Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

8. oldal 1972. január 30., vasárnap Erősödött a chilei kormány Salvador Allende köztár­sasági elnök az új chilei kormány minisztereinek beiktatásakor hangsúlyozta, hogy célja a népi egység politikai összetételének bő­vítése. A kormány a ke­resztény baloldallal és a baloldali radikálisokkal megerősödött és még haté­konyabban folytathatja a népi egység által kitűzött programot: a szocializmus útjának megnyitását Chile előtt. Heman del Canto, új belügyminiszter, az egysé­ges szakszervezeti központ (CUT) főtitkára röviddel beiktatása után kijelentet­te, hogy a két tisztség nem összeférhetetlen. Ez megtisztelő feladat — mondotta del Canto —, a Prensa Latina hír- ügynökség tudósítójának — amellyel Allende elnök és a szocialista párt bízott meg. Bízom abban — folytat­ta —, hogy országunk maximális garanciákat nyújt népünk még nagyobb fejlődéséhez. Heman del Canto fiatal szakszervezeti vezető és a szocialista párt központi bizottságának tagja. a végső győzelemig harcolnak a hazafias érit HANOI A kambodzsai nemzeti egységfront királyi kormá­nyának miniszterei, a nem­zeti egységfront vezetői és a népi felszabadító fegyve­res erők irányítói Kam­bodzsa felszabadított terü­letén rendkívüli ülést tar­tottak. Az ülésről kiadott közlemény élesen elítéli „Nixon új politikai és dip­lomáciai szédelgéseit”. A nyilatkozat hangsú- lyazza, hogy a Phnom Penh-i bábcsapatoknak és saigomi csatlósaiknak a 6-os és a 7-es számú országúton tavaly elszenvedett veresé­gei katonailag, politikailag, gazdaságilag és pénzügyi­leg válságos helyzetbe so­dorták a Phnom Penh-i rezsimet. Az Egyesült Álla­mok arra törekszik, hogy fokozott katonai, politikai, gazdasági és pénzügyi se­gítséget nyújtson a Phnom Penh-i árulóknak uralmuk meghosszabbítása érdeké­ben — állapítja meg a köz­lemény, hozzáfűzve, hogy mindez hiábavaló, s 1972­Nixon elnök magyar idő szerint szerdán hajnalban, bejelentette, -hogy főtanácsadója, Henry Kissinger (jobb oldalt) az elmúlt másfél évben többizben titkos tanácskozást folytatott Xuan Thuy-val (középen), a VDK Párizsban tárgyaló delegációja vezetőjével és Le Dúc Thuy-val (bal oldalt), a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága tagjával. ben a kormánycsapatok még súlyosabb vereségeket fognak szenvedni, mint 1971-ben. A közlemény szerint a kormány és a nemzeti egy­ségfront kül- és belföldi erői egységesen arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy megalkuvás és meg­hátrálás nélkül kell harcol­ni a végső győzelemig. SAIGON Saigon térségében a dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők fo­kozták támadásaik ütemét, s emiatt, a saigoni pa­rancsnokság a kormánycsa­patok ott állomásozó 200 ezer katonáját pénteken riadókészültségbe rendelte. A fővárostól kisebb-na- gyobb távolságokra lezaj­lott különféle gyalogsági és tüzérségi összecsapások közül az egyik legjelentő­sebb az a tüzérségi táma­dás volt, amelynek során a népi erők kilenc rakétát lőttek ki az amerikaiak egyik tüzérségi és kiképző támaszpontjára, Saigontól 36 kilométerrel északra. A népi erőit gyalogsága ezen­kívül megtámadta az ame­rikai első helikopter-had­osztály egyik alakulatát, s megsebesített tíz amerikai katonát — jelentették be katonai körök Saigonban. Unvancsak támadás ért egy amerikai páncélozott személyszállító járművet. WASHINGTON Nixon elnök pénteken este egy fehér házi ün­nepség keretében nyújtotta át a Readers Digest ma­gazin alapítóinak és társ­elnökeinek, Dewitt és Lila Wallace-nak a legmaga­sabb polgári kitüntetést, a szabadság érdemérmet, de a zenés ünnepi program bevezető száma nagyon el­rontotta a hangulatát. Amikor a híres Ray Conniff-énekegyeiittes 16 tagja szép rendben felso­rakozott a mikrofon mö­gött „Legyen vége a gyil­kolásnak” táblával a ke­zében, a művészek gyűrű­jéből előlépett egy fiatal nő. A többiek még szóhoz sem tudtak jutni, amikor a 30 éves, Los Angeles-i Carol Feracci ezekkel a szavakkal fordult Nixon- hoz: „Elnök úr, vessen véget az emberi lények, állatok és növények kiirtásának. Ön vasárnap templomba megy és Jézushoz imádko­zik. Ha Jézus ebben a he­lyiségben lenne ma, ön nem merne több bombát ledobni”. E szavak után a Ray Conniff együttes elénekelte a műsor első számát, s amikor ennek vége volt, maga Conniff is azt mond­ta, „számára éppoly meg­lepetés volt a bevezető, mint bárki másnak a je­lenlevők közül”. (AP) Ifi firliÉ! a leli iril Mint' a TÁSZSZ tudósí­tója jelenti a nagy'hatósu­garú, ko&ftlkus távi rá nyi­tási központból, a Luna—19 szovjet automatikus űrál­lomás folytatja tudományos tevékenységét a Hold-kö­rüli pályán. Négy hónap alatt az űrállomás 1358 fordulatot tett meg a Hold körül. ' Az űrállomás állandóan méri a bolygóközi .mágne­ses mező jellemzőit a Hold körüli térségben. Ezt azzal a céllal vég­zik, hogy pontosabban el­lenőrizhessék a Hold belső felépítésére vonatkozó tu­dományos feltételezéseket. Amerikai felderítek Korea felett PHENJAN A KCNA koreai hírügy- nökség jelentése szerint pénteken nagy sebességű amerikai felderítő repülő­gép hatolt be a Koreai Né­pi Demokratikus Köztár­saság légiterébe. A hírügynökség rámu­tat, hógy amióta Pák Csöng Hi dél-koreai bábrezsime kihirdette a „rendkívüli ál­lapotot” az amerikaiak több mint 10 alkalommal sértették meg a KNDK lé­giterét. TITO A HORVÁT KSZ VEZETŐJÉVEL Tito elnök Milka Planlnc-csal, a horvát kommunisták szövetsége új vezetőjével, a JKSZ II. konferenciáján, Belgrádban. A GERILLÁK FEGYVERLETÉTELE Mudzsibur Rahman sejk Daccában Bangla Desh fő­városában fogadja Abdul Kadder Sziddik gerillavezér tisztelgését abból az alkalomból, hogy felhívására gcriliaharcosai letették fegyvereiket. Conakry-ból — nagyobb­részt a Guineai-öböl fe­lett — a Kongói Népi Köz­társaság fővárosába, Braz- zaville-be repülünk. Ga­bon területe felett „átlép­jük”, — hajós nyelven szól­va — passzáljuk az Egyen­lítő képzeletbeli vonalát. Ezt természetesen nem vennénk észre, ha IL—18- asunk parancsnoka hang­szórón nem tájékoztatna bennünket. Az Egyenlítőt először passzálók hajókon szokásos avatásának cere­móniája elmarad. (Mind­össze annyi történik, hogy egyikünknek a hangszóró hangjától ijedtében „ci- gányútra” szaladt az ás­ványvíz, amiből többször visszatérő tréfálkozás szü­letik: „Az Egyenlítő felett nem szabad inni, mert amikor a repülőgép átbu­kik rajta, akkorát zökken, hogy lenyeled a poharat”. Brazzaville-ben a szívé­lyes repülőtéri fogadtatás után a szovjet segítséggel felépített, szuoermodern — légkondicionáló berendezés­sel, fotocellás lifttel és úszómendencével is ellátott — Hotel Cosmosba autó­zunk. Az italos pult mellől mosolygó fekete leányka köszönt bennünket: „Szer; vusztok magyarok!” Meg­hökkenésünket látva — franciául, s egy-lkét magyar szót is használva — el­mondja, hogy néhány éve a csillebérci úttörőtáborban üdült. A szálloda teraszáról jól látszik a száz méternyire folyó Kongó, s a túlsó part­ján elterülő Zaire fővárosa. Kinshasa. A becslésünk szerint mintegy három ki­lométer széles folyam a part ezer és ezer asztal- nagyságú darabkáját, s lótuszféle növény fészekhez hasonló bokrát sodorja a megsemmisítő óceán felé. — Arad a Kongó — tá­jékoztatnak vendéglátóink, s ebben később, ahogy megismerem e nép történe­tét, szimbólumot látok. Mi is történt a legutób­bi időszakban a 342 ezer négyzetkilométer területű, s alig valamivel több, mint egymillió lakosú ország ban, a franciák egykori gyarmatán? 1960. augusz­tus 15-én kikiáltották a függetlenséget a Francié Közösség keretében, s pon tosan három esztendő múl­va általános sztráikkal és a hadsereg segítsóoZvel megdöntötték az imperiag listákkal együttműködő Youlou-kormányt. E történelmi eseményt „augusztusi forradalomnak’' nevezik, amelyet követően Losonczi Pál és Marien N’Gopabi őrnagy, a Kongói Népi Köztársaság elnöke határozta, hogy a szocialis­ta társadalom felépítésén munkálkodik”. E szándé­kának valóra váltásában egyre növekvő következe­tesség tapasztalható, 1969- ben megalakult a proleta­riátus pártja, a Kongói Munkapárt. „Céljait és cse­lekvését — miként prog­ramjában szerepel — a marxizmus—leninizmus hatja át... A Kongói Népi Köztársaság azoknak az or­szágoknak a táborába lé­pett, amelyek elszántan harcolnak az ember ember általi kizsákmányolása el­len”. Delegációnk részt vesz a munkapárt központi bi­zottságának ülésén, ame­lyen Losonczi Pál elvtárs. Elnöki Tanácsunk elnöke 75 perces előadást tart né- oünknek a szocializmus építésében megtett útiáról. Megható az érdeklődés, '^mellyel a kongói pártve- zotők az előadást hallgat­ták. A 37 éves államel­nök, a szimpatikus N’Gouabi úgy jegyzetel, mintha szemináriumon vol­na. Persze, rengeteg még a dolga a pártnak és vezeté­kével a kongói népnek, sogy a gyarmatosítók által örökségül hagvott nehézsé­geket leküzdjék. Hiszen a francia tőkések uralmuk ideién e=ak olyan termAlásj ágazatokat fejlesztettek, amelyék révén minél keve-, sebb befektetéssel a lehető leggyorsabban busás ha­szonra tettek szert. így az­tán aZ ország jelentős ás­ványkincseinek a kiterme­lése — berendezések és szakemberek híján — még ma is kezdetleges stádium­ban van. Ráadásul a Kon­gói Népi Köztársaság leg­főbb külkereskedelmi part­nerei i— a szocialista or­szágoktól földrajzilag való távolsága miatt — a Közös Piac országai, ahova ex­portjának zöme irányul, 9 ahonnan importjának mint­egy 80 százaléka szárma­zik. Gazdasági életében Franciaország lényegében megőrizte korábbi pozí­cióját.! A kertvámsszerű, s pál­mafádtól, egyéb egzotikus növényektől díszlő. más­fél százezer lakosú főváros­ból vidékre is elutaztunk és meggyőződhettünk a fentiekről. Ám arról is, hogy a nyugati tőke befő» lyása mellett a kongói nép akaratja is egyre inkább érvényesül. Megkezdődött az az ára­dás, amely — miként a fo­lyam gátjait — előbb- utóbb darabokra szabdal­ja és megsemmisíti a nép fejlődésének útjában álló akadályokat. Tarján István Következik: „Szervusztok, kongóiak!” Pillantás Afrikára 5. Árad a Kongó a nép, elfogadva az új al­kotmányt, a nem kapita­lista utat választotta. Mi­ként egyik államférfi hang­súlyozta: „A kongói nép el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom