Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
6. oldal 1972. Január 25., kedd Az ügyész tollából: A Büntető Törvénykönyv módosításáról Változtat az 1971. évi Zu-a* számú törveny- ereju rendelet az eddigi büntetési rendszeren is. Szűnni a liaiíiiuun tetess el lenyeletett buneseieivine- nyen nutet, meuozve ezt a büntetést a vagyon elleni búncseienmenyenneL Ugyanannor belezed az éleuogyug tartó szaoadság- vesziest azoanal a buncse- lenmenyennei, amelyekre a törvény a halálountetés kiszabásat is ienetove teszi. Erre azért volt szükség, mert a halálbüntetés és a legnosszaDo tartama szabadságvesztés (tizenöt év, illetve halmazati büntetésként húsz év) között túlságosan nagy volt a távolság, a „minőségi különbség”. Súlyosbítja az új jogszabály a fiatalnoruanra kiszabható büntetést is azokban az eseteimen, amatőr a törvény az elkövetőre halaiuüntetés kiszabásat is lehetove teszi. Például a le. életévét betöltött, ae 18 évnél nem idősebb koroan történt elkövetés esetén az eddigi maximális 10 év helyett 15 evet lehet kiszabni, míg a 16 évnél fiatalabb, de 14 évet már betöltött fiatalkorú ugyanazon cselekményért lu évi SzaDadsagvesztést kaphat. Következetesen szigorúbb renjutnezést tartalmaz az új jogszabály a garázda cselekmények elkövetőivel szemben. Alti hivatalos személy elleni erőszakkal, súlyos testi sértéssel, vagy szándékos rongálással ösz- szefüggésben garázdaságot is elkövet, egy évtől öl évig terjedő szaoadságvesztéssel büntethető. Jtíliemzőj’e a garázdaságot megvalósító cselekményeknek, hogy az elkövető magatartasa kihívó, provokatív, s rendszerint minden indítóok nélküli. Az elkövető nem törődik azzal, hogy hol, s milyen körülmények között követi el a cselekményt, sőt inkább az a jellemző, hogy a garázda keresi a feltűnési lehetőséget, a botrányt. A törvényerejű rendelet a közlekedés biztonságát, s ezen belül is elsődlegesen Monográfia a teriieiiiasznoslásró. A Duna mentéről — a folyó Paks és Mohács közötti szakaszának két oldaláról — készítik el az ország első regionális (komplex) hasznosítási monográfiáját. Célja az, hogy a területtervezők számára feltárják e térség természeti, gazdasági és társadalmi hasznosításának lehetőségeit. Az alapkutatásnak számító munkát az Akadémia Pécsett működő dunántúli tudományos intézete vállalta és a különböző tudományágak szakemberei vesznek részt benne. A munka januárban kezdődött és 1975-ben fejeződik be. A dunántúli tudományos intézet 400— 500 oldalas — térkénekkel, grafikonokkal és fényképekkel illusztrált — műben foglalja majd össze és adja közre a kutatások eredményeit. Magyarországon ilyen átfogó, ekkora területre kiterjedő komplex has*"'»tanulmány még nem készült. a közúti közlekedés rendjét az eddiginél hatékonyabban kívánja védeni. — Üj mellékbüntetést vezet be a jogszabály: a korábbi foglalkozástól eltiltás helyett járművezetéstől eltiltást kell. illetve lehet alkalmazni azokkal szemben, akik az engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével követik el a bűncselekményt. Ez a mellékbüntetés 6 hónaptól 10 évig terjedhet. A bíróság úgy is rendelkezhet, hogy az elkövető a tilalmi idő lejárta után újbóli vizsga letételével igazolja a közlekedésben, a járművezetésben való jártasságát. Az új mellékbüntetést különösen akkor lesz indokolt alkalmazni, amikor az elkövetőnek a közúti közlekedés során tanúsított magatartása, s az elkövetett szabályszegés jellege olyan, hogy a társadalomra abból adódna veszély, ha az elkövető továbbra is vezethetne járművet. Janu.tr 1-től nemcsak a gépjárművet, hanem a KRESZ-ben meghatározott bármilyen jármüvet ittasan vezető személyt bűncselekmény miatt felelősségre lehet vonni. Ez azt jelenti, hogy ha a közúton (például dűlőúton is) valaki italos állapotban kerékpározik, lovas kocsit hajt, vagy munkagépet vezet. akkor nem csupán szabálysértést, hanem bűn- cselekményt is elkövet. De bűncselekményt követ el az is, aki a közúton gépi meghajtású jármű vagy munkagép vezetését italos állapotban levő személynek átengedi. A közúti közlekedés biztonságára nézve rendkívül komoly veszélyt jelent, ha a jármű vezetője szeszes italtól befolyásolt állapotban van. Ezért a törvényhozó az eddigi 6 hónap helyett 1 évig terjedhető szabadságvesztéssel bünteti azt, aki ilyen állapotban közúton bármilyen járművet vezet. Ha pedig az ittasságnak szerepe van más, súlyosabb közlekedési bűn- cselekmény elkövetésében, akkor az új jogszabály szerint még szigorúbb büntetést lehet kiszabni. A törvénverejű rendelet a közlekedési morál tekintetében az elvárhatóságot magasabb szintre emeli. mert bűncselekménynek tekinti azt az esetet is (ami eddig csupán szabálysértés volt), ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a baleset helyszínén nem áll meg. Baleseti helyzetnek kell tekinteni a járművek olyan ütközését is, amikor személyi sérülés nem történt Természetesen, ha a baleseti helyzet olyan, hogy segítségnyújtásra is szükség van. akkor ennek elmulasztása miatt súlyosabb bűncselekmény megállapítására kerül sor. A közúti közlekedés rendjének védelmét szolgálják azok a rendelkezések is, amelyek a szabálysértési eljárásban kiszabható bírságok összegét jelentősen emelik. Az eddigi háromezer forint helyet ötezer forintig terjedhető bírság szabható ki. A gyalogosokkal szemben az eddigi 200 forint helyett 500 forintra emelkedett a kiszabható bírság összege. Az új jogszabály nemcsak a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével elkövethető bűn- cselekmények vonatkozásában tartalmaz változást, hanem a közlekedés biztonsága elleni egyéb bűncselekmények körében is (vasúti, légi, vízi és közúti közlekedés). Súlyosabban bünteti különösen a rongálással. a közlekedési útvonalon akadály létesítésével, a járművek vezetői ellen alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett cselekményeket. Ilyet az is elkövet, aki például valamely járművet kővel megdobál. Dr. Pajtás István megyei főügyészhelyettes Megjegyzés Hosszú az átfutási idő! A VÁROSI tanács elnökének egy régebbi nyilatkozata jutott eszembe a minap, amikor az SZMT kecskeméti székházának tőszomszédságában, a több intézménynek helyet adó irodaházban jártam. A nyilatkozat egyik kitétele ugyanis a tanácselnöknek afeletti örömét tartalmazta, hogy a köz&letek elhelyezésében oly mostoha feltételekkel indult megye- székhelyen egyre több intézmény önmaga gondoskodik működésének megfelelő feltételeiről. S elismeréssel méltatta akkor a beruházási bank, az Állami Biztosító és az 1KV közös összefogásával létrehozott, városképi szempontból is tetszetős irodaházat. Abban a pillanatban átvillant az agyamon: lehet, hogy ugyanerre a nyilatkozatra emlékeznek azok a kecskeméti levélírók is, akik a beruházási bank korábbi, Rákóczi úti helyiségének sorsa felől tudakozódnak szerkesztőségünknél? Alighanem. Mert a kiköltözés hovatovább két esztendeje, hogy megtörtént és a jobb sorsra érdemes helyiséget — csupán kívülről szemlélve is — eszi az idő, a gazdátlanság. TALÁN nem akad rászoruló cég, vállalat, amely szives örömest birtokba venné? Talán olyan maradéktalanul tökéletes például Kecskemét kereskedclmi hálózata, hogy erre — az egyáltalán nem megvetendő — lehetőségre már nem is tart igényt? Mennyire nem így van, bárki megmondója, aki — példának okáért — megfordult már a naponta több ezer embert kiszolgáló Szabadság téri parányi rövidáru üzletben. Nem is szólva a szomszédos zsúfolt gyógyszertárról, amely csupán a szükség kényszerének köszönheti, hogy napjainkban is működik. Mert régen nem felel már meg a közegészség- és járványügyi követelményeknek. A bezárásra hozott régebbi határozatát a KÖJÁL is csak a kényszerűség miatt függesztette fel az elfogadható megoldásig. VANNAK értesüléseink arról, hogy született döntés a gyógyszertár kibővítésére. Eszerint a jelenlegi, megengedhetetlen zsúfoltsága a szomszédos villamossági szaküzlet területének birtokbavételével megszűnne. A szaküzlet pedig a Rákóczi úti gazdátlan helyiségben jutna a jelenleginél összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetbe. Bs ha már itt tartunk, mi tehát a probéma? Megítélésünk szerint az, hogy indokolatlanul hosszú az átfutási idő a szavak és a cselekedetek között Peruy Irén Hozzászólás Növekvő érdeklődés a magyar lovak iránt A mezőgazdasági termelés gépesítése miatt úgy tűniK, hogy egyre kevesebb lófogatru van szükség. Sőt, olyan hangokat is hallani, hogy a közeljövőben a ló kiszorul a gazdálkodásból. Szeretnék utalni a Petőfi Népe ez év január 5-én megjelent, Nélkülözhetetlen i segítőtárs című írására, amelyben Deák István a lakitelski Szikra Termelő- szövetkezet elnöke elmondta ezzel kapcsolatban a véleményét. Hangoztatta, hogy a gépesítés mellett nagy szükség van a lovas fogatokra is. A rövidebb távolságra szóló szállítások lebonyolítása, a kertészetben egyes munkák elvégzése, csak lóíogatokkal lehetséges. A megye jelenlegi lóállománya ztí ezer öuJ-ra tehető. Az utóbbi időben fellendülőben van a sportlótenyésztés és a kivitel. 1971-ben a megyéből 220 lovat exportáltak Nyugatra, részben tenyésztési, részben sportcélra, csaknem 10 és fél millió forint értékben. Az átlagár kedvezőnek mondható, mert 29—32 ezer forint között van. Az előjelek azt mutatják, hogy az elkövetkező években még nagyobb lesz az érdeklődés a jó hírű magyar lovak iránt. Fennáll az a veszély — amennyiben nem gondoskodunk kellő utánpótlásról —, hogy nem tudjuk kielégíteni az igényeket, mivel a vásárlók a 4—7 év közötti lovakat keresik. A lótenyésztéssel foglalkozó gazdaságok céltudatosan törekedjenek az utánpótlásra. A megyében évente körülbelül 3000 kanca fedeztetése szükséges a kellő utánpótláshoz. A kiváló ménállomány ezt lehetővé teszi. Ahhoz, hogy értékesebb utódokat neveljünk, szükséges a tenyésztési színvonal növelése. Néhány helyen nem gondoskodnak a csikók megfelelő takarmányozásáról. Amelyik növendék jószág kétéves koráig nem kap elegendő abrakot és egyéb takarmányt, visszamarad a fejlődésben. Az ilyen állomány tartása nem gazdaságos. A fedeztetési idénv március elsején kezdődik és június 30-ig tart. A megyében negyven helyen lesznek fedezőmének. A megye lótenyésztésének minőségi fejlesztése érdekében, valamint az értékesítésben az Országos Lótenyésztési Felügyelőség bajai kirendeltségének szakemberei mindenkor szívesen adnak tanácsot az üzemeknek. SZABÓ GYULA kirendeltségvezető 4 hatékonyabb szövetkezeti kereskedelemért f;7 s%ermseü torma a Kiskörös és Vidéke Át EbZ-nél A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ 130 boltegységéből ez év január 1-én 10 önelszámoló egységet alakítottak ki. a szakmai és a területi elvek alapul vételével. így például valameny- nyi ruházati boltjuk a Kiskőrösi Áruházzal képez egy egységet; a vas-műszaki boltok, a TÜZÉP- és gázcseretelepek ugyancsak egy alapegységet tesznek ki, az élelmiszerboltok pedig az ABC-áruházhoz kapcsolódnak. A szövetkezethez tartozó községekben a napi alapvető ellátással, az elsőrendű közszükségleti cikkek forgalmazásával foglalkozó boltokból jött létre egy «lapegység. Az új típusú egységek vezetőinek hatásköre olyan feladatokkal bővült, amelyeket korábban a központi iroda látott eL Az év eleje óta tehát ők döntenek a dolgozók alkalmazásáról, áthelyezéséről, jutalmazásáról; bizonyos mértékig ők gyakorolják a fegyelmi jogkört, irányítják a bér és a készletgazdálkodást, a kapcsolódó boltok tervkészítését stb. A hatáskör ki- terjesztése természetesen nagyobb felelősséget is hárít a vezetőkre. Az új módszertől a szövetkezet vezetősége azt várja, hogy az irányítás és a végrehajtás közelebb kerüljön egymáshoz. Mindezzel feltétlenül növekszik majd a gazdasági hatékonyság is. A Ki mit tud kecskeméti elődöntője Vers- és prózamondók, hangszeres zenészek, tánc- dalénekesek, beat-zeneka- rok, bábosok, parodisták és bűvészek jelentkeztek a Ki mit tud Kecskeméten tartott elődöntőjére. A kilenctagú zsűri pénteken este értékelte a produkciókat, és közreadta a továbbjutottak névsorát. Vokális zene kategóriában Szebb sllédy Valéria és Kávássy Gabriella bizonyult a legjobbnak. A hangszeres szólisták közül Gyulai Endre klarinétos és Juhász Teréz gordonkás ért el első helyezést. A táncdalénekesek közül — ugyancsak ketten indultak a területi vetélkedőre: Szatmári Edit és Kovács Attila végzett az első helyen. Dömötör Zsuzsa és Kiss Katalin közösen muzsikáltak, négykezest adtak elő, ugyancsak elsők lettek. A beat-zenekarok közül három — a Tif-Taff, a Mozaik és a Lufy — kapott zöld utat, az „egyéb” kategóriában versenyzők közül ugyancsak három versenyző lett első: a Berkes Ferenc Irodalmi Színpad, a Ciróka bábegyüttes és Sze- csey László bűvész. A versmondók — Lapu Mária, Dudás Éva, Demény Mária. és Zelenák Györgyi — kitűnő bemutatót tartottak. Az első helyezettek a február 20-án, Kiskunfélegyházán sorrakerülő területi döntőn képviselik a kecskeméti fiatalokat. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, de döntőbe nem jutottak részére a zsü ri elnöke, Mészáros Sándor értékes jutalomtárgya kát adott át. S. K. Árubeszerzés céljából az említett alapegységeknek szállító járművek állnak rendelkezésükre. Így közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a nagykereskedelmi és az ipari vállalatokkal. Az alapegységek vezetésével a legjobb szövetkezeti szakembereket bízták meg. akik természetesen anyagilag is érdekeltek. A központban jövedelmezőségi számítást készítenek az alapegységekről, aminek alapján a gazdálkodás menete állandóan, rendszeresen figyelemmel kísérhető. Az új szervezeti forma révén a gazdálkodási eredmények javulása, a belső mechanizmus korszerűsítése mellett a legfőbb cél az ellátás tökéletesebbé tétele. A szövetkezetek fejlődése során már kinőtt kereteiből az üzemági irányítás korábbi rendszere. Az új módszer alkalmazása annak Is záloga, hogy a boltegységek mindegyike egyenrangú segítséget kap majd. Az önelszámoló egységek gazdálkodásának elemzése, a feladatok alaposabb kidolgozása szükségszerűen megköveteli az ügyvitel fokozott gépesítését is. Az eddigi alapvető gépesítést rövidesen követi majd a részfeladatokat is felölelő gépi munkavégzés. X T. 14 milliós be ét Több mint 1900 tagja van a tizenkét éves tompái takarékszövetkezetnek. A betétállomány meghaladja a 10 millió forintot, s a nempág megnyitott kisszállás! fióknál a helybeliek már 4 mil'>ó forint betétet helyeztek eL
