztendőt: bekapcsolód­nak a közúti balesetelhá­rítási tanács és a TIT ál­tal szervezett közúti köz­lekedési akadémia elő­adássorozatába. A közúti közlekedés ja­vítása, biztonságosabbá és gyorsabbá tétele állan­dóan fokozódó követelmé­nyeket állít a gépjármű- vezetők elé. Ezt a célt szolgálják a sorra kerü­lő tanfolyamok is azáltal, hogy alkalmat nyújtanak a közlekedéssel kapcsola­tos ismeretek felfrissíté­sére. Borbély János, a TIT körzeti megbízottja a kö­vetkező tájékoztatást ad­ta a január Í2-én kezdő­dő tanfolyamok előkészí­téséről: — A két tanfolyamra eddig csaknem kétszáz gépjárművezető jelentke­zett. A hátralevő néhány napban még mintegy száz személy jelentkezésére számítunk. A 12 előadás­ból álló jogi, egészség- ügyi, műszaki, közlekedé­si és biztosítási kérdése­ket. Az előadásokat a közle­kedéssel kapcsolatos té­maköröket legjobban is­merő megyei szakelőadók tartják. Azok a hallgatók, akik valamennyi előadá­son megjelennek, az aka­démia elvégzéséről igazo­lást kapnak, melyet a gépjárművezetői jogosít­ványhoz csatolhatnak. Sz. A ládomnak szép és jó életet tudtam biztosítani. Buruncz József jól isme­ri a hivatással járó köte­lességét. Szorgalmas és fe­gyelmezett. Számtalan el­ismerést, dicséretet kapott már parancsnokaitól. A belügyminiszter a Közbiz­tonsági Érem arany foko­zatával tüntette ki. Megér­demelten, mert 86 bűnözőt fogott már el. Sokat járőr- szolgálatban, a legtöbbet azonban autóbuszon és vo­naton. — Az elfogások közül négy esetet sohasem felej­tek el — kezdte el a törté­netet. — Jelzés érkezett az őrsre, hogy idegen szemé­lyeket láttak a kunhalmi vasútállomáson. A lakosok igazoltatni akarták őket, de elszaladtak. Pontosan öt óra telt el, mire a kutyát nyomra tudtam vezetni. Hideg volt és esett az eső. Két és fél órába telt a nyom „kidolgozása”. Ti­zennégy kilométeren át ül­döztük a határsértőket. Nemcsak én, de a kutya is nagyon elfáradt már, any- nyira, hogy Dorozsmán össze is esett, öt-hat perc múlva azonban felugrott és futásnak eredt. Alig tud­tam visszatartani. A do­rozsmai turistaszálló mel­lett, egy barackosban la­pult a két határsértő. Az állatot annyira igénybe vette az üldözés, hogy né­hány napig még enni sem tudott. Guba, így hívták a kutyát, kiváló munkát vég­zett. Az eset előtt nem hit­tem volna, hogy hidegben, esőben, több órás nyomon és nagy távolságon el tud­ja fogni a határsértőt. — A másik emlékezetes elfogás ugyancsak Guba ragyogó teljesítményéhez fűződik. A határtól öt ki­lométerre idegen személyt látott egy tanyai lakos. Razziáztunk. A határsértő egy burgonyatáblán is ke­resztülhaladt Nyomát azonban összetaposták a szomszédos őrs katonái. A bejelentést tevő személy valahogy mégis felismerte az idegen nyomait A ku­tya az összetaposott tere­pen is követni tudta a ha­társértőt, majd a határtól kétszáz méterre elfogtuk. A dolgunkat nehezítette, hogy az idegen több száz méte­ren át kúszott és a maga mögött hagyott vadkendert is felállította, hogy ne tud-; juk követni az útját. Na­gyon csodálkozott a bűnö-í ző, mikor Guba mégis megtalálta. — A harmadik eset — folytatja Buruncz József — regénybe is beillene. Az E—5-ös úton történt. Két jól megtermett férfi köze­ledett felém. Egyedül vol-i tam. Megállítottam az ide­geneket és az igazolványu­kat kértem. Nem-beszéltek magyarul, nem értettek meg. A zseblámpa fényé­nél mutogatva kérdeztem, hogy van-e útlevelük, de válasz helyett futásnak eredtek. Én pedig utánuk. Két-háromszáz métert fut­hattunk, amikor elértem egyiküket, a nyakába ug­rottam, majd letepertem a földre. A másik férfi köz­ben elmenekült, csak más­nap fogtuk el. Kiderült, hogy már Magyarországra is illegálisan jöttek. — A negyedik történet vonaton játszódott le. Egy rendőr elvtárssal voltunk szolgálatban. Munkánkat összehangoltuk és ez volt a szerencsénk. Egy négyfős galerivel találtuk magun­kat szemben. Disszidálni, akartak. A végállomáson ketten is alig tudtuk „ösz- szégyűjteni” a csavargókat , Biztos, hogy a nyolcvan­hat elfogásából még sok érdekes esetet felelevenít hetett volna Buruncz Jó­zsef, a munka azonban feürgette. Szolgálatba in­dult. Terveiről csak annyit mondott. — Ügy szeretném végez­ni a munkám ezután is, mint eddig, vagy még job­ban. Gazsó Béla Munkás alkonyat TVyár óta őrizzük kéz£ ’ nél Sütő János tata­házi, Rákóczi út 22. szám alatti lakos kedves levelét. Választ nem igényelt, hi­szen tulajdonképpen az ő írása válasz a mi akkori le­velünkre, amelyben mint újraválasztott tanácstagot köszöntöttük — további eredményes munkásságot, s ahhoz jó egészséget kíván­va neki. Hogy mégis miért tettük kezünk ügyébe sorait? Mert magunk is ezekből tudtuk meg, hogy vele kap­csolatban nem amolyan „át­lag” újraválasztásról van szó, hiszen községe három legrégibb tanácstagjainak egyike ő. A másik kettő: Szabó Antal, a Petőfi Tsz brigádvezetője és Kovács Mihály tsz-raktáros. Miként látjuk, ők ketten még „aktív” beosztásban vannak a tsz-ben, s bár pár évvel előzik Sütő Jánost a tanácstagságban (a vb-tit- kárnál levő írások szerint 1950 óta azok, míg levél­írónk 1954-től) —, abban még jócskán ki kell tarta- niok, hogy 72. életévükben is újraválasztásukról be­szélhessenek. ]sm volt nehéz meg­találni Tataházán Sütő János kis családi há­zát. Partos részen, sarkon emelkedik, s mögötte már a szelíd téli napfényben sütkérező, puszta határ lát­szik. JN; A zöld, s ezüstös ková­csolt vaskapu is sejteti a gazda foglalkozását. Ko­vács volt a tsz-ben, s va­lamikor cséplőgépeknek is mestere. Ezt már felesége meséli róla, ez a jóbeszédű, sze­rény nénike, aki az „ala­csony mestergerendás” tisz­taszobában, a függönyön beszűrődő napfénynek há­tat fordítva adja tudtunk­ra, hogy férje nincs ott­hon. A községben sem, mert már reggel fél hétkor beutazott Bácsalmásra. — Abban az arany­tyúkban jár éppen — fűzi hozzá. S számunkra eléggé talányosán, mert .slsőce valami vendéglátó­ipari „egységre” gondo­lunk. Aztán csak nem szükséges találgatóznunk, mert mikor kiderül, hogy a takarmánytápot sürget­ni ment, megviláglik előt­tünk a dolog. Társulásról van szó. Mert felesége szavai is elárulják, hogy ennek is Sütő János az egyik, ha nem a legfőbb mozgatója. Sajnos, csak délutánra érkezhet vissza — a busz­járat miatt. Pedig az asz- szony is nehezen várja. Sertésnek, kacsának, tyúk­nak enni adni — nem kis munka. S ha fürge is ez a szikár nénike, éppen elég egymagának ellátni a né­pes háztáji majorságot. Lám, míg kérdezősködünk, hangos hápogással rendez­nek „tüntető felvonulást” a tornác előtt a gyönyörű, sárgásfehér tollú kacsák. A lángvörös tyúkok is bé- kétlenkednek. — Mindjárt fogok az asztaldeszka súrolásához — holnapután disznóölés. Elő kell készülni. — Céloz a rá váró ezernyi teendőre Sütő Jánosné. Ráadásul betegségéből is nemrég épült feL Az orvos a lelkére kö­tötte, hogy legalább egy óra hosszat pihenjen na­ponta. — De hogy Jutnék én hozzá? — emelinti két karját, s körbetekint a kis udvaron. Nem panaszkép­pen mondja, inkább az öröktevékeny falusi asszo­ny olt örömeveL hogy lám. megint lóthat-futhat, sü- röghet a kis gazdaságban. — Az uram is ilyen. Egykünk se bírná a tétlen­séget ... Hány felé helyt­áll még ma is... De nem baj. Fő, hogy egészségünk legyen hozzá. így élnek, mióta az át- ellenben levő szülői ház­ból ide hozta át ifjú fele­ségét Sütő János kovács. Egy darabig ott húzódtak meg, miután Pécsről — a Tanácsköztársaság meg­döntését követően — haza­költöztek. Nagy sora van annak... Annak is, amíg ezt a kis házat felépítették, s gyerekeiket felnevelték. Szabódik erősen Sütő né­ni, hogy „Most nem va­gyok olyan helyzetben; be­tegség után; meg a férjem sincs itthon”, s fejét csó­válva mosolyog, mikor a fényképezőgép kattanását hallja. Aztán szívélyesen les utánunk a résnyire nyitva hagyott kapun. Ne­hogy még egy képet csi­náljon róla az a masina. Ügy magyarázza azt is, körülbelül hol találjuk meg Sütő Jánost Bács­almáson. itt viszont csak a nyomát tudtuk kö­vetni az ÁFÉSZ-től a-7 MHSZ-ig, aztán megállt a tudomány. Este, Tataházán, ottho­nában tudtunk találkozni. Éppen szunyókált. — Gondoltam, jó lesz a napi jövés-menés után egy óra hosszat szundítani — o szabadkozott a fogadtatás miatt — Hat órára a kul- túrházba kell mennem. MHSZ-megbeszélés lesz. 17 éve kitartó tagja a szövetségnek. Amellett, hogy ma is öt utca 47 csa­ládját képviseli a tanács­ban, elnöke az ifjúságvé­delmi bizottságnak, a gaz­dasági albizottságnak. És annak a bizonyos „Arany­tyúk” nevű társulásnak, melynek 14 tagja arra szerződött, hogy évenként 255 000 tojást ad át az ÁFÉSZ-nek. — De szívügyem legin­kább az ifjúsággal való foglalkozás elejétől fogva mindmáig. Az MHSZ ... Hazaszeretet... Míg a konyhaasztal előtt Ülve ejtünk szót minder­ről, Sütő néni egy — a szó szoros értelmében öl­re való vörös skatulyával, sj hatalmas borítékkal jön élő a tisztaszobából. A do­bozok ismerősek, a kitün­tetéseket adják ilyenek­ben. Sütő János — többek közt, most így mondjuk az érmek nagy számára való tekintettel — a Honvédel­mi emlékérem arany foko­zatának tulajdonosa. Meg­kapta a Tanácsköztársa­sági emlékérmet is. — A 44. dandár vörös­katonája voltam — dr. Hajdú Gyula egyetemi ta- nár volt a politikai bizto­sunk. Ma is levelezünk... Büszke, s meghatott egy­szerre ... Pécsről azért siettek „eltűnni” a Ta­nácsköztársaság leverése után. Idehaza ugyan fi­gyelték a csendőrök, de mit tehettek az apósánál dplgozó kovácslegény- nyel? ... A felszabadulás után Sütő János volt az MKP helyi szervezetének első titkára. Szép idők, mozgalmas évek. — Borsodi Gyurit isme­rik. ö volt az ifjúsági szer­vezet vezetője. A jobb- kezem. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa titkára ma Borsodi elvtárs. Akkor is róla beszél, midőn már a ki^kabátot veszi tüsténked­ve). Mit neki a 72 eszten­dő, mikor az MHSZ-ben várják! Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom