Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
8. oldal 1972. Január Í8., pénfel Egy év vöröskeresztes munkájáról Harminckétezer aktivista a megyében Rövidesen megtartja ez évi első tanácskozását a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetősége. Az ülésen sokrétűen összegezik, taglalják majd az egészségügy e fontos ágának múlt esztendei tevékenységét. A munka irányát, jellegét egyébként hosszabb távra is körültekintően szabták meg, jelölték ki a Magyar Vöröskereszt III. kongresszusának, illetve az MSZMP Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának a határozatai nagyüzemeiben. A termelő- szövetkezetek közül 46-ban, ezenkívül négy állami gazdaságban van vöröskeresztes szervezet. Emellett a tsz-ekben 116, az állami gazdaságokban 23 egészségügyi állomás működik. A mezőgazdasági üzemekben az egészségügyi felelősök száma 662, és 80 százalékuk tevékenységét termelőszövetkezetben fejti ki. Munkájukkal különösen elégedett, s azt példamutatóan támogatja is az MSZMP Bajai Járási Végrehajtó Bizottsága. Fáradhatatlan munkatársak Ami a Vöröskereszt megyei szervezetének nemzetközi kapcsolatait illeti, ezeket messzemenően igyekeznek az internacionalizmus, a békés egymás mellett élés szolgálatába állítani. Bajai városi szervezetünk például több jugoszláviai város testvérintézményével áll összeköttetésben. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok rendszeresen gondozzák a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök sírjait. Az elmúlt évben első ízben került sor a táborozással egybekötött nemzetközi ifjúsági elsősegélynyújtó olimpia megrendezésére. Húsz európai ország küldötteinek népes mezőnyében megyénk fiataljai méltóképp helytálltak. A társadalom az állami gondozottakért Napjainkban elsőrendű fontosságú a családvédelem. A kecskeméti járási Vöröskereszt szervezet lelkesen fáradozik a nevelőszülői hálózat kiszélesítésén, s felkérésükre eddig 35 család vállalkozott állami gondozott gyermekek nevelésére. Baján társadalmi bizottság alakult az állami gondozottak patronálására. s már fennállása rövid ideje alatt is szép eredményeket mutathat fel. Hozzájuk hasonló kezdeményezésről adhatunk számot több bajai vállalat szoc’alista brigádja részéről is. Az idős korúak gondozását 12 szociális otthon és 28 öregek napközije szolgálja. Ball ószögi kezdeményezés nyomán több községben felülvizsgálták az idősek szociális helyzetét, s ezt a munkát folyamatosan a megye egész területén elvégzik majd. A véradómozgalom is a tervezettnél nagyobb sikert ért el. Kiemelkedőnk a bajai véradóállomás körzetének eredményei. Nagy jelentőségű volt az elmúlt tanév az ifjúsági vöröskeresztes munkában. A Magyar Úttörők Szövetsége és az Ifjúsági Vörös- kereszt Mozgalom kettős évfordulójának tiszteletére például csaknem hatezer fiatal vett részt „Az egészségőr tettre kész” jubileumi vetélkedőkön. J. T. A megyei Vöröskereszt szervezet évvégi „mérlege” egyébként csaknem félezer helyi szervezetben 32 ezer tagot tart nyilván. Cslrizes kerékpárok A szervezet legfőbb feladatai közé tartozik az egészségügyi felvilágosítás. Tavaly több mint 400 tanfolyamot szerveztek, amelyen 11 ezer hallgató vett részt. A leglátogatottabbak az elsősegélynyújtó tanfolyamok voltak. Az anyák iskoláját háromezernél többen. a 70 üzemegészségügyi tanfolyamot pedig két és fél ezren látogatták. Az egészségügyi szakemberek által tartott 975 közérdekű előadásnak 51 ezer résztvevője volt. Több gondot a lakóházak tisztaságára Jelentős erőfeszítéseket tettek a múlt évben a vöröskeresztes szervezetek a tisztasági mozgalom előmozdítására. Az eredmények azonban, sajnos, nem mindenben feleltek meg a várakozásnak: több mint 51 ezer lakóházból mindössze 32 és fél ezer felelt meg a követelményeknek. A megyei vezetőség 1972- ben fokozott gonddal kezeli a tisztasági versenyt, alaposan elemzi a hiányosságokat, s mindent elkövet a helyzet javítására. Az üzemi vöröskeresztes szervezetek száma 112. örvendetesen egyre több vállalatnál tartanak igényt az egészségnevelő munkára, ami végső soron kihat a termelékenységre is. Ez a tevékenység elsősorban ott eredményes, ahol üzemorvos működik, ez pedig a megye üzemeinek csupán a kisebb hányadáról mondható el. Nem kev fonto* az egészségnevelés szerepe a megye mezőgazdasági A minap személyesen kereste fel szerkesztőségünket Pesti Zsigmond kecskeméti olvasónk, aki a MÁV alkalmazottja. — Száznegyven szaktársam nevében fordulok ^ önökhöz — kezdte pana- j szát. — Mindannyian vo- 1 natkisérők vagyunk. Mesz- j sziről, a város széléről, vagy tanyáról járunk munkahelyünkre. Napi műszakunk kezdete és befejezése nem igazodik az autóbusz- járatok indulásához, így ki kerékpáron, ki motoron közlekedik. És éppen e járművek miatt gyűlt meg a bajunk főnökeinkkel. Nincs ugyanis a kecskeméti állomás területén biztonságos tárolóhely. Ezért hol egy raktárhelyiség, hol pedig valamelyik szertári épület falához támasztva hagyjuk a bicajokat őrizetlenül. — Hogyan vélekedik minderről a főnökség? — Több mint tíz éve ígérik, hopr rendezik a dolgot, vagyis létesítenek egy kerékpártárolót. A mai napig sem történt azonban semmi. Már régóta nem volt olyan termelési értekezletünk, ahol sérelmünket szóba ne hoztuk volna. Legutóbb már azzal is tetéztük panaszunkat, hogy többünknek elveszett a kerékpárja, sőt a motorja. — Történt intézkedés ezután? — Igen. Méghozzá milyen! A vezénylő tiszt csi- rizes papírt ragasztott a vasúti épületekhez támasztott biciklikre. A cédulán ez olvasható: „nem tároló- hely!”. — Eszerint tréfát űznek problémáikból ? — Valahogy úgy. Ez ellen ugyan tiltakoztam a vezetőknél, de a vége az lett, hogy figyelmeztettek, fejezzem be a hőzöngést, törődjek a saját dolgommal. Mit tehettem mást, távoztam az irodából. Olvasónk végül közölte: ismeri a MÁV anyagi nehézségeit, hiszen munkahelyi tanácskozókon minden alkalommal szólnak a fej- l“szt*ssel kapecoiatos gondokról is. És éppen e*t vettek figyelembe a vomt- kfs^rők. arn:kor f-U-i-S-hot ták, hogy társadalmi munkában felépítik a kerékpártárolót, ha ehhez anyagot biztosit a vasút. • Az elhangzottakkal kapcsolatban *a vontatási és személyforgalmi főnökség vezetőit kérdeztük meg. Válaszukból azonban kiderült, hogy meg harmadrendű feladatnak sem tekintik a problémá megoldását. Pedig — megítélésünk szerint — a vonatkísérők panasza jogos. Annál kevésbé tartottuk indokoltnak a MÁV-állomás egyik vezető beosztású munkatársának véleményét, aki a vasutasok panaszkodásában rosszindulatot és összeférhetetlenséget vélt felfedezni. Nem értjük azt sem, hogy a szakszervezet miért hallgat ez ügyben? Legalább az ígéretek megvalósítását kellene szorgalmaznia az állomás vezetőinél, vagy a területileg illetékes igazgatóságnál. Száznegyven emberről van szó. Olyan vasutasokról, akik naponta két keréken járnak kecskeméti munkahelyükre, s akik nem lehetnek nyugodtak afelől, hogy a műszak végeztével megtalálják-e az „illegális” helyen hagyott kerékpárjukat, motorjukat. Pedig a panasz orvoslásának receptje — az érdekeltek társadalmi segítségkínálata mellett — különösen egyszerű. Ha nemcsak szavakban tiszteli dolgozóinak érdekeit a MÁV kecskeméti állomásfőnöksége, megtalálja a módját, tettekben is bizonyságot tesz erről. Velkei Árpád Tehenek a gumiszőnyegen Kczö«en A csávolyi általán'*, iskolában a bajai já-’sban elsőként vezették be a ka- bínetrey.dszerű oktatást. Űj szemléltető és kísérleti eszközök beszerzésére — hogy az oktatás színvonalát tovább emelhessék — gyűjtést kezdeményeztek a tanácstagok, szülők és a nevelők. A köz**q la,--'ssága er-e a c*'ra 60 ezer forintot adott össze. HA AZ OLVASÓNAK a címben szereplő gumiszőnyegről a sport jut az eszébe, ne hessegesse el magától a gondolatot, mert nem tapogat rossz irányban. Nem azért, mintha a teheneket valamiféle atlétikai produkcióra akarták volna „átképezni” a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, hanem mert abban a perben, amelyben a megyei bíróság az elmúlt napokban hozott jogerős ítéletet, az említett közös gazdasággal szemben a Magyar Testnevelési és Sportbizottság építőipari vállalata állt — felperesként. Így találkoztak a tehenek a sporttal, a gumiszőnyegen. Érdemes azonban valamivel részletesebben is megnézni ezt az először furcsa szituációt, amiben tulajdonképpen nincs is sok meglepetés, amint az a tárgyalások során kiderült. A szövetkezet és a sport- bizottság képviselői 1970 nyarának elején szóban megállapodtak abban, hogy a vállalat a termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepének gumipadló- zatú burkolatához kísérletképpen gumiszőnyeget szállít A szóbeli megegyezésre hivatkozva 1970. július 3-án a szövetkezet levélben el is küldte a megrendelést a sportbizottság vállalatához, megjelölve abban, hogy két darab 120-szor 220 centi- méteres „A” minőségű és ugyancsak két darab, hasonló méretű, de „B” minőségű gumiszőnyeg elkészítését kéri. Tartalmazta a termelőszövetkezet levele azt is, hogy ha a kísérleti gumiszőnyeg beválik, mintegy 400 darab 150-szer 100 centiméter méretű szőnyegre lesz szükség. A tsz nagylelkűen hozzátette mindehhez, hogy a kísérleti gumiszőnyeg árát egyszámlájáról kiegyenlíti... A SPORTBIZOTTSÁG vállalata hamarosan el is készítette a gumiszőnyeget, méghozzá túlbuzgóságból többet, mint amennyit a termelőszövetkezet rendelt: összesen 15 négyzetmétert. Pedig a négyszer 120x220- as méret durván számolva tíz négyzetméternyi területet takart volna be. Ez azonban nem zavarta a közös gazdaságot. Figyelték az eredményt. Szeptember 7-én — 1970-ről van szó — az alperes telephelyén, vagyis a szövetkezetben jegyzőkönyvet vettek fel a későbbi peres felek, s abban egyetértéssel állapították meg, hogy a gumiszőnyegek közül a B minőségű a várható igényeknek megfelel, mivel az kéthetes használat alatt nem változott meg. Valamivel több, mint egy hónap múlva, október 16-án újabb jegyzőkönyvet készítettek a tsz és a sportbizottság vállalatának az emberei. Ebben azt rögzítették, hogy a vállalat ösz- szesen 15 négyzetméternyi gumiszönyeget fektetett le az istállóban, amelynek négyzetméterenkénti egységára — a kísérleti munka utókalkulációja szerint — 946 forint A burkolatot azonban a tsz-ben tovább ellenőrizték és megállapodtak a vállalattal abban, hogy az eredményt 1970. november 30-ig a termelőszövetkezet közölni fogja. Ezt azonban nem várta meg a sportbizottság építő vállalata, hanem — már november 5-én küldte a 18 ezer forintról szóló számlát és kérte annak kifizetését. Ezt a közös gazdaság megtagadta azzal az indokolással, hogy a gumiszőnyegek nem felelnek meg a célnak, felrepedeztek, nem lehet rendeltetésszerűen használni. Bírósághoz fordultak. A KECSKEMÉTI Járás- bíróság kötelezte a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet, hogy fizessen meg a beruházónak 18 ezer 216 forintot, a kamatot, eljárási költséget A termelőszövetkezet fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, s az így került a megyei bírósághoz. Itt megváltoztatták az elsőfokon hozott döntést olyan érte- lemben, hogy a közös gazdaságot az összeg felének viselésére kötelezték, a másik ötven százalék a sport- bizottság építőipari vállalatát terheli. Érdekes és tanulságos az ítélet indokolása, amelynek csupán egy részét idézzük: .......tény, hogy az alp eres írásban megrendelte a felperesnél a kísérleti gumiszőnyegek elkészítését és vállalta a költségek kiegyenlítését Adott esetben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a felek akarata az alperes szakosított tehenészeti telepénél egy kisebb rész kísérletképpen! burkolására irányult. Egy ilyen kísérlet eredményessége ' nemcsak az alperes érdé- | keit hanem... a felperes , érdekeit is szolgálta vol- | na ... A kísérlet jellegénél fogva pedig nyilvánvalóan mindkét félnek számolnia kellett azzal, hogy az eredmény kétséges és ennek tudatában mindkét félnek a sikertelenség kockázatát is vállalnia kellett...” A Magyar Alföld ezei napon több tudósítást számolt be arról, hogy vas- és fémmunkások könyvnyomdászok, épí és szabómunkások sz; szervezete közgyűlést t tott. A vasmunkások éli ke Beviz István, a kön; nyomdászoké Szabó Irr az építőmunkásoké R mann János és Turjáns János, a szabómunká: elnöke pedig Gulyás Józ lett — Dr. Vary Albert ki; lyi koronaügyész-helyet a következőket jelentet „Ugyancsak előzetes leU tóztatásba helyeztem Pai ki Nándor mérnök, v főhadnagyot, aki alapos gyanúsítható azzal, ho részt vett 1919 nőve ml 22-én virradóra Lajosn zsén Neubauer Izidor társai elhurcolásában, i gyilkolásában és kirabI sában... A legközelebb 1 tartóztatásba fognak kéri ni Danics Mihály kecsk méti lakos, a volt Héjjá féle karhatalmi külön, meny tagja, továbbá Za László, Monori-Kiss Józsi Jenei József és Sutus M hály.” 32Z A PERNEK két tanulsága van: a sportbizottság ne akarjon tehénistállót burkolni, ugyanakkor a termelőszövetkezet ne olyan vállalattól rendeljen meg — még ha csak kísérletképpen is — a mezőgazdasággal összefüggő, bár ipari jellegű munkát, amely feltételezhetően nem tartozik a profiljába, s amihez — jóakarat ide, vagy oda — nem ért Gál Sándor — Véget ért a szőlésze és gyümülcsészeli lovábi képző tanfolyam Kecsk. méten, amelyet két hété át hallgattak szakembert és szőlősgazdák. A befeji ző előadást Molnár Lász] kísérletügyi főadjunkti tartotta. Tóth László po gármester hangsúlyozta hogy a mi népünknek fizikai munka mellett szál értelmet és képzettség« kell szerezni. Szerkesztői üzenetek — Nagy érdeklődés me 1 lett zajlott le Kecskemété a középiskolás korcsolya bajnokság. Eredmények Férfi mukorcsolyázásban ] Báli István (kereskedelmi, 2. Braunnitzer József (ke reskedelmi), 3. Meréte Sándor (kollégium). Nő műkorcsolyázásban 1. Sza bó Melinda (ref. leánygim názium), 2. Tajthy Bábu (angolkisasszonyok), 3. Hor váth Judit (angolkisasszo nyok). A versenyt a keres kedelmi iskola sportköri rendezte. Balázs GyBrgyné, Kis’-ö-ös B rbíly T nosné A."asegyháza; Hoffman Ilona, Helvécia és Kovács Jánosne, Kecském :t: Panaszukai kivízsgá'ás céliábél az illetékesekhez tövé' f*ottuk, akiktől közvetlenül kapnak majd választ P. G-né, FülöpszéHAs: Kér- ük. ho-*v nevét és rnn'os címé1 köz me-t a-* egs s*g- i ügyi aatóöátfulUMl mái megkavtuk a bejelentésivel kapcsolatos vizsgálat e^edm hlyét. Az a-nak nyomár tett intézkedésről szeretnénk Ont is tájékoztatni. A „Rajkalné** és „A parcel! és környéki szőlők’’ aláírásű — Kiskőrösről illetve Kunfehér- tóról érkezett — levelekkel csak akkor fofflalk _•zhatunk érdemben, ha íré’v Közük nevüket & »ontoó címüket. — A szerkesztőség meghívót kapott a Megyei Fotótanács és a Kecskeméti Fotóklub által rendezett esztétikai tanfolyamra. A tanfolyamon előadást Réti Pál, a Magyar Fotóművészek Szövetsége Elnökségének tagja, A művészi ábrázolás eszközei címmel i lar lati.
